NGK Gyújtógyertya Jelölés Magyarázata és a Gyújtógyertyák Fontossága
A gyújtógyertya egy látszólag apró, de kulcsfontosságú alkatrész a belső égésű motorok működésében. Az egyik legfontosabb alkatrész a belső égésű motorokban, felelős a benzin-levegő keverék begyújtásáért. Legyen szó utcai autókról vagy versenygépekről, a megfelelő gyújtógyertya kiválasztása és karbantartása elengedhetetlen a motor optimális teljesítményéhez. A termék cikkszáma rendkívül informatív, és minden betű, szám vagy végződés egy adott jellemzőt takar. A gyújtógyertyákat az adott motorhoz kell igazítani a hőértékek, az elektródakialakítás és a gyújtótávolság tekintetében.
A Gyújtógyertya Felépítése és Működési Elve
A gyújtógyertya (angolul spark plug, németül Zündkerze) szerepe a benzin üzemű motorok benzin-levegő elegy begyújtása. Ha röviden akarnánk kifejezni, akkor elég annyit mondani, hogy a feladata a levegő-üzemanyag keveréknek a begyújtása. A gyújtógyertya egy kerámia szigetelőben elhelyezett fémmagból áll. Ezt a fémmagot viszont egy fémhéj veszi körül. A fémhéj egy menetből áll, amely a hengerfejbe van forgatva, és általában egy hatszögletű rész van a tetején.
A középelektróda villamos szempontból el van szigetelve a testelektródától, ami viszont a gyertya fém házán keresztül a szintén elektromosan vezető anyagú hengerfejen át az elektromos rendszer negatív pólusához (test) csatlakozik. A gyertya porcelán szigetelése ahhoz kell, hogy a szikra az elektródák között és ne másutt képződjön, ezért épnek kell lennie. A gyújtási időpontban a gyújtókábelen (és ezzel a középelektródán) megjelenő 25-50 KV-os feszültség megfelelő gyertyahézag esetén a testelektródán át elektromos ív formájában sül ki. A gyertyatest és elektróda között keletkezik, egy 25-50 kV elektromos ív, ami meggyújtja az összesűrített levegő-benzin elegyet. Ez a folyamat indítja be az égést, amely energiát termel a motor működéséhez.
A gyertya működése során tehát a motorban villamos energia felhasználásával a "benzinből mozgási energiát csinál". Az a feszültség, amit a gyújtási rendszer továbbít a gyertya felé és elegendő a szikraképződéshez, a gyertya villamos teljesítménye. Felépítése igen egyszerű. Áll a házrészből a középen végigfutó elektródából és az elektróda körüli szigetelésből (kerámia).
A Gyújtási Rendszerek Fejlődése és a Gyújtógyertya Szerepe
Minden belső égésű benzinmotor tartalmaz egy gyújtási rendszert, amely meghatározza, hogy melyik hengerbe mikor kell a szikrát adni, hogy a motor tökéletesen működjön. A gyújtógyertya a benzin üzemű járművekben használatos arra, hogy a motor által beszívott üzemanyag-levegő keverékét meggyújtsa. Ezt úgy érjük el, hogy amikor a motor a sűrítési ütem végéhez ér, akkor a gyújtógyertya elektródái között egy kisüléssel szikrát képzünk, ami begyújtja a már így is felhevült, sűrített keveréket. A gyújtótekercs által generált gyújtási feszültség a gyújtógyertyakábelen keresztül jut el a gyújtógyertyákhoz.
A kezdetekben általában forgó elosztós gyújtás rendszert alkalmaztak, mely a következő elemekből állt: Elosztó (Fedél, rotor, megszakító, kondenzátor, Hall-jeladó), gyújtás trafó, gyújtás modul, gyújtás kábel garnitúra és gyújtógyertya. A folyton növekvő igények miatt tovább kellett fejleszteni a gyújtás rendszert és mára már szépen elhagyták a forgó elosztós megoldást, helyette már sortrafó vagy ceruza trafós elektromos vezérlésű gyújtásokat alkalmaznak. Itt a következő alkatrészekkel találkozunk: gyújtás sortrafó vagy ceruza trafó, egy sor jeladó (főtengely, vezérműtengely, kopogás szenzor) valamint az ECU, és persze a gyertya.
Ennél a rendszernél, már sokkal pontosabb a gyújtás, sőt a jeladók révén a gyújtási időt is lehet változtatni. A mai modern elektronikus gyújtási rendszerek már 50000V gyújtófeszültséggel is működhetnek, így kompenzálni tudják a gyertyák esetleges elhasználódása miatt növekvő feszültség igényt, ha erre szükség van. Normál körülmények között ezek a rendszerek is 8000-14000 Volt közötti feszültséget adnak le és csak akkor növelik a teljesítményt, ha a megnőtt elektródahézag miatt ez szükséges. Láthatjuk, ugyan a gyújtás nagy rendszerében a gyújtógyertya csak egy kis darab, mégis a legfontosabb.
Miért Fontos a Megfelelő Gyújtógyertya Kiválasztása?
Figyelembe kell venni, hogy minden motornak megvan a maga gyújtógyertyájának a típusa, ezért nem tehetünk bármilyet a motorba, mivel később befolyásolja a működését. A gyertyákat, hogy milyen kell az egyes motorokba, mindig a gyártó határozza meg, mivel csak Ő tudja, hogy az általa gyártott motor milyen hőelvezetéssel rendelkezik, ezáltal milyen hő értékű gyertyára van szükség. A megfelelő gyertya optimalizálja a motor teljesítményét, növeli az üzemanyag-hatékonyságot és biztosítja a hosszú élettartamot.
Hőérték - A Gyújtógyertya Létfontosságú Jellemzője
A gyújtógyertya hőértéke fontos a motor égési hőmérsékletének szabályozásában. A gyertyák között megkülönböztetünk hideg és meleg gyertyákat. A hideg gyertyának nagyobb a hőelvezetése, míg a melegnek kisebb. Az alacsony hőértékű (meleg gyertyák) kevesebb hőt vezetnek el, mert a belső szigetelés (szigetelőcsúcs) kisebb felületen érintkezik a gyertya testével, így kevesebb hőt képes kivonni az égéstérből. A magasabb hőértékű (hideg gyertya) ennek az ellenkezője. A gyártók ezt általában számokkal jelölik, minden gyártó más-más módon. Egyes gyártók eltérő módon tüntetik fel a hőérték értékét.
Hőérték jelölés példák:
Egyes rendszerekben alacsonyabb szám jelölheti az alacsonyabb hőértéket (melegebb gyertya), míg magasabb szám a magasabb hőértéket (hidegebb gyertya). Az alábbi hőérték táblázat is ezt mutatja. A színek jelentése, a piros a magas hőértéket, a kék az alacsonyat szimbolizálja.
Lépésről lépésre: BMW E36 gyertyacsere
| Számérték | Hőelvezetés | Gyertya típusa | Szín szimbolika |
|---|---|---|---|
| 2 | Kisebb | Meleg gyertya | Kék (alacsony hőérték) |
| 5 | Közepes | Átlagos gyertya | Zöld (közepes hőérték) |
| 9 | Nagyobb | Hideg gyertya | Piros (magas hőérték) |
Gyertyahézag - A Szikraképzés Pontossága
A középelektróda és a testelektróda közti távolságot értjük a gyertya hézagán. Ezt hézagmérő lapokkal ellenőrizhető. Minden gépjármű típushoz meg van határozva, hogy mekkora legyen a hézagérték, ami 0,4 mm-től 1,2 mm-ig változhat. Túl nagy hézag csökkenti a gyertya teljesítményét, és rosszabb hatásfokkal gyújtja be a keveréket (levegő benzin). Túl kicsi hézag esetén korábban bekövetkező előgyújtást eredményez, ez kopogós égéshez vezethet, ami akár megolvaszthatja a gyertya elektródáit is.
Régebben a Ladás, Skodás korszakban rengetegszer láthattuk, hogy kiszedték a gyertyát, majd egy kis drótkefézés után megmérték a hézagot, majd beállították. Azoknál a gyertyáknál még ezt el kellett végezni.
Elektróda Anyagok és Élettartam
A réz és a nikkel középelektródás gyertyák általában rövid élettartammal rendelkeznek kb. 30-45.000 km, míg az irídium illetve platina elektródás akár 100.000 km is kibír. Ráadásul a kilométerek megtétele után is elhasználódnak, tehát arra is mindig kell figyelni.
Iridium gyertyák - A modern technológia csúcsa
Egy jó gyertya kritikus helyzetben mutatja meg igazán, hogy mit is tud, és műszaki jellemzője, élettartama a lehető legjobb. De ehhez egyben növekvő árak tartoznak. Az NGK japán világmárka irídiumgyertyájának nincs több testelektróda, és itt az egyébként hasznos elektródahornyokat sem alkalmazzák. Az NGK IRIDIUM IX és a LASER IRIDIUM Premium gyertyák nagyszerűsége a középső elektróda anyagában és kialakításában van. Az eredeti NGK CR9EIX iridium elektródával készül, míg a hamisított terméknél az elektróda nikkelből készül és nem bírja a nagy hőterhelést és elolvad.
Az elektródák közötti ívképzés kritikus esete az, amikor - a motor indításakor és után - a gyertya még nem éri el az öntisztuláshoz szükséges hőmérsékletet, legalább 400-450 fokot. Ilyenkor a szigetelő kerámia felületén lerakódás képződik, mely áramvezető, tehát a gyertya úgymond söntölődik, azaz nincs szikra. Ezen kritikus időszak átvészelésére számtalan test-elektróda kialakítás született, melyet a gyakorlatban alkalmaztak. Hatásmechanizmusuk az, hogy a felületi kúszóáramot nem engedik a szigetelőtesten végigfutni a gyertyaházig, hanem - az áramutat tekintve előbb - a segédelektródák egyikére kiugrasztják. Így tehát gyújtóív képződik és ennek révén a szigetelőtest is gyorsabban felmelegszik, ami következtében szennyeződés helyileg leég.
Hasznos tippek a Peugeot 807 izzítógyertya cseréjéhez
Az NGK Gyújtógyertya Jelölések Értelmezése
Az NGK a gyújtástechnológia világszerte ismert és elismert vezető márkája, amely több mint 80 éves tapasztalattal rendelkezik a gyújtógyertyák, gyertyapipák és egyéb gyújtórendszer-komponensek fejlesztésében. Gyújtógyertyái és pipái kiválóan ellenállnak a szélsőséges hőmérsékleti és terhelési körülményeknek, biztosítva a motor optimális teljesítményét és hatékonyságát.
Az NGK gyújtógyertyák cikkszáma egy precízen felépített kódrendszerből áll, ahol minden betű és szám egy specifikus jellemzőt ír le. Bár a pontos NGK jelölésrendszer meglehetősen komplex, az alapelvek megértése segít a megfelelő gyertya kiválasztásában. A jelölés (pl. Az 5. A 6. A 7. A 8. A) egyes pozíciói különböző paraméterekre utalnak:
- Menetátmérő és kulcsnyílás: A jelölés elején lévő betűk (pl. B, C, D) a gyertya menetátmérőjét és a hozzá tartozó kulcsnyílás méretét adhatják meg.
- Szerkezeti jel: A menetátmérőt követő betűk a gyertya szerkezeti kialakítására utalhatnak (pl. R = ellenállásos, P = platina).
- Hőérték: A szám (pl. az 5., 6., 7. vagy 8. pozícióban lévő szám) a gyújtógyertya hőértékét jelöli. Az NGK rendszerében általában alacsonyabb szám melegebb gyertyát (kisebb hőelvezetést) jelent, míg magasabb szám hidegebb gyertyát (nagyobb hőelvezetést) takar. Ez eltérhet más gyártók rendszereitől.
- Menethossz: Egy további betű (pl. H, L) a gyertya menetének hosszát jelezheti.
- Elektróda típusa és jellemzői: A jelölés további betűi az elektróda anyagára (pl. IX = Iridium IX, E = speciális elektróda típus) vagy más különleges jellemzőkre utalhatnak.
- Gyertyahézag: Ezt általában egy szám a jelölés végén adhatja meg, ha eltér a standardtól.
Például a Suzuki Iridium NGK gyári gyertyák járnak az Ignis és Wagon R típusokhoz. Ez is mutatja, hogy az NGK széles körben elterjedt és gyári beépítésként is alkalmazott márka.
Más Gyártók Jelölési Rendszerei
A gyakorlatban ez elég bonyolult lehet, mivel minden gyártó más-más nevet használ a gyújtógyertyákra. Példaként néhány más márka jelölési rendszere is segíthet megérteni a különbségeket:
- Régi Bosch jelölés: Pl. Az 1. A 2. A 3. A 4. Az 5. Az elektróda anyagát a 6. A 7. S = kisméretű.
- Denso gyújtógyertyák: Az 1. A 2. A 3. A szálhossz a 4. Az 5. A földelő elektródára vonatkozó információ a jelölés 6. A 7.
- Champion jelölés: Az 1. A menetátmérő és a menethossz a 2. A 3. A jelölés 4. Az 5.
A Bosch immár több mint egy évszázada szabadalmaztatta a gyújtógyertyát. A Bosch gyújtógyertyáiban fejlesztési és gyártási tapasztalata összpontosul. A Boschnál alkalmazott minőségi előírások rendkívül szigorúak. A Bosch által forgalmazott nagy teljesítményű gyújtógyertya esetén ugyanakkor nem csak a középelektródában lévő hihetetlenül finom nemesfém szál jelent különlegességet, hanem a gyújtógyertyában használt teljesen új anyag is: ez a 602-es nikkelöntvény, mely a hagyományos nikkelöntvényeknél nagyobb arányban tartalmaz krómot.
Modern Követelmények és Gyújtógyertyák
A modern motorokkal szemben támasztott követelmények közül a teljesítmény és az üzemanyag takarékosság a legfontosabbak. Ugyanakkor csak azok a gépjárművek lehetnek sikeresek a piacokon, amelyeket vezetni is élvezet. A modern közvetlen benzin befecskendező rendszerek szigorú követelményeket támasztanak a gyújtógyertyák felé. Az olyan intelligens befecskendező rendszerek, mint a közvetlen benzinbefecskendező rendszer nem könnyítik meg a gyújtásrendszerek dolgát. Míg normál égés során a legmagasabb befecskendezési nyomás az égéstérben 100 és 120 bar között van, addig a modern turbós motor esetén a nyomás akár 250 bar is lehet. A nagyobb üzemi nyomás miatt pedig a gyújtási feszültség igény is megnő.
Az elektródáknak a motorban uralkodó szélsőségesebb körülmények között is meg kell őrizniük stabilitásukat. Ezeknek a fokozott kipufogógáz visszakeringetésnek és magasabb hő- és elektromos terhelésnek is ellenállniuk kell. A kerámiaanyagok folyamatos fejlesztése és a kialakítási mód módosításával a nagy teljesítményű gyújtógyertyát a legmagasabb elektromos, hő- és mechanikus igénybevétel mellett való működésre tervezték. A gyújtógyertyák ellenálló képességét a szigetelőfal megvastagításával javították.
Gyújtógyertya Cseréje és Karbantartása
Az a jó, ha az összes gyertyát kicseréljük egyszerre, hogy megelőzzük a későbbi problémákat. A hibás gyújtógyertya többféle tünetet is okozhat. Szerencsére a cserét magunk is meg tudjuk csinálni. Gyújtógyertyát mindig a motor hideg állapotában szereljük ki, és tesszük vissza. Ehhez először ki kell húzni az akkumulátor negatív pólusát, mindig betartva a biztonsági utasításokat. Ahhoz, hogy a gyertya megfogható állapotba kerüljön, az autónak le kell hűlnie. Ezután általában szabad kézzel is hozzáférünk. Az ujjunkkal vagy egy hosszú fogóval fogjuk meg a gumidugót. Ha rámpás a gyújtógyertya, akkor nincsen vezeték, ilyenkor csak a tekercs csatlakozóját kell kihúzni.
A gyertya beszerelésekor ha van rá lehetőség, akkor nyomatékkulcsot kell használni. A kulccsal manuálisan tekerjük, viszont ne engedjük, hogy ellenállásba ütközzünk. A végleges felszerelés előtt tisztítsuk meg a gyújtógyertya bemenetét. Menet: Leggyakrabban 16, 19 és 21mm menet méretben fordulnak elő.
Meghúzási Nyomaték - Kritikus Fontosságú Lépés
A gyertya meghúzási nyomatékára érdemes odafigyelni, mivel ha túlhúzzuk, dobós a hengerfej, és beletörhet a gyertya is. Ha viszont laza a meghúzás, simán a géptetőben találhatjuk a gyertyát a kompresszió áldásos tevékenysége miatt. A nem kellően meghúzott gyújtógyertya nem érintkezik elég nagy felületen illetve szorosan a hengerfejjel, ezáltal nem képes ellátni a hőelvezetési funkcióját. A gyertyamenetet beszerelésnél ne kenjük be semmivel, ugyanis ha nem hőálló kenőanyagot használunk, összeéghet a menetekkel és legközelebb már nem tudunk könnyen gyertyát cserélni. Másrészt a meghúzási nyomatékok száraz menetet feltételeznek. Ha valamilyen kenőanyagot használunk, akkor nagyobb rá az esély, hogy túlhúzzuk a gyertyát.
Az alábbi táblázat az általános meghúzási nyomatékokat mutatja, de mindig ellenőrizze a járműgyártó és a gyújtógyertya gyártójának specifikus ajánlásait.
| Menetátmérő | Nyomaték öntöttvas hengerfejhez (Nm) | Nyomaték alumínium hengerfejhez (Nm) |
|---|---|---|
| M10 | 10-15 | 8-12 |
| M12 | 15-20 | 12-18 |
| M14 | 25-30 | 20-25 |
| M18 | 30-35 | 25-30 |
A Gyújtógyertya Hibái
A leggyakoribb gyújtógyertya hibákat az alábbi kép szemléltetné. Az első képen egy hibamentes gyújtógyertya látható. Nincs szennyezve, törve, nem olajos. A hatodik képen egy erősen szennyezett, kormos, hibás gyertya látható. Ezek a vizuális jelek segíthetnek a problémák azonosításában.
Spark Plug Replacement DIY (the ULTIMATE Guide)
tags: #ngk #gyertya #jelölés #magyarázat