Proporcionális Vezérlés: Elmélet, Kapcsolások és Rendszerdiagnosztika Rajzok Alapján

A proporcionális vezérlés, legyen szó hidraulikus vagy elektronikus rendszerekről, alapvető fontosságú a pontos és megbízható működéshez számos ipari és mechanikai alkalmazásban. A vezérlőrendszerek rajzainak értelmezése kulcsfontosságú a tervezés, az üzemeltetés és a hibaelhárítás során.

Zárt állapotban a közeg a bemeneti oldalon p1 nyomáson van, a vasmag vagy mágnesmag (3) leesett, és ezáltal nyomást fejt ki a vezérszelep-ülékre (4). Ezáltal és a dugattyúrugó ereje által, ami a dugattyúra (2) hat, a fő szelepülék (5) zárt. Egy fojtófurat (6) lehetővé teszi, hogy közeg halmozódjon fel a vezérlési térben (1), és px nyomással nyomja felülről a membránt, illetve a chevron tömítést. Ha a fojtófurat, a vezérszelep ülék és a fő szint területi arányai megfelelően vannak kialakítva, akkor a dugattyúra ható nyomáserők a szelepülék egy adott nyitásánál pont egyensúlyban vannak. Ez az alapelv számos vezérlő szelep működésének alapja.

A proporcionális vezérlés elektronikus alapjai

Egyszerű Teljesítményfokozatok és LED Vezérlés

A vezérléshez gyakran egyszerű teljesítményfokozatokra van szükség. A lehető legegyszerűbb, ha egy egyszerű teljesítményfokozatot használsz. Ez a kapcsolás egy LED-et ábrázol (én is látom, hogy kettőt...) az áramkorlátozó ellenállással együtt. Valószínűleg feltűnt minden LED-hez tartozik egy ellenállás. Azért készül így, mert 1 ellenállás esetén a terhelés függvényében változna a LED-ek fényereje. Akkor egy kis matematika szükséges az ellenállás értékének meghatározásához.

Szükségünk lenne a LED nyitófeszültségére, ami katalógusadat. Színenként szóródik, de általában 1,3-1,8 V között van (piros, zöld, sárga), mi tekintsük 2 V-nak. A nyomtatóportról 5 V feszültség érkezik (elvileg, gyakorlatban 3,6-4,8 V szokott lenni). Tehát az ellenállásnak 3 V-ot kell "elfűteni". A legtöbb LED képes ugyan 100 mA áramerősséget tartósan elviselni (és fényként leadni), azonban a nyomtatóport csak 10 mA leadására képes. Tehát 300 Ohm-os ellenállásra van szükség. Szabványos ellenállás azonban csak 270 illetve 330 Ohm-os van.

Relé és Tranzisztoros Meghajtás

A kapcsolás egy tranzisztoros fokozat segítségével egy relét húz meg. Itt hívnám fel a figyelmet, hogy a védődiódát mindenképp be kell tenni, és elég nagyméretűre van szükséged (a névleges terhelhetőség 2-3 szorosa a minimum). Ennek az az oka, hogy a tekercsben kikapcsoláskor (a fluxusösszeomlás miatt) egy nagy feszültségű impulzus keletkezik, ami a meghajtófokozatot tönkretehetné. (12 V-os tápnál ez 50-80 V is lehet.....) Ezt akadályozza meg a dióda.

Ipari alkalmazások a proporcionális vezérléssel

Kicsit részletesebben: A tekercsekben a feszültség kikapcsolásakor a mágneses tér összeomlik, és a tekercs gyakorlatilag egy transzformátorként működve a táphoz képest fordított polaritású feszültséget küld vissza. Ezt a feszültséget a dióda rövidre zárja, megvédve ezzel a tranzisztort. Elvileg megtehetnénk, hogy egy olyan méretű tranzisztort használunk ami ezt a feszültséget biztonsággal elviseli, azonban egy ilyen tranzisztor többszörösébe kerülne, mint a jelenleg használt a védődiódával együtt.

Ennek a kapcsolásnak hátrányai vannak. Egyrészt a kapcsolás lassú, és a relében lévő mozgó alkatrészek miatt korlátozott az élettartama. Jogosan merülhet fel a kérdés, hogy miért nem használunk nagyobb teljesítményű tranzisztort? Erre több okunk is van. Egyrészt természetesen drága.... Ezenkívül a tranzisztort egyenáramú eszköz, tehát váltakozó feszültség kapcsolására alkalmatlan. Fontos paraméterek a maximális áramerősség, a maximális feszültség és az áramerősítési tényező.

Egy izzó például a névleges áramerősség 6-10-szeresét veszi fel a bekapcsolás pillanatában, amitől adott esetben a tranzisztorod már megadja magát. Egy példa: A portról 10mA a megengedett áramerősség. Az adott tranzisztorunk ß-ja 100. Ebben az esetben az eszközünk 1A áramot tud kapcsolni.... Érdemes megjegyezni, hogy a tranzisztorok erősítése erős szórást mutat, tehát egyenként ki kell mérni.

Kaskád és Darlington Tranzisztorok

Amennyiben nagyobb áramerősséget szeretnénk kapcsolni, akkor vagy nagyobb ß-jú tranzisztorra van szükség, vagy valamilyen más megoldás szükséges. Természetesen megteheted, hogy két tranzisztort kaszkádba kapcsolsz. Ebben az esetben a tranzisztorok ß-ja szorzódik, tehát hatalmas erősítést érhetsz el. Természetesen megteheted, hogy úgynevezett darlington tranzisztort vásárolsz. Ebben az esetben az előző kapcsolást vásárolod meg egyetlen tokban... Míg egy normál tranzisztor áramerősítése általában 80-250 között van, egy darlingtoné 500-10000 között szokott lenni.

A vezérlőrendszerek leválasztása és kimenetek bővítése

Optikai Leválasztás

Érdemes minden kapcsolásnál betartani, hogy amennyiben nem egyetlen tápegységről üzemelteted a vezérlést és a léptetőmotort (ami egyébként indokolt) akkor mindenképp érdemes egy optikai leválasztást beiktatni. Így az egyik készülék meghibásodása nem teszi tönkre a másikat is. (Ami egy PC vezérlésnél nem lényegtelen.)

Hatékony padlófűtés beállítás - Danfoss

Az elv egyszerű, egy LED megvilágít egy fototranzisztort, így a két áramkör nem kerül galvanikus kapcsolatba egymással (Elektromosan nincs kapcsolat a két áramkör között). Természetesen mindez egy zárt tokban van, hogy a külső fény ne zavarja meg. A fototranzisztor erősítése a fény erősségével arányos. A legtöbb tranzisztor egyébként fényérzékeny, ezért zárják átlátszatlan tokba. És természetesen a bemeneteket is illik leválasztani. Persze nem feltétlen kell optocsatolót használni, megteheted, hogy egy infra LED-et, és fototranzisztort használsz, és a kettő közé kerülő tárgyat érzékeled. Például egy léptetőmotoros vezérlésnél lehet végálláskapcsolót ilyen módon megoldani.

Kimeneti Portok Bővítése

Gyakran szükség van arra, hogy a számítógép párhuzamos portjáról (nyomtatóport) vezéreljünk eszközöket, ahol azonban csak 8 kimenet van. Nos lássunk egy olyan kapcsolást, amivel megduplázhatod a kimenetek számát. Az elv igen egyszerű, a vezérlőbitekkel engedélyezed a neked megfelelő IC-t, majd az adatbiteket beírod. (A 74573 egy 8 bites tároló) Az elvből természetesen az is következik, hogy nem tudod egyszerre mind a 16 kimenetet vezérelni.... Itt érdemes megjegyezni, hogy a felhúzó ellenállás sok esetben elhagyható, de nem egy veszélyes összeg, így érdemes betenni. Természetesen bővíthető ez a megoldás 4*8 bit-ig. Nehezen elképzelhető, de szükség lehet rá (általában egyszerűbb egy újabb portot betenni...). Tehát most egy olyat lássunk, ahol kicsit több kimenet van. Egészen pontosan 8*8 bit várja a vezérlést. Természetesen nem felejtettem el a többi 74LS573-as IC-t, csak nem akartam olyan nagy képet felrakni....

Dedikált IC-k és PWM Vezérlés

Érdemes azonban tudni, hogy kapható erre a célra kifejlesztett IC is. Ilyenek például: ULN 2003, ULN 2004. Két léptetőmotor vezérléshez persze kevés a 7 teljesítményfokozat. A 28XX sorozat tagjai (2803, 2804, stb) már 8-at tartalmaz, bár kevésbé elterjedt (mivel nagyjából kétszer annyiért vesztegetik...).

Az eddig megszerzett ismeretek alapján a következő kapcsolás már nem igazán fog problémát okozni. Ameddig a léptetőimpulzusok (CLK) sűrűbben érkeznek mint az monostabil időállandója, addig +12V-ot kapcsol a motorra, amennyiben ez nem teljesül, akkor átkapcsol és a +5V-ot engedi a motorra. A lépésidőt a 33K-s ellenállás és a kondenzátor határozza meg.

Proporcionális szelepek a gyakorlatban: A rajzok értelmezésének kihívásai

Az Arányos Szelep Működése és Szerepe

Proporcionális szelepeket alkalmaznak például hidraulikus robotoknál. Olyan megoldást láttam, aminél a tekercs +- 10volt feszültséggel vezérelhető, és a munkahenger sebessége a vezérlő feszültség függvényében változik. Pozitív fesz viszi előre, negatív fesz hátra. Általában tartalmaznak még egy potmétert, és esetleg egy forgó trafót, amik a pozíció visszajelzést adják. Természetesen a munkahenger tartalmaz egy hidraulikus erősítőt is, így csekély elektromos teljesítménnyel tudunk vezérelni nagy erőket. Vannak két tekercses megoldások is, aholis a megfelelő irányhoz egy-egy szelep tartozik. Nekem egy egyszerű proporcionális szelepem van amit PWM- jellel kell vezérelni.

Megbízható INA vezérlés autóba

A modern arányos szelep hátuljába általában egy LVDT (Lineáris Változó Differenciál Transzformátor) van becsavarva. A CNC feszültséget küld a tolattyú elmozdítására - ez az elektromos parancs. A vezérlő olajnyomás fizikailag a tolattyút a főrendszer nyomása ellen tolja - ez a hidraulikus erő. Az LVDT megméri, mennyit mozdult el a tolattyú valójában, és ezt az értéket visszaküldi a CNC-nek - ez a mechanikai valóság.

Rajzok Értelmezése és a Valóság Kihívásai

Most húztad meg az utolsó csavart egy vadonatúj Y1 arányos szelepen. A hidraulikaolaj feltöltve, a rendszer légtelenítve, és lenyomod a pedált, hogy tökéletesen vízszintes munkahengert várj. Megnyitod a robbantott alkatrészrajzot a tableteden. Egyértelműen azt a szelepet jelöli a Y1 tengely szívének. Akkor miért nem oldotta meg a javítás a problémát? Mert úgy olvastad a rajzot, mint egy turista, aki térképpel próbál kávézót találni. A hajlítógép nem címek gyűjteménye. Ez egy kihallgatószoba. Ha egy gép meghibásodik, az ösztön azt diktálja, hogy meg kell találni a törött alkatrészt és ki kell cserélni. Egy egyszerű mechanikus rendszerben egy elszakadt ékszíj tényleg csak az. De egy modern CNC-lemezélhajlító zárt hurkú kapcsolat a digitális parancsok és a hidraulikus erő között.

A "pótalkatrész-ágyú" elsütése-vagyis találgatni az okokat és alkatrészeket cserélni, amíg a tünet eltűnik-gyors módja a karbantartási keret leapasztásának. Az arányos szelep csupán az "izom", amely végrehajtja a parancsokat. A kihallgatószoba-hasonlatnál maradva: ez a végrehajtó. Ha egy lineáris kódoló üvegléce szennyezett, a CNC-nek azt jelenti, hogy a munkagerenda magasabban van, mint valójában. A CNC kompenzál azzal, hogy utasítja az arányos szelepet, pumpáljon több olajat a hengerbe. A szelep pontosan úgy teljesít, ahogy parancsot kapott. A gerenda megdől. Te látod a dőlést, a szelepet hibáztatod, és kicseréled. Éppen most sütötted el a pótalkatrész-ágyút egy tünetre.

Gondolj egy statikus rajzra úgy, mint egy kötélhúzásról készült fényképre, mielőtt megfújnák a sípot. Mindenki áll a helyén, a kötél egyenes, a talaj szilárdnak tűnik. Ezt adja a robbantott nézet: geometriát. A hidraulikus folyadék, amit szeretünk összenyomhatatlannak tekinteni, valójában kb. 0,5%-et összenyom ezer PSI nyomásonként. A rajz statikus vonalai nem ábrázolják azt a folyadékot, mint egy nagy, rugalmas rugót. Ha tonnával kapcsolatos problémád van-például a gép leáll a programozott szög elérése előtt-a robbantott nézet arra csábíthat, hogy a nyomásszabályzó szelepet vizsgáld. De a rajz nem fogja felfedezni a henger tömítéseinél fellépő belső átbocsátást maximális terhelésnél, vagy a váz deformációját, amely a kódoló leolvasásait eltéríti a tűréshatártól.

Az Y1 oldali kopott vezetősín mechanikai ellenállást okoz. A Y1 kódoló érzékeli, hogy a gerenda lassul. A CNC azonnal utasítja a Y1 arányos szelepet, hogy nyisson jobban, hogy legyőzze a súrlódást, miközben arra is utasítja a Y2 szelepet, hogy korlátozza az átáramlást, nehogy a jobb oldal előreszaladjon. Ennek eredményeként a Y2 arányos szelep túlmelegszik és orsóhelyzet-hibát jelez. Ha kizárólag a hibakód és a rajz alapján dolgozol, új Y2 szelepet fogsz rendelni. A sértettet kezeled, nem az elkövetőt. A rajz szigetekként mutatja az alkatrészeket, miközben a visszacsatolási hurok egyetlen idegrendszerré kapcsolja őket.

Ahhoz, hogy egy hajlítógép rajzát mechanikai vita huzalozási tervként értelmezd, meg kell szüntetned a sémák külön kezelését. Az elektromos rajz azt mutatja, mit kért a CNC. A hidraulikus rajz azt mutatja, hogyan próbált a folyadék eleget tenni. A mechanikai rajz megmutatja, hol engedett a fém. Amikor egy gép hat órán át működik, a hidraulikaolaj 140°F-ra (kb. 60°C-ra) melegszik. Az olaj elvékonyodik. Ez a csökkent viszkozitás lehetővé teszi, hogy a nagy nyomású olaj megkerüljön egy kissé kopott szeleptolattyút. Ez a megkerülés nem jelenik meg az elektromos rajzon, mégis megzavarja az elektromos rendszert. Mivel az olaj megkerüli a szelepet, a henger elmozdul. A lineáris jeladó érzékeli az elmozdulást, és jelentést küld a CNC-nek. A CNC azonnal módosítja a szelep feszültségét, hogy korrigálja az elmozdulást, ami élesen ingadozó elektromos jelet eredményez. Egy technikus, aki csak az elektromos réteget vizsgálja, „keresgélő” feszültséget lát, feltételezi, hogy az erősítőkártya meghibásodott, és kicserél egy $2,000 panelt. Az elektromos visszacsatolási hurok pontossága elfedte a hidraulikus állapot pontatlanságát.

Vizsgáld meg az oldalsó keretre szerelt lineáris üvegmérőt. A műszaki rajz két darab M6-os csavarral rögzített elemet mutat. Az elektromos rajzon egy 5 voltos impulzusvonulat látható, amely a mérőtől visszatér a CNC-hez. Egyik rajz sem jelzi, hogy a présfék C-alakú kerete 0,040 hüvelykkel (kb. 1 mm) elhajlik nyomás alatt. A CNC leolvassa az üvegmérőt, és feltételezi, hogy annak pozíciója pontosan megfelel az ütőcsúcs helyzetének. A mechanikai elhajlás azonban megváltoztatja ezt a fizikai valóságot. Amikor az oldalkeretes váz a terhelés hatására meghajlik, a mérő elmozdul az alsó ágyhoz képest. A CNC helyzeteltérést észlel, és a hidraulikus szelepet több erő kifejtésére utasítja, hogy elérje a programozott mélységet. A hidraulikus nyomás hirtelen megugrik. A hidraulikus rajz nyomáshatárokat, az elektromos rajz pedig pozícióhatárokat ad meg, de a hurok valójában az acél nem modellezett hajlásán keresztül zárul.

Amikor a gép "Y1 szeleppozíció hiba" üzenetet küld, a rendszerek lényegében egymásnak tulajdonítják a hibát. Elégtelen áramot ad az erősítőkártya? Egy mikroszkopikus Teflon-szalag darab akadt be a tolattyú peremébe, mechanikai súrlódást okozva? Nem találgatsz, és nem cserélsz ki találomra alkatrészeket. Kiértékeled a konfliktust. Megméred a parancsfeszültséget az elektromos jel ellenőrzésére. Ellenőrzöd a vezérlőnyomás-mérőt a hidraulikus képesség igazolására. Leolvasod az LVDT visszajelzését a mechanikai működés megerősítésére.

Az olaj a legkisebb ellenállás felé halad. A kapcsolási rajz elmeséli, miként hozza létre, tartja fenn és oldja fel a gép ezt az ellenállást. Vizsgáld meg az Y1 henger alatti, vezérlőnyomású visszacsapószelep szimbólumát. Annak, aki csak alkatrészeket cserél, az a négyzet, benne egy golyóval, egy üléssel és egy szaggatott vonallal, egyszerűen annyit jelent: "szeleptömb-manifold, A port". Amikor a szivattyú 4 000 PSI nyomást juttat a henger alsó részébe, ez az egyetlen visszacsapószelep akadályozza meg, hogy egy 10 000 fontos (kb. 4,5 tonnás) nyomógerenda leessen. A rajzon látható szaggatott vezérlővonal nem vezeték; mechanikai parancsot jelöl. Azt jelenti, hogy amíg nyomás nincs jelen abban a vezérlőkörben, amely fizikailag felemelné a golyót az üléséről, az olaj csapdában marad. Ha a gerenda lefelé süllyed, az olaj valahol szivárog. A szimbólumok pontosan megmutatják, hol engedélyezett az áramlás, és hol nem. Nem kell a gépen lévő minden egyes fizikai tömlőt követned. Ehelyett kövesd a hengerből a tartály felé haladó folytonos vonalakat, azonosítva minden szimbólumot, amelynek alaphelyzetben zárva kellene lennie.

A ram sodródása gyakori csapda az indokolatlan alkatrészcseréknél. Egy henger éjszaka leereszkedik, és a műhelyek gyorsan rendelnek egy $3,000 henger tömítéskészletet. A dugattyú alatti olaj jelentős statikus nyomás alatt áll a ram holtsúlya miatt. Kövesse a vonalat lefelé. Eléri az előtöltő szelepet. Eléri az ellensúly-szelepet. Eléri az irányváltó szelepet. Ezek a lehetséges nyomáscsökkenési útvonalak. Ha először papíron feltérképezi a nyomásvesztés útvonalait, “hatékony megbízhatóság” szerint rangsorolja a gyanúsítottakat - először a legvalószínűbb és leggyorsabban tesztelhető hibapontokat vizsgálja, mielőtt megnyitná a rendszert.

Amikor egy 200 tonnás ram leereszkedik, az Y1 (bal) és Y2 (jobb) hengereknek ezred hüvelyk tizedei pontossággal párhuzamosnak kell maradniuk. Itt van az a csapda, amely még tapasztalt technikusokat is megfog: ha oszcilloszkópot csatlakoztat egy teljesen egészséges géphez, és felrajzolja az Y1 kódoló pozícióhibát az Y1 szelep parancsfeszültségével szemben, szinte semmilyen matematikai összefüggést nem fog látni. Az adatok véletlen zajnak tűnnek. Miért? Mert egy hatékony negatív visszacsatolási hurok azonnal semlegesíti az eltéréseket. Azok a technikusok, akik ezt nem értik, egy hibás gépet vizsgálnak oszcilloszkóppal, látják a parancsjel és a ram fizikai helyzetének korrelációjának hiányát, és tévesen arra a következtetésre jutnak, hogy a kommunikációs hurok megszakadt. Feltételezik, hogy a törött hurok egy törött vezetéket vagy hibás kimenetet jelent. De a korreláció hiánya pontosan így néz ki egy egészséges zárt hurkú rendszerben.

A szorítási pont fölött 0,100 hüvelykkel a CNC-t nem érdekli a hidraulikus nyomás. Kizárólag a pozícióra összpontosít. Abban a milliszekundumban, amikor az ütő érintkezik a lemezfémmel, a prioritás hirtelen megváltozik. A CNC azonnal időszerű, használható tonnaadatokat igényel, hogy elkerülje a szerszám törését. Abbahagyja a kódoló előnyben részesítését, és elkezdi lekérdezni a nyomásátalakítókat. Tegyük fel, hogy az Y2 nyomásérzékelő 50 milliszekundumos késéssel dolgozik, mert hidraulikus csillapító fúvókája mikroszkopikus szennyeződésekkel eltömődött. A jel késve érkezik. A CNC, nem tudva a hengerben felgyülemlő jelentős nyomáscsúcsról, tovább hajtja a ramot kizárólag a kódoló pozícióadatai alapján. A gép túlságosan nagy terhelést kap, elcsavarja a ramot, és "Y2 Követési Hiba"-t jelez. A technikus elolvassa a képernyőt, kicseréli a lineáris kódolót, és a gép ismét meghibásodik. A hibásan az igazat mondó tanúra lőttek alkatrészeket, miközben teljesen figyelmen kívül hagyták azt, aki elaludt a tanúpadon.

Képzeljen el egy targoncakezelőt, aki nekiütközik az Y2 lineáris kódoló üvegsínének, és 0,020 hüvelykkel felfelé tolja a fizikai rögzítő konzolt. A kódoló belső optikája érintetlen marad. A vezetékezés hibátlan. A CNC tökéletesen tiszta, zajmentes 5 voltos négyszögjelet kap. Mégis ez a jel zsákutcába vezet - egy nagy hűségű hamis adat. A CNC azt parancsolja az Y2 arányos szelepnek, hogy nyíljon tovább, hogy "utolérje" az Y1 pozícióját. A szelep pontosan úgy teljesített, ahogy utasítva volt.

Gyakori problémák és hibaelhárítási tippek

A gyakorlatban felmerülő problémák rávilágítanak a rajzok pontos értelmezésének és a rendszerek mélyebb megértésének fontosságára. Például egy munkagép haladását kellene megoldanom. Az irányokat a joyban lévő mikrokapcsolók adják meg, a haladási sebességet pedig egy 10KOhm -os poti szabályozza. A poti középre van állítva és előre-hátra lehet forgatni a kar elmozdításával. Hogy kell módosítani egy 555-ös PWM vezérlő kapcsolását, hogy működjön a dolog? A joy középállásában lehetőleg ne legyen vezérlés a tekercsen. Van egy 4lábú potim, ahol a negyedik láb középállásban "vezet" a mozgó érintkező lábával, talán ezt is fel tudnám használni, hogy lekapcsoljam az IC-t.

A hibaelhárítás során alapvető fontosságú a tápellátás ellenőrzése. Meg kell nézni, hogy például egy mini PLC kap-e tápot 24VDC. Majd azt, hogy a potik két végén meg van-e a feszültség és aztán, hogy a csúszka közepe visszatér-e a PLC bemenetére. Szemmel látható, hogy az IB és IC-re jön vissza a poti, mert ezek az analóg bemeneten. De vannak digitális bemenetek is, az I1 I3 és I4. Vannak digitális kimenetek, mint a Q1 és Q2, amik valahogy ide kellene csatlakozzanak a szelep. De mivel itt ellenállások vannak oda barkácsolva, vélhetően nem közvetlen megy a szelepre. ÉS van valami tranzisztor egy hűtőbordán, azt is meg kellene nézni mi az és miért van ott. Mivel csak digitális kimentek vannak, így a szelepet csak kapcsolhatja a PLC.

Gyakran előfordul, hogy egy 12V-os rendszerhez 24V-os PLC-t használnak, ahol egy fekete doboz (DC-DC konverter vagy inverter?) állítja elő a megfelelő feszültségeket. Az útirány váltó szelepek 12 voltosak, két szál vezeték megy rájuk mind a két szálon 12V-tal. Ha valamelyik irányt kapcsolom az egyik szálnak negatívnak kellene lennie, hogy a szelep működjön, de ez valamiért nem valósul meg. Azon a hűtőbordán 2 db BD 243-as tranzisztor van, az egyiken 6V, a másikon 12V van. Ezek valószínűleg a szelep feszültségét állítják be. Meg kellene mérni a szelep áramfelvételét 12V-ról, mert ha az nem nagyobb mint a PLC kimeneti terhelhetősége, akkor nem igen van szükség tranzisztorra. Ha a kimeneti jel PWM lenne, akkor azért elképzelhető.

Nagyon erős a gyanúm, hogy ez a ködösítés szándékos. Mert aki tudja "hova kell kötni a kéket", az lesz a császár. De hogy miért, arról a legtöbb estben fogalma sincs az illetőnek. Szóval részemről ez a "láttam azt aki hallotta" c. műszakiatlan dolog. De láthatod, aki ezt az átalakítást elkövette, még véletlenül sem vette elő a ceruzát és rajzolta volna meg az áramkört, írta volna le mi micsoda, hogyan működik a program. Mert a felhasználónak fogalma sincs milyen dokumentációt kellene megkövetelnie a pénzéért. Utána meg ki van szolgáltatva a "mester" jóindulatának, hogy vagy tudja vagy nem.

tags: #proporcionalis #vezerles #rajz

• Futárszolgálat szállítási ideje
• Fényszóró magasságállítás a Peugeot 307-ben
• Az Insignia Sports Tourer modellről bővebben
• Vezeték nélküli töltő Mercedes E Class-hoz
• Terepváltó szerelés lépésről lépésre: Lada Niva