Opel Astra H Kormányszög Jeladó Működése és Hibái
A 90-es évek második felétől az új autótípusokban megjelentek az elektromos kormányrásegítők, mint a hidraulikus berendezések alternatívái. Mellettük szólt az egyszerűbb telepíthetőség, valamint, hogy nem közvetlenül a motorteljesítményből fedezik a működésükhöz szükséges energiát, ezáltal az autó kevesebbet fogyaszthat, illetve pár lóerő felszabadulhat.
A korai elektromos kormányrásegítők a kisautókban jelentek meg, itthon a leginkább az Opel Corsa C, vagy a Fiat Punto II által váltak ismertté. Az egyszerűbb rendszerek a kormánytengelyen segítenek rá a volán tekerésére, ami ugyan egyszerűen hangzik, de mégis összetett technikát kíván.
A rendszer a motorból, az áthajtásból, egy nyomatékérzékelőből, valamint elektronikából áll. A kormánytengelyen helyezkedik el a nyomatékszenzor, amely érzékeli a kormányelfordítás irányát, valamint az ébredő erőigényt. Ezeket a jeleket küldi az elektronikának, amely kiszámítja, melyik irányba és milyen teljesítménnyel segítsen rá a motor a kormányzásra.
A nagyobb autóknál a motort közvetlenül a kormányműre építették, így a tengely nem kapja meg a rásegítés terhelését, a motor a kormányműbe „hajt be”. A nyomatékszenzort a kormányoszlopra szerelik fel.
A tisztán elektromos kormányrásegítés mellett gyártottak-gyártanak úgynevezett hibrid rendszereket is, például ilyen került az Opel Astra G-be is. Ezeknél a kormánymű maradt hidraulikus rásegítésű, csak éppen a szíjhajtású mechanikus olajpumpát cserélték le elektronikusra. Ennek a rendszernek az előnye, hogy a vezérlése hagyományos úton, hidraulikus szelepekkel történik, viszont mivel az olajnyomást elektromotoros pumpa állítja elő, közvetlenül nem vesz le a motor teljesítményéből. Hátránya, hogy a tömítettségre, olajcserére (belső korrózióra) érzékeny hidraulikus rendszer megmaradt.
Tippek az Opel Meriva A oszlop javításához
Az elektromos kormányrásegítők jellemző hibái nem azonosak a hidraulikus rendszerek tipikus hibajelenségeivel. Habár ez is csak részben igaz, mert a hibrid kormányművek mindkét rendszer hibáiból merítenek. Mivel az elektromos rendszerben is bőven van mechanikus alkatrész, ezek kopása, valamint az elektronikai részegységek kontakthibái is gyakoriak.
Előfordul, hogy az egyik irányba könnyebb tekerni a kormányt, mint a másikba. Olyan is, hogy az autó folyton kanyarodna, tehát az egyenesmenethez ellen kell tartani a kormányt, mint amikor a rossz futómű-beállítás miatt félrehúz az autó. Ezeket a jelenségeket kísérheti, de önmagukban is előfordulnak, hogy kormánytekerés közben búgás hallható, vagy rezonancia érezhető a volánon.
A hiba oka néha triviális: például futómű-szerelések során elállítódik a kormányoszlop nullpontja. Emiatt egyenes haladáskor is úgy érzékeli a rendszer, mintha enyhén elfordítva lenne a kormány, és ezért működteti, működtetné a szervorásegítést. Ennek mértéke függ a nyomatékérzékelő által mért elfordítási nyomatéktól, tehát hogy a sofőr milyen erővel igyekszik kitéríteni a kormánykereket.
Egyenes haladáskor ez az érték minimális, vagy nulla, tehát a rendszer sem feltétlenül segít rá. Viszont tényleges kormányzáskor, ez főképp lassúmeneti, vagy állóhelyzeti kormányelfordításkor tűnhet fel, az egyik irányba gyorsabban, könnyebben érkezik a rásegítés, a másik irányba késik. Ilyenkor a kormánymű elektronikájának újrakalibrálása szükséges, amely szoftveresen a hozzáértőknek rutinfeladat.
Nagyobb a gond, ha maga a nyomatékérzékelő kezdi feladni a harcot, ez érzékeli a kormányelfordítás irányát is. Ha a belső csúszóérintkezők elkopnak, vagy felületi korrózió jelenik meg rajtuk, az általuk küldött jel nem egyenletes. Így persze a rásegítés mértéke sem lesz az, előfordulhat, hogy a helyzethez képest nagyobb, vagy kisebb, vagy éppen semmilyen rásegítést nem ad az elektromotor, mert hát a vezérlés próbálja lekövetni a hamis jeleket küldő nyomatékérzékelő információit.
Zafira EcoFlex olajszűrő csere útmutató
A motor is elromolhat, erre utalhat az üzem közbeni búgása, a kormányzás erőszükségletének növekedése, vagy a szervorásegítés megszűnése. Lehet mechanikai kopás az áthajtásban, amire növekvő kormányholtjáték, kopogás utalhat. Ekkor már jellemzően a kormánymű maga is elég kopott lehet, ez a jelenség igen sokat futott, elhanyagolt, vagy balesetes múltú autóknál fordulhat elő.
Egyes típusok elektronikája érzékeny a hirtelen áramlökésekre, így előfordul, hogy egy akkumulátorlemerülést követő bikázós indítás során olyan feszültséget kapnak, ami káros rájuk.
A kormányszög jeladó döntő szerepet játszik a kommunikációban és a vezérlésben. Szerepe, hogy meghatározza a szervó rásegítés irányát és mértékét, amit a kormányállásból és a sebességből számít ki. Ha elromlik, akkor valamilyen szempontból téves adatokat fog közölni vagy továbbítani. Gyakori, hogy a hibát észleli a jármű és inkább a teljes szervó rendszert magától kiiktatja, mint sem hibás adatokkal dolgozna.
Jellemző hiba, ha a középső kormányállás és a kerekek középső állása nem esik egybe. Megfelelő szervizben a hibát könnyen diagnosztizálják, de a kormánymű javítása gyakran hosszadalmas és sokszor nem is oldható meg az adott műhelyben. Ilyenkor a kiszerelt alkatrészt szakszervizbe küldik, ahol annak megvizsgálása után javaslatot tesznek a javításra vagy ha van rá mód, akkor annak felújítására. A kormányszög jeladót szinte minden esetben cserélni kell.
Amikor elfordítjuk a kormányt egyúttal utasítást adunk, hogy a „szervó segítsen rá” az általunk kifejtett erőhatásra. A kormányszög jeladó „adja le” az elfordulás mértékét, azaz szögét. Ezt az elmozdulást a kormányszög érzékelő „érzékeli”. Emellett fontos a rásegítés mértéke, nyomatéka. Ezt az elektromos szervó egység az ún. nyomaték érzékelőn keresztül „érzékeli” és a nyomaték szabályozón keresztül folyamatosan szabályozza. Az eredmény az, hogy minden pillanatban a megfelelő irányú és erősségű rásegítést kapjuk és kényelmesen, biztonságosan autózhatunk.
Milyen kerékpártartót válasszak Insignia Kombihoz?
Az újabb típusokban mindez azzal egészül ki, hogy a sebességtől függően változik a rásegítés mértéke, ez finomabb és egyben biztonságosabb autózást tesz lehetővé. Nagy sebességnél egy kis kormánymozdulattal nem fordul keresztbe az autó a parkolásnál viszont kis elfordulásnál jelentős a kerekek elmozdulása, így könnyebb a parkolás. A szögelfordulás és a nyomaték meghatározásához az autó feldolgozza a motor fordulatszáma alapján érkező jeleket is.
Ha a kormányszög jeladó nem működik (vagy hol jó hol nem) ki kell cserélni, mert enélkül a szervó nem működik. A legtöbbször le is tilt az elektronika. Ha a kormányszög érzékelő hibás rossz adatokat közölhet a vezérlőn keresztül a szervó motornak, így az nem a megfelelő irányban, megfelelő erősséggel, időpillanatokban fog dolgozni. Pl. kanyarban nem segít rá, kitekeri a kormányt egyik irányba, egyszer van szervó, utána nincs, nagy sebességnél is könnyű tekerni a kormányt.
Kormányszög jeladó hiba esetén a jeladót nem javítani, inkább cserélni szokás, mégis úgy mondjuk sokszor, hogy a „kormányszög jeladót javítjuk”. Ha tehetjük, válasszunk komplett újragyártott (nem csak javított) szervót.
A beállítás lényege, hogy a szervó rendszerünk „ismerje” a kormányközepet (amikor egyenesen áll a kormány) és a végpontokat (balra és jobbra maximálisan kitekerve), így minden elfordulási szög esetén a megfelelő jelet továbbítja a vezérlő egységbe. Egyszerűbb szervók esetén, pl. D Corsa, Punto II. kézi állítgatással is be lehet állítani a kormányközepet, habár ez nem egy profi megoldás.
Szakszerű az, ha a szervót a javítás során az erre alkalmas célgéppel állítjuk be, azaz kalibráljuk. Elektromos kormányműveknél csak így lehet pontosan beállítani és szükség van az ún. tanításra vagy feltanításra is, ennek lényege, hogy az autó vezérlő egysége eltárolja a kormánymű beállításait, innentől egységes rendszerként működik. Ha nem tartjuk be a megfelelő installálási procedúrát, könnyen lehet, hogy szerelőnknek vissza kell küldenie a kormányoszlopot vagy elektromos kormányművet újbóli kalibrálásra.
Kormánymű Hibajelenségek
A kormánymű hibái sokféleképpen jelentkezhetnek, és fontos, hogy ezeket időben felismerjük a biztonságos közlekedés érdekében. Az alábbiakban felsoroljuk a leggyakoribb kormánymű hibajelenségeket:
- Lóg vagy kopog a kormánymű
- A kormánymű folyik
- Menet közben, egyenes úton érezhető holtjátéka van a kormánynak
- Alapjáraton, leginkább gyors tekerésnél ugrál a kezünk között a kormány
- Villanyszervós autóknál 60-80 km/h között kisebb rásegítést ad a szervórendszer a kormányra
- Morog a kormány
- Letilt az elektronika, iszonyú nehéz lesz a kormány és figyelmeztető lámpa gyullad ki a műszerfalon
- Beránt a kormány (csak balesetes autóknál)
- Szoros kormányzás, nem tér vissza középre kanyar után a kormány
- Kattogások, recsegések hallhatóak / érezhetőek a kormány tekerésekor
Ezek a hibák utalhatnak kopott alkatrészekre, sérült tömítésekre, vagy elektronikai problémákra. Fontos, hogy a felmerülő hibákat szakemberrel vizsgáltassuk meg.
Mit tegyünk, ha szervószivattyú hiba jeleit észleljük?
Ahhoz, hogy biztonságosan közlekedhessünk az autónkkal, elengedhetetlen, hogy a kormánymű megfelelően működhessen. Amennyiben valamilyen meghibásodást észlelünk a kormány esetében, azonnal érdemes felkeresni a szervizt, mert a hiba akár súlyos méreteket ölthet, akár menet közben is elmehet a kormány.
Sokan gondolják úgy, hogy amíg csak a műszerfalon villan fel az ellenőrzés lámpa, vagy „csak” az olaj szivárog, addig bátran közlekedhetnek. A helyzet az, hogy maximum a szerelőig mehetünk így, már ha közel van, hosszabb utazásokat már ebben az esetben sem szabad tenni, mert nagyon balesetveszélyes helyzeteket teremthet, ha a szervó nem működik megfelelően.
Ha elmegy a szervó menet közben, az nagyban rontani fogja az autó irányíthatóságát, de ugyan ez a helyzet, ha gyenge lesz a szervóhatás, aszimmetrikus a rásegítés vagy akad a kormány.
Forrás: autoszektor.hu
Gyakori kérdések és válaszok
Az alábbiakban összegyűjtöttük a leggyakrabban felmerülő kérdéseket a kormányművekkel és azok hibáival kapcsolatban:
Mi van ha gyenge, megszűnt szervóhatás mindkét irányban, menet közben?
Megfelelő olajszint esetén az elégtelen, gyenge szervohatás legtöbbször a szervoszivattyú kopásából adódik. Amennyiben a szervoszivattyút meghajtó ékszíj kopott, illetve laza, ebben az állásban megcsúszik. Ez a szervoszivattyút hajtó ékszij, vagy az ékszijfeszítõ görgő cseréjével megoldható. Egyéb esetekben a szervoszivattyú javítása indokolt.
Mi van ha zajos a szervórendszer?
A zajt kiválthatja motorfordulat emelése, végálláshoz közeli kormánykerék állás, vagy már a legkisebb kormánykerék elfordítása is. Amennyiben a zaj kormánymozdulattal egyidejűleg hallható, illetve erősödik, többnyire a szervorendszer hibájára utal.
Mi van ha a szervóhatás csak az egyik irányban van?
Mind a kormánymű öntvényház, mind a vezérlő tengely gyûrűinek kopása okozhatja az alábbi hibákat: szervohatás csak az egyik irányban alakul ki, szervohatás túl könnyű, kormánymozdulat nélküli aláfordulás, kormánykerék nyugalmi állapotban ide-oda mozgása. A kormánymű javítását, illetve cseréjét igényli.
Mi van ha a szervótartályban habos az olaj és/vagy a szervórendszer zajos?
Megfelelő olajszint esetén az elégtelen, gyenge szervohatás legtöbbször a szervoszivattyú kopásából adódik.
Mi van ha a szervó-, illetve mechanikus kormánymű leállított motornál és / vagy ide-oda mozgatáskor erősen kopog?
A fogasléces kormányművek esetében a porvédő gumiharangok sérülése szintén megrövidíti a csúszó, gördülő alkatrészek élettartamát.
A korai hibafelismerés nagyban csökkentheti a kormányművön keletkező hibákat. Ha Ön szervókormány javítás előtt áll, mindenképpen szánjon rá időt, hogy tájékozódjon a javítási lehetőségekről és a felújító cégekről.
Ne feledje, a biztonságos közlekedés érdekében a kormánymű rendszeres ellenőrzése és karbantartása elengedhetetlen!