Az Őrségi Nemzeti Park: A táj, az ember és a természet harmóniája
Vas megye délnyugati sarkában találjuk ezt az erdőkkel, ligetekkel szabdalt gyönyörű tájat, ahová a honfoglaló magyarok a nyugati határ védelmére őrállókat telepítettek. Innen a táj neve Őrség. Az itt élő emberek évszázadok során alakították ki a táj arculatát apró parcellás gazdálkodásukkal, tájba simuló épületeikkel, mindezt harmóniában a természettel, megőrizve, fenntartva annak sokszínű változatosságát. Mindezen értékek megőrzésére és bemutatására hozták létre az Őrségi Nemzeti Parkot 2002. március 1-én.
Az embléma jelentése és szimbolikája
Elkészült az Őrségi Nemzeti Park új grafikai arculata az Őrségi Nemzeti Park Igazgatósággal való együttműködés eredményeként. Az embléma egyedi tervezésű „Ő”-betűt formáz, utalva az Őrség név kezdőbetűjére. Az „ő” betűkarakter magyar nyelvi sajátosság, ennek a kettős hosszú ékezetnek tipográfiai neve: hungarumlaut. Központi eleme az őrségi népi kultúra kiemelkedő építészeti értéke, a pankaszi szoknyás faharangláb, amely egy dombon áll. A háttérben megjelenő ívek további dombokat formálnak, utalva a tájegység domborzati jellegzetességeire. Ez a hármas egység - a táj, az ember és az állat szerves összefonódása - a terület jellemzője, egyben az Igazgatóság célkitűzése is ennek harmonikus megőrzése.
Földrajzi jellemzők és élőhelyek
Az Őrség hazánk különleges, folyók és patakok által formált erdős dombvidéke, ahol a vizenyős, nehezen járható völgytalpakat dimbes-dombos kavicshátak vonulata övezi. Az Őrség éghajlata átmenetet képez a Dunántúl és az Alpok között, kiegyenlített, ún. szubalpin klíma alakult ki itt, melynek legjellemzőbb sajátossága a sok csapadék. Legjelentősebb folyója a Rába, mely északról határolja a térséget, emellett kiemelendő a Kerka és az itt Szalaként ismert Zala.
Az Őrség 63%-át borítják erdők, ami az országos átlag 3,5-szerese, így meghatározó szerepük van a tájkép alakításában. A terület legjellemzőbb erdőtársulásai a kavicshátakat borító lombelegyes erdeifenyvesek, melyek miatt "gyántásországnak" is nevezik e vidéket. A dombok közti völgytalpakat átszelő hidegvízű patakok mentén dúsfüvű, nedves rétek alakultak ki, míg a felszínig vizes völgytalpakon, lefolyástalan teknőkben jégkorszak végi, un. reliktum fajokat őrző lápok alakultak ki.
A növényzet és gombavilág gazdagsága
- Erdei fenyvesek: Jellemző növényei a közönséges boróka, a szőrös nyír és a kutyabenge, valamint a vörös- és fekete áfonya.
- Lápok és mocsárrétek: A lápok jellegzetes rovaremésztő növénye a kereklevelű harmatfű, a réteken pedig a szibériai nőszirom és különböző kosbor fajok virítanak.
- Gombavilág: A sok csapadék és a magas páratartalom miatt az Őrség az ország egyik gombákban leggazdagabb területe.
Az Őrség varázsa – bölények, muraközi lovak és egy elfelejtett világ
Kulturális örökség és építészet
Az Őrség néprajzilag önálló, sajátos kultúrát megőrző táj. Az őrségi falvak településszerkezete egyedi képet mutat: ezek az ún. szeres települések. Ezek a néhány házból, a hozzátartozó gazdasági épületekből, udvarokból álló település részek a szerek. A népi építészet jellegzetes elemei a "szoknyás" fa haranglábak, legszebb példája a pankaszi, zsuppal fedett, szoknyás harangláb. Legismertebb lakóháztípusa az ún. kerített ház, amely zárt udvarával védelmet nyújtott a jószágnak.
| Mutató | Adat |
|---|---|
| Alapítás éve | 2002. március 1. |
| Összes terület | közel 44 000 hektár |
| Fokozottan védett terület | 3086 hektár |
| Erdőborítottság | 63% |
A térség vízrendszerében előforduló 45 halfaj közül elsősorban a bennszülött magyar- és német bucó, selymes durbincs és homoki küllő Rábában élő állományai emelhetők ki. A madárvilágot főként az erdőkhöz kötődő fajok képviselik: a fekete gólya, a darázsölyv, a haris, a kék galamb, a keresztcsőrű és a süvöltő is megtalálható a területen.