Az ördög jelentése a magyar népmesékben és a népi elnevezésekben
Az "ördög" szó hallatán többféle dologra is asszociálhatunk. Egyrészt a bibliai Sátánra, Isten ellentétére, a bukott angyalra, aki minden rossz megtestesítője. Másrészt a mitológiai lényre, aki egy ártó szellem, természetfeletti gonosz lény, akinek fő célja az emberek megkísértése. Ez utóbbi gyakran felbukkan a mondákban, népmesékben is, leggyakrabban kecskeszerű vonásokkal rendelkező antropomorf lényként ábrázolják.
A bibliai ördög több, ősi démon összegyúrásából alakult ki, így a jelentése részben összhangban van a mitológiai ördögével. Az ősi „ördög” szavunk így fennmaradhatott a kereszténység megjelenése után is, és még napjainkban is használatos a köznyelvben.
Egyes kutatók a keleti Erlik szóból eredeztetik az Ördög szavunkat (Erlik/Erlig a török mongol mitológiában az általunk ismert ördög megfelelője). Mindenesetre a szó már a XII.
Habár az ördög szavunk általában negatív jelentéssel bír, a róla elnevezett helyek általában látványos, izgalmas természeti képződményeket, vagy korábban ismeretlen eredetű építményeket rejtenek. A néphiedelmek, hagyományok befolyása a földrajzi elnevezésekre vitathatatlan. Mondákból, néphiedelmekből származik a rengeteg Ördög- előtaggal rendelkező helynevünk is.
Magyar népmesék: Koplaló Mátyás
Az ördög a karsztvidékeken
Aki járt már karszthegységben, az valószínűleg ismeri az ördögszántás, ördögbarázda, ördögborda kifejezéseket. Az ördögszántás és ördögbarázda leggyakrabban karrmezőt jelent. A karrmező egy tipikus felszíni karsztforma, ami mészkőből és dolomitból felépülő hegységeinkben figyelhető meg.
Jaguar autó embléma evolúciója
A külső erők hatására a vékony talajtakaró alól felszínre kerülő karsztos kőzeteket az enyhe széndioxidtartalmú víz jól oldja, így barázdált, kisebb árkokkal, éles kövekkel szabdalt felszín alakul ki. Különleges, de gyakori karsztformának tekinthetők a gyökérkarrok, melyek a kőzetben a növények gyökérsavainak oldó hatására jönnek létre.
Hazánkban nagyobb karrmezők a Villányi-hegységben, az Aggteleki-karszton és a Bükkben találhatók, de a Pilis, a Budai-hegység, a Vértes, a Gerecse, a Mecsek és a Bakony is rejt hasonló képződményeket. Legszebb példáiként lehet említeni a Bükkben az Országos Kéktúra által is érintett Cserepes-kő déli lejtőjét, a Villányi-hegységben a Szársomlyó hatalmas ördögszántását és az aggteleki Tó-hegyi-ördögszántást.
Karrmező a Kőszegi-hegységben
Az ördögszántáshoz fűződő eredetmondák
A Szársomlyó ördögszántásához köthető eredetmonda az „ostoba ördög meséje” kategóriába tartozik. A gonosz nagyharsányi földesúr lelkét az ördög magával szerette volna vinni a pokolba, de az agyafúrt földesúr túljárt az eszén. Megkérte, hogy addig kímélje meg, míg a hegyet teljesen fel nem szántja. Azonban az ördögöt nem lehetett ilyen könnyen átverni: tudta, hogy ez szinte lehetetlen vállalkozás és örökké tartana. Ezért vállalta, hogy ő maga szántja fel a hegyet egy éjszaka alatt, és ha az első kakasszóig nem sikerül neki, a földesúr megtarthatja a lelkét.
De a földesúr a kakast kukorékolásra bírva túljárt az eszén, és megtarthatta a lelkét. Természetesen az incidens után jó útra tért. A többi ördögszántáshoz is hasonló mondák fűződnek.
Információk a Honda VTX 1300-ról
Az Aggtelek határában található Tó-hegyi-ördögszántás kialakulása ironikus módon valójában nem az ördög, hanem épp az ember műve. A hegyoldal erdőit a falu lakosai egykor kivágták, a fákat tüzelőanyagnak, építőanyagnak és a szén- és mészégetéshez használhatták fel, az irtás helyén kialakult csupasz területet pedig legelőként használták. Az erózió azonban a vékony talajtakaró alól kimosta a mészkősziklákat, egy látványos, barázdált felszínt kialakítva. A lemosódott hordalék a lejtő aljában, egy, a Baradlát tápláló víznyelőben gyűlt össze, eltömítve azt.
Ördögbordák
Az ördögbordák az ördögszántásokkal ellentétben nem kisméretű kövekből, sziklákból állnak, hanem egybefüggő, nagyméretű sziklafalakból, melyek valóban bizarr, ördögi formájú bordákként állnak ki a völgyek meredek oldalából. Legszebb magyarországi példái a Bükkben találhatók, a közelben, a Felvidéken pedig a Szádelői-völgyben láthatjuk gyönyörű példáit.
A kemény, ellenálló, felgyűrődött, élükre állt mészrétegek az erózió és a hegyek kiemelkedése hatására felszínre bukkannak, miközben a puhább kőzetekből álló környezetük gyorsabb ütemben pusztul náluk. Így a kilátópontokról letekintve jól láthatjuk, hogy a sziklabordák hogyan futnak le a hegyek tetejéről a völgyekbe.
Az ördög egyéb munkái a természetben
Úgy tűnik, a régi időkben az ördög igen szeretett földmunkát végezni, átalakítani a szelíd, ismerős és kiszámítható formákat valami vaddá, bizarrá, szokatlanná. A Bakonyban, Csesznek és Dudar között található az Ördög-árok, mely szerteszét heverő óriási lapos kőtömbjeivel, hazai viszonylatban rendkívül vadregényes, nehezen járható szűkületeivel valóban úgy néz ki, mintha az ördög munkája lenne.
Az árnyas, nyirkos, őserdei környezetben futó völgy eocén (kb. 34-55 millió éves) mészkőben jött létre, mely ősmaradványokban igen gazdag. Kialakulása a szerkezeti töréseknek és a víz és az általa sodort kövek oldó-koptató munkájának köszönhető. Időszakos patakja a szűkületekben kisebb-nagyobb vízeséseket képez. A szűkületek közül a leglátványosabb az Ördöggát, másnéven Gizella-átjáró, mely hazai viszonylatban azért is kitűnik, mert az átjutás rajta csak beépített segédeszközökkel (drótkötél, fémlépcsők) lehetséges. Az egyébként is szűk nyílást tovább szűkíti a közepébe hullott gigantikus sziklatömb.
Útmutató a Skoda embléma felszereléséhez
De hazánkban nem ez az egyetlen Ördöggát! Az ország másik végében, a Rudabányai-hegységet Alsótelekes és Perkupa között kettészelő Telekes-patak szurdokában található az Ördöggát nevű sziklaképződmény. Különlegessége, hogy a középkori oklevelek is említik Urdunggata néven. Az itteni Ördöggát felszínalaktani szempontból is kiemelkedő jelentőségű.
A sziklabordát egykor megkerülő patak vize az évmilliók alatt átfűrészelte azt, így napjainkban egy időszakos vízesésen hullik alá a víz, az egykori patakmeder meandere pedig ma is látható, megkerüli az Ördöggátat. A neve a néphagyomány alapján onnan származik, hogy száraz időben a sziklaborda felett eltűnik a víz, „az ördög eltünteti azt, lent pedig újra a felszínre varázsolja”.
Az említett két Ördöggáton túl még léteznek kevésbé ismert, ugyancsak Ördöggátnak nevezett sziklaformák is. A Mátrában az Ilona-völgyben a riolit és homokkő közé szorult andezitteléreket nevezik Ördöggátaknak, a Bükkben pedig Szilvásvárad közelében, a zöld sáv jelzésű turistaúton találkozhatunk egy Ördöggáttal.
A Zemplénben található Ördög-völgy, a budai Ördög-árok és a Bükki, répáshuta melletti Pokol-völgy valószínűleg onnan kapta a nevét, hogy szekérrel igen nehezen járható, katlanszerű mély völgyek. A Felvidéken, a Murányi-fennsík és a Vepor-hegység között a Zbojská-hágóban található az Ördög-szakadék (Certová Roklina), ami valószínűleg szintén a vadregényes, ördög által alkotott formakincséről kapta a nevét. Szintén a Felvidéken, a Gömör-Tornai-karszton az Áji-völgy mészkőkanyonjának a mesterséges tágítás után is mindössze 10 méter széles szűkületét Ördög-hídjának (Certúv most) nevezik. Természetesen a Szádelői-völgy legendás sziklahasadéka sem „úszta meg” az ördögi eredetmondákat (habár a legismertebb mondák Attila hun fejedelemhez és Szent László királyhoz köthetőek).
Az eredetmonda szerint ,,amikor még az istenek a földre jártak házasodni, történt, hogy az ördög is kedvet kapott egy kis földi kalandra. Gondolta magában, ő is felnéz leánynézőbe. Úgy befűtött apja kovácsműhelyébe, hogy attól megrepedt aljáig a szádelői hegy”. A Visegrádi-hegységben, Visegrádtól nem messze az Apátkúti-völgyben őröl örök idők óta az Ördögmalom vízesése.
Az ördög a hegytetőkön és a magasban
Az Ördög jelenléte, tevékenykedése nemcsak a völgyekben érhető tetten, hanem a hegytetőkön, a kiemelkedéseken is. Figyelemre méltó az Alacsony-Tátra gerincén átkelő egyetlen közúti hágó, az Ördöglakodalma (Certovica), mely neve a helyi szlovákok azon hiedelméből származik, hogy viharos, hófúvásos időben az ördög tartja itt a lakodalmát. Ehhez kapcsolható a viharos időben használt magyar szólás: ,,az ördög veri a feleségét”.
Érdekességek
- Ördög János-szikla
- A Cserépfalu melletti Ördögcsúszda és az Ördögtorony kaptárköve is megmozgatta a helyiek fantáziáját.
Az egyik monda szerint egy malom süllyedt itt el, mert a molnár alkut kötött az ördöggel, maga az Ördögtorony pedig nem más, mint a malom teteje. Egy másik monda szerint a sátánhívők templomtornyának teteje az, melyet maga az Isten süllyesztett el egykor. A mai ember számára rendkívül látványos, vadregényes sziklaképződmények régen még ijesztőnek, szokatlannak hatottak, több esetben pedig ártó szellemek lakhelyének is tarthatták őket az öngyilkosságok, lezuhanások miatt. Másrészt pogány áldozóhelyek, bálványok szerepét is betölthették.
Találkozhatunk Ördögsziget (Certová Síhot) elnevezéssel a Szlovák Paradicsomban, Ördögorommal a Budai-hegységben, Ördögtoronnyal a Pilisben. Nem meglepő, hogy a Kárpátok legmagasabb hegységében, a Magas-Tátra csipkézett ormai között is találunk ördögi elnevezésűt, ráadásul többet is, ezek: Sátán, Ördög-torony (Diablovina), Pokol-csorba (Diablovo sedlo), Ördög-csorba (Pekelníkova štrbina), Sátán-csorba (Satanovo sedlo) Pokol-torony (Pekelník). A Sátánhoz több monda fűződik, melyek közül sok elrejtett elátkozott kincsekhez kapcsolódik.
Számtalan helyen találkozni Ördöglyuk, Ördöglik elnevezéssel a történelmi Magyarország területén, melyek szűk, veszélyes barlangnyílásokat jelentenek. A Gömör-Tornai-karszt ma Szlovákiához tartozó oldalán több Ördöglyuk nevű barlangot ismerünk, például a Domica egyik ágának bejáratát, vagy a Felső-hegyen található nagy szádájú zsombolyt. Az Áji-kanyon Ördöghídjánál található az Ördög-barlang (Certova Jaskyna) óriási bejáratú nyílása, mely egy hajdani barlangrendszer maradványa. A Bükkben is találunk több pokolinak tartott barlangot. A Kis-Fennsíkon ilyen az Ördög-kút inaktív víznyelője, mely egy avarral és bokrokkal rejtett töbör mélyén nyílik, kb. 20 méter mély függőleges bejárati aknával.
A felsorolt természetes képződményeken túl vannak olyan ősi épületmaradványok is hazánk területén, melyekhez ördögi mondák fűződnek, ilyen például a rejtélyes ókori védműrendszer, a Csörsz-árka, melyet neveznek Ördögbarázdának is. Az ország nyugati részében, az egykori Pannonia provincia területén a római épületek oszlopmaradványait is ördögköveknek nevezik, hiszen jelenlétük az akkori ismeretek szerint megmagyarázhatatlan volt (pl. Ördög-kő: Római kori oszloptöredék Gencsapátiban.
Ördög a szólásokban, közmondásokban
Ne fesd az ördögöt a falra, figyelmeztetjük egymást ma is, amikor valaki olyasmiről beszél, aminek a bekövetkeztétől tartunk. A szólás alapja az az ősi hiedelem, hogy ha valaminek - egy ártó, gonosz erőnek - kimondjuk a nevét, azzal meg is idézzük. Ennek magyarázatát egy középkori latin nyelvű legendában találjuk. O. egy szerzetes gyönyörű Mária-képeket festett, de rendkívül csúf alakban ábrázolta az ördögöt. Amikor ez a festő egy templom magas falára éppen egy ilyen képet vázolt föl, megjelent neki az ördög, és felszólította, hogy ne ábrázolja őt olyan rút formában.
Az „ördög bújt bele”, „eladta az ördögnek a lelkét”, „ördögtől való” - számos szólásunk utal olyan emberekre, aki az ördöggel, ezzel a félelmetes, gonosz lénnyel cimboráltak.
Mint a Magyar néprajz sorozat mitikus lényekről szóló kötetében olvashatjuk: a néphagyomány szerint az ördög alakjában különböző rosszindulatú lények összevonva öltenek testet. A boszorkányperekkel Európa-szerte ismertté vált egy új ördögalak, ami a magyar népi hiedelemvilágba is beépült. A középkori egyházi felfogás szerint a bűn az ördög mesterkedésének eredménye, ezért az embernek állandóan óvakodnia kell a kísértéstől.
Az ördög a népmesékben
A magyar népmesék ördöge már kevésbé félelmetes lény, a főhős az eszére, furfangjára támaszkodva is le tudja győzni. Az ördögszerető azután telepszik legény alakjában a fonóban egy lány mellé, miután az már a szerető utáni sóvárgásában felsóhajtott, hogy azt sem bánná, ha az ördög jönne érte.
Jól ismert népmesekezdet az, amikor egy ember odaígéri megmentőjének azt, ami otthon várja. Hamarosan kiderül, hogy megmentője az emberalakban megjelenő ördög, akinek újszülött gyermekét ígérte. A legendamesékben megjelenő ördögalak felett az ember mindig szellemi képességeivel arat győzelmet, például úgy, hogy csapdába csalja, sőt, az ember az ördögöt a szolgálatára is tudja kényszeríteni.
A Rajna-vidéki Faust-mondák is hatással voltak a magyar ördögmondákra, ezekben azonban a gonosszal kötött szerződésnek sosincs mulatságos kimenetele. Számos monda kering az egyik magyar Faustról, az ezerhétszázas években élt Hatvani Istvánról.
Ördög a téli ünnepkörhöz kapcsolódóan
Az ördög különleges szerepet játszott a néphagyományban a téli ünnepkörhöz kapcsolódóan is. Jankovics Marcell Jelkép-kalendáriumában olvashatjuk, hogy a szarvas ördögmaskara volt az egyik oka annak, hogy az egyház bizonyos farsangi szokásokat tiltani próbált.
Helynevek és az ördög
Helyneveinkben - akárcsak a népmesékben, szólásokban, közmondásokban - gyakran felbukkannak természetfeletti lények, felvillantva számunkra az ősi hitvilág és gondolkodás egyes elemeit. E nevek valószínűleg olyan helyekre, természeti képződményekre utalhattak, amelyeket a névadók furcsa alakjuk, ijesztő vagy kellemetlen külsejük miatt az ördög alkotásának tulajdonítottak.
Efféle, metaforikus úton keletkezett helynevek ma is élnek, különösen sajátos formájú sziklák, hegyrészek szemléletes megnevezéseként: például Ördögágya, Ördöglyuk, Ördög orra. Több helyen, mint Jákon vagy Gencsapátiban Ördögköveknek hívják a római korból megmaradt épületmaradványokat, oszloptöredékeket. Az erdélyi helynevek között is sűrűn találunk Ördög árka, Ördög pataka, Ördög halma, Ördögsziget és hasonló névformákat.
A nevek létrejöttével kapcsolatban azonban nem mindig kell mitikus okokat feltételeznünk. Előfordul, hogy egy személyre utaló megjelölésből (Ördög Pál erdeje) válik idővel olyan név (Ördögök erdeje), amely alapot ad mesék, mondák születéséhez. A székelyföldi Angyalos település neve is számos, angyalokkal, tündérekkel teli néveredet-magyarázó történet forrása lett, valójában azonban az egyházi latinból származó Angelus személynévre vezethető vissza.
A számos ördögre utaló helynévhez képest angyallal kapcsolatos asszociatív nevet igen keveset ismerünk. Miközben a kereszténység sátánjára és a népi hitvilág rossz szellemére egyaránt vonatkozó „ördög” szó tehát általános és gyakori használatú a helynevekben, az „isten” kifejezés kevesebb névben található meg.
Minden bizonnyal gazdagon termő földterületekre, szemet gyönyörködtető tájakra, vizekre vonatkoznak az Isten körtvélye, Isten kertje, Isten pataka, Isten tövise, Isten tava típusú régi helynevek. Népnyelvi gyűjtésekből ismerünk olyan kifejezéseket, mint „Isten kassába esett”, „belecseppent az Isten kassába”: vagyis jómódba került, jóra fordult a sora.
Sokatmondó Benedek Elek néhány sora, amelyben szülőfaluja, a háromszéki Kisbacon melletti Istenkasról így ír: „alatta húzódik meg sötéten, rejtelmesen, mély hegyszakadékban egy sűrű rengeteg: Istenkas a neve.
tags: #ordog #jelentése #magyar #népmesékben