Opel Zafira Füstölés: Okok és Megoldások

Az autó elég bonyolult szerkezet, nem elvárható, hogy minden autót használó ember olyan szinten értsen hozzá, hogy eleve észrevegye, ha füstöl, arra meg végképp nem kötelezhető senki, hogy a füst színéből, mennyiségéből következtetéseket vonjon le. Erre vagyunk mi.

Normál üzemi használatban elvileg nem kellene füstnek látszani a kocsi mögött. Semmilyen füstnek. Miután beindítottad a motort, illik néha a kocsi mögé tipegni és szemügyre venni a kiáramló gáz színét, ugyanis elárulhat ezt-azt a motorban zajló folyamatokról. Nem minden esetben utal tragikus hibára a füst, lehet csak az állandó városi használattól lerakódott korom okoz elszíneződést.

Megfelelő üzemi állapotában a kipufogógáz áttetsző, tehát ha észreveszed a füstöt a kocsi mögött, érdemes meghatározni, pontosan mikor látható és milyen színű, szagú, állagú. Álló helyzetben járó motornál jelentkezik vagy csak gyorsításkor? Kék, fehér vagy fekete színű? Elillan vagy lerakódik az aszfaltra a kocsi alatt? Ha nem akarsz teljesen vakon menni a szakemberhez, az alábbiakban összegyűjtöttem néhány alapvető dolgot, amire füst jellegéből következtetni lehet. Ezek alapján gyanakodhatsz, ha az első szerelő diagnosztikája szerint a fluxuskondenzátor lett csapágyas a verdádban. Nem utolsó sorban, használtautó vásárlásakor is jól jöhet, ha figyeled, milyen jeleket ereget a kocsi kipufogója.

A kipufogóból távozó füstfelhő mindennapos látvány az utakon, jellemző a magyar autópark elavult állományára és a briliáns állapotban lévő tömegközlekedés járműparkjára. A legtöbb esetben a tulajdonosoknak fogalmuk sincs arról, mi zajlik az autó mögött és ennek nem csak az az oka, hogy az okostelefon nyomkodása közben sosem néznek a tükörbe.

Különböző színű füstök és azok lehetséges okai

Tippek az Opel Meriva A oszlop javításához

A Füst Színe és Jelentése

A kipufogógáz színe fontos információkat hordoz a motor állapotáról. Nézzük meg a leggyakoribb színeket és azok jelentését:

Fehér Füst

A fehéren füstölő kipufogó lényegesen nagyobb pánikot okozhat, mint ami a jelenség mögött áll. Legjellemzőbb előfordulása, az autó hidegindítását követően, amikor a kipufogóban lecsapódott pára a kiáramló forró gáz hatására párologni kezd. Probléma akkor van, amikor nagyon rövid távon használod a kocsit és nincs ideje kiszáradni a kipufogónak. Ilyenkor a felgyülemlő víz, lassan de biztosan korrodálja a csövet, ami végül kilyukad.

A durván nagymértékű, vagy folyamatos fehér füst már kevésbé elhanyagolható tünet. Gyakran az autó hűtőrendszerének meghibásodása, a hűtőfolyadék égéstérbe jutása okozza a kellemetlen bárányfelhők eregetését. A hűtőfolyadék járatai átszelik a motorblokkot és a hengerfejet, a legjellemzőbb hiba, amikor a két részegység összeillesztésénél alkalmazott hengerfejtömítés adja meg magát és innen kerül a hűtőfolyadék az égéstérbe.

Abban az esetben, ha a kocsid dízel üzemű, a hűtőfolyadék szintje állandó, mégis sűrű fehér füstöt ereget az autó, akkor az üzemanyagellátó rendszer meghibásodására kell gyanakodni.

Az 2009 utáni dízel üzemű autók esetében kellemetlenséget okozhat az állandó városi használat is. A részecskeszűrőben lerakódott korom eltávolítására különféle regenerációs praktikákat alkalmaznak a gyártók. Elterjedt megoldás az utó-befecskendezéses módszer. Jellemzően autópálya használat közben, magas fordulatszámtartomány mellett, a rendszer megemeli a kipufogó hőmérsékletét, valamint egy speciális befecskendező gázolajat adagol a részecskeszűrőre, a lerakódott korom kiégetésére. A nagyobb izgalmat az okozza, amikor a műveletet nem autópályán, hanem városi környezetben játsza el az autó.

Zafira EcoFlex olajszűrő csere útmutató

Kék Füst

Kellemetlen szitu, amikor az autó kipufogója láthatóan kéken kezd füstölni. Ilyenkor motorolaj kerül az égéstérbe és ritka, hogy szinten tartható vagy esetleg megállítható a folyamat. Ha rendszeresen az autónak megfelelő olajat használod és a karbantartás is mindig hiánytalan volt, akkor többnyire a motor elhasználódása okozza a tünetet, de azért vannak extrém ellenpéldák is.

Becsületesen karbantartott autók esetén is előfordulhat, hogy néhány százezer kilométer használat után, a gyárilag előírtnál nagyobb mértékű az olajfogyasztás, ráadásul típustól függően is megdöbbentően nagy különbségek vannak. Az ok lehet a szelepszár szimeringek elhasználódása, vagy a dugattyúk olajlehúzó gyűrűinek letapadása, kopása, törése vagy akár a hengerfal kopása, ami miatt a kenőanyag az égéstérbe kerül.

Típustól és a pontos hibától függően lehet simán drága vagy szörnyen drága a javítás, egy biztos, ha a folyamat elindul szinte mindig a motor bontása és felújítása következik.

Reggeli hidegindításnál egy kis kék füst azt jelenti, hogy a motorolaj ég el a motorban, aminek több oka is lehet. Vagy álltában az égéstérbe csorgott valamennyi, ezt általában a fekvő hengeres motorok produkálják, mint pl a bokszer. Vagy az olajlehúzó gyűrű nincs a helyzete magaslatán, de pár pöffenet után abbamarad. Ha hosszabb motorfékes szakasz utáni nagy gázra jön a kékes füst, az a szelepszár-szimering hibára utal, Ezt cserével lehet orvosolni.

Fontos nézni a kék füstös esetekben, hogy mennyi motorolaj fogy. Ha két olajcsere között 1-1.5 liter, akkor elég utántölteni. Emellett fontos tudni, hogy az olajfogyás nem a kocsi alatti tócsában manifesztálódik-e. Akkor ugyan nem füstöl, de látványos. Élhetünk a gyanúval, hogy ha úgy elhanyagoltuk a kocsit, hogy látható csöpögés van, szinte biztos, hogy más módon is fogy az olaj.

Milyen kerékpártartót válasszak Insignia Kombihoz?

A kék füst az égéstérbe jutó és ott elégő motorolaj egyértelmű jele, ami arra utal, hogy az olaj túljutott az olajlehúzó gyűrűkön, a szelepszár-szimeringeken vagy más tömítési pontokon, és keveredik az tüzelőanyag-levegő keverékkel. Bár egyes motorok kis mennyiségű olajat fogyaszthatnak látható füst nélkül, a kék füst jelenléte mindig problémát jelez.

A dugattyúgyűrűk körüli szénlerakódások gyakran vezetnek kék füst megjelenéséhez, mivel ezek a gyűrűk elveszíthetik rugalmasságukat, és nem tudják megfelelően tömíteni az égésteret. A szénlerakódások több tényező miatt alakulhatnak ki, például rossz minőségű tüzelőanyag vagy motorolaj használata miatt, amelyek égési maradványokat hagynak hátra. Gyakori rövidtávú, hideg üzemű motorhasználat esetén az olaj nem éri el a megfelelő üzemi hőmérsékletet, így nem tudja hatékonyan eltávolítani a lerakódásokat. Emellett a hosszú alapjárati járatás és az olajcsere elhanyagolása is elősegíti a szénlerakódások kialakulását. Ha ezek a szennyeződések elzárják a dugattyúgyűrűk mozgását, az olaj könnyebben átjuthat az égéstérbe, ahol elég, kék füstöt eredményez.

A hengerfal üvegesedése egy másik gyakori oka a kék füstnek. Ez akkor alakul ki, amikor az olaj és az égéstermékek vékony, sima réteget képeznek a hengerfalon, ami csökkenti a dugattyúgyűrűk és a hengerfal közötti súrlódást. Ennek következtében a gyűrűk nem képesek megfelelően tömíteni, így az olaj bejut az égéstérbe. Az üvegesedés leggyakrabban akkor következik be, ha a motor hosszú ideig alacsony terhelésen üzemel, például városi forgalomban vagy tartós alapjáraton történő működés során. Ha egy új vagy felújított motor nem kap megfelelő terhelést a bejáratás során, az is vezethet üvegesedéshez, mivel a gyűrűk nem kopnak össze megfelelően a hengerfallal. Rossz minőségű motorolaj használata szintén hozzájárulhat ehhez a problémához, mivel nem biztosítja a megfelelő védőréteget a hengerek számára.

A dugattyúgyűrűk kopása vagy sérülése szintén kék füstöt okozhat. Ezek a gyűrűk biztosítják az égéstér tömítését és a kenőolaj megfelelő elosztását a hengerfalon. Ha a gyűrűk elkopnak vagy eltörnek, az olaj akadálytalanul bejuthat az égéstérbe. Ez gyakran előfordul magas futásteljesítményű motorokban, ahol a természetes kopás miatt a gyűrűk elveszítik tömítési képességüket. Az olajcsere-intervallumok elhanyagolása szintén gyorsíthatja a dugattyúgyűrűk kopását, mivel a szennyezett olaj nem képes megfelelő védelmet nyújtani. Ha a motor túlmelegszik, a gyűrűk elveszíthetik rugalmasságukat és deformálódhatnak, ami tovább súlyosbítja a problémát.

A szelepszár-szimeringek meghibásodása is kék füstöt eredményezhet, mivel ezek a tömítések akadályozzák meg az olaj bejutását az égéstérbe a szelepek körül. Ha a szimeringek elöregszenek vagy megrepednek, az olaj a szelepvezetők mentén az égéstérbe juthat, és eléghet. Ez különösen hidegindításkor vagy hosszabb alapjárati járatás után bekövetkező gázadáskor válik láthatóvá. Az öregedés természetes folyamat, amely az évek során a szimeringek anyagának rugalmasságvesztésével jár. Magas hőterhelés esetén, például ha a motor rendszeresen túlmelegszik, a szimeringek gyorsabban keményednek ki és vesztik el tömítőképességüket. Nem megfelelő motorolaj használata szintén felgyorsíthatja a szimeringek elöregedését, mivel egyes olajadalékok kiszáríthatják azokat.

A PCV-rendszer (Positive Crankcase Ventilation) meghibásodása szintén kék füstöt okozhat. Ez a rendszer felelős a forgattyúházban keletkező nyomás szabályozásáért és az olajpára visszavezetéséért az égéstérbe. Ha a PCV-szelep eltömődik vagy meghibásodik, a forgattyúházban megnőhet a nyomás, ami az olajat a szívórendszerbe kényszerítheti. Ha az olajpára nagy mennyiségben visszajut a szívórendszerbe, az égés során eléghet, és kék füst képződik. A szelep eltömődése gyakran a hosszú távon felhalmozódó olajiszap vagy szennyeződés következménye.

Ha a kék füst a turbófeltöltő hibájából ered, több egyértelmű jele van, amelyek megkülönböztetik más motorproblémáktól. Az egyik legjellemzőbb tünet, hogy a kék füst főként nagyobb gázadáskor vagy terhelés alatt jelenik meg, mivel a turbó ilyenkor magasabb fordulatszámon működik, és ha a tömítései elhasználódtak, az olaj könnyebben bejut az égéstérbe vagy a kipufogóba. Ha a füst alapjáraton is folyamatosan látható, az arra utalhat, hogy a turbó csapágyai vagy tengelytömítései sérültek, így az olaj folyamatosan szivárog. Egy másik árulkodó jel az olaj jelenléte a turbócsövekben és az intercoolerben; ha megbontáskor olajlerakódás vagy olajcseppek észlelhetők, az egyértelműen turbóhibára utal. Ezzel együtt a turbóhibás motorok gyakran észrevehetően több olajat fogyasztanak, mivel az olaj a tömítéseken keresztül az égéstérbe vagy a kipufogórendszerbe kerül. Ha a turbó nem működik megfelelően, a motor teljesítménye csökkenhet, a turbófeltöltés lassabbá válhat, és a jármű lomha lesz, különösen magasabb fordulatszámon vagy terhelés alatt. Gyakran megjelenhetnek szokatlan sípoló vagy fütyülő hangok is, amelyeket a turbó sérült csapágyai, a repedezett turbóház vagy a nyomásveszteség okozhat.

Fekete Füst

Jellemzően ez az a típusú füst, amivel a legtöbbet találkozunk az utakon. Persze nem a kifejezetten vitatható igényességgel tuningolt Smoke & Charm dízelek húzzák a legtöbb koromcsíkot a városban. A régebbi részecskeszűrő nélküli dízelek nagyobb gázadásra gyakran pöffentenek koromfelhőt az utakra.

A túl dús keveréket eredményezheti azt, hogy a motor egyszerűen nem kap levegőt. Ellenőrizd a légszűrő állapotát, könnyen lehet, már annyira eldugult, hogy nem elegendő a beszívott levegő mennyisége. Ha turbófeltöltővel szerelt autód van, nem kizárt, hogy a turbó, vagy az azzal közvetlen kapcsolatban álló részegység meghibásodása miatt - kirepedt cső, vagy lelazult bilincs - nem jut megfelelő mennyiségű levegő a motorba. Amennyiben nem a beszívott levegő mennyisége okozza a hibát, benzinüzemű autó esetében a gyújtás vagy üzemanyag ellátó rendszer átvizsgálása is indokolt lehet.

A kipufogóból fekete füst tör fel, akkor ha a motorba belépő levegő/üzemanyag arány túlságosan gazdag üzemanyaggal. Tipikusan a problémát az üzemanyag okozza. A dízelmotoroknál a fekete füst nagy mennyiségben is lehet normális. A benzin üzemű autóknál azonban az égéstérben lévő gazdag állapot végül elszennyezi a gyújtógyertyákat, tönkreteszi a katalizátort, és hatalmas szénlerakódásokat hagy az égéstérben. Végső soron a motor teljesítménye csorbát szenved, és végül komolyabb károk is következhetnek, és következnek.

Az Olajégés Következményei

Az olajégés károsíthatja a katalizátort is, mivel az égéstermékek a kipufogórendszerbe kerülnek, ahol a katalizátor belső cellái eltömődhetnek. A szennyeződések lerakódása következtében a kipufogógáz-áramlás akadályozottá válik, ami teljesítménycsökkenést és fokozott tüzelőanyag-fogyasztást eredményezhet. Az olajégés során keletkező hamumaradványok eltömíthetik a katalizátort, amelynek hatékonysága jelentősen csökkenhet. Ha a katalizátor túlmelegszik, az anyaga szerkezetileg is károsodhat, ami teljes cserét tehet szükségessé.

A gyújtógyertyák is olajos lerakódásokat szenvedhetnek el, ha túl sok olaj jut az égéstérbe. Az olaj beboríthatja a gyertyák elektródáit, ami gyenge szikrát, gyújtáskimaradást és rosszabb tüzelőanyag-hatékonyságot eredményezhet. Az olaj lerakódása gyakran a szelepszár-szimeringek vagy dugattyúgyűrűk hibájának következménye. A PCV-rendszer meghibásodása esetén az olajpára a szívórendszeren keresztül rakódhat le a gyertyákra, csökkentve azok hatékonyságát. Az olajos gyújtógyertyák az égés hatékonyságát is csökkentik, ami fokozott károsanyag-kibocsátáshoz vezethet.

Kartergáz Elvezetésének Problémái

Az Opel füstölése kapcsán több dolog is felmerülhet, különösen a megnövekedett olajfogyasztás miatti füstölés. A nagy olajfogyasztás könnyen tetten érhető a nívó rendszeres ellenőrzésével. Gyakran találkozunk olyan ügyfelekkel, akik csak az olajnyomás lámpa felvillanásakor kezdenek utánajárni a dolgoknak.

A kelleténél magasabb olajfogyasztás oka lehet az Opel kartergáz elvezető csövek hibája, a rosszul megválasztott motorolaj, a motor folyamatos szellőzését biztosító kartergáz visszavezető szelep meghibásodása vagy a motor belső mechanikus alkatrészeinek hibája okozhatja (pl.: gyűrű probléma, szimmering tömítetlenség... stb.)

Ahogy hidegindítás után egyre inkább bemelegszik a motor, a motorblokkban egyre több kartergáz (olajpára) képződik. Ezt nem engedik ki a szabadba, hanem visszavezetik a szívótorkon keresztül a motorokba. A szívóágba bevezetett sok olajpára viszont jelentősen csökkenti a motor hatékonyságát és amit a motor nem éget el, azzal a kipufogórendszeren keresztül szennyezi a környezetet, Ez ugye manapság nem elfogadható, és amint tudjuk, vizsgálják is a kipufogógázok károsanyag tartalmát.

Az egyre szigorodó környezetvédelmi előírások miatt ki kellet találni egy olajleválasztási módot a kartergázok "tisztítására". Már sok-sok évvel ezelőtt kitalálták a kartergáz leválasztó más néven olajkicsapató rendszereket. Ha meghibásodika kartergáz elvezető szellőztető szelep, akkor vagy nem választja le kellő képen az olajrészecskéket vagy akadályozza a kartergáz szabad áramlását a motorban.

Ha nem hatékony az olajleválasztás, akkor az a katalizátor és részecskeszűrő halálát okozza rövid időn belül. Ha a szabályzó szelep hibája miatt nincs kartergáz elvezetés, akkor a megnövekedett kartergáz nyomás egyszerűen szétnyomja a motor külső és belső tömítéseit és a motor kilöki magából az olajat v. Nagy fordulatszámon forgó motorban magas a karter nyomás, és ezt a szelepfedélbe épített, meghibásodott kartergáz elvezető (motorszellőztető) nem tudja ezt a nagy karter nyomást hatékonyan elvezetni. A nyomás hatására az olaj új utakat talál magának és a motor kiköpi az olajat magából, ahol tudja.

Az XEP-s Opel Twinport motoroknál sajnos időnként szétmegy a gyári kartergáz elvezető szelep. A meghibásodás előfordulása már-már a típushiba határát súrolja. A gyári Opel kartergáz elvezető szellőző szelepet régebben külön lehetett kapni, azonban valószínűleg rájöttek, hogy önmagában a szelep kicserélése nem hozta meg az elvárt eredményt, ezért egy módosításon esett át és a szelepfedéllel együtt cserélendő. Az új, módosított szelepes szelepfedél beépítése után megszűnnek a túlzott olajfogyasztással vagy megnövekedett környezetszennyezéssel járó műszaki problémák.

A kartergáz elvezető rendszer felépítése

Az EGR-Szelep Szerepe

Az évek múlásával egyre komolyabb emissziós elvárásoknak egyre kevesebb károsanyag kibocsátásával kell, hogy megfeleljenek a motorok. Ezt pedig egyre több kiegészítővel tudják megtenni, a dízeleknél például ma már gyakorlatilag elengedhetetlen a részecskeszűrő, amely egyrészt időnkénti regenerációt igényel. Másrészt egyes márkák szűrői időközönként adalékot is kérnek, s vannak olyanok is, amelyek akár 60 ezer kilométerenként cserélendők. A katalizátorról, s arról, hogy egy idő után bizony az is cserére szorulhat, bizonyára minden autós hallott már, ám a kipufogógáz-kezelés kapcsán van még mumus bőven, s a füstölő vagy erőtlen motornak, a ma már a műszaki vizsgába integrált emissziós ellenőrzésen való bukásnak vagy a műszerfalon világító kontroll-lámpának az oka az EGR-szelep is lehet.

Mi is ez a szelep, s miért EGR? A név gyakorlatilag egy mozaikszó, s a szelep (exhaust gas recirculation) angol rövidítéséből ered. A körülírásnak megfelelően a kipufogógáz szívócsőbe visszavezetését, s így a motorba beáramló levegő hőmérsékletét szabályozza. Mozgatása és szabályzása kezdetben tisztán pneumatikus volt egyetlen tányérszeleppel, majd a későbbiek során megjelentek a pneumatikus korlátozó- és visszacsapó-, valamint a késleltető-szelepek is. Az igazi áttörést a korszerű motoroknál a vákuumtól független, elektromos vezérlésű szelepek jelentették, amely gyors reakcióidőt és pontos szabályozást ad bármilyen motorterhelésnél.

Minél bonyolultabb persze egy rendszer, annál könnyebben lehet benne hiba, s a sok apró szelep a motorból kijövő gázokkal bizony el tud koszolódni. Hibáját jellemzően ez okozza, de jócskán lehet gond vákuumcsövekkel is. Ha pedig nem nyit vagy nem zár kellő mértékben, akkor a motorba visszavezetett levegőt nem juttatva a kijövő gázok nem esnek át a meghatározott utánégetésen, illetve a levegő-hőmérséklet szabályzásában is probléma adódik. Utóbbiak miatt még üzemelő motor esetén sem hanyagolható el, ha a műszerfalon motorhibára utaló sárga hibajelzés vagy például Injection Fail, Check Injection felirat látható.

Sokan úgy gondolják, hogy ha az EGR-szelep koszolódik, akkor tisztítható is. Ebben van igazság, meg lehet próbálni, de a siker nem garantált. Ha hosszabb járatás (autópályázás), illetve szeleptisztító-adalék sem oldja meg a problémát, akkor a kiszereléskor nem biztos, hogy a tisztítás a hosszú távon leginkább jó megoldás, 150 ezer kilométeres futás felett bizony ajánlott lehet a csere, ami jellemzően 50-100 ezer forintos tételt jelent.

Egy tipikus EGR-szelep

Alapjárat Motor Hiba Jelei

Az alapjárat motor hiba nagyon ijesztő lehet sokak számára, és a legtöbben nem is veszik félvállról a dolgot. Amint alapjárat motor hiba jelet tapasztalnak, azonnal mennek is a szerelőhöz. Ám sokan vannak, akik csak a hibát észlelik, viszont azt nem tudják, hogy az alapjárat motor hibája van a tünetek mögött. Mivel akadnak kevésbé ijesztő tünetek, akadnak, akik csak legyintenek, hogy ez még nem a világ vége, az autó végül is működik, ráér még az a szerelő. Pedig ez nagy hiba, ugyanis az ilyen tüneteket SOSEM szabad figyelmen kívül hagyni.

Az alapjárat motor hibára sokszor csak a motorellenőrzés lámpa utal, mert el kezd világítani a műszerfalon. Ilyenkor persze a legtöbben megijednek, hogy valami gond van a motorral, ám ha más tünetet egyenlőre nem tapasztalnak, akkor hajlamosak szemet hunyni-e felett. A kocsi megy, nem? De. Na, akkor nagy gond nem lehet, igaz? A helyzet azonban az, hogy az a lámpa nem villan fel csak úgy, véletlenül. Ám nemcsak az ez egyetlen jelenség, ami arra utal, hogy gond van az alapjárattal. Lássuk, melyek a leggyakoribb alapjárt motorhiba jelek, és mit tegyünk, ha ezeket tapasztaljuk?

Az alapjárati motorhibának számos jele van, amik bizony arra utalnak, hogy a motorral valami gond lehet. A következőkben a 10 leggyakoribb hibajelet soroljuk fel, melyeket mindenképp komolyan kell venni.

Felvillan a motorellenőrző (CHECK ENGINE) lámpa: talán az egyik legnyilvánvalóbb jele a motorhibának az, ha a műszerfalon megjelenik a motorellenőrzés lámpa, és úgy is marad. Amikor elindítjuk a motort, akkor persze mindig felvillan, de ideális esetekben ki is alszik, ám ha baj van, akkor folyamatosan világít. Ez persze bármilyen motort érintő hiba miatt megtörténhet, a meglazult csatlakozóktól éppúgy, mint súlyos meghibásodástól.
Füst a kipufogóból: akár fehér, akár fekete füst árad a kipufogóból, az egyáltalán nem jó jel, ugyanis a mai modern autókat már úgy tervezték, hogy alacsony legyen a káros anyagkibocsájtásuk. A füst színe nagyon árulkodó, ugyanis, ha fekete füst jön a kipufogóból, az arra utal, hogy túl sok üzemanyagot éget el a motor, a kék füst az olaj égésére, míg a fehér arra, hogy hengerekbe hűtőfolyadék szivárog.
Gyakori túlmelegedés: amennyiben azt tapasztaljuk, hogy az autónk motorja gyakran túlmelegszik, akkor az egyértelműen azt jelenti, hogy megérett a motor egy ellenőrzésre. Számos gond állhat ennek hátterében, melynek érdemes utána járni.
Kopogó hang a motorból: amikor az üzemanyag-levegő keverék már önmagában elég, és nem a gyújtógyertya indikálja azt, akkor kopogó hang hallatszik a motorból, és komoly károsodáshoz vezethet, ha nem javíttatjuk ki a hibát.
Nő a fogyasztás: a megnövekedett üzemanyag fogyasztást számos dolog okozhatja, de nagyon gyakori, hogy motorhibáról van szó. Ha az emelkedett fogyasztás mellé még a CHECK ENGINE lámpa is világít, akkor biztosak lehetünk benne, hogy a motorral lesz gond.
Alapjáraton lefullad a motor: amennyiben olyan jelenségeket tapasztalunk, hogy alapjáraton remeg a motor, lefullad, rángat, vagy ingadozik, akkor az bizony a motorhiba biztos jele. Valószínűleg az okozza a gondot, hogy az üzemanyag-ellátás nem megfelelő.
Meleg motor mellett is ingadozik az alapjárat: durva alapjáratnak nevezzük azt a jelenséget, amikor alapjáraton a fordulatszám nem egyenletes, vagyis a fordulatszám ingadozik. Ez nagy gond, szóval mindenképp érdemes szerelővel megnézetni az autót.
Autó alatt olajfoltot látunk: ha olajfoltot találunk az autónk alatt, az sosem jó jel. Persze megeshet, hogy mi csak a folt fölé álltunk, és nem vettük észre, de ha gyakran tapasztaljuk ezt, akkor már nem áltathatjuk magunkat, valószínűleg a mi autónkból szivárog az olaj. Az olajfolt általában arra utal, hogy vagy az olajteknőnél, a féltengelynél vagy a hengereknél csöpög az olaj, de akár a tömítések elöregedését is jelentheti ez a tünet. Ez egy olyan gond, ami azonnali megoldást igényel.
Megtorpan a motor magas fordulatszámon: amikor azt tapasztaljuk, hogy magas fordulatszámon megtorpan a motor, akkor az üzemanyag szivattyú meghibásodására kell gondolni. Lehet, hogy csak eltömődött, de az is lehet, hogy már elöregedett, és cserére lesz szükség.
Alapjáraton nagyon hangos a motor, és remeg is: amennyiben azt tapasztaljuk, hogy bizonyos fordulatszám elérésénél hangos lesz a motor, és beremeg, akkor az arra utal, hogy a gyújtógyertya meghibásodott. Jellemzően ezt egy cserével lehet orvosolni, ám ha nem tesszük ezt meg időben, az nagyobb károsodáshoz is vezethet.