Az orvosi bélyegző és a pecsétek története, jelentősége és szabályozása

A bélyegzők története nagyon messzire nyúlik vissza. Az emberiség története során a pecsétek és bélyegzők mindig is a hitelesítés, a tulajdonjog és a titoktartás eszközei voltak, szerepük folyamatosan fejlődött a társadalom változásaival párhuzamosan.

A pecsétek ősi eredete és fejlődése

Már a XI. században, Szent László és Kálmán király korában létezett az úgynevezett billog, vagyis idézőpecsét. Arra használták, hogy a vádlottat és a tanút perbe hívják. A billogra címert helyeztek, mert azt még az írástudatlanok is felismerték. A magyar történelem első ismert billogja bronzból készült, I. Endre király korában, ezt a billogot később leváltotta a viaszba nyomott pecsét, amely a beidéző oklevelet hitelesítette. A billog másrészt állatjelölő eszköz is volt, amit az állattenyésztők használtak. Szerepe szerint megjelölte az állatokat, mert a billog egy olyan vaspálca volt, melynek végére bevéstek valamilyen ábrát (madárláb, sarló, kereszt, kör, csillag, kehely, stb.) vagy tulajdonjegyet. Ez az eszköz már a középkorban is szolgált az aláírás hitelesítésére, főleg nemesek és papok használták.

Az első pecsét története egészen a XV. századig vezethető vissza. 1449-ben készült Velencében, Francesco Sforza milánói herceg számára, az a pecsét, amely a herceg címerét és a „Mediolanum Cursores”, azaz „országok futára” felirat negatív vésetét mintázta. A pecsétet általában titkosítás céljára is használták, ezzel zárva le a leveleket, amiket csak így, a pecsét feltörésével lehetett kinyitni és elolvasni. Ha a pecsétet más bontotta fel, mint a címzett, azt bűnösnek találták. A levelek pecsételése csak a XVII. században terjedt el igazán, ekkor nem csak hivatalos ügyekben, hanem már a magánéletben is használták. Sokak szerint ekkortól számítva kezdődik a pecsétek „fénykora”.

A pecsétek anyaga fém vagy viasz volt, de a legáltalánosabb a viaszos volt. Ólompecsétet a pápai kancellárián alkalmaztak, míg az uralkodók és királyok általában aranypecsétet használtak.

A modern bélyegző születése: a vulkanizált gumi

A bélyegzők fejlődésében kulcsfontosságú volt a gumi megjelenése. Charles Goodyear, francia tudós 1736-ban - miután felesége eltiltotta addig sikertelen és igen költséges hobbijától - ként és latexet elegyített legújabb kísérletéhez. Ám az asszony váratlan hazatérte annyira megriasztotta, hogy a kísérleti elegyet ijedtében a kemencébe dobta. Az a hő hatására felfújódott, állaga rugalmas lett, így Goodyear a véletlennek köszönhetően találta fel a vulkanizált gumit. A XX. században indul be a pecsét ipari gyártása.

Jogosítvány orvosi alkalmassági vizsgálat

A bélyegzők sokfélesége napjainkban

Napjainkban már számos más típusú bélyegző is létezik. Például kenyérbélyegző, digitális-, dombornyomó-, lyukasztó- és postai bélyegző. Különösen népszerűek a bélyegzőgépek. Előnyük, hogy nem kell minden pecsételéskor tintába mártani őket, mivel a tinta már be van építve a bélyegzőgépbe. A bélyegzőtintát ugyanolyan könnyű feltölteni, mint a hagyományos tintapatronokat. Amikor megnyomjuk a házat, a bélyegzőlap elfordul és lenyomatot hagy a papíron.

Az orvosi bélyegző jelentősége és szabályozása

Az orvosi bélyegző az egyik legfontosabb hivatalos eszköz az egészségügyben, amely hitelesíti az orvos által kiállított dokumentumokat. Az EMMI rendeletet hozott az orvosi bélyegzők nyilvántartásáról, elkészítéséről és cseréjéről. A 50/2015. (XI.) EMMI rendelet szabályozza az orvosi bélyegző kiállítását, a megrongálódott, a használatra alkalmatlanná vált vagy - az adattartalmában módosítandó bélyegző cseréjét, az elveszett bélyegző pótlását. Ezeket a folyamatokat a bélyegző használatára jogosult orvos az OEP-nél kezdeményezheti.

Az ideiglenes bélyegző annyiban tér el a hagyományos orvosi bélyegzőtől, hogy nem tartalmazza az orvosi nevet és alapnyilvántartási számot. A bélyegző elvesztése esetén, vagy ha a 6. § (1) bekezdésben meghatározott feltételek fennállnak, ideiglenes bélyegző használatára kerülhet sor.

Az orvosi bélyegző használatára vonatkozó szabályozás története régre nyúlik vissza. Az egészségügyről szóló 1972. évi II. törvény végrehajtásáról rendelkező 16/1972. (IV. 29.) MT rendelet 37. (6) és 5. (7) pontjai már részletesen kitértek erre. Ez a rendelet 1991. december 1-jén lépett hatályba; egyidejűleg a gyógyszerrendelésre jogosult orvosok bélyegzőhasználata tárgyában kiadott 37/1962. (Eü. K. 16.) EüM utasítás a hatályát vesztette. Számos korábbi szabályozás is foglalkozott az orvosi bélyegzőkkel, mint például a Tolna megyében használt orvosi bélyegzőkről szóló 33.142/1972. (Eü. K. 20.) EüM közlemény, az orvosi bélyegzők szabályos rendelése és nyilvántartásáról szóló 30.505/1973. (Eü. K. 7.) EüM közlemény, a családi- és nővédelmi, illetőleg terhestanácsadókban működő orvosok bélyegzővel való ellátásáról szóló 1498/1973. (Eü. K. 7.) EüM közlemény, az egyes gyógyszerek fekvőbeteg osztályok orvosai által járóbeteg részére történő rendeléséről szóló 81.177/1984. (Eü. K. 10.) EüM közlemény és az azt kiegészítő 30.249/1985. (Eü. K.) közlemények.

Céges és egyéni vállalkozói bélyegzők

Napjainkban egy cég alapításakor a bélyegző készítése már nélkülözhetetlen. A vállalati bélyegzőnek (Bt., Kft.,) tartalmaznia kell a cég nevét, székhelyét és adószámát. Míg az egyéni vállalkozó pecsétjén a vállalkozó neve, címe, adószáma és nyilvántartási száma kell, hogy szerepeljen. Ezen kívül telefonszámot, weboldalt, logót is lehet kérni a bélyegzőkre.

Jogosítvány megújítása időseknek

A különböző típusú bélyegzők tartalmi követelményeit az alábbi táblázat foglalja össze:

Bélyegző típusa	Kötelező tartalmi elemek	Opcionális tartalmi elemek
Orvosi bélyegző	Orvos neve, alapnyilvántartási szám (nem ideiglenes bélyegző esetén)	Nincs említve a szövegben
Ideiglenes orvosi bélyegző	Nincs említve (nem tartalmazza az orvos nevét és alapnyilvántartási számát)	Nincs említve a szövegben
Vállalati bélyegző (Bt., Kft.)	Cég neve, székhelye, adószáma	Telefonszám, weboldal, logó
Egyéni vállalkozói bélyegző	Vállalkozó neve, címe, adószáma, nyilvántartási száma	Telefonszám, weboldal, logó