Fogyasztási trendek Magyarországon és Európában a Nielsen és GfK adatai alapján
Az európai kiskereskedelmi piac dinamikus változásokat mutat, amelyek jelentősen befolyásolják a fogyasztói szokásokat és a gazdasági teljesítményt. A Nielsen és a GfK piackutató vállalatok legfrissebb adatai átfogó képet adnak a kontinens, és különösen Magyarország fogyasztási tendenciáiról.
Európai kiskereskedelmi áttekintés: forgalom és érték
Az élelmiszer-kiskereskedelemben idén január-márciusban a húsz vizsgált országban átlagosan 0,5 százalékkal több élelmiszert, háztartási vegyiárut és kozmetikumot adtak el, mint a tavalyi első negyedévben. A forgalom a legdinamikusabban Törökországban és Portugáliában emelkedett, 4-4, valamint Spanyolországban, 2 százalékkal.
Ugyanakkor a vizsgált 20 közül 11 európai országban adtak el kevesebb élelmiszert, háztartási vegyiárut és kozmetikumot az idei első három hónapban, mint egy évvel korábban. Így például Írországban 5, Szlovákiában 4, Csehországban és Franciaországban 2-2 százalék volt a visszaesés.
Értéket tekintve az első negyedévben 3 százalék volt az európai átlagos növekedés, a tavalyi azonos időszakhoz képest. Két országban csökkent a forgalom értékben is; Írországban 4, Szlovákiában 2 százalékkal.
Magyarország a régiós és európai tendenciák tükrében
Magyarországon a kiskereskedelmi forgalom értékben mért növekedése az árak emelkedése miatt történt. A plusz 4 százalékos magyarországi mutató a harmadik legnagyobb értékbeli növekedés, Törökország és Norvégia után. A Nielsen adatai szerint a legmagasabb, átlagosan 5 százalékos drágulást Magyarország mellett Finnországban, Norvégiában, Nagy-Britanniában és Svédországban regisztrálták. Ezzel szemben Portugáliában 2 százalékkal csökkentek az árak, Spanyolországban pedig stagnáltak.
Útmutató a konvektor fogyasztás kalkulátor használatához
Mi az az infláció?
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint a magyarországi kiskereskedelmi forgalom volumene - a naptárhatástól megtisztított adatok alapján - márciusban 3,6 százalékkal, az első negyedévben pedig 3,2 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakához képest.
Az országos kiskereskedelmi üzlethálózatban, valamint a csomagküldő kiskereskedelemben az első negyedévben 1519 milliárd forint értékű árut forgalmaztak, ebből márciusban 561 milliárd forintot. A kereslet mérséklődését jelzi, hogy megkezdődött a kiskereskedelem konszolidációja. Ezt támasztja alá, hogy március 23. és 29. között a hiper-, szupermarketekben és drogériákban az élelmiszerek és vegyi áruk forgalma 39 milliárd forintot tett ki, ami csupán 4 százalékos növekedés az előző év azonos időszakához képest - közölte a Nielsen piackutató.
A vizsgált héten a vegyi áruk még mindig slágerterméknek számítottak. Példaként a háztartási fertőtlenítőket és a vitaminokat említették, előbbiek forgalma megháromszorozódott, de utóbbiakból is két és félszer több fogyott az átlagnál az előző év azonos időszakához képest.
Személyes fogyasztás és kiskereskedelmi részesedés Európában
A GfK geomarketing részlege által készített ingyenes Európai kiskereskedelmi tanulmány a 2023-as évre vonatkozóan vizsgálta az európai kiskereskedelmi szektor legfontosabb mutatóit. A tanulmány Nürnbergben, 2024. augusztus 20-án bemutatott adatai szerint a kiskereskedelemben költött személyes fogyasztás az Európai Unióban lassan visszatér a járvány előtti szintre. 2023-ban már két egymást követő évben csökkenést regisztráltak, és az EU polgárok átlagosan már csak a pénzük 33,9 százalékát költötték el a kiskereskedelemben. Miután 2020-ban és 2021-ben a világjárvány miatt nőtt a lakossági fogyasztás kiskereskedelmi részesedése, az utóbbi két évben az ismét csökkent.
„2023-ban az infláció és az emelkedő élelmiszerárak ellenére a háztartások kiskereskedelmi kiadásainak aránya ismét megközelíti a járvány előtti szintet” - magyarázza Philipp Willroth, a tanulmány vezetője. „Ennek oka az, hogy az európai lakosság elsősorban a kiskereskedelembe fektette a pénzét, különösen a 2020-as és 2021-es koronavírus-években, mivel számos szabadidős élmény és szolgáltatás nem volt lehetséges.”
Fogyasztási teszt: Suzuki Swift vs. Citroën C-Zero
A lakossági fogyasztás kiskereskedelmi részesedése azonban országonként nagyon eltérő. Magyarországon ez az arány a legmagasabb, ahol minden második eurót a kiskereskedelemben költenek el. Számos kelet-európai országban majdnem minden második eurót a kiskereskedelemben költik el, különösen Magyarországon (50 százalék), Bulgáriában (49 százalék) és Horvátországban (47 százalék).
A tanulmány számos európai országra vonatkozóan kínál átfogó trendelemzést, értékes támpontot nyújtva a kiskereskedők, befektetők és projektfejlesztők számára. Fontos megjegyezni, hogy 2023-ban az iparág vezető vállalatai, a GfK és a NielsenIQ egyesültek, hogy ügyfeleiknek páratlan globális elérést kínáljanak. A GfK számításai a forgalomra és a vásárlóerőre vonatkozóan mind euróban készültek.
Vásárlóerő, kiskereskedelmi forgalom és infláció Európában
A GfK 2023-ra vonatkozóan a következő főbb európai adatokat elemezte: a vásárlóerő, a kiskereskedelmi forgalom, a kiskereskedelem részesedése a fogyasztók összes kiadásából, valamint a fogyasztói árak alakulása 2023-ban és 2024-ben.
- Vásárlóerő: Miután az uniós polgárok vásárlóereje 2022-ben 7 százalékkal nőtt, 2023-ban ismét jelentősen emelkedett a rendelkezésre álló nettó jövedelem. Az EU-ban az egy főre jutó vásárlóerő átlagosan 19 786 euró volt, ami 5,5 százalékos nominális növekedésnek felel meg.
- Kiskereskedelmi forgalom: A vásárlóerőhöz hasonlóan a kiskereskedelmi forgalom is 5,5 százalékkal nőtt az EU 27 tagállamában. Ez a nominális forgalomnövekedés azonban a magas fogyasztói árak fényében relativizálódik, amelyek az energia, a műtrágya és az állati takarmány tartósan magas költségeinek, valamint a geopolitikai bizonytalanságoknak tudhatók be.
- Infláció: Bár az infláció a 27 uniós tagállamban már 2023-ban csökkent, a szintje továbbra is meglehetősen magas, 6,4 százalékos maradt. A 2024-re vonatkozó előrejelzés 2,7 százalék. Ez azt jelenti, hogy az Európai Központi Bank 2 százalékos célját még nem sikerül elérni, de az áremelkedés így is sokkal mérsékeltebb lesz, mint 2022-ben és 2023-ban.
Az ügyfelek világszerte 90 éve bíznak a GfK-ban, hogy a döntéshozatali folyamataikhoz a kulcsfontosságú kérdésekre adatalapú válaszokat adjanak. A vásárlói magatartás és a piacokat, márkákat és médiatrendeket befolyásoló dinamikák átfogó ismeretével támogatják növekedésüket.
Fogyasztói félelmek és alkalmazkodási stratégiák
A különböző válságok tartósan befolyásolták az emberek életét. Az európai lakosság aggodalmai megváltoztak, és a fogyasztók ennek megfelelően alakították ki vásárlási szokásaikat. Gyakori megtakarítási intézkedés a sajátmárkás termékek vásárlása, bár ez a nagyobb vásárlóerővel rendelkező országokban elterjedtebb, mint a kelet-európai országokban. Emellett idén külön fejezetben részletesebben vizsgálták az európai fogyasztók félelmeit és alkalmazkodási stratégiáit.
Szeszesital-fogyasztás Magyarországon
A magyarországi kiskereskedelmi forgalomban a szeszes italok kategóriája is jelentős mozgást mutatott. Az alábbi táblázat részletes adatokat mutat be a különböző szeszesital-típusok teljesítményéről:
| Kategória | Elért érték (Mrd Ft) | Értékbeli növekedés (%) | Mennyiségi növekedés (%) |
|---|---|---|---|
| Gyomorkeserűk | > 34 | 19 | Nincs adat |
| Vodka | > 31 | Nincs adat | Nincs adat |
| Gin | Nincs adat | 53 | 39 |
| Whisky | > 18.5 | 21 | Nincs adat |
| Likőrök | Nincs adat | 14 | 10 |
| Pálinka | Nincs adat | 14 | 10 |
| Brandy | 5.5 | 17 | Nincs adat |
| Vermutfélék | ~ 2 | Nincs adat | Nincs adat |
A legnagyobb bevételt a gyomorkeserűk érték el - több mint 34 milliárd forintnyit -, a korábbi periódushoz képest ez 19 százalékos növekedést takar. Több mint 31 milliárd forintnyi értékben vásároltunk vodkát, amely ezzel a második legnagyobb forgalmat érte el a szeszes italok között. A gin forgalma értékben 53 százalékkal, mennyiségben pedig 39 százalékkal gyarapodott, így a legnagyobb mértékű erősödést tudhatja magáénak a vizsgált kategóriák közül. A whisky növekedése szintén meghaladta a szeszesital-kategóriák átlagát - több mint 18 és fél milliárd forintos forgalmat ért el, amely 21 százalékos bővülést jelent értékben. A likőrök forgalma a pálinkával azonos mértékben, értékben 14, mennyiségben 10 százalékkal növekedett. A brandy forintban mért piaca 17 százalékkal erősödött, így 5 és fél milliárd forintot tesz ki. Értékben legkisebb forgalmúak a vermutfélék, amelyre mintegy 2 milliárd forintot költöttünk a kiskereskedelemben.
tags: #nielsen #fogyasztas #magyarorszag