Opel Corsa Valós Fogyasztás: Tesztek és Összehasonlítások

Az Opel Corsa hosszú évek óta népszerű választás a városi kisautók között. Azonban a vásárlók számára fontos kérdés, hogy mennyit fogyaszt valójában ez az autó. Ebben a cikkben részletesen megvizsgáljuk az Opel Corsa különböző modelljeinek valós fogyasztási adatait, összehasonlítva a benzines és elektromos változatokat, valamint a fedélzeti számítógép pontosságát.

Az Opel Corsa Története és Jelene

Egykor az Opel Corsa volt az egyszerű, olcsó városi kisautó, ami ezt az igényt ki tudta elégíteni. Ma már a Corsa nem is számít kicsinek, az olcsó új autó pedig gyakorlatilag teljesen kikopott a kínálatból.

Igaz, hogy ennek az autónak a legolcsóbb, leginkább lecsupaszított, benzines meghajtású változata akciósan most „csak” hatmillió forint, de azt szinte garantáltan senki sem akarja megvenni. Kezdenek már gyűlni a vetélytársai ebben a méretkategóriában is, de azért még nincs tolongás.

Belső Tér és Kényelem

Érdekes, hogy miközben a Corsát egy fiatalos, vidám autóként próbálja beállítani az Opel, egy viszonylag komor belső térrel gyártják. Nagyon jót tett, hogy középről elhagyták a régi PSA autókból örökölt irányválasztó kart, helyette csak egy apró billenőkapcsoló van.

Az Opel Corsa ülései viszonylag kényelmesek, de közel sem annyira mint az Astra AGR ergonómiai ülései. A hátsó lábtér gyerekek vagy alacsonyabb felnőttek számára rövidebb utakon elégséges, de ez nem egy családi nyaralós autó. A hátul ülők két USB-C csatlakozón osztozhatnak, melyek a legegyszerűbb DCP protokollt támogatják.

Tippek az Opel Meriva A oszlop javításához

A csomagtartóról akkor nem volt szó, ami 267 literes (a hagyományos meghajtású változatnál 309 liter), de az üléseket lehajtva 1042 liternyi csomag is bepakolható az autóba. Az autó orrába sajnos nem került csomagtartó, így oda sem lehet elrejteni az állandó kellékeket.

Vezetési Élmény és Futómű

A kisautóknak általában megvannak a maguk jellemzői. Ezek részben a méretük miatt adottak, részben az árkategória miatti korlátokból következnek. A Corsa - bár fizikailag nem tud nagyobb lenni - gyakran felsőbb kategóriás modellnek érződik. Dinamikus, agilis, de közben nem pattogó gokart.

A futóműve kellemes, minőségérzetet ad, a fekvőrendőrökön áthajtva nem üt és nem akar szétesni. A végsebessége ugyan csak 150 km/h, így a német autópályákon nem ez lesz a belső sávban mindenkit levillogó autó, de ezt a sebességet könnyedén, dinamikusan éri el, és 130 felett is stabil, kényelmes.

Opel Corsa Electric: Töltés és Hatótáv

Amikor az autók villámtöltési képességét tesztelem, akkor 10% alatti töltéssel kell érkezzek. Sokaknak ez már a kellemetlenül alacsony töltöttségi szintet jelenti, ameddig ha lehet soha nem akarnak lemerülni, pedig a villanyautók elég precízen mutatják a töltöttséget, így jól lehet számítani ezekre az utolsó kilométerekre is.

Több más autóhoz hasonlóan az elektromos Corsa is teljesítménycsökkenéssel jelzi, hogy fogytán az energia, jobb lesz takarékoskodni. Még 5% alatt is fel tudja venni az autópálya tempóját, de már közel sem olyan dinamikus, mint jól feltöltve.

Zafira EcoFlex olajszűrő csere útmutató

A Corsa frissített változata már csak LED-es fényszórókkal kapható, amelyben a mátrixos megoldás felárért kérhető extra. Sajnos az előző Corsa tesztelésekor még nem mértem a zajszintet, de alacsony tempónál szinte biztos, hogy csendesebb lett. Lényegében ugyanazt a szintet hozza, mint az új Astra, nagyobb tempónál még csendesebb is, bár ez a különbség lehet akár mérési hiba is.

A Corsába már nem a Vitesco EMR3 hajtáslánca, hanem a Stellantis és a Nidec közös vállalata, az eMotors által gyártott M3 jelölésű, hatékonyabb motor kerül. A 60 és 250 kW (130-400 Nm) közötti teljesítményre beállítható motor jellemzőiként a gyártó is kiemeli az alacsony zajszintet és a teljesítményhez képest alacsony költségszintet. Az egységbe ezúttal is bekerült az inverter, de az áttételezést külön teszik mellé.

Érdekes módon az Opel nem vezeti ki a korábbi megoldást sem, amit átmentett a frissített külsejű változatba is. Így a Corsából együtt létezik két közel azonos akkuméretű és motorteljesítményű változat is, amik között mindössze 500 ezer forint a különbség.

Elsőre azt mondanám, hogy mindenképpen érdemes az új motorral rendelni, de ha racionálisan nézzük, akkor nem biztos, hogy megéri. A hivatalosan említett 1,5 kWh/100 km-es fogyasztáskülönbség annyira kicsi, hogy még akkor sem térül meg az új motor felára, ha mindig nyilvános töltőn töltünk. Otthoni, 70 forintos árnál meg végképp nem. Mondhatni, hogy majd a használtpiaci értéke magasabb lesz, de nem vagyok biztos benne, hogy 5-10 év múlva bárkit is érdekelni fog ez a részlet.

Persze a kisebb fogyasztás és a hajszálnyival nagyobb akku picit nagyobb hatótávot eredményez, de aki csak városi vagy elővárosi közlekedésre használja majd, az ebből semmit sem fog észrevenni.

Milyen kerékpártartót válasszak Insignia Kombihoz?

Fogyasztási Adatok Összehasonlítása

A legközelebb természetesen a konszerntestvér e-208 áll, ami a magasabb külső hőmérséklet ellenére is ugyanannyit vagy többet fogyasztott, mint az új Corsa. Autópálya tempónál már szignifikáns a különbség, ami alapján a gyakorlatban 1,5 kWh/100 km-nél akár nagyobb is lehet a két hajtáslánc közötti átlagos fogyasztáskülönbség.

Az Opel Corsa Electric CCS2 töltőcsatlakozója az autó bal hátuljára került egy kézzel nyitható ajtó mögé. A váltakozó áramú (AC) töltés csatlakozóját külön nem védi semmi, de az egyenáramú (DC) részről le kell venni egy kupakot töltés előtt. A fedélzeti töltő alapból 7,4 kW-os (1×32 A), de 200 ezer forint felár ellenében kérhető 11 kW-os teljesítménnyel is (3×16 A). Hogy megéri-e vagy sem, azt mindenkinek magának kell eldöntenie a töltési lehetőségek függvényében. Ennek jelentősége inkább néhány év múlva lesz a használt piacon.

Az eCMP platformos autók közismerten jól tölthetők, így a relatíve kicsi akkukapacitás ellenére akár nagyobb távokra is bátran el lehet velük indulni. Sajnos a navigáció nem mutatja, hogy a beállított célhoz hány százalékos töltöttséggel fogunk odaérni, ami nemcsak a kezdő, de ismeretlen terepviszonyoknál akár gyakorlott villanyautósoknak is jól jönne. A Corsa szoftvere távolról frissíthető, így nem kizárt, hogy ez változik, de ilyen jellegű ígéretet nem hallottunk az Opeltől.

Ha kellően lemerülve érkezünk a töltőhöz, akkor 100 kW feletti értéket is láthatunk a töltőoszlop kijelzőjén. A 106 kW-os csúcsot 17%-nál éri el, de 20%-nál már beesik 100 kW alá. A legtöbben valószínűleg a 77-80 kW-os töltési teljesítménnyel fognak találkozni, amit 58%-os töltöttségig tud tartani. 10%-ról 80%-ra 29 perc 10 másodperc alatt sikerült feltöltenem, ami teljesen átlagos idő.

Szerencsére az új akkupakk névleges akkufeszültsége a korábbi verzióhoz hasonlóan magas, így a Corsa Electric Long Range is jól ki tudja használni az 50 kW-os (125 A-es) töltőket. Egy Mobiliti töltőn 15%-ról 70%-ra végig 49,5 kW-tal volt képes tölteni. Ennek megfelelően 34 perc alatt 28 kWh energia került az akkupakkba.

Az Opel Corsa Összegzése

A Corsa „nem SUV” kisautó kategóriában egyszerre van kihalásra ítélve és sikerre predesztinálva. Miközben a vevők - akik effektíve pénzt adnak az autókért - egyre inkább a - legalább vizuálisan - magasabb építésű modelleket választják, tömegek várnak a megfizethető, normális méretű elektromos városi autóra.

Az Opel Corsa egy nagyon jó, nagyon kellemes autó. A frissítés nagyon jót tett neki mind vizuálisan, mind technikailag: csendesebb, jobban gyorsuló és takarékosabb autót vehet, aki az új hajtáslánccal választja az autót. A régi modell új karosszériával még a kínálatban marad, így az Opel annak is kínál alternatívát, aki inkább olcsóbb autót keres, vagy az új hajtáslánc felárát más extrára költené.

A cikk megjelenése idején a 100 kW-os régebbi motoros verzió ára 12,69 millió forint, míg a 115 kW-os modellért 13.19 millió forintot kell alapáron kicsengetni. Ez lényegében azonos, az eredeti Opel Corsa-e 2020-as alapárával, ami az azóta tapasztalt inflációt is figyelembe véve nagyon jó hír.

Régebbi Modellek Fogyasztása

A régebbi, 2004-es modellévre letisztult a motorsor, az 1,0 l-es (60 LE) maradt az alapgép, de már nem kínáltak hozzá automata váltót, csak az 1,4-eshez (90 LE). Arany középútnak megtartották az 1,2-est (75 LE), a sportos GSi-be pedig 1,8-ast (125 LE) szereltek.

A 2003-as, harmadik gazdás, az alap 1,0 l-es motorral hajtott tesztautónk állapotát és 132 ezres futását tekintve a hazai kínálat középmezőnyébe tartozik. Autópályán már adódhatnak erőnléti nehézségek, főleg utasokkal és csomagokkal, ahogy az oldalszélre is érzékeny a kis Opel.

Fedélzeti Számítógép Pontossága

Az ADAC szakemberei nyolcvan különböző, jelenleg is forgalmazott típusnál hasonlították össze a mért adatokat a fedélzeti komputer által számított értékekkel (és akkor a katalógusadatokról még szó sem esett). A tapasztalatok azt mutatják, igen kevés olyan típussal találkoztak, amelyek decire pontosan mutatják meg a tényleges fogyasztást.

Az ADAC-sek szerint ugyanakkor azok a komputerek még bőven elfogadhatónak számítanak, amelyek öt százalékon belüli eltérést mutatnak. Az esetek többségében ez nagyjából három decilitert jelent a gyakorlatban, némiképp meglepő, hogy nem mindig a tényleges mérésnél jön ki a nagyobb fogyasztás.

A legnagyobb különbséget a benzinesek közül a BMW X5 xDrive 45e esetében mérték, ott közel tíz százalékot, kereken egy litert csalt a műszer. Nyolc százalékkal mutatott többet a Porsche 911 Carrera S számítógépe. A dízeleknél a teszt legnagyobb vesztese, már ami a pontosságot illeti, az Audi Q2 35 TDI volt, közel 14 százalékkal mértek kevesebbet a tesztelők a komputer szerinti értéknél. Igaz, ez összesen nyolc decilitert jelent.

A villanyautóknál aztán úgy tűnik, teljesen kudarcot vallottak a fedélzeti rendszerek, egyedül a Kia e-Nirónak sikerült bemennie tíz százalékos különbség alá. Volt nagyon sok húsz százalék körüli érték, a Tesla Model 3 növelt hatótávú kivitele közel negyedével zabált több elektront, mint amennyit a számítógép füllentett. A jelentős eltérés abból fakad, hogy a komputer nem számolja bele a töltési veszteséget.

Fontos viszont, hogy ezek az értékek nem keverendők össze a becsült és tényleges hatótávval.

Összegzés a Fedélzeti Számítógépek Pontosságáról

A vizsgált autók fedélzeti komputerei közt igen kevés volt, amely tűpontos képet adott a fogyasztásról. Ugyanakkor a többség még elfogadható hibahatáron belül dolgozott.

Érdekesség, hogy bár azt gondolnánk, a számítógép inkább kevesebbet mutat a ténylegesnél, a tesztek szerint ennek épp a fordítottja igaz: a legtöbb esetben magasabb értékeket jelenít meg a rendszer, mint amennyit a mérések szerint kajál az autó. Kivételt a villanyautók jelentettek, azok mindegyikénél lényegesen magasabb fogyasztást mértek. Ez elsősorban a töltési veszteségek miatt volt, vagyis a többlet az akku, a kábel és a töltőberendezés melegedése során tűnik el, akkor is veszteség keletkezik, amikor az áram a töltőből az akkumulátorokhoz jut, és akkor is, amikor az akksitól az inverterhez.

A németek három kategóriát határoztak meg: két százalékos eltérés alatt pontosnak, öt százaléknál kisebb különbség esetén viszonylag pontosnak, míg afölött pontatlannak minősítették a fedélzeti műszereket.

Szintén kiderül az adatokból, hogy egy adott gyártó modelljei közt is lehetnek eltérések, nem mondhatjuk azt, hogy például minden BMW pontatlan, vagy minden Toyota pontos lenne. Míg mondjuk az X5-ös majd tíz százalékkal kajált kevesebbet a komputer szerinti adatnál, addig a hibrid 330e egy kicsivel többet is benyelt.

Táblázat: Fedélzeti Számítógépek Pontossága

tags: #opel #corsa #valós #fogyasztás

• Milyen olajat használjak a Trooper 2.8 DI-hez?
• Mit nem vihetünk fel a fedélzetre?
• Részecskeszűrő nyomásérzékelő hibaelhárítás i40-ben
• Fékrásegítő hibák jelei
• Rádiócsere lépésről lépésre