A Hidraulikus Lengéscsillapító Működése és Felépítése
A futómű a gépkocsi és az útfelület között létesít kapcsolatot, melynek egyik fontos eleme a lengéscsillapító. A lengéscsillapító az autó olyan alkatrésze, amely szinte az összes többi futómű alkatrésszel együtt dolgozik! Ez a létfontosságú alkatrész kulcsszerepet játszik a járművek stabilitásának, kormányozhatóságának és kényelmének biztosításában.
A lengéscsillapító feladata a futómű függőleges mozgásainak csillapítása, az autó kerekei és az úttest közötti kapcsolat biztosítása. A lengéscsillapító tehát segít a jármű gumiabroncsait az aszfalton (földúton, betonon, stb.) tartani. Így biztosítja a kocsi rövid féktávját és stabilitását. A lengéscsillapító feladata tehát a gépjármű futóművének függőleges mozgásainak, rugózásának csillapítása, így stabilan úton tartja az autót.
A lengéscsillapítótól függ a vezetési stílus mint például a sportosság vagy éppen a kényelmesség, komfort, de a teleszkópok adják a biztonságunkat is. A lengéscsillapító az autó azon része, mely szinte mindennel kapcsolatban van, függ tőle a kényelmünk, de a biztonságunk is. Egy jó teleszkóp sokszor életeket is menthet. Nagy sebességnél nem tudnánk irányítani az autót.
Menet közben az útegyenetlenségek által a kerekeknél gerjesztett periodikus lengő mozgás energiáját lengéscsillapító alakítja át hőenergiává. A lengéscsillapítók felveszik a felfüggesztés mozgási energiáját, és átalakítják azt hőenergiává. Ennek köszönhetően a kerékterhelés dinamikus változása gyorsabban lecseng, egyenletesebb lehet a gumiabroncs és a kerekek között az útfelület síkjában átvihető erő. A spirálrugó felelős a kocsi hasmagasságáért, a lengéscsillapító pedig az útfelülett okozta lengések csillapításáért. Tehát a kerekek lengéscsillapító teleszkópok nélkül elpattognának.
Nyilván ezt úgy kell elképzelni mint egy hullámot, ami szépen és folyamatosan csendesedik, na és pont itt jön a lengéscsillapító szerepe, mert az szinte egyből nyugalmi állapotba kényszeríti a elpattogó futóművet! Fontos megjegyezni, hogy a kocsi kereke nem csak a rossz minőségű utakon pattoghat el, számos más olyan szituáció adódik ahol a lengéscsillapítót dolgoztatjuk, pl fékezés, kanyarodás és minden olyan helyzet amikor a kocsi karosszériája megbillen. Karosszéria billenéskor, szintén a teleszkóp az az alkatrész mely hívatott a kocsit nyugalmi helyzetben tartani.
A Lengéscsillapító Felépítése
A lengéscsillapító felépítését tekintve három fő elemből áll. A lengéscsillapító három fő részből tevődik össze, egy dugattyúból, egy hengerből és a szelepekből. A cylinder egy henger alakú rész, ami a hidraulikus folyadékot tartalmazza. Ebben mozog a dugattyú, ami a folyamatot vezérli. Persze ettől még nem lenne működő képes, még kell egy fontos elem, amely nem más, mint a lengéscsillapító olaj.
Az olajos lengéscsillapító részei a következők: a keménykrómmal ellátott szár vagy tengely, a tömítő gyűrű vagy szimmering, alatta egy csúszó csapággyal, a tágulás- és olajtér, a lengéscsillapító rugótányéros háza, több gyűrű, a házra hegesztett felfogató elem, és a fenék vagy lábszelep. Továbbá a teleszkóp szárára jön a porvédő gumiharang és a felütközésgátló, e tetejére pedig a toronycsapágy.
Kialakítási Változatok
A lengéscsillapító lehet úgynevezett patronos kialakítása vagy gólyalábas. A patronos az, amikor a teleszkópot egy másik házba kell tenni és úgy beszerelni, a gólyalábaz az, amikor a lengéscsillapító alján általában két rögzítő furat van amit vagy a lengőkarba vagy a kerékagyra rögzítünk (ez gyártóként eltérő). A lengéscsillapító lehet rugó tányéros vagy sem, vagyis a lengéscsillapítóra rátesszük a rugót vagy mellé. Rögzítési pontok és kialakítások is eltérőek, van ahol sima átmenő csavar, van ahol szilentes, van ahol csapágyas és van ahol excenteres állító csavar van!
Az Olajos Lengéscsillapító Működési Elve
A lengéscsillapítók mint írtam először olajos lengéscsillapítók voltak. Az első lengéscsillapító, amit már sorozatban gyártottak, egy egycsöves olajos lengéscsillapító volt. Működése elve roppant egyszerű, ez volt a nagy előnye is. Ez úgy működött, hogy a henger alsó részében volt az olaj, amit felülről lefele haladva egy dugattyú préselt össze.
Ahogy az olajat nyomta össze, az olaj a dugattyún lévő kicsi furatokon átpréselődve a dugattyú másik oldalára került a folyadék. Amikor a dugattyú elindult felfelé, ugyan ez a folyamat játszódott le csak visszafelé. Ez volt az olajos lengés csillapító. Amikor a lengéscsillapító szár lefelé mozdul, a 8-as dugattyú szelepein olaj áramlik át, míg a fenékszelep zárva marad. Ilyenkor a szárat könnyen be lehet nyomni. Az olaj cirkulálásához a fenékszelepnek ki kell nyílnia, ami a szár kifelé mozdulásával történik meg. Ha ilyenkor akarnánk kihúzni a szárat, hát nem lenne könnyű dolgunk.
Részletek az olajos kuplung munkahengerről
A lengéscsillapító karakterisztikáját lényegében a spirálrugó keménysége, valamint a lengéscsillapító húzó és nyomóerejének összehangolása adja. Régebben, az autózás kezdetén alkalmaztak is ilyen lengéscsillapítókat. Ezek csillapítása azonban nem sebességfüggő, és a másik hátránya az, hogy keményebbé teszi a rugókarakterisztikát. A másik fontos szempont az, hogy az ellentétes mozgásirányokban (be-, és kirugózáskor) célszerű, ha különböző erősségű csillapítást valósítanak meg. Ez hidraulikus munkaközeggel, sebesség függő áramlási ellenállással, különböző hatású szelepekkel érhető el. Ezért tehát a gépjárműveknél elsősorban teleszkóp szerűen kialakított, hidraulikus lengéscsillapítókat alkalmaznak.
Lengéscsillapító felépítése, részei, működése, hibái
Az Olajostól a Gázos Lengéscsillapítóig: A Fejlődés
Bár a modern autóiparban a gázos lengéscsillapítók váltak elterjedtté, fontos megérteni, miért volt szükség a fejlődésre, és milyen különbségek vannak a két technológia között. Az olajos lengéscsillapítók hátránya viszont az, hogy nem tökéletes a működésük, hiába variálták a szelepeket, a hatásfok sosem volt 50%nál több! Régebben a lengéscsillapítók csak és kizárólag olaj töltettel rendelkeztek, ám ez mára elavult és környezetszennyező is, ha tönkremegy, ezért átértek a sokkal korszerűbb gázos lengéscsillapítókra.
Az idő előre haladásával a mérnökök megfigyelték, hogy ha az autó lengéscsillapítója nagyon sokat kell, dolgozzon, tehát a dugattyú sűrűn sokat jár fel és le, akkor a csillapítás hatásfoka csökken. Egy vizsgálat során meg is állapították, hogy a sok alternáló mozgás következtében, valószínűleg a hőtermelés és az átáramlási sebesség következtében az olaj behabosodik, melynek következmény, hogy a csillapítási erő lecsökken. A lengéscsillapító problémáját nem biztos, hogy mindenki azonnal észreveszi. Általában a lengéscsillapító olaj vagy gáznyomásos lehet, azonban a gáznyomásos az elterjedtebb, mivel az olaj habosodhat, vagy buborék képződhet benne.
A gázos lengéscsillapító hasonló működési elvvel bír, mint az olajos. A különbség mindössze annyi, hogy mivel az olaj képes felhígulni vagy megritkulni, az alacsony nyomású gáz ezt akadályozza meg, mivel folyamatos nyomást gyakorol rá. A gáz folyamatos nyomást gyakorol az olajra, és az nem képes ezáltal felritkulni. Tehát a "gázos" lengéscsillapító nagyobb biztonsági tartalékkal rendelkezik, mint az olajos. Pesze ez nem azt jelenti, hogy az olajnyomásos lengéscsillapító lépten nyomon felpuhul! Igen komolyan meg kell dolgoztatni a futóművet, hogy ez bekövetkezhessen.
Minden lengéscsillapító olajos kivitelben készül, csak van benne egy gáztöltet. Az emberek általában annyit tudnak hogy gázos lengéscsillapító vagy olajos lengéscsillapító. Ilyenkor ők a töltetre gondolnak. Valamilyen szinten igazuk is van de nem teljes a kép. A lengéscsillapító csőben a dugattyú alatti és feletti folyadék mennyisége a dugattyúrúd térfogatával eltér egymástól. Ennek kiegyenlítését egy rugalmas gázpárna bízzák, melyet a lengéscsillapító belsejében alakítanak ki. Ez a változat a működés közben képződő hőt gyorsabban és közvetlenebbül át tudja adni a környezetnek, de a gáz és a folyadék tér szétválasztásához a két közeget egymástól szétválasztó dugattyút kell beszerelni. Ennél a változatnál a gáz tér a két cső közé kerül, jól elkülönül a folyadéktól. Ez hatékonyan csökkenti a habképződés veszélyét.
Féktárcsa karbantartása házilag
Mivel az egycsöves, olajos lengéscsillapítóhoz képest a kétcsöves (gázos) típus nem sokkal bonyolultabb, ezért az elmúlt 15 évben már csak gázossal szerelik az autókat. Olajos lengéscsillapító általában csak akkor szükséges, ha az idősebb autót gyárilag is ilyennel szerelték. Az új autókba leginkább már gázos lengéscsillapítót szerelnek be, olajos lengéscsillapítót manapság már az öregebb évjáratú kocsikba lehet kapni. A két lengéscsillapító típus közötti árkülönbség is minimális, így ez sem egy komoly döntő szempont az egyik vagy a másik javára.
Lengéscsillapító Típusok Összehasonlítása
Az alábbi táblázat összefoglalja a legfontosabb különbségeket a különböző típusú lengéscsillapítók között:
| Típus | Jellemzők | Előnyök | Hátrányok |
|---|---|---|---|
| Olajos | Hagyományos, olajjal töltött | Olcsóbb, kényelmesebb | Kevésbé tartós, hajlamos a felpuhulásra |
| Kétcsöves gázos | Olajjal és alacsony nyomású gázzal töltött | Tartósabb, mint az olajos | Kissé keményebb |
| Egycsöves nagynyomású gázos | Olajjal és magas nyomású gázzal töltött | Nagyon tartós, kiváló teljesítmény | Drágább, keményebb |
Kopás, Hibák és Karbantartás
A lengéscsillapító a magyar útviszonyok között kopó alkatrész, ezért a szokásosnál gyakrabban szükséges cserélni. Kopó alkatrészekről beszélünk, így a lengéscsillapító hiba gyakori jelenség. A lengéscsillapítók fokozatosan kopnak, és a sofőr nem veszi észre az autóján vezetés közben, az egyre lassabb kormányzási viselkedést vagy nehézkesebb megállást fékezéskor.
Az igazi veszély pont ebben rejlik, mert a hibás lengéscsillapítókra már csak szélsőséges vészhelyzetben derül fény, például egy hirtelen kikerülő manőver vagy vészfékezés esetén, amikor a legnagyobb szükség lenne rá. A fenti hibák általában már csak akkor jelentkeznek, ha a lengéscsillapító hatékonysága leromlott. A rosszul működő lengéscsillapító jelentős mértékben növeli a féktávolságot. A hatás az ABS-sel (blokkolásgátlós) járműveknél is érzékelhető. Ennek az az oka, hogy a lengéscsillapítás hiánya miatt elemelkedő abroncs a levegőben áll meg, amit a blokkolásgátló csúszásnak érzékel.
A Hibás Lengéscsillapító Jelei
Több jel is utalhat rá, ha a csillapítók nem megfelelőek, azaz hibásak:
- Az autó kanyarból kifele jövet meginog vagy hirtelen gyorsulásnál az autó eleje rázkódik.
- Fékezéskor az autó félrehúz, a féktávolság megnő.
- Egy hirtelen megállás után úgy tűnhet, mintha a kocsi hosszan bólogatna.
- Ha azt vesszük észre, hogy az abroncsok egyenetlenül kopnak, akkor látogassunk el a műhelybe.
- Ha azt tapasztaljuk, hogy nagyobb sebességnél a kocsi pattog, akkor kezdhetünk gyanakodni.
A kopott lengéscsillapító nem tud tökéletesen működni, így az autó kanyarokban vagy rosszabb útfelületen erősen rázkódik. A szerkezet hibájára utalhat, ha kopogó, kattogó hangot hallunk a motorháztető felől vagy ha fékezéskor az autó kissé húz valamelyik irányba. Az autó furcsa tartása is árulkodó lehet. Ha üres helyzetben a jármű hátulja nagyon lesüllyed vagy éppen indokolatlanul felemelkedik, annak oka általában a lengéscsillapító helytelen működése. Ha már így működik a lengéscsillapító szinte elkerülhetetlen, hogy valamelyik szilent, rúdfej, vagy stabilizátor ne sérüljön.
Ellenőrzés és Csere
Minimum évente vagy 20.000 km-ként ellenőriztessük a lengéscsillapítókat. Ez azt jelenti, hogy olajcsere alkalmával nézessük át szerelőnkkel. Keressen rajta olajfolyást, deformációt, korróziót! Lengéscsillapító éves vizsgálatára tehát úgy szükséges időpontot foglalni, hogy ha a vizsgálat hibát tár fel, még biztosan legyen időnk a szükséges javítások elvégzését kérnünk.
A legfontosabb dolog, hogy a lengéscsillapítót párban kell cserélni! Ez azt jelenti, hogy első vagy hátsó tengelyen egyszerre. Ennek több oka is van. Először is a gyártók a javítási gépkönyvek szerint így követelik meg, mert egy nagyon nagy fokú biztonsági alkatrészről van szó, továbbá garancia is így van rá. Mechanikailag egy tengelyen azonos hatásfokú teljesítményt kell nyújtania mind a kettőnek. Másrészről a lengéscsillapítókból, ha tönkremegy az egyik, és csak egy újat rakunk bele, a két lengéscsillapítónak nem lesz egyforma a karakterisztikája, ami a fékezésben és az úttartásban is megmutatkozik.
Mindenképpen szakemberrel végeztessük el a cserét! Van nagyon bonyolult kialakítás és van nagyon egyszerű, de ne felejtsük el hogy a saját és más életével játszani nem szabad. Illetve, sok szerszám is kell hozzá és tapasztalat. Még a lengéscsillapítók vagy rugók szerelése során magunkban és az autónkban is könnyen kárt tudunk tenni. A lengéscsillapító cseréje általában párban történik, és az ára függ az autó típusától, a lengéscsillapító fajtájától és gyártmányától.
A lengéscsillapító árak típusonként és fajtánként nagy mértékben eltérnek. A legolcsóbb darabok 10 ezer forint körül kaphatóak, de van hússzor drágább változat is. Maga a lengéscsillapító nem kimondottan drága, de négy darab van belőle egy személyautóban, amit négy helyen kell cserélni, így a végére azért több százezres tétel is lehet akkor is ha olcsóbb gyártmányokat választunk, de mindegyik cseréjére rászánjuk magunkat.
Lengéscsillapító felépítése, részei, működése, hibái
Nagyobb Gyártók
A gyári lengéscsillapító beszállítók a Kayaba, Sachs, Monroe, TRW, Bilstein; ezek egy adott típushoz is többféle és fajta teleszkópot gyártanak a fent felsorolt igények szerint.
tags: #olajos #lengéscsillapító #működése #és #felépítése