A PD TDI vákuum vezérlés működése: Hibajelek, okok és karbantartás

A motor egy összehangolt gépezet, melyben minden elemnek fontos szerep jut. Nincs ez másként a turbónyomás szabályzó szelep esetében sem. A turbónyomás szabályzó szelep a motor egy rendkívül fontos eleme. A turbótöltő teljesítményének szabályozásáért felel, és ha nem működik megfelelően, akkor az a motor teljesítményében nagyon sok gondot tud okozni.

Ezért is olyan lényegese, hogy a turbónyomás szabályzó szelep hiba jeleit felismerjük, mert csak így tudjuk a további károkat megelőzni. A meghibásodását számos dolog okozhatja, a bajt pedig akkor tudjuk időben észlelni, ha figyelünk az árulkodó jelekre. Sokan azonban ezeket nem ismerik fel, hiszen az akadozó gyorsulást vagy a nagyobb fogyasztást más gond is okozhatja. Érdemes azonban tisztában lenni vele, hogy egy adott jelenség mi mindenre utal, és utánajárni a problémának.

A következőkben a turbónyomás szabályzó szelep hiba jeleit gyűjtjük össze, és persze kitérünk arra is, hogy ezeket a jelenségeket pontosan milyen meghibásodás okozhatja. Mielőtt rátérnénk a turbónyomás szabályzó szelep hiba jelekre, illetve okokra, előbb nem árt, ha tisztázzuk, hogyan is működik a turbó, így a hibákat is jobban meg tudjuk érteni. Nos, azzal a legtöbb autós tisztában van, hogy a motor teljesítményének előállításához az üzemanyag és a levegő keverésére van szükség. A turbó feladata az, hogy több levegőt ad a keverékhez. Ennek köszönhetően a több üzemanyag ég el, a teljesítmény pedig nő.

A turbók tehát nagyon magas fordulatszámon működnek, ez viszont nagy nyomást és magas hőmérsékletet is jelent, ezért rendszerint hűtőrendszerrel szokták őket párosítani.

A turbónyomás szabályzó szelep hiba jelei

Számos jele van annak, hogy a turbónyomás szabályzó szelep nem működik megfelelően:

Golf IV vákuumcső javítási útmutató

Lomhább az autó a szokottnál, és alacsony a teljesítménye is: nagyon árulkodó jel az, amikor az autónak hirtelen csökken a teljesítménye, és a gyorsulásban is jelentős visszaesés tapasztalható. Ennek persze számos oka lehet, de többek között szelephiba is állhat a dolgok hátterében. Ilyenkor a szelep nem szabályozza megfelelően a turbótöltő nyomásást, emiatt pedig a motorhoz nem jut el a szükséges levegő és üzemanyag mennyiség, melyre az égéshez szüksége lenne.
Megnő az üzemanyag-fogyasztás: ez a hibajel meglehetősen általános, és sokféle dolog állhat a háttérben, akár a turbónyomás szabályzó szelep hibájára is utalhat. Ha a szelep hibás, az az üzemanyag-fogyasztásra is kedvezőtlenül hat, ugyanis ilyenkor a turbófeltöltő folyamatosan nagy nyomást generál, emiatt pedig túl sok üzemanyag kerül felhasználásra. Ez nem csak a pénztárcánkat terheli meg jelentős mértékben, hanem a környezetet is, ezért mindenképp komolyan kell venni.
Szokatlan zajok a motortérben: ha szokatlan zajok sosem jelentenek jót egy autó esetében, különösen, ha azok a motortérből származnak. Ez is arra utalhat, hogy a turbónyomás szabályzó szelep hibásan működik, ezért mindenképp lényeges, hogy azonnal szerelőhöz forduljunk.
Fekete füst árad a kipufogóból: nagyon árulkodó jel, ha fekete füst jön ki a kipufogórendszerből. Ez annak a jele, hogy a motor nem képes megfelelően elégetni az üzemanyagot, és ez okozza a nagy mennyiségű fekete füstöt. Nemcsak a környezetre lesz ez káros, hanem a motor teljesítményére is.
Rángat az autó: amennyiben lökéseket és rángatást tapasztalunk vezetés közben, az is arra utal, hogy a turbónyomás szabályzó szeleppel gond van. Ilyenkor ugyanis a turbótöltő nyomása nem stabil, ingadozik, ez pedig a motor teljesítményének instabilitásához vezet.
Szelepkárosodás: ha a motortérbe pillantva azt vesszük észre, hogy a szabályzószelep szivárog, esetleg sérült, akkor az mindenképp arra utal, hogy az alkatrész cserére szorul. Ez egy elég egyértelmű jelzés, ami azonnal megoldást igényel.
Világít a motorhiba jelző lámpa: amikor a műszerfalon felvillan a motorhiba ellenőrző lámpa, az jót nem jelent, viszont azonnali beavatkozást igen. A hibajel számos dolog miatt felvillanhat, többek között a turbónyomás szabályzó szelep hibája miatt is.

Ezeket a jelenségeket mindenképp komolyan kell venni, még akkor is, ha egyik-másik jelenség különösebben nem zavar minket a mindennapi közlekedésben.

A turbónyomás szabályzó szelep hiba okai

A turbónyomás szabályzó szelep hiba jeleket számos dolog okozhatja: elektromos hibák, a vákuum-ellátáshoz kapcsolódó gondok, de maga a szelep is meghibásodhat. Az elektromos hibák kapcsolódhatnak a csatlakozókhoz vagy a biztosítékhoz, a vákuum-ellátás kapcsolatos problémák esetében pedig a szivárgó tömlő vagy a belső meghibásodás lehet a bajok forrása.

Amennyiben a szelep megy tönkre, akkor javításra nem nagyon van lehetőség, általában csak a csere jöhet szóba, ami lényegesen drágább, mint az elektromos vagy tömlő hiba javítása. Bármelyik turbónyomás szabályzó szelep hiba jelet is tapasztaljuk, azonnal forduljunk szerelőhöz, mert komolyabb károsodáshoz is vezethet, ha a bajok forrását nem tárjuk fel időben, illetve nem orvosoljuk azokat.

EGR szelep: Működés és problémák

Az EGR szelep szóban az Egr rövidítés a kipufogógáz visszavezető angol megfelelőjéből ered (Exhaust Gas Recirculation), Német megfelelője: Abgasrückführung, azaz AGR. Ez a kis vákuumos vagy elektromos vezérlésű berendezés sokak szerint szükségtelen az autóba, mivel csak egy újabb hibaforrás, ami ha tönkre megy, megint lehet zsebbe nyúlni.

Az Egr szelepet a motorszívó torka és a kipufogó torka közé helyezik be, és a kipufogó gázt visszaáramoltatják a szívótorokba, hogy ezzel csökkentve az égéshőt csökkentse a nitrogén oxid keletkezését. A kipufogó gáznak természetesen nem a teljes mennyiségét vezetjük vissza, csak a kb. a 15%-t mivel a nagyobb mértékű visszavezetés, már nem csak nagyobb teljesítményvesztést, de még esetenként nagyobb káros anyagképződést eredményezne.

Golf 3 tuning: Vákuumrendszer optimalizálása

Ez a szelep, nem mindig van nyitva, és ha nyitva is van nem mindig egyformán. Ennek a nyitási, tehát a visszavezetési mennyisége attól függ, hogy a motor milyen terhelésen dolgozik, mivel vannak olyan motor állapotok, amikor nagyon dús üzemanyag-levegő keverékkel üzemel a motor. Ilyen állapot az alapjárat, a bemelegedési fázis és a teljes terhelés azaz ilyenkor nem dolgozik a szelep.Tehát az EGR szelep a munkája nagy részét részterhelésen végzi. Ennek oka, hogy a benzines motor szikra gyújtásának köszönhetően sokkal kevesebb koromképződéssel jár az égés a dieselhez képest.

Ilyenkor elektromos EGR-nél az elektronikus hiba eltárolódik a rendszerben, amelyet a motorhiba jelző lámpa ki is jelez. Vákuumosnál csak az érzékeinkre hagyatkozhatunk, általában a motor működése alapjáraton elkezd ingadozni, rosszabb esetben a motor bedadog. Ha szerencsénk van, és zárva marad az EGR, akkor nagy a valószínűsége, hogy csak egy esetleges műszaki vizsga esetén vesszük észre a hibát, mert nem megy át a vizsgán. Ennek a megoldása legtöbb esetben a csere.

Diesel motoroknál már érdekesebb a dolog. Mivel nagyobb a korom képződés így az egr szelep szennyeződése, a korom lerakódása elkerülhetetlen. Természetesen attól függ, az autó milyen üzemben van használva. Nem véletlen az, amikor a szerelő azt kérdezi egy esetleges autóvásárlás előtt, hogy milyen távolságra lenne használva. Ha csak városi ingázás kvázi napi 50 km és az is a városban lámpától lámpáig kategória, akkor az EGR nagyon hamar már kb.

Az EGR legnagyobb hibája az, hogy a motor működésének következtében korom lerakódás képződik. Ezt csak úgy tudjuk letakarítani, hogyha az EGR-t kiszereljük, és korom oldó anyaggal kezeljük. Az egyik megoldás, hogy az egr szelepet kiszerelik a járműből és direkt erre a célra kitalált tisztító folyadékkal a szelepet kitisztítják. Itt nem elegendő magát a szelepet hanem a teljes egr rendszer tisztítása is indokolt. A visszavezetett kipufogógáz olyan mértékű korom lerakódást eredményez, hogy sok esetben még mechanikai eltávolítás is szükséges.

Általában az egr szelep tisztításával a hiba megszűnik, ahhoz hogy ezzel ne legyen probléma, érdemes néha az autót hosszabb úton kicsit magasabb fordulaton dolgoztatni. Ugyanis ilyenkor a rendszerben lerakódó korom ki tud égni, ezáltal ki lehet tolni az egr szelep élettartamát. Az egr szelep tisztítása lehetséges még ultrahangos tisztítással. Ilyenkor a szerkezetet folyadékba merítik.

Vákuumdob problémák a Kia Sportage-ben

Bizonyára hallottál már arról, hogy az EGR szelepet, ilyen vagy olyan módszerrel kiiktatták. Ennek főként, azaz oka, hogy egy ilyen szelep cseréje igen zsebbe nyúlós. Azzal, hogy úgymond „lefalazzuk” az EGR-t azt érjük el, hogy a kipufogó gázt nem fogja visszaáramoltatni a szívótorokba, így olyan mintha nem is lenne benne.

Ha felpattintjuk az internetet, és körbenézünk, szinte mindenki megpróbálja az embereket lebeszélni egy esetleges EGR vásárlásról, de ha nem sikerül, akkor csak és kizárólag a GYÁRIT preferálja. Na, most egy dolgot tisztázzunk le, az autógyártó cégek nem gyártanak alkatrészeket. Ők csak, kvázi összeszerelik az autókat. Tehát ha gyárit veszek, abban nagy a valószínűsége, hogy valamilyen nagy gyártónak lesz benne a terméke. Ilyen gyártó például a legtöbb esetben a Pierburg vagy Wahler.

Az autók teljesítménye az idő folyamán a mérnöki megoldások miatt folyamatosan nőtt, ezért szükségessé vált, hogy a visszaáramoltatott kipufogó gázt is hűtsék, mivel ha nem hűtik, magasabb lenne az égési hőmérséklet, ami nagyobb NOx képződést eredményez. Ez a hűtő, mint a videóban is látszik, annak függvényében hűti a kipufogógázt, hogy mekkora a motor fordulatszáma. A hűtő bele van kötve a vízrendszerbe, hogy a megfelelő hűtést biztosítsa.

EGR szelep hol található? A szívó és kipufogó torok között.

Turbó geometria leragadás: Jelek és okok

Nagyon fontos mind az autó tulajdonosának, mind a szerelőnek megérteni, hogy a turbó meghibásodás okai között a turbó anyag vagy gyártási hibája csak az esetek kevesebb, mint 10%-a! Az esetek 90%-ában tehát egy külső (üzemeltetési) tényező játszik szerepet, csúnyán megfogalmazva teszi tönkre a turbót! Ebből kikövetkeztethető, hogy ha nem találjuk meg és nem szüntetjük meg maradéktalanul a meghibásodás valódi kiváltó okát, akkor az új vagy felújított turbó is újra meg fog hibásodni!

Hirtelen teljesítmény vesztés, turbó geometria leragadás jelei, a jármű vészüzembe vagy más szóval szervizmódba vált. Ez egy gyakori hiba a modern, változó geometriás turbó feltöltővel szerelt dízel motorok esetén.

A legtöbbször a turbo geometria leragadás oka az, hogy a változó geometria lamelláinak mozgását valami akadályozza. A turbó geometria leragadás kiváltója lehet nagy mennyiségű korom lerakódása a turbina házban, de akár egy turbó geometria hiba is, ami a változó geometria sérülését vagy kopását jelenti. Nagy mennyiségű korom került a turbina házba, ami akadályozza a változó geometria szabad mozgását, így turbo geometria leragadás lép fel.

Lehetséges, hogy "csak" az okozta a geometria leragadást, hogy az autóval túlnyomórészt városban és rendszerint csak rövid távokon közlekednek. Ez sajnos a modern dízelmotoroknak nagyon nem tesz jót, ezeket elsősorban hosszabb utak megtételére tervezték. Ez hatványozottan igaz a részecskeszűrős járművekre!
Az is lehetséges, hogy a jármű befecskendező rendszerével van valami gond, ezért tökéletlen az égés a motorban, ami nagy mennyiségű korom lerakódását eredményezi a turbó turbina házában. Értelemszerűen egy turbó geometria tisztítás önmagában még nem oldja meg a hibát, csak ideig-óráig.
Előfordul, hogy a turbófeltöltő forgórészének meghibásodása miatt turbó olajfolyás lép fel. Ez az olaj bekerül a turbina oldalra is, ahol a forró kipufogógázzal keveredve olyan, a lamellák mozgását gátló olajkoksz réteg alakul ki, hogy turbó geometria leragadás lép fel. Természetesen ilyen esetben sem elegendő csak egy turbó geometria tisztítás, hiszen a turbó hiba miatt a változó geometria rövid időn belül újra le fog ragadni.
Részecskeszűrős járműveknél, ha a részecskeszűrő eltömődik, akkor a visszatorlódó kipufogó gáz miatt a turbó változó geometria leragadás gyakori hiba.

A motorból kilépő kipufogógáz teljes egészében áthalad a turbófeltöltőn és a változó geometrián. Előfordul, hogy a kipufogó szelepeken összeállt, majd onnan leszakadó olajkoksz vagy nagyobb hiba esetén egy motorikus alkatrészdarab (pl. a dugattyú, gyűrű vagy a szelepek illetve az ízzítógyertya darabkái, stb.), de nem egyszer akár a leömlő belső faláról vagy tömítéséből leválló fémdarabka a kipufogógázzal együtt keresztülmegy a turbófeltöltőn. Ezek a sérülések a turbó geometria szerkezetében megakadályozzák a változó geometria rendeltetésszerű működését.

A turbó geometria nem lesz képes a turbinakerékre érkező kipufogógáz mennyiségének és irányának megfelelő szabályozására, ami a jármű hibás működéséhez vezet. Amennyiben a fenti turbó hiba jelei jelentkeznek, ne halogassa a javítást, mert csak egy sokkal nagyobb és költségesebb meghibásodás esélyét kockáztatja! Az autó nem véletlenül vált vészüzembe, ezzel is próbálja megvédeni a motort egy nagyobb meghibásodástól.

Turbó hangja és szerkezeti károsodások

Ha a turbó hangja egyik napról a másikra megváltozik, azt vesszük észre, hogy a turbó fütyül, akkor az szerkezeti károsodásra utal. Elképzelhető, hogy a lapátok idegen anyag által sérültek vagy a megnövekedett radiális és axiális irányú tengelylógás miatt hozzáérnek a házak falához. Az ilyen hibás turbó tünetei lehetnek még a turbó olajfolyás és a teljesítmény vesztés is.

Rossz minőségű vagy túlhasznált légszűrő esetén ennek fokozottan nagy a veszélye. Sokszor előfordul, hogy a turbó és a légszűrő közötti cső sérül meg, egyes típusoknál a kartergáz visszavezetés hibája miatt olaj rakódik le a szívócsőben, ami megeszi a csatlakozásokat és (gumi) összekötő elemeket, de előfordulhat az is, hogy a légtömegmérő elöregedett alkatrészeit szívja be a turbó.

Korábbi turbó meghibásodás esetén a hibás turbóból származó törmelék maradhat a szívó oldalon, amit az új turbó beszív (nem feltétlenül azonnal, van, hogy csak hónapokkal a turbó csere után). A turbófeltöltő sűrítő kereke puha alumíniumból készült, nem készítették fel arra, hogy forgás közben szennyeződéssel ütközzön, ezért a legapróbb szilárd törmelék is végzetes sérülést tud okozni. A sérült kompresszor lapátok miatt a turbó fütyül, akár már alapjáraton is!

Ha a turbó fütyül, nem érdemes tovább használni, mivel az anyaghiányos sérülés kiegyensúlyozatlanságot eredményez a forgórészben, ez hamarosan jelentkező turbó olajfolyás mellett, rövid időn belül tengelytöréshez illetve a kompresszorlapátok letöréséhez vezet, amik a motorba bekerülve további súlyos károkat okozhatnak!

A turbó geometria hiba résznél már beszéltünk róla, hogy a kipufogógáz nagy sebességgel, teljes egészében áthalad a turbina oldalon és így hajtja meg a turbinatengelyt. Előfordul, hogy a kipufogógázzal együtt a motorból vagy a leömlőből elszabaduló szilárd szennyeződések (összeállt olajkoksz, tömítés darab vagy akár a dugattyú vagy a gyűrű darabkái is), ahogy a forgó turbinakeréknek ütköznek, sérüléseket okoznak a hajtóélek felületén. Ez természetesen nem csak változó geometriás turbók esetén okoz problémát, sőt benzines turbókat is ugyan úgy érint, mint dízeleket.

A sérült turbinalapátokon a kipufogógáz áramlása megváltozik és ez okozza a turbó fütyülő hangját. Komolyabb, anyaghiányos sérüléseknél a forgórész kiegyensúlyozottsága miatt minél előbb turbó felújítás szükséges, mivel a rendkívül magas, akár közel 300.000 fordulat / perc rotorsebesség mellett a kiegyensúlyozatlanság rövid időn belül a turbinatengely eltörését eredményezheti.

A megnövekedett axiális vagy radiális turbó tengely lógás azt eredményezheti, hogy a lapátok forgás közben hozzáérnek a házakhoz. Ilyenkor fütyül a turbó és fémes hangja van, ami komoly szerkezeti károsodásra utal. A turbófeltöltő csapágyazásánál a kenésért és hőelvonásért felelős olajfilm réteg kialakulásához hézagra van szükség az alkatrészek (futófelületek) között.

Ezeknek a hézagoknak az összeadódása eredményezi a turbinatengely radiális irányú lógását, ami teljesen természetes, sőt szükséges is, új turbó esetén is megfigyelhető jelenség! Azonban, ha bármekkora mértékű axiális, azaz tengelyirányú lógást észlelünk vagy a radiális, azaz oldalirányú lógás mértéke akkora, hogy a lapátok elérik a ház falát, akkor az már a turbó hiba jelei közé tartozik és szerkezeti károsodásra, a csapágyak és a futófelületek kopására utal!

A válasz a legtöbb esetben az olajkenési rendellenesség, ugyanis a turbó egészséges működésének kulcsa a megfelelő kenés biztosítása. Azért is kiemelkedően fontos a megfelelő kenés, mert a turbófeltöltő tengelye percenként akár 300.000 fordulatot is megtehet, miközben a motorból távozó akár 1.000 Celsius fok körüli kipufogógázzal érintkezik. Ilyen terhelésnél, a hőelvonásért és a kenésért felelős, megfelelő olajfilm réteg kialakítása kulcsfontosságú! A legapróbb szennyeződés a motorolajban vagy az olajáramlás megszűnése akár már néhány másodperc alatt is végzetes turbó hiba kialakulását eredményezheti.

Fontos azt is tudni, hogy a turbó forgórészében az olajat apró furatokon keresztül vezetik a csapágyak és a turbinatengely futófelületére, a túlhasznált vagy szennyezett motorolaj ezeket a furatokat eltömíti, ami ekkora (hő)terhelésnél az olaj ráégését eredményezi a futófelületekre valamint a kenés hiánya miatt az az amúgy olajfilm réteg által elválasztott fém alkatrészek összeérnek és megkoptatják egymást.

Végezetül, ha fütyül a turbó, az ritkán ugyan, de nem feltétlenül jelent turbó hibát. A turbó működése mindenképpen zajjal jár, de ez a zaj nem feltétlenül hallható járó vagy terhelt motor mellett. Ha korábban nem hallható, fütyülő, kifúvó hangot hall, ami terhelésre erősödik, akkor érdemes először a szívó- és kipufogórendszer tömítettségét megvizsgálni, mert lehetséges, hogy a fütyülő hang „csak” egy hibás csatlakozó, kilyukadt cső vagy átégett tömítés következménye.

Azonban ekkor sem érdemes sokáig várni a javítással, mivel például a nyomó oldali tömítetlenség arra készteti a vezérlő elektronikát, hogy nagyobb turbónyomást állítson elő (kompenzálva a tömítetlenség miatt elvesztett nyomást), azaz fokozza a turbina forgását, ami a turbó túlpörgéséhez, végső soron pedig a turbó meghibásodásához vezet. A kipufogó oldali tömítetlenség (azon a nem elhanyagolható élettani tényen kívül, hogy a kipufogógáz az utastérbe juthat, ami semmiképpen sem egészséges…) szintén teljesítményromlást eredményez, hiszen a kipufogógáz egy része nem a turbinalapátokon megy majd keresztül, ezáltal a turbónyomás lassabban épül fel, ami rontja a motor és az égés hatásfokát, ami ugye egy sor újabb problémát generál (pl.

Turbó olajfolyás: Okok és következmények

Bármilyen meglepően is hangzik, a turbó olajfolyás nem feltétlenül jelenti a turbó hibáját. Sőt előfordul, hogy az olajfolyás nem is a turbótól származik, csak tévesen diagnosztizálják turbó hiba körébe a jelenséget. Mindettől függetlenül a jelenség hibára utal és veszélyes, ezért mindenképpen törődni kell vele!

Mint már említettük korábban, a turbó egy összetett rendszer része, a kenési rendszere azonos a motor kenési rendszervével. A turbó tengelyének a két végén, azaz a kompresszor és a turbina oldalon egy-egy (bizonyos esetekben a turbina oldalon kettő) labirint gyűrű zárja el az olaj útját a nyomó és a kipufogó irányba. Kialakításából fakadóan azonban a labirint gyűrű nem zár(hat) 100%-osan. Normál üzemeltetési körülmények között ez nem jelenthet problémát, a rendszert úgy tervezték, hogy a csapágyházon belüli és kívüli nyomásértékek ne engedélyék az olajat átszivárogni a gyűrűkön.

Viszont, ha ez a kényes egyensúly felborul (például azért, mert a motor kartergáz nyomása abnormálisan megnő), akkor a motorolaj át fog jutni a labirint gyűrűkön és vagy a sűrítő oldalon a feltöltött levegővel együtt bekerül az égéstérbe vagy a kipufogó rendszerbe jut - bizonyos esetekben egyszerre mind a kettő. Ez azonban nem a turbófeltöltő hibája, hanem az üzemeltetési körülmények idézik elő az olajszivárgást!

Aki egy kicsit is tisztában van a dízel motorok működésével, az tudja, hogy az égés öngyulladással megy végbe a hengerekben. Az összesűrített levegőhöz üzemanyagot fecskendeznek, a nagy nyomás miatt az így létrejött keverék begyullad. Azt már kevesebben tudják, hogy mindez akár motorolaj elégetésével is megtörténhet. Ebből már lehet sejteni, hogy ha a feltöltött levegővel együtt motorolaj kerül az égéstérbe, akkor akár egy öngerjesztő és leállíthatatlan illetve kontrollálhatatlan égés is létrejöhet (erre szokták azt mondani, hogy felpörög a motor vagy felkapja az olajat), ami a turbó, a motor és akár az egész autó végét is jelentheti!
A másik eshetőség, hogy az olaj főleg a kipufogó rendszerbe kerül. Ilyenkor a forró kipufogó gázzal keveredve a létrejövő olajsár és olajkoksz lerakódik mindenhova. A turbinalapátoktól kezdve a kipufogó csövek és dobok falain át a katalizátor és/vagy a részecskeszűrő belsejére is, gyakorlatilag eltömítve azokat.

A legtöbbször a kiegyensúlyozottság elvesztése és a csapágyak, futófelületek kopása a turbó olajfolyás okozója. Ezek eredetéről és okairól feljebb már részletesen beszéltünk.

Mit tegyünk turbó hiba esetén?

Sokszor szokták kollégáinkat kérdezgetni, hogy „hangosan fütyül a turbó, meddig szabad még vele járni?” Vagy „turbó hiba előjelei mutatkoznak, használhatom még az autót?” Illetve „turbó hiba jelei ellenére még elindulhatunk nyaralni?” A válaszom az, hogy nem! Lehetséges, hogy egy turbó hiba tünetei ellenére még több ezer km megtehető az autóval komolyabb gond nélkül (idővel csak drágább lesz a javítás, olcsóbb biztosan nem), de az is lehet, hogy pár km múlva olyan turbó meghibásodás lép fel, ami nem csak a turbót teszi tönkre, hanem a motort is (pl. törmelék kerül a sérült turbóból az égéstérbe) vagy akár kigyullad az egész autó!

Ön kockáztatna? Nem éri meg! Turbó hiba előjelei észlelése esetén vegyék komolyan azokat és a lehető leggyorsabban kerestessék meg szakember segítségével a (turbó) hiba forrását és szűntessék meg!

A turbó nyomásszabályozó szelep működése és karbantartása

A turbó nyomásszabályozó szelep a turbófeltöltő által létrehozott töltőnyomás precíz vezérléséért felelős alkatrész, amely elengedhetetlen a motor optimális teljesítményéhez és hatékonyságához. Meghibásodását leggyakrabban a motor teljesítményének érezhető ingadozása, a gyorsulás hiánya, a megnövekedett üzemanyag-fogyasztás és a műszerfalon felvillanó motorhiba-jelző lámpa (Check Engine) mutatja.

A turbófeltöltő a kipufogógázok energiáját használja fel, hogy levegőt sűrítsen az égéstérbe, ezzel növelve a motor teljesítményét. A turbó nyomásszabályozó szelep, más néven töltőnyomás-szabályozó, egy elektromágneses szelep, amely a motorvezérlő egységtől (ECU) kapott jelek alapján működik. Amikor a motorvezérlő úgy érzékeli, hogy a töltőnyomás elérte a kívánt, előre programozott értéket, a szelep működésbe lép. Ezzel kinyitja a wastegate szelepet, ami elenged a turbinalapátok mellé egy adag kipufogógázt. Ennek hatására a turbó forgási sebessége csökken, így a töltőnyomás nem emelkedik a motor számára veszélyes szintre.