Az Orion: A magyar elektronikai ipar ikonikus története és időtlen emblémája
Az Orion túlzás nélkül a magyar elektronikai ipar meghatározó gyára volt, legfontosabb terméke, a rádiója már a második világháború előtt nemzetközi hírnevet vívott ki magának. Később ez a cég fejlesztette ki, majd kezdte gyártani az első hazai televíziókat, és itt készült el az első magyar színes tévé is. A gyár, pontosabban a márkanév a kilencvenes évek óta már nem magyar tulajdonban van, de még létezik. Sőt, napjainkban rendkívül széles termékválasztékot forgalmaznak az Orion brand égisze alatt.
Az idén először megrendezett POV (Point of View) Budapest nemzetközi designkonferencián egyetlen külföldön élő és alkotó magyar design és kommunikációs ügynökségként vett részt az amszterdami Oslop Studio. Előadásukban Szőke Zoltán és Vándor Péter saját terveken mutatták meg, hogy az elmúlt évtizedek legjobb magyar logói szerintük hogyan illeszthetők be a jelenkor globális kreatív gyakorlataiba. „A projektünket Vasvári Péter Magyar logók könyve inspirálta. A célja pedig, hogy új életet leheljünk az ikonikus, időtálló magyar emblémákba, amelyek a hazai vizuális kultúra meghatározó elemei voltak évtizedeken át. Más szóval azt akartuk megmutatni, hogy a régi, szexi designt hogyan tudjuk aktualizálni.”
Az Orion születése és korai évei
A vállalat történetének kezdetei egészen az Osztrák-Magyar Monarchia késői időszakáig, a 20. század elejéig nyúlnak vissza. A vállalat elődjének a Kremeneczky János által 1913-ban alapított Magyar Wolframlámpagyár tekinthető. Kremeneczky János 1882-ben létrehozta Bécsben a saját izzólámpagyárát. 1904-ben már wolframszálas izzólámpákat állított elő, majd 1908-ban 7,5 millió izzólámpát készített. További terjeszkedés központjául Budapestet választotta, mert a monarchia magyar területén a bérköltségek lényegesen alacsonyabbak és az iparosodás állami támogatása nagy lehetőséget nyújthatott számára.
Így, 1913 júniusában megalakult a Magyar Wolframlámpagyár, az Orion jogelődje. A gyár sikeresen termelt, az izzólámpákon túl szárazelemekkel és egyéb villamossági cikkek gyártásával is foglalkozott. 1917-ben az Egyesült Izzó részesedést vásárolt a Magyar Wolframlámpagyárban. Kremeneczky 1924-ben új céget alapított Orion Villamossági Rt. néven, majd a két vállalatot - az Egyesült Izzó kivásárlásával - 1926-ban Magyar Wolframlámpa Kremeneczky János Rt. néven egyesítette. 1931-ben pedig az Egyesült Izzó az egész vállalatot felvásárolta.
A cég jogelődje, a Magyar Wolframlámpagyár 1924. október 1-jén változtatta nevét Orion Villamossági Rt.-re, majd 1925-től valamennyi gyártmányát - kezdetben rádiókat, később televíziókat és videomagnókat is - Orion védjeggyel hozta forgalomba. Az 1925-ös év jelentős időpont a gyár életében, ugyanis ekkor indul el sikeres útjára az ORION márka.
OHH 120 szállítási információk
A gyár nevei az évek során
| Időszak | Név |
|---|---|
| 1913-1926 | Magyar Wolframlámpagyár |
| 1924-1926 | Orion Villamossági Rt. |
| 1926-1931 | Magyar Wolframlámpa Kremeneczky János Rt. |
| 1947- | ORION Rádió és Villamossági Vállalat |
Az Orion logója: Bottlik József alkotása
Az Orion háromfejes védjegyét Bottlik József grafikus művész tervezte 1925-ben. Maga a márkanév is kozmikus asszociációkat keltett, a glóbusz és a csillagok gyakran visszatérő elemek a plakátokon. Az indián totemet és maszkot is idéző háromfejes logó, amely a hang minden irányban terjedését szimbolizálja, a cég gyártmányain egészen a hatvanas évekig használatban volt - olvasható a Magyar Nemzeti Galéria Art deco Budapest. Plakátok, tárgyak, terek (1925-1938) című időszaki kiállításának ismertetőjében. Bottlik József (1897-1984), magyar reklámgrafikus, festőművész autodidakta módon vált grafikussá. Az 1920-as években leginkább plakátokat tervezett, főállásban a Magyar-Wolfram Izzólámpagyár grafikusa, majd az új néven működő Orion cég arculattervezője volt. Az Orion védjegy annyira menő, hogy többször ellopták.
Időtlenségét mi sem bizonyítja jobban, mint hogy a 21. században több ízben is ellopták: 2014-ben egy perui webtévé használta fel, tíz évvel később pedig egy amerikai grafikus nyúlta le a szintén Bottlik tervezte 1943-as poszterváltozatot, amely egy gyárépületek fölé nyújtózó kézben ábrázolja az emblémát. A védjegy az Orion számtalan reklámkiadványán, plakátokon, naptárakon is fontos szerepet kapott. Az eredeti Orion logó és a későbbi reklámtervek védettek: jelenleg az Orion Elektronikai Kft. jogtulajdonában állnak.
Rádiógyártás és nemzetközi siker
A gyár két fő profilja az 1925-ben indult rádiógyártás és az üveg- és vákuumtechnikai termékek (ampullák, termoszok) gyártása volt. Az Egyesült Izzó befektetésének köszönhetően a rádiógyártás hamar felfutott és jelentőssé vált az export. A rádiókészülékek gyártásának megindulásakor a belföldi piacon azonnal éles verseny bontakozott ki a Magyar Wolframlámpagyár, az Egyesült Izzó, a Telefongyár, a holland Philips, és a német Standard között. 1930 szeptemberében a Magyar Wolframlámpagyár napi rádiókészülék termelése elérte az 50 db-ot. Ebben az évben indult meg az ORION rádiókészülékek exportja is. A rádiókészülékek gyártásával párhuzamosan elkezdték a rádióalkatrészek gyártását és forgalmazását is.
A második világháború előtt az Orion rádiók már nemzetközi hírnévre tettek szert. Annyira keresettek voltak, hogy 1942-ben az egész világ rádióexportjának mintegy 25-30 százalékát az Orion bonyolította le, és a világ sok országában gyártottak a tőlük vásárolt licenc alapján ilyen készülékeket. A magyar rádióipar az 1940-es évekig már évi 100.000 db készülék gyártására fejlődött, és ennek felét az ORION készítette.
A gyár Budapest ostromát kisebb veszteségekkel átvészelte, így a gyártás hamar újraindulhatott: alig egy hónappal a második háború befejezését követően ismét elkezdődhetett a rádiók összeszerelése. 1947-ben pedig már elérték a háború előtti termelési szintet. 1948 márciusában államosították a céget, és nevét Orion Rádió-, Villamossági- és Üvegipari Nemzeti Vállalatra módosították. Ebben az évben az Orion a holland Philips céggel karöltve kifejlesztette a "Népszuper" rádiókészüléket, közismertebb nevén a Néprádiót, amelynek első darabjai hamarosan az üzletekbe kerültek. 1951-ben a vállalat korábbi telephelyéről átköltözött a Jászberényi út 29/b-be Kőbányára. 1954-ben már 257 ezer rádió került ki a gyárból, és nemzetközi elismerésként 1958-ban a brüsszeli világkiállításon az AR 306-os típus aranyérmet nyert. A magyarországi rádiógyártás történetében az ORION 286 db különböző típusú és közel 3 millió készüléket gyártott le.
Időutazás rádióhullámokon I Interjú Sík Béla rádiógyűjtővel
Az Orion belépése a televíziógyártásba
Az ötvenes évek derekán következett az újabb nagy váltás a társaság életében, ekkor ugyanis az ország vezetése a közhangulat javítása érdekében úgy döntött, hogy elindítja Magyarországon a tévéadást. Az Orion gyár kapta feladatul a hazai televíziós készülékek gyártásának megindítását. Rohamos fejlesztőmunka eredményeként, 1955-ben megszületett az első fekete-fehér televízió, az Orion AT501, amely egy két csatornás, 43 centiméter képátlójú készülék volt.
Az év végén az új kőbányai gyáregységben megkezdték a sorozatgyártást. 1957-ben már elkezdődött a tévék exportja is, az első készülékeket Lengyelországba szállították. A rádiók mellett természetesen folytatódott a tévék fejlesztése is, aminek eredményeként 1959-ben elkészült az első "nagy" képernyős, 53 centiméter képátlójú készülék, az AT505 Duna. A következő évben összesen 60 ezer fekete-fehér televíziót gyártottak. 1963-ban a híradástechnikai termékek előállítását átszervezték Magyarországon, ennek következtében megszűnt a rádiógyártás az Orionnál, helyébe a mikrohullámú berendezések léptek.
Két évvel később a televíziógyártás beszüntetése is napirendre került, de szerencsére győzött a józan ész, és elkezdődött a tranzisztoros készülékek készítése: piacra került az AT848 Super Nova. Különleges esemény volt, amikor 1968-ban elkészült az egymilliomodik Orion televízió, majd korát és technikáját meghazudtoló dizájnnal jött ki 1971-ben az AT-551 Venus televízió. Érdekesség, hogy az Orion fekete-fehér tévéinek utolsó generációjának tagjai hegységek neveit kapták: Mecsek, Tátra, Mátra, Andok. A szakemberek szerint a Kárpátok volt a sorozat csúcsgépe, amely távirányítós és nagy képernyős lett fekete-fehér létére. 1988-ig mintegy 3 millió fekete-fehér készülék hagyta el a gyárat.
Színes televíziók és a rendszerváltás kihívásai
Az 1970-es években a vállalat vásárolt a SEL cégtől egy, a színes televíziók előállítására alkalmas gyártósort. Ezen elindult az első hazai színes tévé, a Colorion gyártása, kezdetben kis szériában. A Coloriont később a Mór, majd 1987-ben a Nárcisz követte, amely már készenléti üzemmóddal és elalváskapcsolóval is rendelkezett. A vállalat termékpalettája az idők során tovább bővült, és 1981-ben bemutatták az első magyar fejlesztésű hifi-tornyot.
A "nagy" Orion torony a műszaki paramétereket tekintve nagyon jóra sikeredett, bár a külseje nem volt versenyképes a nyugati termékekkel. 1983-ban azonban megjelent a "kis" torony, amely már lényegesen piacképesebb dizájnt kapott. A rendszerváltozás előtt két évvel, 1988-ban 4000 fő dolgozott az Orion-gyárban, a főbb termékcsoportok pedig a következők voltak: fekete-fehér és színes tv készülékek, hifi-tornyok és hangfalak, videómagnók, mikrohullámú állomások és perifériális számítástechnikai berendezések. 1990 első félévében 17 ezer fekete-fehér és 52 ezer darab színes televízió került le a gyártósorokról.
Ekkortól azonban más idők kezdődtek a cég történetében. A rendszerváltozás időszaka a műszaki cikkek piacán is mindent megváltoztatott, itt is megjelent a nyugati készülékek hihetetlenül széles kínálata, ami egyre nehezebb helyzetbe hozta a hazai gyártókat. A sok sikert megélt céget különösen nehéz helyzetbe hozta a KGST-piac összeomlása ebben az időszakban, aminek következtében már 1991-ben csődeljárás indult ellene. A gyár a rendszerváltás után, 1991-ben négy, többségében külföldi érdekeltségű kft-re bomlott. Helyzetén a dél-koreai Samsunggal létrehozott vegyesvállalat sem segített. Jászfényszarun 1989. előtt az Orion működtetett televíziógyárat, amit a Samsung 1989-ben vásárolt meg.
Az Orion brand napjainkban
A gyár, pontosabban a márkanév a kilencvenes évek óta már nem magyar tulajdonban van, de még létezik. Sőt, napjainkban rendkívül széles termékválasztékot forgalmaznak az Orion brand égisze alatt. Az ORION Elektronikai Kft. egy régi és elismert elektronikai cég Magyarországon. A Magyar privatizációnál az ORION-t az elsők között privatizálták az 1990-es évek elején. Ma egy szingapúri kereskedelmi céghez tartoznak, élve a korszerű technológiai adottságaival és a sok évtizedes gyártási tapasztalatokkal, széles szakterületen vállalnak szerelési munkákat. Az ORION a Szingapúri bázisú Thakral Csoport tulajdona. A csoport szintén foglalkozik elektromos termékek gyártásával Sanghajban, Kínában.
Azonban a márkanév felhasználása ma is vitákat generál. Kínai gyártmányú Orion TV-vel, sőt DVD-vel és egyéb szórakoztató elektronikai cikkekkel mindenki találkozhatott már. A trükk a hazai forgalmazásban rejlik. Ugyanis felhasználják a régi Orion logót. Gondolom ezzel semmi törvénysértést nem követnek el, mégis nagyon megtévesztő. Főleg az idős embereket lehet vele megvezetni, akik annyira nem naprakészek az aktuális műszaki kínálatból. Viszont tudják és emlékeznek rá, hogy az Orion jó dolgokat csinált, meg az Orion magyar gyártmány. Tehát fönt a régi magyar Orion logó, lent meg a kínai Orion felirat, ami szemmel láthatólag is különbözik, a bal felső sarokban elhelyezett logótól. És ez még nem minden, mert a jótállási jegyen is a régi embléma látható, melyet az Orion Elektronikai Kft. a mai napig használ. Az egyik áruházlánc pedig árul hasonló kaliberű tévét Videoton néven, teljesen törvényesen, de semmi köze annak sem az egykori Videotonhoz.
Az Orion logó modern újragondolása az Oslop Studio által
Az Oslop Studio amszterdami design és kommunikációs ügynökség célja, hogy új életet leheljen az ikonikus, időtálló magyar emblémákba. „A kiválasztott logókat, amelyek máig megőrizték erejüket, teljesen új környezetbe helyezzük: nem csupán az egykori »slap it on anything« emblémaként jelennek meg, hanem egy 360 fokos, átgondolt márkarendszer részévé válhatnak. Az újratervezéssel ezeknek a vizuális elemeknek nem csupán az esztétikai értékét emeljük ki, hanem időtállóságukat és történeti jelentőségüket is.”
Az Orion logóval kapcsolatban a következőket fogalmazták meg: „Az eredeti 2D-s logót a mai 3D-s technikák segítségével bontottuk ki - így szinte önálló artworkként működik. A logótípus időtálló, ezért egyáltalán nem akartunk hozzányúlni. Az új technikai feldolgozás az Orion klasszikus értékeit emeli ki modern köntösben.” Az általuk kialakított környezetben ezek az ikonikus keleti-európai logók nemcsak helyt állnak a nyugati vizuális kultúrában, de ki is emelkednek. Megmutatják, hogy az igazán jó design a kulturális és időbeli határokat is gond nélkül képes áthidalni. Projektjük tehát egyfajta tisztelgés a magyar design legnagyobbjai előtt, miközben új perspektívát nyújt ezeknek az alkotásoknak.
További modernizált magyar logók
- Traubisoda: „Az eredeti logóban a körök a buborékokat szimbolizálták, mi viszont a szőlőre helyeztük a hangsúlyt az új designban. Egy letisztult, Helvetica-szerű betűtípust használtunk, amely modern, digitális megjelenést biztosít a Traubisoda 2.0-nak. Az eredmény egy korszerű és letisztult easy-to-understand arculat.”
- Képcsarnok: „Egy gyönyörű, hibátlan régi logó, amelyet egy hasonló, „töredezett” betűtípussal egészítettünk ki. Az egyszerűbb szöveghasználat még letisztultabbá teszi a designt, miközben a klasszikus arculatot modern kontextusban erősíti.”
- Szék- és Kárpitosipari Vállalat (SZKIV): „A klasszikus logót modern, prémium minőségű képekkel kombináltuk, így egyedi, futurisztikus hatást értünk el. Az elrendezés egy editorial magazine gridszerű struktúráját követi, ami megemeli az arculat vizuális színvonalát.”
- Cartographia: „Ebben a koncepcióban a hangsúly a marketingközpontú megközelítésen volt. A földgömb mint grafikai elem az adatközpontú és reklámszerű kommunikációt erősíti. Az összhatás egy modern autó- vagy GPS-reklám stílusát idézi, letisztultan és céltudatosan.”
- Lampart: „A Lampart tökéletes példája annak, hogy »don’t fix it if it ain't broke«. Az időtálló vintage logó ma is tökéletesen megállja a helyét, és jelenkori környezetbe helyezve képes teljesen modern, friss hatást kelteni.”
- Közért: „A Közért régi hangulatát a legegyszerűbb módon alakítottuk át. A klasszikus magyar bolthálózat arculatát modern, változatos képekkel helyettesítettük, így nyugati stílusú, brutalista, Gen-Z hangulatot kapott. Az új koncepcióval a Közért szinte egy divatüzlet védjegyévé is válhatna.”
tags: #orion #magyar #vallalat #emblema #információk