A gépjárművek környezetvédelmi besorolása és a Renault Clio helye
Az Európai Unióban, így Magyarországon is, minden autót besorolnak a motor károsanyag-kibocsátása alapján egy környezetvédelmi kategóriába. Az 1980-as évek második felében az Európai Unió jogelődjében, az úgynevezett Európai Gazdasági Közösségben is központi témává vált, hogy a gépjárművek károsanyag-kibocsátását valamilyen módon kategóriákba sorolják. Ugyanis már ekkortájt rájöttek a környezetvédők és a politikusok is, hogy az autók által kibocsátott szénmonoxid nemcsak az emberre, hanem a környezet számára is rendkívül káros. Így született meg az a döntés, hogy a forgalomba állított kocsiknak meg kell szabni károsanyag-kibocsátási határértékeket, és eszerint osztályokba kell kategorizálni őket.
Magyar és Euro környezetvédelmi osztályozás
A magyar jogban ez 0-tól 16-ig tartó osztályozást jelent, míg az Euro-normáknál 1 és 6 közötti számokkal találkozhatunk, hogy kicsit se legyen egyszerű a dolgunk. Az Euro-normák esetében a 6 a legmodernebb, tehát a legjobb kibocsátással rendelkező autókat jelzi, Euro 7-es besorolással pedig valamikor 2018 környékén találkozhatunk majd először, természetesen még jobb kibocsátási értékekkel. Az Európai Unió által meghatározott normák, ahogy az idő halad előre, egyre szigorúbbak lesznek, tehát minél nagyobb a szám, annál jobb a gépjármű károsanyag-kibocsátása, és annál szigorúbb előírásoknak kell megfelelnie.
A hazai besorolás részletei a következőképpen alakulnak:
| Magyar Osztály | Euro Norma Megfelelője (példa) | Jellemzők |
|---|---|---|
| 0 | Katalizátor nélküli Otto-motoros járművek | |
| 1 | Katalizátoros, de nem szabályozott keverékképzésű Otto-motoros autók | |
| 2 | Katalizátoros, szabályozott keverékképzésű Otto-motoros autók | |
| 3 | Euro 1 dízel | Dízel Euro 1-es autók |
| 4 | Euro 2 benzines/dízel | Euro 2-es benzines és dízel autók |
| 5 | Gázüzemű, elektromos, hibrid | Gázüzemű, illetve elektromos meghajtású, valamint hibrid kocsik (4 alkategória) |
| 6-8 | Euro 3 | Euro 3-mas autók típustól függően |
| 9-11 | Euro 4 | Euro 4-es autók |
| 12-13 | Euro 5 (dízel OBD-vel) | Viszonylag új Euro 5-ös autók, dízel OBD-rendszerrel ellátva |
| 14 | Euro 5 | Euro 5-ösök károsanyag-kibocsátása |
| 15-16 | Euro 6 | Jelenleg legmodernebb Euro 6-os autók |
A 0-s kategóriába tartoznak a katalizátorral nem rendelkező, Otto-motoros járművek, az 1-es kategória alatt a katalizátoros, de nem szabályozott keverékképzésű Otto-motoros autókat értjük. Ha már van katalizátor a kocsinkban, és szabályozott keverékképzésű, akkor azt a 2-es számmal fogják jelezni a hatóságok, míg a dízel Euro 1-es autók a 3-mas, az Euro 2-es benzines és dízel autók a 4-es kategóriába kerülnek. Az 5-ös osztályzat a gázüzemű, illetve az elektromos meghajtású, valamint a hibrid kocsikra vonatkozik, ezen belül 4 alkategóriát különböztetnek meg az illetékes szervek és joghatóságok. Az Euro 3-mas kedvenceink típustól függően 6-os, 7-es, 8-as osztályzást kaphatnak, az Euro 4-esek 9-es, 10-es vagy 11-es számmal jelölhetők. A 12-es szám arra utal, hogy autónk már viszonylag új (Euro 5-ös), tehát annyira nem kell félteni saját és bolygónk egészségét, ha egy ilyen gépjárműre esne a választásunk. Ez így van a 13-mas kategória esetében is, melybe az OBD-rendszerrel ellátott dízel járművek tartoznak. Az Euro 5-ösök károsanyag-kibocsátását a 14-es osztályzattal jelzik a forgalmi engedélyben, míg a jelenleg legmodernebb, Euro 6-os autók a 15-ös és a 16-os kategóriába tartozhatnak.
Az Euro normák fejlődése és az emissziós botrányok
Az Euro 1 szabvány az 1992-ben forgalomba állított autókra vonatkozik, ekkor kötötték ki először, hogy legalább szabályozatlan vagy oxidációs katalizátorral kell ellátni a gépjárművet. Az 1996 utáni autóknak az Euro 2-es normának kellett megfelelniük, ez a gyakorlatban azt jelentette, hogy három utas lambda szondával ellátott katalizátorral kellett felszerelni a járművet. Ezt az Euro 3-nál két darab lambda szondára növelték, éppen 2000-et írunk, amikor az első ilyen autók kifutnak a gyártósorról. Egyébként, ha valakinek új lenne a kifejezés, a lambda szonda szabályozza a gépkocsi üzemanyag-ellátását, és a kipufogógázban lévő oxigén mennyiségét méri, melynek segítségével optimalizálni lehet a katalizátor szűrőképességét. Az Euro 3-mas norma esetében a két lambda szonda azt jelenti, hogy az egyik a katalizátor előtt, a másik a katalizátor után kap helyet. 2005 januárjában már meg is érkezett az újabb szabvány, amely fontos változásokat hozott, hiszen ez szabta meg az 1 g/km-es széndioxid-kibocsátási határértéket (a dízeleknél 0,5 g/km), amely a mai napig érvényben van. Összehasonlításképp: ez a határérték 1992-ben 2,72 gramm volt, tehát a laikus számára is érzékelhető a különbség, valamint a fejlődés mértéke. A 2009 szeptemberétől érvényben lévő Euro 5-ös és a 2014 szeptemberétől érvényes Euro 6-os kategóriáknál természetesen további szigorításokkal tették a kibocsátási értékeket ember- és környezetbarátabbá, de a 0,5 g/km és az 1 g/km-es értékeken itt már nem változtattak. Ezeknél az autóknál már olyan tiszta levegő jön ki, legalábbis a két évtizeddel ezelőttiekhez képest, hogy nem kell annyira félnünk, hogy bárkinek az egészségét maradandóan károsítanák. A széndioxid-kibocsátás mellett nagy figyelmet szentelnek a szén-monoxid, a szénhidrogének, valamint a szálló porok határértékeinek megállapítására.
Oxigén szenzor, lambda szonda. Hol található? Mire való?
Aki figyeli a híreket, annak ezek a kifejezések nem hatnak az újdonság erejével, ugyanis számos autógyártó keveredett 2017-ben bajba az emissziós botrány néven elhíresült határérték-manipulációs eljárások miatt, melyben többek között a Volkswagen, az Audi és a Porsche is érintett volt. Óriási felháborodást váltott ki, ahogy az autógyártó óriások politikai befolyással próbáltak a határértékek alatt maradni, és ezt bizony ők is megérezték a pénzügyi jelentéseikben.
Green NCAP: független értékelés a környezettudatos választásért
Több mint tucatnyi szervezet - autóklub, minisztérium, környezetvédelmi intézmény - hozta létre a non-profit Green NCAP testületet, amely saját mérései alapján állít ki tanúsítványt egyes járművekről, hogy azok mennyire szennyezik a környezetet. A Green NCAP a jól ismert töréstesztekhez hasonlóan csillagokkal mutatja, hogy az adott modell milyen mértékben felel meg az elvárásoknak. Három összetevőt vizsgálnak. Az első, hogy milyen mértékben bocsát ki üvegházhatást okozó gázokat (szén-dioxid, metán vagy dinitorgén-oxid) az autó. A második vizsgálati elem a légszennyezettség szempontból fontos anyagok (a finompor-részecskék, a nitrogén-oxid és a szén-monoxid) jelenléte. A harmadik összetevő pedig a jármű tényleges energiafogyasztása.
Általánosságban elmondható, hogy az elektromos autók a lokális zéró károsanyag-kibocsátásuk révén lényegében behozhatatlan előnyben vannak, és a két első vizsgálaton maximális pontot kapnak. A hatásfokban akadnak eltérések, amelyek alapján a Renault Zoe és Hyundai Kona néhány kilowattórányi fogyasztásának eltérése alapján alakult ki az első két helyezett sorrendje. Fontos megemlíteni a harmadik helyezett Toyota C-HR 1.8 Hybridet, amely egyben egy dízellel, a Mercedes-Benz C220d-vel versenyzett, ami jól mutatja, hogy egy modern dízelnek alacsony fogyasztás mellett igen alacsony a károsanyag-kibocsátása. Összességében az átlagosnak nevezhető benzinmotorok az üvegházhatású gázok kibocsátása szempontjából sokkal kevésbé szennyezik a környezetet, mint az átlagos dízelek. A Peugeot 208 1.2 PureTech 100, Peugeot 2008 1.2 PureTech 110, Renault Captur TCe 130, Renault Clio TCe 100 és VW Polo 1.0 TSI három csillagot kaptak. Ugyanakkor jól látszik a vizsgálatok alapján, hogy a belső égésű motorral rendelkező járművek esetében is nagy a szórás a vizsgálati eredményekben. A legtöbb dízel és benzinmotoros autó maximum 2-2,5 csillagot kaphat, beleértve a tömegmodellnek számító Dacia Duster dízel változata, ugyanakkor a prémiumkategóriás BMW 320d is ide sorolódik. Egyedül az említett Mercedes-Benz C 220d kilencfokozatú automata váltós variációja kapott három csillagot a gázolajos járművek közül, a kipufogófüst-utánkezelő rendszerének hatékonysága és az alacsony fogyasztása miatt. A vártnál ugyanakkor talán rosszabbul teljesített a gázzal hajtott Seat Ibiza TGI modell, amely magas metánkibocsátása miatt még mindig nem tökéletes megoldás. A lista alján a nagyméretű dízeljárművek vannak, ilyen például az Opel Zafira Life 2.0 literes dízelével vagy a Mercedes kisbusza a V-osztály, illetve a Volkswagen Transporter 2.0 literes TDI motorral, amely 1,5 csillagot kapott.
Adókedvezmények és jogszabályi változások Magyarországon
A gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvény (Gjt.) alapján mentes a gépjárműadó alól a környezetkímélő gépkocsi, illetve a cégautóadó hatálya a környezetkímélő személygépkocsira nem terjed ki. A Gjt. alkalmazásában - 2024. december 31-ig - környezetkímélő gépkocsinak a KöHÉM rendelet 2015. július 1-jén hatályos 2. § (6) bekezdése szerinti környezetkímélő gépkocsi minősült. A Gjt. alkalmazásában - 2025. január 1-jétől - környezetkímélő gépkocsinak a KöHÉM rendelet 2024. szeptember 1-jén hatályos 2. § (6) bekezdése szerinti környezetkímélő gépkocsi - azaz, tisztán elektromos (5E), nulla emissziós (5Z) gépjármű - tekintendő. Ebből következően azon plug-in töltésű hibrid elektromos (5P), illetve növelt hatótávolságú hibrid elektromos (5N) gépkocsik után, amelyeket 2024. december 31-én és azt követően helyeznek forgalomba, vagy/és jegyeznek be nem magánszemély tulajdonosi jogállása mellett a hatósági nyilvántartásba, a gépjárműadót a 2025. január 1-jétől kezdődő évre, a cégautóadót pedig a 2025. évtől kell megfizetni. Átmeneti időszakra - 2026. november 30-ig - biztosítja a 2024. augusztus 31-ig világoszöld alapszínű, különleges rendszámtáblával ellátott plug-in töltésű hibrid elektromos gépkocsival, illetve növelt hatótávolságú hibrid elektromos gépkocsival közúti forgalomban való közlekedés lehetőségét. Hivatkozott plug-in töltésű hibrid elektromos (5P), illetve növelt hatótávolságú hibrid elektromos (5N) gépkocsik - az átmeneti rendelkezés erejénél fogva - mentesek a gépjárműadó megfizetése alól, illetve nem tartoznak a cégautóadó tárgyi hatálya alá, amennyiben 2025. január 1-je előtt helyezték forgalomba.
Az Itv. alkalmazásában - 2024. december 31-ig - a Gjt. szerinti, azaz a KöHÉM rendelet 2015. július 1-jén hatályos 2. § (6) bekezdésében meghatározott tisztán elektromos gépkocsi (5E), nulla emissziós gépkocsi (5Z), külső töltésű hibrid elektromos gépkocsi (5P) és növelt hatótávolságú hibrid elektromos gépkocsi (5N) minősült környezetkímélő gépkocsinak. Az Itv. alkalmazásában - 2025. január 1-jétől - a Gjt. szerinti környezetkímélő gépkocsinak csak a tisztán elektromos gépkocsi (5E), illetve a nulla emissziós gépkocsi (5Z) tekintendő. A Rega tv. Melléklete I. rész 1. táblázat - 2024. december 31-ig hatályos - 8. sora a KöHÉM rendelet szerinti környezetkímélő gépkocsik (környezetvédelmi osztályba sorolása: 5E, 5P, 5N, 5Z) esetén az adótételt 0 forintban állapította meg. A Rega tv. Melléklete I. rész 1. táblázat - 2025. január 1-jétől hatályos - 8. sora a KöHÉM rendelet szerinti környezetkímélő gépkocsi (környezetvédelmi osztályba sorolása: 5E, 5Z) esetén az adótételt 0 forintban határozza meg.
A Renault Clio 6. generációja és a hibrid technológia
A Renault megújította egyik legfontosabb modelljét, a Clio-t, és a 2025-ben érkező 6. generáció már első ránézésre is komoly előrelépést mutat. A Clio 6 formavilága merészebb, mint korábban bármikor: hosszabb, szélesebb és sportosabb kiállású. A legfontosabb újdonság a 160 lóerős E-Tech hibrid rendszer. Hátrányként annyi mondható, hogy erőteljesebb gyorsításnál a benzinmotor hirtelen lép be, ami néha kicsit feltűnő. A szélesebb nyomtáv és a finomhangolt futómű stabilabb viselkedést ad. Az utastérben két nagy, 10 colos kijelző dominál - az egyik digitális műszeregység, a másik a Google-alapú infotainment. A rendszer gyors, logikus és jól testre szabható. A felsőbb felszereltségek igényes anyagokat kapnak.
A hibrid Clio valóban rendkívül takarékos, és nem csak papíron. Városban sokszor tisztán elektromosan mozog, országúton pedig beéri kevéssel. Akár 80%-os elektromos vezetés a városban, miközben a teljes hatótávolság eléri a 900 km-t. Nem kell konnektorba dugni, az akkumulátor lassításkor és fékezéskor automatikusan feltöltődik. A Renault Clio vegyes fogyasztás l/100 km: 4,2-7,0; CO2-kibocsátás g/km: 95-123. Az üzemanyag-fogyasztásra és CO2-kibocsátásra vonatkozó adatok meghatározása a Bizottság (EU) 2017/1151 rendeletében előírt WLTP vizsgálati eljárással történt. A gépkocsi tényleges fogyasztása eltérhet ezen értékektől a vezetési stílus, a gépkocsi terhelése, az időjárási viszonyok, továbbá az útvonalválasztás függvényében.
Éles váltás egy izgalmas stílusba -megformált oldalsó panelek, szélesebb krómszürke hűtőrács, félgyémánt alakú, teljes LED-es első lámpák. Az Alpine esprit változat a sportosságot kelti életre. Külsőleg „la flèche” 17"-os keréktárcsák, emblematikus palaszürke F1 légterelő és jellegzetes jelvény. Belül a kárpitozáson a hozzá illő hímzett Alpine logók, különleges emblémák és jellegzetes felső varrás található. Új vezetési élmény megújult energiákkal - izgalmas, takarékos és csendes. A Renault Clio tökéletes kompromisszumot kínál az utasok kényelme és a bőséges csomagtér között.
Az Easy Link multimédia rendszer 3 év ingyenes adatkapcsolattal rendelkező TOMTOM navigációval érkezik, amelynek a következő funkciók is részét képezik: Google keresés, automatikus frissítések és naprakész információ a benzinárakról. Az autón körben található 4 kamera 360°-os nézetet ad a Renault Clio-ja körül és ezt a nézetet a központi kijelzőre vetíti ki. A rendszer folyamatosan vizsgálja a közlekedési körülményeket és alkalmazkodik hozzájuk. Érzékeli az elöl haladó járművet és megfelelő, biztonságos követési távolságot tart. Ez a fejlett vezetéstámogató rendszer abban az esetben figyelmeztet, ha hirtelen megnő egy másik járművel, biciklissel vagy gyalogossal való ütközés veszélye.
Gyakorlati szempontok autóvásárláskor
Ráadásul az sem könnyíti a dolgot, hogy sok hirdetésben rosszul adják meg az autók környezetvédelmi kategóriáját. Ezután kiállítanak nekünk egy úgynevezett „Jármű Műszaki Adatlapot”, és ezen az adatlap V.9-es rubrikájában található a környezetvédelmi osztály. Ez az a pont, ahol a Nemzeti Közlekedési Hatóság (NKH) az alvázszám alapján próbálja beazonosítani a gépjármű gyártási évét. Azért „próbálja”, mert nem mindig ugyanarra az eredményre jutnak, mint ami az autó külföldi dokumentumaiban szerepel. Fontos tudni, hogy Németországban sok autóban utólagos DPF-et (dízel részecskeszűrőt) szereltek be, hogy például Euro3 helyett Euro4-es kategóriába kerüljön, és behajthasson a belvárosba. Például praxisunkban előfordult, hogy egy 2 éves Mitsubishi Pajero Németországban Euro VI besorolást kapott. Az ellenőrzés során kiderült, hogy az autót Dubajban helyezték először forgalomba, ahol környezetvédelmi szabályozás sajnos nincsen, így a valós besorolása Euro I volt, és a regisztrációs adó 3,2 millió forint lett volna. Németországban sok nagyvárosban behajtási korlátozások vannak: csak EURO4 vagy annál jobb besorolású autó hajthat be. Az EURO4-től felfelé minden autó „zöld behajtási engedélyt” kap, így az eladó számára mindegy, hogy EURO4, 5 vagy 6. Magyarországon viszont nem mindegy: EURO5-re alacsonyabb a regisztrációs adó, mint EURO4-re. Győződj meg róla, hogy az autó gyárilag vagy utólagosan rendelkezik dízel részecskeszűrővel.
Útmutató Renault Trafic vásárláshoz Németországban
Az Euro-normák azonban az elmúlt években legtöbbször nem környezetvédelmi kerekasztal-beszélgetéseken kerültek elő, hanem a használtautó vásárlásán gondolkozók társalgásai során. Láthatjuk tehát, hogy több szempontból is érdemes jobb határértékekkel rendelkező autókat venni: egyrészt ugyanis egy jobb helyet teremthetünk a jövő generációi számára, másrészt a pénztárca is kevésbé bánja, ha autóvásárlásnál kicsit odafigyelünk ezekre az értékekre. És bár az újabb általában drágábbat is jelent, akinek ezek a szempontok fontosak, az mérlegelni fog, hiszen akár egy szmogriadó esetén is előfordulhat, hogy bizonyos Euro-szintek alatti kocsikat átmenetileg kivonnak a forgalomból, így pedig ez a veszély is könnyen kikerülhető.