A Pályázati Biztosíték Fogalma, Szerepe és Jelentősége a Közbeszerzési Eljárásokban
Az ajánlati biztosíték fontos eszköz a közbeszerzési eljárásokban, amely biztosítja, hogy csak komoly ajánlattevők vegyenek részt a versenyben, és minimalizálja az ajánlatkérő szervezet kockázatait. A közbeszerzési eljárások, illetve egyéb pályázatok során a pályázati jelentkezés feltétele jellemzően egy előre meghatározott összeg megfizetése, amelynek megfizetése nélkül a pályázaton részt venni érvényesen nem lehet. A jelentkezéssel összefüggésben fizetett részvételi díjat leggyakrabban ajánlati biztosítéknak nevezik.
A közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény (a továbbiakban: Kbt.) szabályozza az ajánlati biztosítékot, amely arra szolgál, hogy az ajánlattevők betartsák az ajánlati kötöttségből fakadó kötelezettségeiket, így biztosítva azt, hogy az ajánlatkérő a szerződés megkötésének meghatározott időpontjában lehetőleg ne maradjon a szerződést megkötni kívánó másik fél nélkül. Az ajánlatkérő az eljárásban való részvételt ajánlati biztosíték adásához kötheti, amit az ajánlattevőnek ajánlata benyújtásával egyidejűleg vagy az ajánlatkérő által az ajánlati felhívásban meghatározott időpontig, az ott megjelölt mértékben kell az ajánlatkérő rendelkezésére bocsátania.
Az ajánlattevőnek igazolnia kell, hogy a biztosítékot az ajánlatkérő rendelkezésére bocsátotta. Az ajánlati biztosíték nem hiánypótolható. Fontos ismérve, hogy kizárólag az ajánlattételhez rendelhető ajánlati biztosíték, részvételi szakaszban az ajánlati biztosíték nem értelmezhető, hiszen az eljárás részvételi szakaszában ajánlattételre még nem kerülhet sor.
Az Ajánlati Biztosíték Összege és Meghatározása
Az ajánlati biztosíték összege általában a szerződés becsült értékének egy meghatározott százaléka, amelyet az ajánlatkérő határoz meg az eljárási dokumentációban. A magyar közbeszerzési törvény előírja, hogy az ajánlati biztosíték összege nem haladhatja meg a szerződés becsült értékének 2%-át. Ez az arány biztosítja, hogy az ajánlati biztosíték ne jelentsen aránytalanul nagy terhet a pályázó vállalkozások számára, ugyanakkor elegendő legyen ahhoz, hogy a vállalkozások felelősségteljesen járjanak el.
Annak érdekében, hogy az ajánlatkérők az ajánlati biztosíték összegét ne határozhassák meg túlzott mértékben, a Kbt. 59. §-ának (3) bekezdése előírja, hogy a biztosíték mértékének kiszámításakor azt kell szem előtt tartani, mekkora költség keletkezne az ajánlatkérőnél, ha az ajánlattevő visszavonná ajánlatát vagy nyertessége ellenére nem kötne szerződést. A Kbt. által e körben használt „költség” kifejezés a korábbi jogszabály által használt „veszteség” fogalmához képest mindenképp szűkebb kört ölel fel, és csak az ajánlati kötöttség megsértése kapcsán ténylegesen felmerülő közvetlen költségek értendők alatta.
Elektromos autó pályázatok 2024
Az ajánlati biztosíték mértékének meghatározásakor azt is célszerű figyelembe venni, hogy az ajánlattevők számára anyagi teherként merül fel az ajánlati biztosíték rendelkezésre bocsátása, különösen, ha azt bankgarancia vagy biztosítási kötelezvény formájában adják. E költségeket pedig az ajánlattevők nagy valószínűséggel az ajánlati árukban fogják érvényesíteni.
Befizetési Módok és Határidők
Az ajánlati biztosítékot a közbeszerzési eljárás során általában az ajánlat benyújtásával egyidejűleg kell befizetni. A közbeszerzési dokumentáció pontosan meghatározza az ajánlati biztosíték teljesítésének módját, összegét és határidejét.
Fontos tudnivalók a befizetési időpontról és módokról:
- Az ajánlati biztosíték határideje: Az ajánlati biztosítékot az ajánlatkérő által megadott határidőig kell teljesíteni, amely gyakran egybeesik az ajánlattétel határidejével. Ha a vállalkozás nem fizeti meg a biztosítékot az előírt időben, az ajánlata érvénytelenné minősülhet.
- Befizetési módok: A befizetést a dokumentációban leírt módon lehet teljesíteni, amely lehet banki átutalás, bankgarancia, biztosítási kötvény vagy egyéb, az ajánlatkérő által elfogadott formában. A jogszabályok lehetőséget adnak arra, hogy a vállalkozások ne csak készpénzben, hanem bankgarancia vagy biztosítási kötvény formájában is megfizessék az ajánlati biztosítékot.
- Igazolás: Az ajánlati biztosíték befizetését vagy rendelkezésre bocsátását megfelelően igazolni kell az ajánlat benyújtásakor. Az igazolás formáját szintén a közbeszerzési dokumentáció határozza meg.
Az ajánlattevőknek gondoskodniuk kell arról, hogy a biztosíték összege az ajánlatkérőhöz a meghatározott határidőig megérkezzen. Az ajánlati biztosíték akkor tekinthető megfizetettnek, ha azt a megadott bankszámlán, a megadott időpontig jóváírták.
KKV-k Részvétele és a Biztosíték
Fontos kiemelni, hogy az ajánlati biztosíték megfizetése a kis- és középvállalkozások (KKV-k) számára sem jelenthet akadályt a közbeszerzési eljárásokban való részvételben. A közbeszerzési törvény és a kapcsolódó szabályozások figyelembe veszik a KKV-k speciális helyzetét, és különös figyelmet fordítanak arra, hogy ne nehezítsék meg a számukra a versenyben való részvételt.
Egyrészt, az ajánlati biztosíték összege nem lehet túl magas, ami megkönnyíti a KKV-k számára, hogy teljesítsék ezt a követelményt. Másrészt, a bankgarancia vagy biztosítási kötvény igénybevétele általában kevésbé terheli meg a vállalkozás likviditását, mint a készpénzben történő teljesítés, ezáltal a KKV-k rugalmasabban kezelhetik pénzügyi erőforrásaikat.
Az Ajánlati Kötöttség és a Biztosíték Kapcsolata
Az ajánlati kötöttség mind a polgári jogban, mind a közbeszerzési jogban a szerződéskötést megelőzően fennálló jogintézmény, amely egyrészről az ajánlatadás és ezzel együtt a szerződéskötési szándék kellő komolyságát hivatott biztosítani, másrészről azt a kiszámítható helyzetet hivatott előteremteni, hogy az eredményes szerződéskötés érdekében meghatározott ideig az ajánlat visszavonására, illetve az ajánlat módosítására jogszerűtlenül ne kerülhessen sor.
Az ajánlati kötöttség a közbeszerzési jog olyan sajátos jogintézménye, amelynek jelentősége kifejezésre jut a közbeszerzési eljárás egész folyamatában az ajánlattételtől kezdve a szerződéskötésen át egészen a szerződés teljesítéséig. A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) értelmében ajánlat alatt a szerződés megkötésére irányuló szándékot egyértelműen kifejező, és a lényeges kérdésekre kiterjedő jognyilatkozatot kell érteni. Az ajánlati kötöttség tehát ebben az esetben az ajánlatot tevő fél által meghatározott, a későbbi szerződés tartalmát képező lényeges feltételekre, előírásokra terjed ki.
A közbeszerzési eljárásban „az ajánlati kötöttség két irányú, az ajánlatkérő ezt követően kötve van saját előírásaihoz, a felhívásban, a dokumentációban és a kiegészítő tájékoztatásban megtett rendelkezéseihez, a benyújtott ajánlatokat azok alapján kell elbírálni. Az ajánlattevők kötve vannak azt követően a megtett ajánlatukhoz, vállalásaikhoz”. Az ajánlati kötöttség kezdete jellemzően az ajánlattételi felhívásban az ajánlatok benyújtására nyitva álló határidő, azaz az ajánlattételi határidő lejártával kezdődik. Az ajánlattevő ajánlatát az ajánlati kötöttség beálltáig vonhatja vissza.
A Kbt. 70. § (2) bekezdésében deklarált hallgatási szabály értelmében az ajánlattevő hallgatása esetén, azaz kifejezett nyilatkozata hiányában az ajánlati kötöttség meghosszabbodik. Mindebből azonban nem következik az ajánlati biztosíték automatikus, a kötöttség meghosszabbított időpontjáig történő fenntartása. Az ajánlati biztosítéknak ugyanis az ajánlati kötöttség ideje alatt folyamatosan fenn kell állnia.
A 2021. január 1-jétől hatályos, Kbt. 54. §-ának (7) bekezdése szerint, ha az ajánlatkérő - az e törvényben foglalt esetekben - az ajánlattevőket ajánlataik további fenntartására kéri fel, és valamely vagy az összes ajánlattevő nem tartja fenn az ajánlatát, a biztosítékot - a (6) bekezdés alkalmazása nélkül - vissza kell fizetni az ajánlattevő nyilatkozatának kézhezvételét, illetve az eljárás eredményéről az ajánlattevőknek megküldött értesítést követő tíz napon belül. Az ajánlatukat fenntartó ajánlattevőket az ajánlatkérő az ajánlat további fenntartására vonatkozó felkérésben felhívja az ajánlati kötöttség meghosszabbított idejére az addig érvényes biztosítékkal megegyező biztosíték fenntartására.
Használati Útmutató: Citroën C4 Picasso (2007)
Fentieket egészíti ki az a rendelkezés, mely az ajánlati biztosítékhoz köti a bírálati időszak gyorsítását. A megoldás arra irányul, hogy 90/120 napot meghaladó bírálati időszak esetében az ajánlati biztosíték fenntartására az ajánlattevő nem kötelezhető. Így az ajánlatkérőnek, amennyiben áru és szolgáltatás esetében 90, építési beruházás esetében 120 napnál tovább nyúlik a bírálat, úgy azzal kell számolnia, hogy a továbbiakban nem tudja ajánlati biztosítékkal biztosítani a szerződés megkötését, ahogyan azt eredetileg az eljárást megindító felhívásban tervezte.
A Biztosíték Elvesztése és Visszafizetése
Az ajánlattevőket gyakran foglalkoztató kérdés, különösen nagyobb értékű ajánlati biztosíték kikötése esetén, hogy milyen esetekben illeti meg az ajánlatkérőt az ajánlati biztosíték, illetve milyen következményei lehetnek az ajánlat visszavonásának.
Az ajánlatkérőt illeti meg az ajánlati biztosíték, amennyiben az ajánlattevő az ajánlati kötöttséget megsérti, azaz az ajánlati kötöttség ideje alatt az ajánlatát visszavonja, vagy a szerződéskötés az ajánlattevő érdekkörében felmerült okból hiúsul meg. Nem szabad azonban megfeledkezni a harmadik esetkörről sem, amikor is az ajánlattevő az ajánlati kötöttséggel terhelt ajánlatához az ajánlatkérő felhívására nem vagy nem megfelelően nyújtja be az egységes európai közbeszerzési dokumentumba foglalt nyilatkozatát alátámasztó igazolásokat. Az ajánlat érvénytelenségének következménye mellett az előbbi esetben is az ajánlatkérőt illeti meg az ajánlati biztosíték. Az ajánlati kötöttség megsértésének következménye az ajánlati biztosíték elvesztése, melyet a Kbt. 59. §-ának (4) bekezdése szabályoz.
Abban az esetben pedig, ha az ajánlatkérő jogtalanul elzárkózik a szerződés megkötése elől, akkor ugyanilyen kötelezettsége van a szerződéskötésre jogosult ajánlattevővel szemben. Ennek megfelelően a Kbt. 59. §-ának (5) bekezdése előírja, hogy az ajánlatkérő a pénzben teljesített ajánlati biztosíték kétszeres összegének, egyéb esetekben az ajánlati biztosíték mértékének megfelelő összeget tíz napon belüli megfizetésére köteles az ajánlattevő részére.
Amennyiben a közbeszerzési eljárás lezárul, és a vállalkozás nem nyeri el a szerződést, az ajánlati biztosíték visszajár. A biztosíték visszafizetésének pontos feltételeit és ütemezését szintén az ajánlatkérő határozza meg a közbeszerzési dokumentációban.
Az ajánlati biztosíték visszafizetésének esetei a Kbt. 54. § (5) bekezdésének megfelelően:
- Az ajánlattevők részére az ajánlati vagy ajánlattételi felhívás visszavonását, ajánlatának érvénytelenné nyilvánítását, vagy az eljárás eredményéről az ajánlattevőknek megküldött értesítést követő tíz napon belül.
- A nyertes ajánlattevő, valamint - amennyiben az összegzésben megjelölésre került - a második legkedvezőbb ajánlatot tevő részére a szerződéskötést követő tíz napon belül, kivéve, ha a biztosíték az ajánlati felhívás szerint a megkötött szerződést megerősítő mellékkötelezettséggé válik.
Az 54. § (6) bekezdése értelmében, ha az ajánlatkérő az eljárásban való részvételt biztosíték adásához kötötte, a pénzben teljesített ajánlati biztosíték kétszeres összegének, egyéb esetekben az ajánlati biztosíték mértékének megfelelő összeg tíz napon belüli megfizetésére köteles:
- az ajánlattevők részére, ha az eljárás eredményéről az ajánlati kötöttség felhívásban meghatározott vagy meghosszabbított fennállásának ideje alatt nem tájékoztatja az ajánlattevőket;
- a nyertes ajánlattevő, valamint - amennyiben az összegzésben megjelölésre került - a második legkedvezőbb ajánlatot tevő részére, ha a szerződést nem köti meg, kivéve a 131. § (9) bekezdése szerinti esetben.
Amennyiben a Vevő a tulajdonába került vagyontárgyat 15 napon belül nem szállítja el, az Eladó a vagyontárgy tárolásáért, kezeléséért költségtérítést számol fel.
ÁFA Kezelés az Ajánlati Biztosíték Esetében
Gyakori kérdésként merül fel, hogy kell-e az ajánlati biztosítékról számlát kibocsátani, és kell-e az ajánlati biztosíték után általános forgalmi adót fizetni?
Nyertes pályázat esetén a pályázatot megnyert fél által átadott ajánlati biztosíték a vételárba beszámításra kerül, azaz az ellenérték részét képezi. Az ajánlati biztosíték csak és kizárólag a pályázati nyertes vonatkozásában válik előleggé, mégpedig azzal a nappal, amikor a döntés megszületik, hiszen ettől az időponttól kezdve már biztosan tudható, hogy a nyertes fél által befizetett ajánlati biztosíték a pályázat tárgya ellenértékének részét fogja képezni.
A fentiek alapján az ajánlati biztosíték annak befizetésével nem tekinthető az Áfa tv. 59. §-a szerinti előlegnek, így arról Áfa tv. szerinti számlát nem kell kiállítani. A döntés napjával azonban az ajánlati biztosíték összege a pályázatot kiíró és a nyertes pályázó között előlegként jóváíródik, így ezzel a nappal az Áfa tv. szerinti bizonylatot ki kell állítani, továbbá - amennyiben a pályázat tárgya nem tartozik adómentes körbe - az Áfa tv. 59. § (1) bekezdése alapján a döntés napjával adófizetési kötelezettség keletkezik (feltéve, hogy az ügylet nem esik fordított adózás alá).
Az Elektronikus Közbeszerzési Rendszer (EKR) Sajátosságai
Az Elektronikus Közbeszerzési Rendszer (a továbbiakban: EKR) bevezetésével a 424/2017. (XII. 19.) Korm. rendelet is tartalmaz speciális rendelkezéseket az ajánlati biztosítékra. Az EKR. 10. § (4) bekezdése értelmében az ajánlatkérő előírhatja, hogy az olyan nyilatkozat, amely közvetlenül valamely követelés érvényesítésének alapjául szolgál (különösen garanciavállaló nyilatkozat vagy kezességvállalásról szóló nyilatkozat), elektronikus okiratként feleljen meg a polgári perrendtartásról szóló törvény szerinti teljes bizonyító erejű magánokirat követelményeinek.
Ilyen előírás esetén tehát nem elegendő a garanciavállaló vagy a kezességvállalásról szóló nyilatkozatról készült szkennelt példány feltöltése. Az EKR-re tekintettel szükséges formai követelményekre javasolt már a biztosíték igénylésekor felhívni a pénzügyi intézmény vagy biztosító figyelmét.
tags: #palyazati #biztositek #fogalma