Paksi Atomerőmű: Működés, Teljesítmény és Üzemirányítási Információk

Az MVM Paksi Atomerőmű Magyarország első és egyetlen működő atomerőműve. Építését 1966-ban határozták el, majd 1969 és 1987 között épült meg Pakson. Az erőmű 100%-ban az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. tulajdonában van, és a Dél-Mezőföld keleti peremén, Paks városától 5,5 km-re délre, a Duna jobb partján, nagyjából Dunaszentbenedekkel szemben helyezkedik el. Kézenfekvő volt, hogy az atomerőmű építése a nagy tapasztalatokkal rendelkező Szovjetunió nagymérvű közreműködésével történjék.

Az alapkiépítéskor 1760 MW-os létesítmény napjainkban 2000 MW teljesítményű, és 2014-ben Magyarország áramtermelésének 53,6%-át adta. Az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. közel 40 éve biztosítja Magyarország villamosenergia-szükségletének jelentős hányadát.

Műszaki Jellemzők és Teljesítményfejlesztés

A megvalósult alaperőmű négy, egyenként névlegesen 440 MW-os, ún. VVER 440/V 213 típusú nyomottvizes, kétkörös reaktorblokkból áll. Egy reaktorhoz két darab 220 MW-os gőzturbina tartozik. A generátorokat meghajtó gőzturbinák háromházasak, egy nagynyomású és két kisnyomású kettős áramlású házból állnak, közbenső cseppleválasztóval és túlhevítővel, két megcsapolással, kondenzációs berendezéssel. A turbinába belépő friss gőz 44 bar nyomású, 255 °C hőmérsékletű túlhevített, száraz telített gőz.

Az atomerőmű üzemeltetése során elvégzett fejlesztéseknek (turbinák átalakítása, szekunderköri rekonstrukció, új típusú üzemanyag alkalmazása stb.) köszönhetően a blokkok teljesítménye 465 MWe, a folyamatos üzemidő csaknem 8000 óra/év lett. Később összetett átalakítási folyamatok révén a reaktorok hőteljesítményének növelését is elérték, így 2009 óta mind a négy reaktorblokk villamos teljesítménye egyenként 500-500 MW; mára az atomerőmű elektromos összteljesítménye 2000 MW, a reaktorok hőteljesítménye pedig 1485 MW. Egy reaktorblokk névleges terhelés mellett egy üzemanyagtöltettel közel 7000 üzemórát működhet, ezt követően a reaktor aktív zónáját át kell rakni.

Az erőmű frissvízhűtésű, a hűtővizet a Dunából nyerik. A turbinacsarnok gépészete 2013-2021 között kapott teljes felújítást. A modern üzemirányítás és ellenőrzés érdekében a reaktorvédelmi projekt keretében az irányítástechnikai rendszert átállították a hagyományos analógról digitálisra, lehetővé téve ezzel a teljes folyamat számítógépes követését. Hasonló cserét még nem végeztek VVER 440 típusú reaktoron, ezért nagyon alapos előkészítő munka előzte meg a kezdést. Az 1. számú blokkon ez a munka 1999-ben sikeresen lezajlott és folytatódott a továbbiakban.

A paksi elektromos buszokról

Blokkok Műszaki Adatai

Üzemeltetési Események és Biztonsági Protokollok

Az atomerőmű üzemeltetése során elengedhetetlen a folyamatos monitorozás és a szigorú biztonsági protokollok betartása. Az erőmű működésének kezdete óta a biztonságot, a fenntarthatóságot és a gazdaságosságot növelő átalakításokkal fejleszti a rendszereit, nemzetközileg elismerten magas biztonsági szinten üzemel. A Nemzetközi Nukleáris Eseményskála (INES) alatti üzemzavarokat (üzemi eseményeket) az MVM Paksi atomerőmű negyedévenként publikálja, ezzel is biztosítva a transzparenciát.

Az atomerőmű üzemeltetése folyamán folyékony, szilárd és gáznemű radioaktív közegek és hulladékok keletkeznek. A folyékony radioaktív közeg (víz) tisztítása kétféle: ioncserés és desztillációs eljárással történik. A gáznemű radioaktív közeget aeroszolos és adszorpciós szűrők tisztítják. A ki nem szűrhető radioaktív nemesgázok reaktorblokkonként egy-egy százméteres szellőzőkéményen keresztül jutnak a szabadba.

Jelentős Incidensek és Kezelésük

Az atomerőmű története során több üzemeltetési eseményt is rögzítettek, melyek mind a biztonsági rendszerek hatékonyságát, mind az üzemeltetői beavatkozások fontosságát igazolják:

• 1991. július 18.: Az 1. blokkban a reaktor nyomásmérő rendszerének egyik impulzusvezeték csatlakozásánál a kötőelem tömítése elromlott, ami a reaktor leállását okozta. A hiba elhárítása után július 23-án a reaktort újra bekapcsolták az országos hálózatba.
• 1993. szeptember 15-16.: A 2. blokkban éves üzemanyagcsere és karbantartás során átmenetileg csökkent a hűtés hatékonysága, és a hőhordozó hőmérséklete meghaladta az üzemviteli szabályzatban rögzítettet. A természetes keringési állapotot helyreállították, készenléti biztonsági hűtőrendszerek bekapcsolására nem volt szükség.
• 1994. július 14.: A 4. blokkban az egyik nagynyomású üzemzavari hűtőrendszer szivattyújának működésképtelen állapotát észlelték tervezett karbantartás során.
• 1995. november 8.: A 2. blokkban műszaki hiba miatt egy szabályozó rúd beszorult, ami a blokk leállítását vonta maga után. Később kiderült, hogy egy két centiméter hosszú rozsdamentes acéldarabka okozta a problémát. Eltávolítása után november 20-án újraindították a leállított reaktort.
• 1995. december 15.: Az 1. blokk reaktorában az egyik szabályozórúd szándékolatlanul alsó helyzetbe került, de a reaktor biztonsági szintje nem csökkent. Az eseményt a Nemzetközi Nukleáris Eseményskálán (INES) 1. fokozatba sorolták. A későbbi vizsgálat nagy valószínűséggel a hőcserélőben hagyott zárólemezből letört fémdarabkára vezette vissza az okot.
• 1996. augusztus 20.: A 2. számú reaktor primer köri hűtőrendszerében fémtörmeléket találtak a szokásos évi karbantartás alatt. A fémtörmelék eltávolítása miatt a tervezett időnél öt nappal később, október 16-án indították újra a blokkot.
• 1997. június 17.: Az 1. blokk újraindításakor rövid ideig nem tervezett üzemi állapot alakult ki, amikor az áttelepített szivattyúkat a védelmi automatika leállította.
• 1997. augusztus 20.: A 3-as blokkban történt nem tervezett üzemi esemény: az új turbinaszabályzó rendszer próbái után a hat gőzfejlesztő berendezés egyikében a vízszint folyamatos növekedését észlelték, melynek eredményeként az automatikus védelmi rendszer a reaktor működését leállította. A hajtómű gyártója és az időszakos revíziókat elvégző cég, a pilzeni Skoda Művek emberi mulasztásában jelölte meg a hiba okát.
• 1998. július 7.: A karbantartás során a 3. blokk teljesítményének fokozatos csökkentésekor az egyik szabályozórúd nem süllyedt be teljesen a reaktorba.
• 1998. november 12.: A 3. blokk a szokásos tervezett ellenőrzése során az üzemeltetési szabályzat előírásától eltérő állapotot észleltek, az egyik biztonsági befecskendező rendszer tartályában az egyik vegyszer koncentrációja a szükségesnél öt százalékkal alacsonyabb volt. A tárolótartályban a vegyszer-koncentrációt helyreállították.
• 1999. március 24.: Szerelési hiba történt a 2. blokk szokásos évi karbantartása során, feleslegesen kiemeltek egy szabályozó rudazatot.
• 2001. június 22.: Tűz ütött ki a 2. blokkban, amit az oltórendszer gyorsan lokalizált, és el is oltott. A vizsgálatok szerint valószínűleg hibás kábelfektetés miatt keletkezett elektromos zárlat okozta a tüzet.
• 2002. február 21.: A 3. blokkban kisebb rendellenességet észleltek, mert egy levegőcsatorna csatlakozásánál szökött a levegő, így csökkent a szellőzés hatékonysága.
• 2003. április 10.: A 2. blokk szellőzőkéményében radioaktív nemesgáz megjelenését észlelték a műszerek, ennek forrása egy tisztítótartály volt, melyben a kazetták tervezési hiba miatt túlhevültek. Az üzemzavarban a radioaktív kibocsátás semmiféle egészségügyi kockázattal nem járt.
• 2012. szeptember 6.: Egy tolózáron végeztek előre ütemezett munkát, de az előírt írásos utasítás nem készült el időben.

Aktuális Üzemeltetési Kihívások

A legutóbbi üzemeltetési események is rávilágítanak a folyamatos készenlét szükségességére. Hétfő délelőtt felborult a normál termelési menet a Paksi Atomerőműben: a frissen nagyjavításon és karbantartáson is átesett 1-es blokk minden előzetes jel nélkül leállt. A Paks 1. blokk - amelynek idén az egymás után egyenként legalább négy-hat hétre leállításra rendelt három további blokk termeléskiesésének tompítása a legfőbb feladata - hétfő délelőtt leállt.

Az elvileg 2000 MW-tal termelő magyar atomerőmű így alig 900 MW teljesítmény hálózatra adására volt képes, mivel február 8. óta a Paks 4. blokk javítás alatt áll. A kisebb botlásról kiderült, hogy a Paks 2. blokk egyik tápszivattyúja romlott el - ezt aznap ki is javították. Az európai rendszerirányító, az ENTSO-E adatai szerint 10.45 és 19.30 között a paksi termelés nem érte el a 900 MW teljesítményt, 859-879 MW között fibrillált. A Pakson kieső 500 MW teljesítmény leginkább a 16 óra utáni idősávban hiányzik a magyarországi termelésből, egészen 22 óráig magas az import aránya és mennyisége. Ez az importáramfüggés azonban valójában általános. A hétfő esti importáram csúcsértéke 3600 MW körül alakult.

Megane műszerfal világítás javítása

A biztonság növelése érdekében, a földrengésállóság növelését szolgáló munkák keretében megerősítették mindazon szerkezeteket, készülékeket, berendezéseket és csővezetékeket, amelyeknek egy, a számítás szempontjából mérvadónak elfogadott földrengés esetén épen kell maradniuk. A Paksi Atomerőmű európai összehasonlításban is sikeresen szerepelt az atomerőművek külső veszélyekkel szembeni ellenállásának értékelését célzó stressz-teszteken és a rendszeres hazai és nemzetközi vizsgálatokon.

Az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. megvizsgálta az ORFK határozatát, ami felülvizsgálta a Paksi Atomerőmű védelmével kapcsolatos gyakorlatot, és úgy döntött, hogy 100 százalékban saját tulajdonú leányvállalatán - az ugyancsak köztulajdonban álló Atomix Kft.-n - keresztül teljesíti az ORFK határozatában foglalt követelményeket. A döntést az alapozta meg, hogy az Atomix Kft. több évtizedes biztonsági tapasztalatot szerzett már a Paksi Atomerőmű vagyonőri tevékenységének ellátása során.

A Paksi Atomerőmű Jelentősége és Jövője

A 4 blokkal működő erőmű névleges teljesítménye 2000 MW (megawatt), ez biztosítja a magyarországi villamosenergia-termelés közel felét. Az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. a nukleáris biztonság magas színvonalának megőrzése mellett - saját forrásaiból finanszírozva - meghosszabbította a 4 blokk üzemidejét, így 2037-ig garantálni tudja a magyar fogyasztók számára az alacsony áron és biztonságosan előállított tiszta villamos energiát. Az atomerőmű tiszta energiát termel: mivel nem bocsát ki szén-dioxidot, nem járul hozzá a globális felmelegedéshez. Az atomerőmű működése nélkülözhetetlen a klímavédelmi célok teljesüléséhez.

Paks II. Projekt

A paksi atomerőmű bővítése, helyettesítése (Paks 2) hosszabb ideje felmerült, de az Orbán Viktor és Vlagyimir Putyin orosz elnök által 2014. január 14-én aláírt atomenergetikai együttműködési megállapodással vált konkrét tervvé. A megállapodás szerint a Roszatom kettő darab VVER (AES-2006) 1200 MW teljesítményű, 3+ generációs atomerőművi blokkot épít a már üzemelő erőműtől északra. A beruházás becsült költsége 12 milliárd euró (megközelítőleg 5000 milliárd forint) az elengedhetetlen csatlakozó beruházások és a hulladékkezelés költségei nélkül. A költségeket 80%-ban az Oroszország által biztosított 30 éves futamidejű államközi hitelből, 20%-ban magyar önerőből fedezik. Az erőmű építése melletti fő érv Magyarország villamosenergetikai kiszolgáltatottsága: a teljes hazai felhasználás 31,59 százaléka származott villamosenergia importból 2018-ban.

Társadalmi Szerepvállalás és Látogathatóság

Az erőmű dolgozói számára 1973-1982 között épült paksi kishegyi lakótelep távhő-, illetve forróvíz igényének ellátására a turbinák 30-40 MW méretű hőenergia kapacitásából 15 MW teljesítmény elvonása szükséges. Az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. a térség legnagyobb foglalkoztatója és megrendelője: mintegy ötezer család közvetlen megélhetése függ tőle. Az atomerőmű gazdasági súlyának megfelelő mértékben szerepet vállal a társadalmi felelősségvállalás, ezen belül a sport, a kultúra, az oktatás és az egészségügy területén.

Műszerfalvédelem XC60-hoz

A Paksi Atomerőmű a kezdetektől fogva fontosnak tartja a szűkebb és tágabb környezetében élő lakosság és az atomenergia iránt érdeklődők tájékoztatását. 1995 óta Tájékoztató és Látogatóközpontot üzemeltet, ahol egy közel 600 m2-es kiállításon keresztül nemcsak az atomenergia hőskorát, hanem a nukleáris energia békés célú alkalmazását is megismerhetik vendégeink, sőt az iparág jövőjébe is bepillantást nyerhetnek hagyományos és interaktív eszközök segítségével. Az Erőművek Éjszakáján látogatóink csoportkísérő vezetésével a látogatóközpont kiállítása mellett egy előre meghatározott útvonalat járhatnak be az üzemi területen. A látogatófolyosókról betekinthetnek a blokkvezénylőbe, illetve a reaktorcsarnokba, valamint rövid sétát tehetnek a turbinacsarnok egyik turbinagenerátora körül.

tags: #paksi #atomeromu #diszpecser #muszerfal #információk

• Outlander tetőcsomagtartó szerelés útmutató
• A Doblo 1.3 műszaki jellemzői
• A Megane motorvezérlő elektronikájának problémái
• Mosó-szárítógép választási tanácsok
• Klíma karbantartás Fiat Punto