Opel Astra G Caravan: A népszerű családi autó
Az Opel Astra G egy megbízható és gazdaságos autó, amely sokféle karosszéria- és motorválasztékkal rendelkezik. Közvetve vagy közvetlenül, de valószínűleg minden családnak volt már köze ilyen autóhoz, hiszen annyira elterjedt népautó lett, hogy a mai napig tucatjával jönnek szembe az utakon egy pár kilométeres út során. Bár régen volt a második generációs Astra 1998-as debütálása, de már megjelenésekor sikerre volt ítélve, mert gazdag volt a motorválaszték, a karosszériát épp csak pickup kivitelben nem gyártották, mindezt elérhető áron.
A G Astra modellciklusa ugyanis 1998-tól a H Astra bemutatásáig, 2004-ig tartott, de az új modellel párhuzamosan tovább készítették a G Astrát is, Astra Classic II néven.
A motorkínálatról sokat elárul, hogy 1.2-estől a 2.2-esig benzinesig minden szerepelt a palettán, sőt, a kétliterest turbóval is meg lehetett rendelni. Dízelekből sem volt hiány, háromféle űrtartalomból lehetett válogatni (1.7, 2.0, 2.2), a legkisebb készült nyolc és tizenhat szelepes változatban is. 2001-től már ráadásul teljesen galvanizáltak is voltak a kasznik, ezért az Opel 12 év átrozsdásodási garanciával kínálta őket. Nem mellesleg a családos emberek legérzékenyebb pontját, a biztonságot is kiszolgálta a négycsillagos töréstesztjével. Nem csoda hát, hogy sok embernek az igényét ki tudta elégíteni a G Astrával az Opel.
Polgári használatra ugyanis talán a legnépszerűbb az 1.4-es motorral szerelt, ferdehátú, ötajtós változat lett.
Az Opel Astra G Caravan előnyei és hátrányai
Előnyök:
- Megbízható
- Gazdaságos
- Könnyen fenntartható
- Sokféle karosszéria
- Széles motorválaszték
- A csomagtér tágas
Várhatóan csak „kötelező” szervizre kell vinni, esetleg elektromos javításra. Minden bokor alján találhatunk hozzá fillerékért alkatrészt, a kasztnit is nyugodtan szabad hajlítgatni, mert a bontókban talán még színazonos elemeket is találunk olcsón. Lakatost csak azok a példányok láttak, amiket rommá törtek, fél tőle a rozsda.
Tippek az Opel Meriva A oszlop javításához
Hátrányok:
- Kissé unalmas megjelenés
- Az alapmodellek spártaiak
- Az 1,2-es motor erőtlen
Sok jó tulajdonsága ellenére elég szürke, unalmas összképet fest. Kényelmes, ergonomikus, de nagyon unalmas és szürke. Az ABS és a több légzsák csak jobban felszerelt modelleken megszokott, pedig mindkettő fontos. A feltűnés leghidegebb szikrája is annyira elkerüli, hogy a parkolókban a tulajdonosok néha egymás autójába akarnak beszállni, míg meg nem nézik a rendszámot. Kívül semmilyen, belül semmilyen, a vezetése közben elalszunk, mi ebben a jó?
Muszájból autót használók számára tehát, akiknek hétköznapi elvárásaik vannak, mindig is úgy képzeltem, hogy ez az Opel Astra G az ideális választás.
Motorválaszték
Az 1,2-es erőtlen, az 1,4-es 16 szelepes már elmegy, a nyolcszelepes 1,6-os örök darab, a tizenhat szelepes ideális.
Tapasztalatok
Nem ugyanaz a hobbink, a tesómat pont annyira érdeklik az autók, mint engem a foci, ezért az volt a vezérelv, hogy az állapot az elsődleges, az ár másodlagos. Inkább legyen drágább, de ne kelljen bütykölni, mert a tesóm zavarba jön a csavarhúzó látványától, és szerelőkkel sem szeretett volna megismerkedni. Pénzzel a zsebben nem nehéz jó állapotú példányt találni, a mai napig rengeteg ebből a típusból a bácsiautó, elég hamar sikerült is találni egy első tulajos, szinte csak országutat látott példányt. Kilencéves volt ekkor, 95 000 kilométert futott és végig márkaszervizbe hordták. Testvérem is vigyázott rá, ő is elvitte párszor márkaszervizbe is a karbantartások alkalmával, és szinte az összes általa megtett kilométer autópályán került bele.
Szerencsére nem mindhez volt balszerencsénk, de már a vétel előtti, márkakereskedésben történő átvizsgáláskor kiderültek dolgok. A jobbos féltengelynél szivárgott az olaj a váltóból, az olajgombánál pedig a motorolaj látott napvilágot, utóbbi tipikus hiba. Cseréje egyszerű, az alkatrész is olcsó. A váltóolaj szivárgásának megszűntetésére viszont 300 000 forintos ajánlatot adott a márkaszerviz. Néztem egy döbbentet, majd beszereztem egy gyári féltengelyszimmeringet ezerötszázért. És bár még soha nem csináltam ilyesmit azelőtt, kicseréltem egy karácsony előtti estén.
Zafira EcoFlex olajszűrő csere útmutató
Opel Váltóolajból csak a gyárit javasolják a szakik, és érdekes körülmény, hogy az Opel annyira komolyan gondolta, hogy a váltóban sosem kell olajat cserélni, hogy nincsen sem leeresztőcsavar, sem betöltőcsavar. A tapasztalatok szerint azonban inkább megéri cserélni időnként a kenőanyagot, bár mivel előírás nincs rá, vallás alakult köré, mindenki más futásteljesítmény utáni cserében hisz. De ha maximum százezrenként cseréljük, nem tévedhetünk nagyot.
Ha már itt járunk, a váltási érzet annyi szót érdemel ebben az autóban, mint maga a vezetési élmény. Álló helyzetből százig például több, mint tizenkét másodperc áll rendelkezésünkre ahhoz, hogy megállapítsuk, a kilencven ló ebben az autóban inkább galoppozni szeret, semmint vágtázni. Semmi különös, pont amire ebben ülve vágyunk, viszont fontos megjegyezni, hogy a váltószoknya a keveset futott autókban is viseltes lehet, mert a hátramenetet gyűrűfelhúzós módszerrel kell kapcsolni, és ilyenkor óhatatlanul is hozzáérhetünk a szoknyához.
A beltér egyszerű, olcsó autóhoz mérten teljesen rendben van, egyedül az indexkar tervezőjét kárhoztatnám örök irányjelzésre egy G Astrában. Kellemetlen hozzáérni a karhoz, és minden alkalommal azt érezzük, hogy ez a kapcsolás lesz a végső, pedig az idő azt bizonyította, hogy egy strapabíró alkatrész. Ez a probléma a Delphi klímával szerelt típusok szériahibája. Ha megnyomjuk a belső keringetés gombját, egy villanymotor lép működésbe, ami egy csappantyút mozgat. Azonban az állítómotor úgy működik, hogy akkor áll le, ha a csappantyú eléri bármelyik végállását, tehát a motor minden kapcsolás alkalmával másodperceken át túl akarja csukni a csappantyút. Ez az erőlködés kikoptatja és eltöri a csappantyú műanyag tengelyét, és onnantól kezdve a villanymotor folyamatosan pörögni fog, hisz nincs, ami megállítsa. Ha tehát halk zümmögést hallunk a műszerfal alól, biztosak lehetünk benne, hogy a tengelynek annyi. Amennyiben a belső keringetésre kapcsolt állapotban tört el a tengely, akkor ráadásul párásodni fog a beltér.
A beltérben több hibát nem találunk, a helykínálat teljesen jó, hátul is kényelmesen utazgattam benne, alkalmanként több száz kilométeren át. Az ülések elég kemény tömésűek, amiket sokan hátrányként élnek meg. Én inkább az elöl is kurblis ablakokat dolgoznám fel nehezen, főleg azért, mert szokatlanul sokat kell tekerni, az ember kintornásnak érzi magát minden le és felhúzás alkalmával.
Dísztárcsák
A felpattintós dísztárcsák nagy hátránya, hogy könnyen ellopható. Míg más alkatrészek biztosabb csavar vagy hegesztett kötésekkel rögzítettek a járműhöz a dísztárcsák 90%-ról ez sajnos nem mondható el. Az eltulajdonítás másik motivációja, hogy egy-egy nagyobb értékű gyárilag emblémázott dísztárcsáért többet lehet elkérni a fekete piacon. Ne használjunk márkajelet.
Milyen kerékpártartót válasszak Insignia Kombihoz?
Néhány járműgyártó (pl:Fiat) csavarozható kivitelben kínálja dísztárcsáit, ezért ezek nagyobb biztonságot nyújtanak. Nagyobb része az autóknak azonban nem szerelhető csavaros dísztárcsákkal. A csavarozható dísztárcsa tulajdonosok sem lehetnek teljesen nyugodtak, ezért nekik egyedi kulcsos kerékőrt kínálunk és azt ajánljuk, hogy figyeljenek oda, mert 3 csavarhely ad csak védelmet.
A dísztárcsákat langyos szappanos vízzel moshatjuk. Gépi mosás festékleválláláshoz vezet. Kerüljük az agresszív mosószerek használatát.
A kérdés megválaszolásához tekintsük át a kerék fejlődését. Mai korszerű járműveinken levegővel töltött gumiköpenyt és a kerék tengelyre felület kezelt csavarokkal rögzített felnit alkalmaznak. Nem volt ez mindíg így, hiszen a régmúltban sok mindenből készíthettek kereket. Fából vagy kőből vagy mindenki számára ismert lehet a bodnár által abroncsolt szekérkerék is, amit egy átmenő csappal rögzítettek a kocsi tengelyhez. Kezdeti szerepe a tömegek könnyed elmozdítása volt majd később megjelent az irányíthatóság biztosítása is. Szállítási és harci feladatok inspirálták fejlődését, amiben inkább a használhatóság és a megbízhatóságé volt a döntő szerep, mintsem a külcsiny és kivitelezés igényessége.
A légabroncsok megjelenésével a kerék több elemre bomlott. Az egyik maga a gumi és kellékei a másik a kerékpánt és keréktárcsa. Tulajdonképpen a gumi váltotta a fa kerék vas abroncsát, míg a kerék pántra és tárcsára bomlott. A járműgyártás őskorában a tárcsa kitüntetett szereppel bírt, hiszen akkor még anyagtól független díszítő funkciókat is kapott. Gondoljunk csak a kerékpár küllőire melyek gépkocsikon vagy motorkerékpárokon is megjelentek. A tárcsa fejlődése megkívánta, hogy a díszítő funkció az acélból készült tárcsák esetében elváljon a tartalomtól és önálló formát öltsön. A jármű piac fejlődése magával hozta a termelés hatékonyságát a forma fontosságával. A vasból olcsón gazdaságosan előállított acélfelniket legtöbbször fekete hőálló vékony festékréteggel vonják be, mely valljuk be nem igazán mutatós, tehát kellett valamit a formára is adni. Így jöttek létre a festett fröccsöntött és olcsón előállítható díszítő borítások.
Elsősorban a kosztól, piszoktól, kőfelverődéstől, homok csiszoló hatásától és nedvességtől majd az oxidációtól. Ezek azok a környezeti tényezők, melyek tönkreteszik a keréktárcsákat és a rögzítő elemeket. Az acélfelni külső borítása mindezt egyben biztosítja a forma, design szerepével. Azon túl, hogy ronda és szeretnénk eltakarni van egy technikai probléma is. A felni a kerékagyra oxidál a rögzítő csavarok, anyák szorulnak törnek. Több évtizedes szerelési gyakorlatomból világosan kiderült, hogy mekkora jelentősége is van a kerékrögzítés védelmének. Előfordult olyan, hogy 2 éves (!) járműről kalapáccsal kellett leverni a kerekeket, mert nem volt rajta "dísztárcsa", de az is egyértelműen megmutatkozott, ha csak 3 kereken volt dísztárcsa a negyedik, már "ragadt" a kerékagyhoz. A mai olcsó járműgyártásban a kerékagyakon nem alkalmaznak semmilyen felületvédelmet (!), tehát nyers vas felületek illeszkednek. A téli útviszonyok gyakran járnak sózással, ami kedvez a sérült felület oxidációjának. A páralecsapódás, mely jellemzően ősz-tél-tavasz intervallumban figyelhető meg szintén problémák okoz.