A Raspberry Pi és a hangvezérlés: Okosotthonoktól az ipari automatizálásig

A Raspberry Pi már több éves múltra tekinthet vissza. Az apró, nagyjából egy bankkártyányi nyomtatott áramökri lapra épülő hobbiszámítógépről még 2011. novemberében érkezett az első hír. Az újszerű, sok új lehetőséggel kecsegtető hobbiszámítógépet akkoriban sokan fergetegesen jó koncepciónak tartották, ami előtt fényes jövő állhat - a dolgok jelenlegi állása szerint nekik bizony igazuk is lett, hisz a Rapsberry Pi népszerűsége azóta is felfelé ível. Pedig az apróságot készítői eredetileg arra szánták, hogy segítségével újra színt vihessenek az iskolai számítástechnika oktatásba - ezt a programozás és az elektronika alapjainak játékos megtanításával, illetve egyszerű, de sok sikerélményt nyújtó gyakorlati projektekkel szerették volna véghez vinni. A tervet alaposan sikerült túlteljesíteni - a Raspberry Pi messze túlnőtt az eredeti célon.

Az elmúlt négy évben az alapmodell mellett sok új kiadás is érkezett, a legutolsó a Raspberry Pi 2 Model B nevet viseli - jelenleg ez a leggyorsabb és legjobban felszerelt példány. Hogy akkor mégis miért ilyen népszerű a Rapsberry Pi, mikor nem is klasszikus x86-os PC-ről van szó? Azért, mert kompakt, keveset fogyaszt, rengeteg operációs rendszerrel kompatibilis és rengeteg területen alkalmazható. Automatizálhatjuk vele lakásunkat vagy akár teljes házunkat is, de akár költséghatékony internetezős asztali gép is építhető belőle, igaz, ekkor elő kell vennünk a türelmesebbik énünket, hisz az apróság nem egy sebességbajnok. A pici hobbiszámítógép bevethető még alapszintű médiaszerver funkciókra, de nyomtatószerverként, NAS szerverként, LAMP szerverként (PHP+MySQL), VPN vagy torrent szerverként, TeamSpeak szerverként, autós fedélzeti számítógépként vagy fedélzeti kameraként, és egyszerűbb médiaközpontként vagyis házimozi számítógépként is használható - utóbbi szerepkör esetén azért szintén némi kompromisszumra van szükség, mint ahogy egyéb területeken is.

Mivel a Raspberry Pi-hez néhány napja már hivatalos érintőkijelző is kapható a 7 hüvelykes képátlójú Raspberry Pi Display személyében, így a pici hobbiszámítógép akár "egybegépként" is használható. Ez új szintre emelheti az otthoni automatizációt, hisz kijelzővel együtt falba építhetjük az apróságot, de a kijelző autós használatra, hajókon vagy egyéb területeken is jó szolgálatot tehet - főleg, hogy maga a Raspberry Pi stabilan a kijelző hátuljára szerelhető.

A hangvezérlés a Raspberry Pi-vel: Home Assistant Voice

A Home Assistant egy népszerű okosotthon-rendszer, amely lehetővé teszi az otthoni eszközök irányítását és automatizálását. A Home Assistant Voice egy olyan eszköz, amely lehetővé teszi, hogy beszéddel irányítsuk az okosotthonunkat. Ennek segítségével hangutasításokkal lekapcsolhatjuk a lámpákat, beállíthatjuk a fűtést vagy akár elindíthatjuk a kávéfőzőt. A Home Assistant Voice kétféle módon használható.

Offline hangvezérlés a Raspberry Pi-vel

Az offline verzió helyben dolgozza fel a hangparancsokat, internetkapcsolat nélkül is működik, nem küldi el az adatokat külső szerverekre, hogy ott történjen a hangfájl feldolgozása. Ez a változat azonban jelenleg csak angol nyelven érhető el, ráadásul erős hardverigénye van; a népszerű Raspberry Pi 5 sem elegendő hozzá!

Mitsubishi projektor hangjavítási útmutató

Felhő alapú hangvezérlés

A cloud verzió a Home Assistant Cloud előfizetés részeként érhető el, és több nyelvet támogat, köztük a magyar-t is.

A hangvezérlés előnyei és testreszabása

A rendszer egyik legnagyobb előnye, hogy az offline verzió teljesen helyben működik, így az adatok nem kerülnek ki külső szerverekre. Emellett a Home Assistant Voice a saját igényeinkhez alakítható, lehetőséget biztosít egyedi parancsok beállítására, és egyszerűbbé teszi az okosotthon eszközeinek vezérlését. Nem kell többé telefonhoz vagy kapcsolókhoz nyúlni, elég csak kimondani a parancsot. A Pi (természetesen ha van mikrofon csatlakoztatva hozzá) képes megérteni azt, amit mondunk neki. Nem beépített Siri intelligenciáról van szó, hanem leginkább előre definiált kulcsszavakról, amelyeket felismer, és végrehajtja a hozzá kapcsolt parancsokat. Ezeket mi magunk szabhatjuk meg, egy egyszerű konfigurációs állományból. Ekkor egy gyors leírás után megnyílik a fájl, ahol első részben a speciális beállítások vannak felsorolva. Ezek előtt ! (felkilátójel) található. Itt vannak definiálva olyan változók is, mint pl. hogy milyen parancsszóra aktiválódjon a Pi hangfelismerő rendszere, és mivel válaszoljon nekünk vissza, hogy „készen áll” a parancs értelmezésére. A Voice jelenleg Preview Edition-ként vásárolható meg. Remélhetőleg csak szoftver fog változni a végleges verziónál.

A Raspberry Pi hardveres alapjai és csatlakozói

Mielőtt még kicsomagolnánk friss, ropogós Raspberry Pi 2 Model B tesztalanyunkat, feltétlenül érdemes megtekinteni a paramétereket. Ahogy az látható, sok alternatíva közül választhatunk attól függően, mekkora teljesítményre van szükség, illetve milyen felhasználásra keresünk Málna PC-t.

CPU és iGPU teljesítmény

A BCM2835-ös, vagyis az ARMv6 alapú megoldás processzor szintjén egy 300 MHz-es Pentium II-es processzor teljesítményét idézi, míg a BCM 2836-os modell, amely már négy darab ARMv7-es processzormaggal rendelkezik, egy 1100 MHz-es Athlon II-es központi egységgel van hasonló szinten. Itt persze fontos kiemelni, hogy a Rapsberry Pi nem képes x86-os alkalmazások futtatására: csak olyan szoftverek ketyegnek el rajta, amelyek ARMv6-os vagy ARMv7-es architektúrára lettek lefordítva - modelltől függően. Grafikai teljesítmény terén már egészen más a helyzet, hiszen a VideoCore IV-es megoldás - ami az összes Raspberry Pi PC fedélzetén jelen van - egész komoly képességekkel rendelkezik, sebessége pedig az első generációs Xbox játékkonzolét idézi, ami nem hangzik rosszul egy ilyen kompakt, ilyen keveset fogyasztó apróságtól.

Csatlakozók és perifériák

Fontos kérdés a kezdők számára, hogy egy efféle apróságnál pontosan milyen lehetőségek nyílnak perifériák, illetve kiegészítők csatlakoztathatósága terén. Első körben nézzük, mit kell tudni a tüskesorokról, illetve a szalagkábeleket fogadó portokról.

Váltóproblémák Suzuki Ignis

GPIO port (általános célú be- és kimenet)

Ez a csatlakozó tartogatja a legkomolyabb lehetőségeket a hobbiprojektek rajongóinak. Az első generációs Raspberry Pi modelleknél még csak 26 tűvel rendelkezett a GPIO port, de az A+, a B+ és a Raspberry Pi 2 Model B esetében már 14 extra tű is rendelkezésre áll, így összesen 40 érintkezővel gazdálkodhatunk. Az egyes érintkezők mellett nincsenek feliratok, így az első tűt mindig úgy találhatjuk meg, ha a GPIO tüskesor felfelé néz, és legfelül van - az Ethernet és USB portok jobbra néznek - ekkor a bal felső tű a +5 voltos csatlakozó, alatta pedig a +3,3 voltos tű található, innen pedig már egyszerű az érintkezők beazonosítása. A 40 tűs GPIO tüskesor első 26 érintkezőjének ugyanaz a lábkiosztása, mint a 26 érintkezős GPIO tüskesorénak.

Annak érdekében, hogy a tűket egyszerűbb legyen beazonosítani, érdemes beszerezni egy feliratozott adapterlapot, ami a GPIO tüskesorra csatlakoztatható, így könnyen el lehet igazodni a kivezetések között. Ilyen adapterlapból van szalagkábeles változat is, amely segít az azonosításban. Hogy a 40-tűs GPIO portra milyen eszközök csatlakozhatnak? Rengetegféle, kezdve a LED-ektől a mechanikus vagy optocsatolós reléken át egészen a szervó motorvezérlőkig, de akár különböző szenzorok adatait is képes fogadni a rendszer - például hőmérséklet-, páratartalom-, fényerősség-, HALL-szenzorok, fordulatszám-szenzorok, áram- vagy feszültség-szenzorokét, vagy éppen különböző gázérzékelőkét, lángérzékelőkét, plusz akár gyorsulásmérőkét vagy giroszkópokét is. Ezzel együtt kijelzők, vagy éppen ventilátorok vezérlésére is van mód, sőt, mikrokapcsolók, nyomógombok, mozgásérzékelők vagy akár RFID/NFC olvasók is kapcsolhatók a Raspberry Pi-hez GPIO-n keresztül. FONTOS: a Raspberry Pi GPIO csatolója 3,3 voltos feszültséget követel meg, így 5 voltos eszközök közvetlenül nem csatlakozhatnak rá, csak feszültség-csökkentő átalakítón vagy jelszint-átalakítón keresztül!

DSI és CSI portok

A DSI port a GPIO port alatt, a nyomtatott áramköri lap bal szélén található. Ez a csatlakozó gyakorlatilag szalagkábellel ellátott LCD kijelzőket fogad, amelyek akár érintő támogatással is rendelkezhetnek. Kijelzők többféle méretben is elérhetőek, de egyelőre csak egy hivatalos modell áll rendelkezésre, a napokban bemutatott 7 hüvelykes Raspberry Pi Display. Az RPi másik dedikált csatlakozója a DSI port, ahova szalagkábel segítségével csatlakoztathatod az érintőképernyőt. Kiváló megoldás tablet, infópult, vagy egyéb beágyazott alkalmazás tervezése esetén.

A CSI port a HDMI videó kimenet környékén helyezkedik el, és ugyanúgy szalagkábellel ellátott egységeket fogad, mint a DSI, de nem kijelzőket, hanem kamerákat. Kamerák terén nagyon egyszerű a helyzet, hisz a Raspberry Pi család tagjai csak egyetlen egy kamerát támogatnak hivatalosan, ez pedig nem más, mint az 5 megapixeles felbontású, Raspberry Pi Camera Board névre keresztelt megoldás. Nem szabad azonban elfelejteni, hogy mikrofon hiányában hang nélküli videó készül! Az RPi-hez természetesen használhatsz webkamerát, de az eszköz rendelkezik saját, dedikált csatlakozóval, ahova a kamera modul kapcsolódhat. A CSI portos kamerával (Camera Serial Interface) egyaránt készíthetsz nagyfelbontású videókat illetve állóképeket.

Audió és videó kimenetek

Audió támogatás terén beérhetünk a 3,5 milliméteres audió csatlakozóval, ami a korai modelleknél állítólag még nem nyújt kielégítő hangminőséget, de később, a Raspberry Pi 2 Model B érkezésével a stabilizált tápellátás jóvoltából változott a helyzet - csodát azonban akkor sem érdemes várni, főleg, hogy egyes tesztek szerint nem hogy javulást, de romlást hozott az említett változás. Mikrofon terén bajban lehetünk, ha az alap rendszerre hagyatkozunk, hisz mikrofon bemenet nem áll rendelkezésre, de ezt a hiányosságot USB-s hangkártyával orvosolhatjuk - itt feltétlenül oda kell figyelni arra, hogy a szoftveres kompatibilitás rendelkezésre álljon. A HDMI port egyaránt alkalmas digitális hang és videó kimenetnek. Ha a megjelenítőd nem tartalmaz hangszórót, akkor használhatod hangkimenetnek a Raspberry 3,5mm-es jack csatlakozóját. A B+változattól kezdve a hangkimenet a kompozit videó jelet is tartalmazza, egy speciális, négy érintkezős un. jack csatlakozón keresztül. Az érintkezők sorrendben a 3,5mm-es csatlakozó hegyétől kezdve: hang (bal), hang (jobb), föld (GND) és videó.

Mi okozza a Surubb Valtoolaj Kisebb Hang jelenséget?

USB portok és tápellátás

USB frontján egyetlen dologra érdemes nagyon odafigyelni, ez pedig nem más, mint a külső mobil merevlemezek csatlakoztatása, főleg, ha egyszerre több ilyen terméket is rá szeretnénk kapcsolni a Raspberry Pi-re. Az USB 2.0-s portok együttesen összesen maximum 600 mA áramerősség leadására képesek gyári alapbeállítás szerint, de ezt könnyedén, a config.txt egyik paraméterének módosításval fel lehet tornászni 1200 mA-re, vagy akár még tovább is - utóbbihoz hardveres módosításra is szükség van. Érdemes lehet külső tápellátást használó USB 2.0-s hubot is bevetni, ha a merevlemez(ek) mellett egyéb fogyasztó, például WiFi adapter is csatlakozik az apróságra. A Raspberry Pi energia igénye függ a csatlakoztatott eszközök számától illetve azok áramfelvételétől. A GPIO tüskék biztonságosan 50mA-rel terhelhetőek, elosztva a tüskéken, az egyes csatlakozók árama biztonsággal nem lehet több, mint 16mA. A HDMI port 50mA-t „használ” a kamera modulnak pedig 250 mA-re van szüksége. A billentyűzet és az egér további 100 mA terhelést jelent. Célszerű a hivatalos „gyári” tápegységet használnod, és figyelni a csatlakoztatott készülékek áramfelvételét. A hivatalos Raspberry Pi PoE HAT lehetővé teszi, hogy Model B+ Pi-t az ethernet kábelen keresztül lásd el tápfeszültséggel.

A Raspberry Pi ipari vezérlésben való alkalmazása: PLC alternatíva?

A programozható logikai vezérlők (PLC-k) speciális számítógépek, amelyeket az ipari automatizálásban használnak gépek és folyamatok vezérlésére. Figyelik a bemeneteket, döntéseket hoznak a programjuk alapján, és vezérlik a kimeneteket a feladatok automatizálása érdekében. A PLC-ket kifejezetten ipari alkalmazásokhoz tervezték, robusztusságot, megbízhatóságot és valós idejű teljesítményt kínálva. Képesek ellenállni a szélsőséges hőmérsékleteknek, az elektromos zajnak és a mechanikai rezgéseknek.

A Raspberry Pi egy olcsó, hitelkártya méretű egylapos számítógép, amelyet az informatika oktatásának elősegítésére fejlesztettek ki. A Linux operációs rendszerrel működő rendszer rugalmasságot és egyszerű használatot kínál. Erőteljes mikroprocesszorával és több GPIO (General Purpose Input/Output) érintkezőjével a Raspberry Pi a hobbik és a szakemberek kedvencévé vált. A Raspberry Pi érzékelőkkel és aktuátorokkal való interfész képessége miatt számos projekthez alkalmas, az egyszerű otthoni automatizálástól a bonyolultabb vezérlési alkalmazásokig.

Az a kérdés, hogy a Raspberry Pi helyettesítheti-e a PLC-t az ipari vezérlőrendszerekben, komoly vitákat váltott ki az automatizálási közösségben. Annak értékeléséhez, hogy a Raspberry Pi helyettesítheti-e a PLC-t az ipari vezérlőrendszerekben, több tényezőt is figyelembe kell vennünk. A Raspberry Pi, bár nagy teljesítményű, egy fogyasztói minőségű eszköz, amelyet eredetileg nem ipari használatra szántak. Hiányzik belőle a masszív hardver és szoftver, amelyet úgy terveztek, hogy ellenálljon a zord ipari környezetnek. A Raspberry Pi operációs rendszerre való támaszkodása késleltetést és kiszámíthatatlanságot okozhat, amelyek sok ipari automatizálási forgatókönyvben elfogadhatatlanok. Ezenkívül a PLC-k másodpercenként 60-szor vagy gyorsabban dolgozzák fel a bemeneteket és a kimeneteket, biztosítva a megfelelő időben történő reagálást a változó körülményekre. A Raspberry Pi nehezen teljesítheti ezeket a valós idejű követelményeket általános célú természete miatt.

PLC vs Raspberry Pi: Összehasonlító elemzés

A PLC és a Raspberry Pi összehasonlítása során számos lényeges különbség derül ki:

A kutatások azt mutatják, hogy bár a kereskedelemben kapható ipari minőségű PLC-k kezdeti költsége magasabb, mint a fogyasztói elektronikából épített rendszerek, például a Raspberry Pi, további beruházásokra van szükség ahhoz, hogy a fogyasztói elektronikát alkalmassá tegyék ipari alkalmazásokhoz - például jelentős, küldetésspecifikus hardver és szoftver hozzáadása.

Raspberry Pi használata programozható logikai vezérléshez

A Raspberry Pi programozható logikai vezérlőként való használata magában foglalja a PLC által általában kezelt vezérlési feladatok végrehajtására való programozást. Az olyan projektek, mint az OpenPLC Project, nyílt forráskódú platformokat biztosítanak erre a célra. A Raspberry Pi PLC-ként való használatához a következőket kell tennie:

• Telepítse az operációs rendszert: Használjon Linux disztribúciót, például a Raspbiant.
• Állítsa be a programozási környezetet: Telepítse a szükséges könyvtárakat és eszközöket, például Python vagy létralogikai programozási környezeteket.
• Adjon hozzá bemeneti és kimeneti interfészt: Használjon modulokat, például relékártyákat az érzékelők és működtetők csatlakoztatásához.
• A Vezérlőprogram fejlesztése: Kód írása a bemenetek, folyamatadatok és vezérlőkimenetek kezelésére.
• Biztosítsa az ipari kompatibilitást: Végezzen intézkedéseket az elektromos zaj, a szélsőséges hőmérsékleti viszonyok és a mechanikai igénybevétel elleni védelem érdekében.

Ez a megközelítés azonban jelentős, küldetésspecifikus hardvert és szoftvert igényel a megbízhatóság biztosítása érdekében. A felhasználóknak megfelelően kell integrálniuk a hardvert és a szoftvert, ami bonyolult és időigényes lehet. A Raspberry Pi vezérlő üzembe helyezése egy termelési rendszerben megköveteli a megbízhatóság és a biztonság alapos mérlegelését. A kereskedelemben kapható ipari minőségű termékek többe kerülnek, mint a fogyasztói elektronikából épített rendszerek, de biztosítják az ipari környezethez szükséges robusztusságot.

Az Arduino integrálása Raspberry Pi-vel és PLC-kkel

Az Arduino kártyák egyszerűségük és könnyű használatuk miatt népszerűek a hobbibarátok körében. A két eszköz kiválóan tud együttműködni különböző vezérlési, szabályzási, vagy mérési projektben. A két áramköri lapka ránézésre nagyon hasonló, működését tekintve azonban sokban különböznek egymástól! A Pi egy komplett egykártyás számítógép, az Arduino család tagjai pedig számítógépről felprogramozható mikrovezérlők. Míg ez utóbbiak hardver eszközök nagyon pontos vezérlésére alkalmasak, a Pi a magasszintű, HMI funkciókat (human machine interface) biztosítja. Az Arduino programjait „sketch”-nek, azaz vázlatnak hívjuk, felépítésük, szintaktikájuk alapján a C programozási nyelvek csoportjába sorolhatók. A PLC és a Raspberry Pi kombinálása mindkét világból a legjobbat kínálja:

• PLC: Bizonyított megbízhatósággal kezeli a valós idejű vezérlést.
• Raspberry Pi: Kezeli az adatelemzést, a felhasználói felületeket és a hálózati kapcsolatot.

Például egy PLC vezérelhet egy vízmelegítőt, egy meghatározott kimeneti hőmérsékletet fenntartva a hagyományos létralogikával. A Raspberry Pi adatokat gyűjthet a PLC-ből, megjelenítheti a teljesítményt, és riasztásokat küldhet, ha rendellenességeket észlel. Kritikus alkalmazásokban, ahol a biztonság és a megbízhatóság a legfontosabb, gyakran a PLC-k a preferált választás. A Raspberry Pi-ket nem ilyen környezetekre tervezték, és előfordulhat, hogy hiányoznak a szükséges tanúsítványok és robusztusság. A „csináld magad” opciók költséghatékonyak lehetnek, de jelentős odafigyelést igényelnek a hardver és a szoftver megfelelő integrálása. A kritikus alkalmazások meghibásodásának kockázata meghaladhatja a Raspberry Pi használatának költségelőnyeit a hagyományos PLC-kkel szemben.

Gyakori beállítások és szoftveres tippek a Raspberry Pihez

Saját véleményem szerint a Pi az utóbbi idők egyik olyan terméke, ami a legjobban serkenti az emberek fantáziáját. Hetente jönnek ki olyan otthoni megoldások, egyszemélyes projektek, amik ezelőtt vagy nem voltak megvalósíthatóak reális áron, vagy egyszerűen csak nem gondolták az emberek, hogy erre ők is képesek.

Operációs rendszer és biztonság

A szoftver, azaz az operációs rendszer minden esetben SD memóriakártyán kaphat helyet, viszont oda kell figyelni arra a tényre, hogy a régi modellek még normál SD kártyát fogadtak, a három újabb példány azonban már microSD memóriakártyára támaszkodik. Néhány Raspberry Pi modell (3B, 3B +, 3A +, 2B v1.2) az USB portról is képes bootolni. Ez a lehetőség gyorsabb és hosszú távon megbízhatóbb rendszerindítást eredményez, mintha SD kártyát használnánk, nem beszélve a nagyobb tárolási kapacitásról.

A raspbian telepítése után az alap felhasználó név a pi, a jelszó pedig raspberry. Ha nem módosítod az alapbeállításokat, bárki be tud lépni a gépedre. Ezt úgy tudod kivédeni, hogy a Menü>Beállítások>Raspberry Pi Configuration panelen rákattintasz a Change Password gombra. Időről időre célszerű frissítened az operációs rendszeredet, akár az új csomagok letöltése, akár esetleges biztonsági rések kiküszöbölése miatt. Ha az alap update/upgrade parancsokat használod, akkor ezzel automatikusan frissíted a kernelt a legutolsó stabil változatra. Frissítésre ez a javasolt eljárás! Ha valaki próbálkozással szeretne belépni a fiókodba, valószínűleg nagyszámú kísérletezéssel fogja ezt megtenni. Az ilyen próbálkozások megakadályozására szolgál a Fail2ban program. Ha meg akarod akadályozni, hogy valaki az alapértelmezett SSH porton hozzáférjen távolról a gépedhez, célszerű módosítani az alapértelmezett SSH portot. El kell távolítani a ”#” karaktert, valamint módosítani kell a port számot. Ezek után a CTRL+O illetve CTRL+X parancsokkal mentheted a fájlt. A Pi nem alkalmaz un. BIOS rendszert mint a PC kategóriás számítógépek. Helyette egy konfigurációt beállító állományt használ az alapbeállítások tárolására. A paraméterek a config.txt file-ban módosíthatóak, pl. A parancsot a /boot könyvtárban kell kiadnod.

Programozási környezet

A programozás Python nyelven történik, a lehetőségek tárháza pedig egészen egyszerűen korlátlan - elég csak regisztrálni a GitHub-on, vagy megnézni néhány projekt bemutató videóját a YouTube-on. Ha eddig az IDLE programot vagy más szerkesztőt használtál, válts a Thonny Python editorra! Használata nagyon egyszerű, és könnyen használható hibakeresőjével (debugger) egyszerű a kódok javítása. Az összetettebb szerkesztőktől eltérően nem kell un. break-pointokat beállítanod, csak nyomd le az F6-ot nagy, vagy az F7-et kis lépéshez. Elektronikai alkatrészeket is alkalmazó projektjeidhez feltétlenül használd a GPIO Zero Python könyvtárat! Ez az alapvető library mindent tartalmaz ahhoz, hogy a programozásra szánt idő nagyobbik részét a program működésére, fordíthasd, az eszközök lekezelését bízd a library-re!

Hálózati funkciók

A WLAN adapterrel rendelkező Pi modellek mindegyike alkalmas arra, hogy vezeték nélküli hotspot-ként üzemeltessük őket. Az eljárás kicsit hosszadalmas, de kiváló alkalom, hogy fejlesszed hálózatos ismereteidet!

tags: #raspberry #hang #vezerles #információ

• Samara hibaelhárítás: üzemanyag és gyújtás
• Olajszűrő fontossága Ducati ST4-hez
• Generátor hibák felismerése
• Differenciálmű a Toyota Hiluxban
• Opel tankméret