Az OKJ 33 Ápolási Asszisztens Képzés, a Szakképzés Átalakulása és az EU Direktíva Kihívásai

Lassan véget ért a 2019-es év, és elmondhatjuk, hogy idén a legnagyobb izgalmat az OKJ rendszer változásának híre okozta, és nem csupán a Pannon Kincstár háza táján. A szakképzés átalakításáról szóló kormányrendelet szeptemberben jelent meg a Magyar Közlönyben, és azóta már tudjuk, hogy 2020. szeptember 1-jétől valóban jelentősen lecsökken a szakképzésben választható szakmák száma. Az új jegyzékben 174 - a művészeti képzésekkel együtt 196 - alapszakma közül lehet választani, melyeket 2-6 év alatt lehet majd elvégezni. A változás terve sokszor felmerült már az elmúlt években, hiszen valóban szükség van a jelenlegi rendszer optimalizálására.

A vártnál nagyobb volumenű módosítás azonban az oktatásban érintetteken kívül a gazdasági elemzőket is megmozgatta. Bár sok még a kérdőjel, az már biztos, hogy a felnőttoktatással foglalkozó cégek 2020. december 31-ig indíthatnak a régi OKJ szerinti, iskolarendszeren kívüli képzéseket. A kapcsolódó szakmai vizsgákat pedig 2022. december 31-ig lehet letenni. Fontos megjegyezni, hogy a korábban megszerzett szakmai végzettségek nem vesznek el, ugyanolyan teljes értékű szakmai bizonyítványnak számítanak a szakképzés változásai után is.

Az Ápolási Asszisztens (OKJ 33 723 01) szerepe és feladatai

Az általános ápolási és egészségügyi asszisztens alapápolási feladatokat lát el. Az OKJ-száma 33 723 01, és a betölthető foglalkozás a Szakápoló FEOR 3212 alá tartozik. Képzési ideje 2 év, felnőttképzésben legfeljebb 2000 óra. Az ápolási asszisztens a fekvőbeteg-szakellátásban zajló ápolásgondozás és rehabilitáció meghatározó és fontos szereplője, aki munkáját a felettes ápoló irányításával végzi, a szakápolási feladatokat ellátó szakemberek munkáját folyamatos jelenléttel és közreműködéssel segítve.

Ellátja mindazon, a szakellátás tevékenységeit kiegészítő feladatokat, melyek a kórházi ápolás és gondozás, rehabilitáció folyamatában alapvetőek, munkájával tehermentesíti az egészségügy szakembereit a betegellátás szükséges, alapápolási, gondozási feladataitól. Segíti a beteget az alapvető szükségletek (alvás, pihenés, mozgás, higiénés, táplálkozás, normál légzés, testhőmérséklet, ürítés, biztonság) kielégítésében. Szakszerűen alkalmazza az ápolási eszközöket és a gyógyászati segédeszközöket. Betegmegfigyelési tevékenységet végez, a beteg állapotában bekövetkezett változásokat azonnal jelzi az ápolónak, az orvosnak.

Az Ápolási Asszisztens főbb tevékenységi körei:

Szükség esetén elsősegélyt nyújt, megkezdi az alapszintű újraélesztést.
Közreműködik a gondozási és egészségfejlesztési tevékenységekben.
Midline katétert és IV kanült eltávolít.
Előkészíti és felkészíti a beteget: egyes diagnosztikus és terápiás beavatkozásokhoz, asszisztál egyes beavatkozásoknál; akut sebeket ellát, oxigénterápiát alkalmaz alacsony nyomású rendszerekkel; felismeri a nyomási fekély jeleit, súlyosságát felméri.
Beadja az elrendelt fájdalomcsillapítót, hányáscsillapítót, antikoagulánst, diuretikumot, kortikoszteroidot, fiziológiás oldatot, heparinos fiziológiás oldatot és 14 éves kor felett glukózt.
Részt vesz a beteg műtéti előkészítésében, a betegdokumentáció vezetésében, a kötések cseréjében, a beteg szükségleteit kommunikálja a képzett ápoló felé.
EKG-t készít.
Elvégzi a szükséges vér- és váladékminták (széklet, vizelet, köpet, torokszem-orr-fülváladék, sebváladék, hányadék, széklet) vételét, tárolását és szállítását a laboratóriumba.
Munkája során betartja a munkavédelmi, egészségvédelmi, higiénés és ápolásszakmai szabályokat.

A járóbeteg-szakellátás területén a szakrendelőkben, gondozókban orvos irányítása mellett, az egészségügyi csapat tagjaként önállóan vagy együttműködve végzi a munkáját. Elősegíti és biztosítja a betegellátás, gondozás feltételeit, asszisztál a beavatkozásoknál, segédkezik a műszeres és fizikális vizsgálatok végzésében. Szervezési és operatív irányítási feladatokat lát el. Megfelelő kapcsolatteremtő képességgel rendelkezik, munkáját hivatásként gyakorolja, betartja annak etikai, jogi normáit.

Ápolási asszisztens képzés és követelmények

Az Ápolási Asszisztens képzés feltételei és vizsgája

A képzés tanulható iskolarendszerben és felnőttképzésben is. Szükséges iskolai végzettség a 10. évfolyam elvégzése. A tanfolyamot elvégzők képesítő vizsgát tesznek, amely államilag elismert szakképesítést jelent.

Képzési és egészségügyi feltételek:

Szükséges iskolai végzettség: 10. évfolyam elvégzése.
Egészségügyi alkalmasság: Az egészségügyi tevékenység végzéséhez szükséges egészségi alkalmasság vizsgálatáról és minősítéséről szóló 40/2004. (IV.26.) ESZCSM rendeletben foglaltak szerint az egészségügyi tevékenységre való alkalmasságot kizáró korlátozások figyelembevételével történik. Emellett a munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezéséről szóló 33/1998. (VI. 24.) NM rendelet 4. § előírásai is irányadóak.
Képzési napok: heti egy alkalommal szerdán 17.00-tól vagy szombaton 08.00-13.00 élőben online, visszanézhető előadásokkal, tananyagokkal.
A következő képzés indításának időpontja: 2026. április 29.

A képesítő vizsga folyamata:

A vizsgatevékenység a Szakmai követelmények tudáselemeinek mérésére irányul. A vizsgatevékenység összesen 60 kérdésből álló, különböző típusú (például egyszeres és többszörös feleletválasztásos, eldöntendő, ok-okozati összefüggést mutató, számításos és esetbemutatás alapján azonosító) feladatokat tartalmazó teszt.

Portfólió és esetbemutatás:

A vizsga része a portfólió leadása is. A portfólió a vizsgázó tanulmányok alatti haladásáról és/vagy eredményeiről, munkáiból a megadott szempontok szerint összeállított dokumentum, amely magában foglalja a gyakorlatok helyét és a mentoráló gyakorlati oktató/gyakorlati oktatást végző nevét és az általa hitelesített gyakorlati munkanaplót. A portfólióban meg kell jelölni a gyakorlat/beavatkozás helyszínét és időpontját.

Az esetbemutatás (a portfólió értékelése során súlyaránya 35 %) a fent leírt teendők közül egy, a képzésben résztvevő által elvégzett ápolói feladat bemutatása önreflexióként, például légúti váladék eltávolításához előkészítés és asszisztálás. A vizsgarész alkalmával a vizsgázó bemutatja portfólióját.

Az ápolóképzés átalakítása és az EU direktíva kihívásai

A szakképzés jelenleg zajló átalakításával kapcsolatos információhiányból adódóan kialakulhat az a helyzet, hogy oly módon változik meg a jogszabályi háttér (például az érettségit követően nem kezdhetik meg munkájukat az egészségügyi szakemberek, csupán további egy év technikusi képzést követően), hogy a középfokú ápolóképzés átalakítására kidolgozott koncepció felülvizsgálata szükséges. Álláspontunk szerint az ágazatnak nem szabad olyan képzési rendszert elfogadnia, amely hosszabb képzési idő után enged ki különféle szinten középfokú ápolókat a munkaerőpiacra, továbbra sem biztosítja az EU direktívának való megfelelést, vagy indokolatlanul nagy óraszámot/túl hosszú képzési időt és a felsőoktatásba a jelen tanulmányban szereplő 1,5 év/90 kreditnél lényegesen kisebb beszámíthatóságot tenne lehetővé.

Marketing asszisztens a Zakar és Társa Kft.-nél

Megvizsgáltuk, hogy a középfokú ápolóképzés OKJ ápoló képzésként (és nem FOKSz képzésként) átalakítható-e úgy, hogy teljesítse a 2005/36 EU direktíva előírásait. A 2005/36 EU direktíva előírásait az OKJ ápoló képzés csak teljesíthetetlennek tűnő változtatások mellett tudná a továbbiakban középfokú OKJ ápoló képzésként biztosítani. A közoktatásban - szemben a FOKSz képzéssel/felsőoktatással - nincs lehetőség egyéni felkészülési órák beszámítására, így az EU direktíva 11. évfolyamtól kezdődő 4600 órás előírása nagyon nehezen megvalósítható, csak jogszabály-módosítással lehetséges.

Ez azt jelenti, hogy az általános ápolási és egészségügyi asszisztens 11. és 12. évfolyamának 1191 órája és az érettségi utáni OKJ 2 éves ápoló vagy OKJ 1 éves gyakorló ápoló és OKJ 1 éves ápoló 2240 óráján túl az egyéni felkészülés beszámíthatóságának hiányában még 1169 óra hiányzik az EU direktíva által előírt 4600 órához, amit a 11. és 12. évfolyamon kellene elosztani (hiszen az EU direktíva értelmében csak a befejezett 10. évfolyamot követő óraszám számítható be a képzésbe), ami nemcsak megnehezíti/lehetetlenné teszi az általános ápolási és egészségügyi asszisztens képzés megvalósítását, de a felmerülő lehetséges megoldások jelenleg jogszabályellenesek.

A 9. és 10. évfolyam 720 szakmai óráját át kellene helyezni a 11. és 12. évfolyamra, és helyette közismereti órákat kellene áthelyezni a 11. és 12. évfolyamról a 9. és 10. évfolyamra. A köznevelési ágazaton valószínűsíthetően nehezen keresztülvihető változtatás esetleges megvalósítása esetén, még mindig fennmarad 449 óra hiány, amit a képzésbe szükséges integrálni. Sajnálatosnak tartjuk, hogy az egészségügyi területen az ágazati készségtanács nem kezdte meg működését, így az az OKJ módosítás előkészítésében sem vehet részt. Csak reménykedni tudunk abban, hogy a szakképzés átalakításakor az egészségügy és azon belül az egészségügyi szakdolgozók érdekei megfelelően kerülhetnek képviseletre.

Karrierutak és továbbképzési lehetőségek: FOKSZ és BSc ápoló képzés

A szakképzés átalakításakor kulcsfontosságú szempont a diplomás ápolók számának növelése. Javasoljuk, hogy 2030-ig duplázódjon meg a diplomás ápolók létszáma és aránya a hazai egészségügyi ellátórendszerben. Ehhez hozzájárulhat a képzés vonzóvá tétele más egészségtudományi BSc végzettségű kollégák számára 2 éves képzésként, valamint a középfokú OKJ ápolóképzés 2 éves felsőoktatási szakképzéssé (FOKSZ) történő átalakítását követően a BSc ápoló képzés 2,5 év alatti elvégzésének lehetővé tétele.

Az OKJ ápoló képzés FOKSz képzéssé történő átalakítása nemcsak a 2005/36 EU direktívának megfelelő ápolóképzés kialakítását segíti elő, többek között az egyéni felkészülés óraszámban és kreditben történő elismerésével, hanem a BSc ápoló képzésbe való beszámíthatóságot is optimalizálja. A nappali és esti rendszerbe visszakerülő szakmai képzéseknél valószínűleg nehéz és hosszadalmas átállási időszak várható.

A Kodiaq biztonsági rendszerei

Átjárhatóság más egészségtudományi BSc szakokról a BSc ápoló képzésre

A BSc ápoló képzés kereteit a 18/2016. (VIII. 5.) EMMI rendelet szabályozza. Megfelelő tantervi struktúrával az egyes egészségtudományi képzések egyes tantárgyainak egységes tartalmú és számonkérésű oktatása mellett ezen tantárgyak beszámításával és a rövidített képzési programra kidolgozott speciális tantervvel biztosítani lehet a BSc ápoló képzés 2 év alatt történő teljesítését úgy, hogy az ápoló képzéshez tartozó tananyagtartalom teljes óraszáma/kredit értéke csökkentés nélkül leoktatásra kerül.

A 8 szemeszter és 240 kredites ápoló képzésből a dieteikus, gyógytornász, mentőtiszt, szülésznő, védőnő, ergoterapeuta szakemberek esetében elfogadásra kerülhet 110 kredit (nappali munkarendben 1088 óra [elmélet: 562, tantermi gyak.: 386, klinikai gyakorlat: 140], levelező munkarendben 505 óra [elmélet: 284, tantermi gyak.: 171, klinikai gyakorlat: 50]) az alábbi tantárgyaknak/ismeretköröknek megfelelően: elsősegélynyújtás, egészségügyi latin, sejtbiológia, biokémia, biofizika és egészségügyi műszaki ismeretek, ápolástan, mikrobiológia, egészségügyi kommunikáció, népegészségtan, etika, egészségügyi jog, egészségpedagógia, egészségügyi informatika, dietetika, egészségszociológia, egészségpszichológia, egészségfejlesztés-egészségnevelés, közegészségtan-járványtan, anatómia, élettan, kórélettan, kutatásmódszertani és biostatisztikai ismeretek, szakdolgozat készítés, szabadon választható tantárgyak. Ebből adódóan a beszámításokat követően a 4 szemeszteres BSc ápoló képzés során 130 kreditet kell teljesíteni, ami megfelel a 87/2015. (IV. 9.) Korm. rendelet 54. § 1. bekezdésében foglaltaknak.

Átjárhatóság FOKSZ ápoló képzésről a BSc ápoló képzésre

A középfokú OKJ ápoló képzés két éves felsőoktatási szakképzéssé (FOKSZ) történő átalakítását követően a FOKSZ ápoló végzettségűek esetében elfogadásra kerülhet 75 kredit (nappali munkarendben 643 óra [elmélet: 301, tantermi gyak.: 192, klinikai gyakorlat: 150], levelező munkarendben 273 óra [elmélet: 141, tantermi gyak.: 72, klinikai gyakorlat: 60]) az alábbi tantárgyaknak/ismeretköröknek megfelelően: elsősegélynyújtás, egészségügyi latin, sejtbiológia, biokémia, biofizika és egészségügyi műszaki ismeretek, ápolástan, mikrobiológia, egészségügyi kommunikáció, népegészségtan, etika, egészségügyi jog, egészségpedagógia, egészségügyi informatika, dietetika, egészségszociológia, egészségpszichológia, egészségfejlesztés-egészségnevelés, közegészségtan- járványtan, szabadon választható tantárgyak.

Ebből adódóan a beszámításokat követően az 5 szemeszteres BSc ápoló képzés során 165 kreditet kell teljesíteni. Az egyes szemeszterekben 33 kreditet kell teljesíteni, ami megfelel a 87/2015. (IV. 9.) Korm. rendelet 54. § 1. bekezdésében foglaltaknak. Fontos alapelv, hogy a FOKSZ ápoló képzésben végzettek esetében a képzés szintjéből adódóan nem várható el, hogy a meghatározó alapozó természettudományi tantárgyak esetében rendelkezzenek olyan mélységű ismeretekkel, mint az egészségtudományi BSc képzéseket végzett szakemberek, ezért ezen tantárgyak beszámítására esetükben nem kerülhet sor (pl.: anatómia, élettan, kórélettan). Továbbá, bizonyos tantárgyak nem képezik a BSc ápoló képzés alatti ápoló (jelenleg OKJ ápoló) képzés részét, így azok oktatása szükséges (pl.: kutatásmódszertan és biostatisztika, a minimálisan BSc-hez kötött feladat ellátásához kapcsolódó menedzsment ismeretkörök, belgyógyászati betegvizsgálat, szakdolgozat készítés). Mindezekből adódóan további egy szemeszter szükséges ahhoz, hogy a FOKSZ ápoló végzettségű szakemberek közül a megfelelő tanulmányi eredménnyel és képességekkel rendelkező szakemberek BSc ápolói végzettséget szerezhessenek.

Az Ápolási Asszisztens és az Ápoló hatáskörének különbségei

A szakképzés átalakítása a különböző szintű egészségügyi szakemberek hatásköreinek pontosabb meghatározását is magával hozza. Az alábbi táblázat összefoglalja az ápolási asszisztens és a magasabb szintű ápoló közötti főbb különbségeket a feladatkörök tekintetében.

Feladatkör	Ápolási Asszisztens	Ápoló (magasabb szintű végzettség)
Invazív beavatkozások, gyógyszerelés	Képes perifériás rövid kanül behelyezésére, gondozására, eltávolítására, beöntés adására, sztómazsák ürítésére, cseréjére, bőrteszt elvégzésére; gyomorszondán keresztüli táplálásra; a húgyhólyag irrigálására; CVK-ból vérvételre; im injekció beadására; előkészíteni gyógyszereléshez, infúziós terápiához; közreműködik gyógyszerelésben; segédkezik infúziós terápia kivitelezésében; képes infúziós palack cseréjére (de nem indíthat új terápiát); képes a cseppszám megváltoztatására; kötéscserére az intravénás kanül helyén (CVK-nál nem). Képes midline katéter és IV kanül eltávolítására.	Képes egyénre szabott ápolási tervet készíteni, annak részeként ápolási diagnózis felállítására, ápolási folyamat koordinálására, a befejezett ápolói végzettséggel nem rendelkező szakemberek munkájának irányítására. Képes betegmonitorozásra, orvosi indikáció alapján gyógyszerelő tevékenység ellátására (intravénás injekciózás, infúziós terápia, stb.), egyes további invazív beavatkozásokkal kapcsolatos ápolói feladatokat lát el (pl.: gyomorszonda levezetés/gondozás, invazív betegmonitorozás).
Betegellátás, megfigyelés, dokumentáció	Előkészíti és felkészíti a beteget egyes diagnosztikus és terápiás beavatkozásokhoz és asszisztál egyes beavatkozásoknál; képes egyes akut sebek ellátására, oxigénterápia alkalmazása alacsony nyomású rendszerekkel. Képes felismerni a decubitus jeleit, súlyosságát. Képes bólusba beadni elrendelt fájdalomcsillapítót, hányáscsillapítót, antikoagulánst, diuretikumot, kortikoszteroidot, fiziológiás oldatot, heparinos fiziológiás oldatot és 14 éves kor felett glukózt. Képes részt venni a beteg műtéti előkészítésében, a betegdokumentáció vezetésében, a kötések cseréjében, valamint kommunikálja a beteg szükségleteit a képzett ápoló felé.	Az ápolási diagnózis felállítása, az ápolási folyamat koordinálása.