A Pályaalkalmassági Vizsgálat (PÁV) Szerepe a Közúti Közlekedésben és a Nemzetközi Fuvarozásban

Magyarországon a közúti járművezetők közlekedéspszichológiai vizsgálatát 1978-tól végezzük a KAV Közlekedési Alkalmassági és Vizsgaközpont Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaságnál, illetve jogelődeinél. Ez idő alatt igen nagy szakmai tapasztalat és ismeretek birtokában tudtuk kialakítani és folyamatosan fejleszteni speciális módszertanunkat.

Mi a PÁV és kire vonatkozik?

A pályaalkalmassági vizsga (röviden: PÁV) a Közlekedési Hatóság által 4 különféle kategóriában kiadott engedély. E körben tevékenységük annak megállapítása, hogy a gépjárművezetők, illetőleg a vezetési jogosultságot megszerezni vágyók rendelkeznek‑e a biztonságos közlekedéshez szükséges pszichológiai kompetenciákkal, a megfelelő észlelési, döntési és cselekvési készségekkel, valamint a járművezetéshez nélkülözhetetlen ismeretek elsajátításának és folyamatos megújításának a képességével. A PÁV vizsgálat alatt egy pszichológiai vizsgálatot kell érteni, amelynek eredményeként az erre felkészült szakemberek igyekeznek a gépjárművezetéstől távol tartani azokat a személyeket, akiknek az instabil lelkiállapota potenciális veszélyt rejt a közlekedésben.

A rendelet hatálya kiterjed a közúti gépjárművezetőkre, villamosvezetőkre, valamint azokra akik gépjárművezetői vagy villamosvezetői tanfolyamra, vizsgára jelentkeznek (továbbiakban: járművezető). A rendelet hatálya nem terjed ki a fegyveres erők és a rendvédelmi szervek járművezetőire, kivéve azokat akik autóbusz-vezetői tanfolyamra, illetve vizsgára jelentkeznek. Az I. és II. pályaalkalmassági minősítés céljából vizsgálatra - kivéve a trolibuszvezetőt, rendvédelmi szervek autóbuszvezetőjét és a külön jogszabály alapján beiskolázható járművezetőt - az jelentkezhet, aki legalább két éve folyamatosan érvényes vezetői engedéllyel rendelkezik és nem minősül kezdő vezetőnek.

A vizsgálati eljárást a MÁV-tól vette át a közúti közlekedés, a mozdonyvezetők vizsgálatára vezette be, és e tapasztalatok alapján rendelte el a KRESZ 1963-tól, hogy a közúti közlekedésben a hivatásos (más fogalmazásban: képesített vagy állás vállalására jogosító) vezetői engedély megszerzéséhez PÁV alkalmasság igazolása kötelező. Jelenleg a PÁV-ra vonatkozó előírásokat a 41/2004. (IV. 7.) GKM rendelet tartalmazza, a vizsgálati módszerekre vonatkozó előírások e rendelet mellékletében tekinthetők meg.

PÁV Kategóriák és Alkalmassági Szintek

A pályaalkalmassági vizsgálaton megállapított minősítés a következő alkalmassági kategóriákra vonatkozhat:

tudnivalók az AM jogsiról

1. I. alkalmassági kategória: a megkülönböztető jelzést használó gépjármű vezetése. Ez a legmagasabb alkalmassági kategória.
2. II. alkalmassági kategória:
   • a közúti közlekedési szolgáltatás keretében személyszállítást végző autóbusz (trolibusz), személygépkocsi,
   • a nemzetközi közúti személyszállítást végző autóbusz, amelyben a vezetőülésen kívül legalább 17 állandó ülőhely van,
   • a veszélyes áru szállítását végző gépjárművezetése.
3. III. alkalmassági kategória:
   • a 7500 kg megengedett legnagyobb össztömeget meghaladó, közúti közlekedési szolgáltatást végző tehergépkocsi, vontató, nyerges vontató és járműszerelvény,
   • a 7500 kg megengedett legnagyobb össztömeget meghaladó, nemzetközi közúti áruszállítást végző tehergépkocsi, vontató, nyerges vontató és járműszerelvény vezetése.
4. IV. alkalmassági kategória: az I-III. alkalmassági kategóriába nem tartozó, a gépjármű vezetésével kapcsolatos egyéb tevékenység. Az I. és II. pályaalkalmassági minősítés céljából vizsgálatra az jelentkezhet, aki legalább két éve folyamatosan érvényes vezetői engedéllyel rendelkezik és nem minősül kezdő vezetőnek.

A kategóriák 4 csoportra osztják, és úgy épül fel, hogy az első (I.) mindegyiket tartalmazza. Az I. pályaalkalmassági minősítés - az időszakos minősítés határidejének lejártát követően is - érvényes a II-IV. pályaalkalmassági kategóriára, a II. pályaalkalmassági minősítés a III-IV. pályaalkalmassági kategóriára, a III. pályaalkalmassági minősítés a IV. pályaalkalmassági kategóriára.

A PÁV Vizsgálat Menete és Helyszíne

A pályaalkalmassági vizsgálatot a Központi Közlekedési Felügyelet Pályaalkalmasság-vizsgáló Intézete folytatja le. Jelentkezni lehet: 1082 Budapest, Vajdahunyad u. 45. Telefon: 06 1 334-0334. Tájékoztatjuk Önöket, hogy szeptember 25-én és 26-án szünetel az ügyfélfogadás a Pályaalkalmassági Vizsgálati Igazgatóságon (1082. Budapest, Vajdahunyad u. 45.).

A pályaalkalmassági vizsgálat elvégzésére vonatkozó kérelmet a PÁV-hoz kell benyújtani a közlekedési hatóság honlapjáról letölthető nyomtatvány felhasználásával. A pályaalkalmassági vizsgálatért - a pályaalkalmassági vizsgálatot kezdeményezőnek - a 2. számú mellékletben meghatározott igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni. A befizetett díj az eljáró közlekedési hatóság bevétele. A kitöltött adatlapra egy 100 forintos okmánybélyeget kell ragasztani!

A PÁV a pályaalkalmassági minősítést a vizsgálatot követő 15 napon belül határozatban közli a járművezetővel és azzal, aki a járművezető pályaalkalmassági vizsgálatát kezdeményezte. A határozat ellen annak kézhezvételétől számított 15 napon belül lehet fellebbezni. A vezetői engedélybe, ill. a járművezetői engedélybe be kell jegyezni a PÁV minősítés jelét, minősítésre vonatkozó korlátozásokat és a minősítés érvényessége lejártának időpontját.

Érvényesség, Korlátozások és Újabb Vizsgálat

A pályaalkalmassági minősítés 1-5 évig terjedő időtartamra korlátozható, a korlátozás hiányában az érvényesség az alkalmatlanság jogerős megállapításáig áll fenn. A megkülönböztető jelzést használó gépjármű vezetésére az I. alkalmassági kategóriában megállapított pályaalkalmassági minősítés (időszakos minősítés) legfeljebb öt évig érvényes.

Buszvezetői engedély London

2004. július 1-jétől a PÁV nem ad ki járműfajtára történő korlátozással alkalmas határozatot. A korábban megállapított, valamely járműfajtára vonatkozó korlátozás 2006. június 30-án hatályát veszti. A pályaalkalmassági minősítés időtartamra és járműfajtára is korlátozható. Amennyiben a 2. számú mellékletben felsorolt kategóriákba tartozó járműveket vezeti.

Azon személyek számára kötelező, akik ötödszörre is megbuktak/alkalmatlan vizsgát tettek. Ha a járművezetőt a PÁV vizsgálaton - a vizsgált kategóriában - alkalmatlannak minősítették, újabb PÁV vizsgálatát - azonos vagy magasabb kategóriában - a jogerős döntésben feltüntetett időpontot követően kérheti. A IV. kategóriára vonatkozó alkalmatlanság esetében a vezetői engedélyt érvényteleníteni kell. A rendkívüli pályaalkalmassági vizsgálaton a PÁV azt vizsgálja, hogy a gépjárművezető alkalmas-e gépjármű vezetésére, valamint azt, hogy a 3. § (4) bekezdésben meghatározott pszichológiai kritériumoknak megfelel-e.

A PÁV Elbírálásának Szakmai Szempontjai és Módszerei

A pályaalkalmasságot megállapító pszichológusnak az egyéni adottságok figyelembevételével, minden esetben egyedi elbírálás alapján kell véleményt alkotnia a vizsgált személy pályaalkalmasságáról és a pályaalkalmassági minősítés során általános szabályként a következőket kell figyelembe vennie:

1. A pályaalkalmasság megítélésénél minden esetben mérlegelni kell, hogy a vizsgált személy - a nála esetleg észlelt kedvezőtlen egyéni jellemzők ellenére is - képes-e kellő biztonsággal és felelősséggel részt venni gépjárművezetőként a közúti közlekedésben.
2. Az I., II. és III. alkalmassági kategóriában a gépjárművezető pályaalkalmasságának megítélésénél figyelembe kell venni, hogy a gépjármű-vezetési tevékenység sajátos követelmények és feltételek között történik. (Megkülönböztető jelzéseket használó, közúti közlekedési szolgáltatás keretében személy és áru szállítást végző, nemzetközi közúti közlekedésben részt vevő, veszélyes árut szállító gépjármű vezetése.) Ezért olyan egyéni jellemző kombinációk esetében, amelyek a további kedvezőtlen változásra utalnak és így a jövőben a biztonságos közlekedést veszélyeztetik, alkalmatlanságot kell megállapítani. Figyelembe kell venni továbbá, hogy az ilyen gépjárművezetőnek az időjárástól, napszaktól, útviszonyoktól, közlekedési körülményektől függetlenül kell járművet vezetnie.
3. A IV. alkalmassági kategóriában a gépjárművezető pályaalkalmassági megítélésénél figyelembe kell venni, hogy a gépjárművezető nem az I-III. alkalmassági kategóriába tartozó, előzetes alkalmassági vizsgálati körbe sorolt, differenciált és fokozottabb pszichológiai követelményeket támasztó, gépjárművezetéssel kapcsolatos tevékenységeket végzi. Ezért a gépjárművezetőnek csak az alapvető, a közlekedésben való biztonságos részvételhez szükséges, legfontosabb képességekkel, személyiségjegyekkel kell rendelkezni.
4. Az I. alkalmassági kategóriában a gépjárművezető pályaalkalmasságának megítélésénél figyelembe kell venni, hogy feladata ellátásának velejárója a közlekedési szabályoktól eltérő vezetési mód megválasztásának lehetősége, és így részvétele a közúti közlekedésben a megszokottnál nagyobb objektív kockázattal jár.
5. A II. alkalmassági kategóriában a gépjárművezető pályaalkalmasságának megítélésénél figyelembe kell venni a jelentkező speciális járulékos megterheléseket és a hibás gépjárművezetői magatartás következményeinek várható súlyosságát. Ennek keretében kiemelten vizsgálni kell, hogy a szállított személyek számának változása (növekedése) miként hat a gépjárművezető pszichés igénybevételére, megterhelésére (autóbusz, trolibusz), a gépjárművezető a biztonságos gépjárművezetés követelményeinek teljesítésén túlmenően képes-e az utasokkal megfelelően foglalkozni (taxi, autóbusz, trolibusz), a gépjárművezető hogyan alkalmazkodik a megszokottól eltérő közlekedési feltételekhez (hosszú utak, monotónia, telítődési hatások).
6. A vezetői engedéllyel már rendelkező gépjárművezető pályaalkalmasságának elbírálása során figyelembe kell venni a járművezetésben szerzett gyakorlatot, a közlekedési helyzetekhez, viszonyokhoz, a közlekedés egyéb résztvevőihez kialakult alkalmazkodást.
7. Az időszakos minősítésre irányuló pályaalkalmassági vizsgálatnál a közlekedési előéletre vonatkozó objektív adatokat is figyelembe kell venni.

A műszeres vizsgálati eredmények értékelésénél és értelmezésénél a vizsgálati eredmények eloszlása, a beválási adatokkal és a balesetezési gyakorisággal való kapcsolata alapján meghatározott veszélyeztetettségi szintek figyelembevételével kell eljárni. A közlekedési hatóság és a rendkívüli pályaalkalmassági vizsgálat során a PÁV gyakorlati vezetés közben is vizsgálhatja a gépjárművezetőt (a továbbiakban: vezetési próba).

A pályaalkalmassági vizsgálatnak ki kell terjednie:

Jogosítvány orvosi alkalmassági vizsgálat

• a reakciókészség (reakcióidő, a döntésreakció pontossága, terhelhetőség),
• a figyelmi funkciók,
• a közlekedési áttekintési képesség,
• a monotónia-tűrés,
• a perifériás észlelés-nyomonkövetés,
• a szenzomotoros képesség,
• a sebesség és távolság becslés,
• a vizuális emlékezet,
• az intelligencia,
• a közlekedési magatartást befolyásoló fokozott baleseti veszélyeztetettségre utaló személyiségvonások,
• a viselkedési beállítódások vizsgálatára.

A közlekedéshez való alkalmazkodást befolyásoló személyiségjegyek feltárásához használható vizsgáló eszközök és módszerek:

• BENTON,
• CPI,
• FLANAGAN,
• Lüscher,
• MMPI,
• MAWI,
• PFT,
• Rajz-teszt,
• Rorschach,
• Szondi,
• Zulliger,
• valamint az e célra kifejlesztett közlekedésspecifikus kérdőíves és egyéb módszerek.

Korábbi PÁV Minősítések Igazolása

A pályaalkalmassági vizsgálat során korábban szerzett pályaalkalmassági minősítés a vezetői engedélybe történt - az alábbiakban felsorolt - bejegyzések valamelyikével is igazolható:

1. I. pályaalkalmassági kategóriának felel meg:
   • 1970. január 1-je előtti „C” kategóriás vezetői engedély,
   • 1978. április 1-je előtti gépjárművezetői állás vállalására jogosító vezetői engedély,
   • 1969. július 1-je és 1978. április 1-je között kiadott gépjárműkezelői bizonyítvány,
   • I. pályaalkalmassági kategória megszerzését igazoló PÁV határozat;
2. II. pályaalkalmassági kategóriának felel meg:
   • 1978. április 1-je és 1988. december 31-e közötti „D” kategóriás vezetői engedély,
   • II. pályaalkalmassági kategória megszerzését igazoló PÁV határozat;
3. III. pályaalkalmassági kategóriának felel meg:
   • az 1978. április 1-je után kiadott gépjárműkezelői bizonyítvány,
   • III. pályaalkalmassági kategória megszerzését igazoló PÁV határozat.

Az alábbi okmányok alkalmasak az igazolásra: a PÁV vagy a közlekedési hatóság határozata; a vezetői engedély erre vonatkozó bejegyzése; a fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatalának szervezeti egységeként működő okmányiroda által kiállított, a megszerzett PÁV minősítés igazolását tartalmazó okirat. A pályaalkalmassági vizsgálatot hitelesen igazoló dokumentum pótlása az NKH honlapjáról letöltött adatlap kitöltésével és elküldésével lehetséges.

tags: #pav #jogositvany #nemzetközi #elismerése

• Gyújtótrafó meghibásodás a Renault Megane-ban
• Zafira A generátor feszültségszabályzója
• Útmutató a tökéletes ajándékhoz 9 éveseknek
• Holdfény metál színkód a ŠKODA modellekhez
• útmutató a Suzuki dísztárcsák kiválasztásához és felszereléséhez