Rendszám fotózás jogi kérdései és tudnivalók

Gyakran felvetődő - olykor vitás - kérdés, hogy kit/mit hogyan szabad fotózni. A hétköznapi járókelők ritkán ismerik a vonatkozó törvényeket, sőt még a fotósoknak is gyakran tévesek vagy hiányosak az ismereteik. Pedig a törvény nem ismerete nem mentesít a felelősség alól. A kérdés összetett, és több szempontot is figyelembe kell venni, különösen az adatvédelmi és személyiségi jogi vonatkozásokat. Mostani írásunkban a rendszámok fotózásának jogi vonatkozásait mutatjuk be, és megpróbálunk útmutatást adni a megfelelő eljárásra is.

A rendszám mint személyes adat

Házak és autók esetében az adatvédelmi törvényekre kell figyelnünk, mert a rendszámok is személyes adatnak minősülnek, így ezek sem látszódhatnak a fotókon. Magyarországon a rendszám személyhez köthető adat, tehát alkalmas lehet arra, hogy a személyazonosság beazonosítható legyen.

Az Európai Parlament és Tanács A természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 2016/679 RENDELETE (általános adatvédelmi rendelet, GDPR) alapján: „személyes adat”: azonosított vagy azonosítható természetes személyre („érintett”) vonatkozó bármely információ; azonosítható az a természetes személy, aki közvetlen vagy közvetett módon, különösen valamely azonosító, például név, szám, helymeghatározó adat, online azonosító vagy a természetes személy testi, fiziológiai, genetikai, szellemi, gazdasági, kulturális vagy szociális azonosságára vonatkozó egy vagy több tényező alapján azonosítható”. Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (Infotv.) alapján egy ember arca, képmása személyes adatnak minősül, a képfelvétel készítése pedig adatkezelésnek, amelyhez az érintett hozzájárulása szükséges.

A rendszámot tartalmazó fotók elkészítése és felhasználása

A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) 2:43. § g) pontja alapján a személyiségi jogok sérelmét jelenti különösen a képmáshoz való jog megsértése. A 2:48. § (1) bekezdés szerint „képmás (…) elkészítéséhez és felhasználásához az érintett személy hozzájárulása szükséges.” Ez a rendelkezés azokra az adatokra is vonatkozik, amelyek alkalmasak az azonosításra, mint például a rendszám.

Lefotózhatod az autót rendszámmal együtt, de magadnak otthonra kinyomtatva a családi fotóalbumba. A netre viszont nem teheted ki! A net ugyanis nem családi fotóalbum, hanem olyan, mintha az újságba tették volna ki.

Rendszámtábla világítás korszerűsítése

Az alábbi táblázatban összefoglaljuk a rendszám fotózásának és közzétételének főbb szabályait:

Engedély nélküli közzététel jogkövetkezményei

Ha valaki engedély nélkül tesz közzé egy rendszámot tartalmazó fotót, az adatvédelmi jogsértést követ el. Te lefotózhatod, de nem teheted fel rendszámmal együtt, mert azzal adatvédelmi jogsértést követsz el, ugyanis nem vagy hatóság, hogy ilyen adattal önállóan rendelkezz, ennyi!

Egyértelmű az adatvédelmi biztos hivatalának állásfoglalása, nem hiszem, hogy kétséges lenne egy esetleges ilyen pernek a kimenetele. Ha az illető épp mondjuk nem oda távozott el a munkahelyéről, ahová kellett volna - teszem azt épp alkalmi pásztorórára ment a barátnőjéhez "hivatalos" ügy helyett - és ezért kirúgják, akkor felkészülhetsz, hogy meg fog hurcolni a hatóságok előtt, mivel joga van hozzá, hogy megtegye.

A fődíjas kép ezen esetét leszámítva a sérelemdíj fizetésének terhe jelenti a legnagyobb veszélyt anyagi szempontból. A törvény szerint ezt a puszta személyiségi jogsértés (esetünkben engedély nélküli fotózás vagy közzététel) is megalapozza, a bíróság ilyenkor mérlegeli az eset össze körülményét, például, hogy maga a kép mennyire sértő, mekkora nyilvánosságot kapott, és ezáltal mekkora sérelmet okozott a fotóalanynak.

Fontos látni, hogy a személyiségi jogi igények alapvetően személyesen érvényesíthetők, ami azt jelenti, hogy nem kell attól tartanunk, hogy a rendőrség vagy bármilyen más hatóság egyszer csak bekopog az ajtónkon, és megbüntet bennünket. Az állam hivatalból nem üldözi az engedély nélküli fotózást. Senki nem ellenőrzi tehát, hogy egy elkészített és közzétett fotóhoz előzetesen engedélyt kértünk-e vagy sem. Legfeljebb az illető előtt bukhatunk le, ő jelezheti a jogsértést, és ő az, aki bíróság elé is viheti az ügyet. A törvény ugyan ügyészi fellépésre is lehetőséget biztosít, ha a jogsértés közérdeket sértene, de erre is csak akkor kerülhetne sor, ha valaki az ügyészség tudomására hozná az engedély nélküli fényképkészítés vagy a közzététel tényét; az ügyészség hivatalból nem kutat utánunk.

Rendszám formátumok Szlovéniában

"Kipellengérezés" - Miért nem megengedett?

A közlekedési morállal és szabálysértésekkel foglalkozó internetes fórumokon a szabályokat megsértő járművek rendszámát, típusát, illetve fényképét hozzák nyilvánosságra, hogy így szorítsák vissza az ilyen jellegű visszaéléseket. A morál- vagy szabálysértő személye azonban nem minden esetben azonos a tulajdonossal, valamint a gépjármű tulajdonosa, illetve üzembentartója nemcsak természetes személy, hanem jogi személyiség és jogi személyiség nélküli szervezet is lehet.

Összefoglalva tehát - a fentebb kifejtettek alapján - a gépjárművek fotójának, rendszámának, típusának, stb. nyilvánosságra hozatalához a közlekedési szabálysértés ténye nem elegendő jogalap, a kipellengérezés pedig nem törvényes cél. A gépjármű fotójának, rendszámának, az autó típusának, stb. közzététele az adott közlekedési szabálysértést elkövető személy hozzájárulása nélkül jogellenes még akkor is, ha csak közvetett kapcsolat áll fenn az adat és a szabályszegő között. Továbbá adatvédelmi szempontból irreleváns az, hogy az autós viselkedése társadalmilag elítélhető vagy jogszabályba ütközik. Így megállapítható, hogy az érintett hozzájárulása nélkül nem hozható nyilvánosságra olyan adatkör, adattartalom, amely alapján az érintett természetes személy azonosíthatóvá válik.

Hogyan járjunk el helyesen? - A hozzájárulás fontossága

A hozzájárulás: az érintett akaratának önkéntes, határozott és megfelelő tájékoztatáson alapuló egyértelmű kinyilvánítása, amellyel az érintett nyilatkozat vagy az akaratát félreérthetetlenül kifejező más magatartás útján jelzi, hogy beleegyezését adja a rá vonatkozó személyes adatok kezeléséhez. Fontos megjegyezni, hogy akit lefotózunk, annak hozzá kell járulni a kép elkészítéséhez, és a fotó közléséhez is.

Kétségtelen, hogy az lenne a legelőnyösebb, ha a hozzájárulásról papírunk is lenne, mert ezzel előre bevédhetnénk magunkat, viszont ez nem törvényi előírás, elvileg elég a szóbeli engedély. A hozzájárulás nincs alaki szabály betartásához kötve, az tehát akár ráutaló magatartással is kinyilvánítható, azonban jogvita esetén a ráutaló magatartással megadott hozzájárulás jóval nehezebben bizonyítható, mint pl. az írásbeli hozzájárulás.

Ha nagyon óvatosan szeretnénk eljárni, minden esetben előre mondjuk el, hogy kik vagyunk és mit csinálunk, kérjünk engedélyt a kép elkészítésére, aztán kérdezzük meg, hogy van-e kifogása az ellen, hogy adott esetben megjelentessük valahol úgy, hogy azt akár sokan is látják majd. Mondjuk meg azt is, hogy a nyilvánosságra hozatalra előreláthatólag hol, milyen fórumon kerülhet majd sor.

Használati Útmutató: Citroën C4 Picasso (2007)

Az ebből adódó jogi kellemetlenségek elkerülése végett szokás az újságokban (pl. tüntetéseknél) kitakarni, kikockázni, vagy egyéb módon felismerhetetlenné tenni a képen szereplőket - ha ezt a képszerkesztési irányelvek engedik. Így aki biztosra akar menni, az vagy hozzájáruló nyilatkozatot írat alá minden lefotózott személlyel, vagy a fotográfia és a számítástechnika eszközeihez folyamodik, hogy senki ne legyen felismerhető, és így reklamálni se legyen jogalapja.

Kapcsolódó tudnivalók a személyek fotózásáról

Nem lehet bárkit fotózni, mert a személyiségi jogokat tiszteletben kell tartanunk. Viszont bármit fotózhatunk, mivel a tárgyaknak nincs személyiségi joguk, és az épületek szerzői jogai sem nehezítik az életünket.

A híres embereknek, közszereplőknek, gyűjtő néven celebeknek többet kell tűrniük a nyilvánosság érdeklődéséből. Így tőlük jellemzően nem szükséges a beleegyezésük, hogy őket fotózzuk. Viszont ha a hírességek nem közszereplés során kerülnek a fényképezőgépünk elé, akkor velük is lehet vitás a helyzet.

Nem szükséges a fotó elkészítéséhez és felhasználásához a képen szereplők beleegyezése, ha úgynevezett tömegképet készítünk, vagyis amikor olyan sokan vannak a képen, hogy azt képtelenség lenne egyesével engedélyeztetni a fotóalanyokkal. A törvény pontatlanul szabadon fogalmaz a közszereplés és a tömegképek esetén. Nem pontosítja a jogi kategóriák értelmezését. Persze mindenkinek megvan a maga értelmezése. Viszont ezekről a „végső igazságot” a bíróság mondja ki.

Az emberek hozzáállása a fotókon való szerepléshez jelentősen változott az utóbbi 100 év során. Míg az 1900-as évek elején még önszántukból büszkén pózoltak a település lakói egy utcai fotón, addig manapság inkább kilépnek a fénykép hatótávolságából az emberek, nehogy rajta legyenek egy képen. Ha meg akarod előzni a felesleges utcai inzultusokat, használj mobilt, vagy kis méretű, de jó minőségű fényképezőgépet. A nagy méretű DSLR gépeknek (teleobjektívvel együtt méginkább!) más hatása van az utca emberére, olyan, mintha újságnak dolgoznál, vagy valami hivatalos helyre kerülnének fel a fotók.

Végső soron mindenkinek magának kell eldöntenie, hogy fotósként milyen magatartást tanúsít. Minden esetben a fotós felelőssége, hogy olyan képeket tölt fel, amik megfelelnek az adott ország (ahol a kép készült) személyiségi jogokra vonatkozó szabályozásának. A stock fotós cég nem vizsgálja a speciális jogi szabályozásokat.

tags: #rendszam #fotozas #jogi #kerdesei #tudnivalók

• Gyújtáskapcsoló diagnosztika C200 CDI-nél
• 307 SW központi zár hibaelhárítás
• Kompatibilitási útmutató Suzuki GPS-hez
• Műszerfal csere lépésről lépésre
• A Renault Scenic kijelzőjének javítása