Miért Különbözhetnek a Gépjármű Futómű Oldalai és Miért Fontos a Beállítás?

A futómű biztosítja a gépjármű és az úttest közötti folyamatos kapcsolatot, irányíthatóvá teszi az autót. Ezért a futómű állapota, beállításának pontossága jelentősen befolyásolja a gépkocsik biztonságos üzemelését és menetkényelmét. A futómű fogalmi elnevezés alatt a gépjárműtechnikai szakirodalomban különböző meghatározásokat találunk. A kontinentális európai szakirodalom leggyakrabban a futómű, mint önálló járműrendszer alatt a komplett kerékből, a kerékfelfüggesztésből és a rugózásból álló alkatrészcsoportot érti. Az angolszász és a japán szakirodalom viszont tágabban értelmezi a futóművet: a komplett kerék, a felfüggesztés, a rugózás mellé sorolja a kormányzást és a fékezést is. A gépjárművek két futóművel, első és hátsó futóművel vannak felszerelve.

A futómű, vagy másnéven felfüggesztés funkciója, hogy összekapcsolja az autó szerkezetét és az egyenletlen útfelületen haladó gumiabroncsokat. Közlekedésbiztonsági, vezetéstechnikai és az utasok komfortérzetét növelő szerepe egyaránt fontos. A futómű ellenőrzés fontossága megkérdőjelezhetetlen. A futómű beállítás felel a gumiabroncsok hosszú élettartamáért is, illetve a maximális úttartás, a kormányozhatóság is múlik rajta, összességében a vezetési élmény is.

A Futómű Alapvető Alkatrészei és Felépítése

A futómű több elemből épül fel: a lengéscsillapítóból és a kerékfelfüggesztésből. Ezen elemeknek az együttes működése biztosítja a helyes és biztonságos úttartást.

Lengéscsillapító

A lengéscsillapító feladata a rugózás által keltett lengések hatásos csillapítása, a lökésszerűen fellépő nagy rugólengések, az esetleges felütések megakadályozása. Ezáltal a gépjármű kerekeit az úton tartja, nem engedi az útfelülettől elválni. Egy gépjárműben elöl is, hátul is két-két lengéscsillapító van beszerelve. A lengéscsillapító kiegészítő szerkezeti elemei a toronycsapágy, toronyszilent, a lengéscsillapító porvédő. A lengéscsillapító porvédő óvja a lengéscsillapítót a szennyeződésektől, sártól, portól, víztől. Ezért lengéscsillapító cserénél, új lengéscsillapító beszerelésénél arra is figyeljünk, hogy makulátlan állapotú porvédőnk legyen, hiszen egy sérült, hibás porvédő nem fogja megfelelően védeni az új lengéscsillapítót. A lengéscsillapítók nagy része a porvédő szakadása miatt megy idő előtt tönkre. A lengéscsillapító szára beszennyeződik, vizet kap, így berozsdásodik, emiatt a szimerint elkopik, az olaj elfolyik. A lengéscsillapító optimális működése a kiegészítő alkatrészek állapotától függ.

Kerékfelfüggesztés

A kerékfelfüggesztés összeköti a kerekeket az alvázzal, és a karosszériával. A jármű súlyát és a tömegerőket a kerekekre, a kerekek fékezési, meghajtó és oldalvezetési erőit pedig a karosszériára viszi át. A kerékfelfüggesztés valósítja meg a kapcsolatot a kocsiszekrény és a kerék között. A kerék pontos vezetését végzi, miközben a könnyű és kifogástalan kormányozhatóságot biztosít és elszigeteli a kocsiszekrénytől a gördülési zajt. Előre meghatározott kerék elmozdulásokat tesz lehetővé, és erőátadást biztosít a kerék és felépítmény között. Kedvező, ha a futómű kis helyigényű és kis tömegű. A kerék függőleges elmozdulásaival igyekszik kiegyenlíteni az útfelület egyenetlenségeit. Emellett más irányú elmozdulásokat és elfordulásokat is végez. A keréken menetközben ébredő erőket átadja a kocsiszekrénynek.

Civic EK tuning lehetőségek

Személygépkocsiknál általában a lengőkarokat, lengőrudakat nem közvetlenül a kocsiszekrényhez, hanem egy futómű testhez, a bölcsőhöz, segédvázhoz rögzítik. Ez megkönnyíti a szalagon történő szerelést, az előzetes beállítást és később a javítást is. Kedvező a passzív biztonság és a zajszigetelés miatt is. Az első és a hátsó kerékfelfüggesztéseknél különböző irányú rudakat, lengőkarokat, gömbcsuklókat, gumiperselyeket és szilentblokkokat alkalmaznak. A lengőkarok, lengőrudak létesítenek kapcsolatot a kerék és a kocsiszekrény között. Alakjuk és méretük olyan, hogy ki és berugózás közben megakadályozzák a kerék beállított geometriai paramétereinek túlzott eltérését.

Gumiabroncsok

A gépkocsi és az útfelület közötti kapcsolatot valósítja meg tapadása révén, miközben hozzájárul a gépkocsi rugózásához is. Kis útegyenetlenségeknél a tömlőbe bezárt légpárna rugalmasságával csökkenti a lökésszerű erőátadást a kocsiszekrény felé. A cél a lehető legnagyobb tapadás megvalósítása a gumiabroncs és az útfelület között. A vázszerkezet anyaga kordszövéssel készül: a 0,8-1 mm átmérőjű sodort teherhordó szálakat egymástól vékony 0,1-0,2 mm átmérőjű szálak tartják távol. A szövetváz anyaga szilárdsági tulajdonságok sorrendjében: textil, nylon, rayon, üvegszál, poliészter, acél, kevlár, aramid. A különböző szövetelemek között és az abroncs külső és belső felületén 20-25 féle különböző anyagból készült rétegek húzódnak.

A speciális keveréke természetes és szintetikus gumik, töltőanyagok, öregedésgátló, lágyító anyagok, tapadást és kopást javító anyagok alkotják. A különböző típusú gumiabroncsokat a szövetváz szerkezete alapján lehet megkülönböztetni. A radiál abroncsoknál nagy oldalvezető erőknél is kisebb az oldalkúszási szög és a gördülési ellenállás, mint a diagonál abroncsoknál. A felfekvő felületen a felületi nyomás eloszlása lényegesen egyenletesebb, mint a diagonál abroncsnál. Gördülési ellenállása kisebb. Kisebb önsúly mellett nagyobb terhelhetőség jellemzi. Esős időben nagyobb fékerő valósítható meg és kevésbé hajlamos az aquaplaning jelenségre. A korszerű személygépkocsikban ma már nem használnak diagonál abroncsokat.

Gumiabroncs Jelölések és Kopás

A gumiabroncsok peressége fokozatosan csökkenő tendenciát mutat. A sebességhatár az adott gumiabroncs használata esetén a jármű határsebessége a megjelölt betű alapján kiolvasható az ECE táblázatból. Ma már az Y jelzés is előfordulhat, ami 300 km/h határsebességet jelöl. Teherautóknál a sebességhatár jelölése általában a K-L-M betűkre terjed ki, ami 110-120-130 km/h a maximális sebességet jelent.

(Ez a táblázat a szövegben említett ECE táblázat egy részét illusztrálja, hozzávetőleges értékekkel.)

Vizsla Utca: Futómű Beállítási Tippek

A kopásmutató (TWI) a futófelület gumielemei között, azoknál alacsonyabban összefutó gumigátat alakítanak ki, amelyik a megengedettnél nagyobb gumikopás esetén összeér az elemek felső síkjával. A gumiabroncs futófelületének a mintaárok mélysége szorosan összefügg a jármű fékezhetőségével. Számos kísérlet mutatja, hogy a mélység csökkenésével a teljes fékezés fékútja exponenciálisan növekszik. Például autóbusszal 8 mm profilmélységű új gumiabroncsokkal végzett fékezési kísérletek során 100 km/h sebességről a megállásig tartó teljes fékezés fékútja 70 m volt. 4 mm profilmélységű kopott abroncsokkal a fékút már 80 m-re adódott, míg 1 mm mélységnél a fékút már a 120 métert is elérte. A gumikopás alapján a futómű és a fékrendszer beszabályozására, meghibásodására is lehet következtetni. Az előírtnál nagyobb gumiabroncs végnyomásnál a futófelület középső része egyenletesen kopik, alacsony guminyomásnál a futófelület két szélén jelentkezik a folyamatos kopás. A futófelület egyik szélének folyamatos kopása a futómű geometria helytelen beállítására utal. A DOT kód az amerikai közlekedési hatóság (Departement of Transportation) vizsgálati száma, mely a gyártó cégről, a méretekről és a kivitelezés időpontjáról tájékoztat.

Keréktárcsa

Ennek az összetett alkatrésznek az egyértelmű elnevezéséről még szakmai viták folynak. A szakzsargon nyelvben ez a felni, amely a német Felge szóból magyarosodott, kerékpánt és a tárcsa, vagy tányér együttesére utal. Jelen tárgyalásunkban a keréktárcsa kifejezést alkalmazzuk, amely a gumiabroncsot megtartó kerékpántból és a kerékpántot a kerékaggyal összekapcsoló tárcsából áll. A kerékpánt a gumiabroncs nyitott keresztmetszetét zárja le. A kerékpánt és a gumiabroncs között a fékezés vagy hajtónyomatékot a két felület súrlódásából adódó erőkapcsolat viszi át. Személygépkocsik kerékpántjain a váll meredeksége 5°-os, haszonjárműveknél a jóval nagyobb nyomatékok átvitele érdekében alkalmazzák a meredek peremes vagy a lépcsőzött mélyágyas kerékpántot. Tömlő nélküli gumiabroncsot csak dudorral ellátott keréktárcsára lehet szerelni. Kétféle változatát alkalmazzák. A jobban kiemelkedő a H-jelű (Hump vagy Höckler) a laposabb a C-jelű.

Kerékcsapágyazás és Hajtótengely

A forgó kerék és a felfüggesztési rendszer külső csuklóit magába foglaló csonkállvány között a kerékcsavarok, a kerékagy, a csapágy és a tengelycsonk teremti meg az erőkapcsolatot. A csavarkötés formája lehet lapos alátétes, ha a keréktárcsát a kerékagy vezető pereme központosítja. A kerékcsavarok anyaga legalább 8.8 szilárdságú acél. Szabadon futó keréknél a tengelycsonk tömör, arra kívülről csatlakozik a kerékagy. Hajtott keréknél a forgató tengely személygépkocsiknál alakzáró kötéssel vagy kerületi csavarozással közvetlenül a kerékagyhoz kapcsolódik és a cső formájú tengelycsonk a csapágyazás közvetítésével kívülről támasztja alá a kerékagyat. A kerekek csapágyazásának konstrukcióját elsődlegesen meghatározza a kerék funkciója.

Hajtott kerekeknél a hajtótengely és a kerékagy csapágyazása együttesen alkotják a kerék csapágyazását, megvezetését. A korszerű gépjárműveknél olyan csapágyazási struktúra kialakítására törekednek, amely a hajtótengely igénybevételének egyszerűsítését, csökkentését eredményezi. A hajtótengely elsődleges funkciója a kerék felé a forgatónyomaték közvetítése, ez csavaró igénybevételnek teszi ki a tengelyt. Ha a hajtó tengelynek nem kell részt vállalni a kerék vezetésében, tartásában, akkor teljesen tehermentesített hajtótengely megnevezés illeti. Ha a hajtótengelyre közvetlenül illeszkedik a kerékagy, akkor a tengely a csavarónyomaték mellett már húzó-nyomó, nyíró és hajlító igénybevételt is kap. Ezt nevezik nem tehermentesített hajtó-tengelynek. A két struktúra közötti átmeneti konstrukció megnevezése: félig tehermentesített tengely.

Kerékcsapágy Generációk

1. Első generációs kerékcsapágy: A kerékagy és a tengelycsonk közé 2 darab, szabványos gördülőcsapágyat építenek be. Kisebb személygépkocsiknál ez egyszerű mélyhornyú golyóscsapágy, nagyobb személygépkocsiknál, haszonjárműveknél kúpgörgős csapágy lehet.
2. Második generációs csapágyak: Elsősorban a McPherson-féle futóművekhez fejlesztették ki. Két ferde hatásvonalú golyóscsapágy integrálásával alakult ki egy olyan speciális csapágyegység, amelyik kenése egész élettartamára elegendő, a két külső gyűrű eggyé vált, a tömítést a csapágy gyűrűk közé illesztett teflon gyűrűk szolgálják. Ennek a generációnak az előnye, hogy nincs szükség szereléskor a tengelyirányú csapágyhézag beállítására, kisebb a tömege, utólagos kenést nem igényel. Hátránya, hogy nem univerzális, minden járműtípushoz egyedileg kell kifejleszteni és gyártani.
3. Harmadik generációs csapágyazás: További specializáció révén alakult ki. A külső gyűrűk teljesen eltűntek, a golyók vagy kúpgörgők pályáját a kerékagyban képezik ki.
4. Negyedik generációs csapágyazás: Már mindkét csapágy gyűrű elmarad, a gördülőelemek pályáját a kerékagyhoz illetve a tengelycsonkban munkálják ki. Újabban olyan integrált szerkezeteket is gyártanak, amelyeknél a kerékagy, és a homokinetikus féltengelycsukló háza is egy alkatrészt képez.

A Futómű Beállítás Fontossága és Paraméterei

A futómű beállításának optimális értékeit a gyárak minden kocsitípushoz pontosan megadják. A futómű beállítás során megvizsgálják, hogy az autó kerekei a gyártó által megadott értékeknek megfelelően, egymással összehangolva futnak-e az úton. Ellenőrzik, hogy a futómű a gyártó által megadott értékekre van-e beállítva, eltérés esetén elvégzik a szükséges beállításokat. A futómű beállítás célja, hogy a felfüggesztés megfeleljen a gyári előírásoknak és csökkenjen az idő előtti gumiabroncs kopás.

Fűtőmű beállítási lehetőségek

A kerékfelfüggesztés feladata a jármű súlyát és a tömegerőt a kerekek között, lehetőleg arányosan elosztani, melyeket mindig gyárilag állapítanak meg. Az útfelület és a kerék között keletkező erőknek megfelelően a kerekeknél különböző geometriai beállítást kell megvalósítani.

Főbb Beállítási Paraméterek

• Kerékdőlés: A kerék síkja a függőlegestől általában eltérő. A gépkocsi hossztengelyéhez képest a kerekek felső széle kifelé vagy befelé dől. A dőlés mértéke típusonként változik. A kerékdőlés szöge ellenőrzésének célja, hogy a gumiabroncsok haladás közben egyenletesen érintkezzenek az aszfalttal. A rosszul beállított kerékdőlést akár te magad is láthatod: a helytelen beállítás úgy néz ki, mintha a kerekek terpeszben állnának. Ha rossz a kerékdőlés, akkor a gumiabroncsok belső vagy külső éle jobban fog kopni, emellett a gépjármű stabilitásának csökkenésével is számolnunk kell.
• Kerékösszetartás: Felülnézetben a kerekek egymástól mért távolsága az első tengely előtt és mögött nem egyezik meg. Ha a tengely előtt kisebb ez a távolság, akkor kerékösszetartásról, ha mögötte kisebb a távolság, akkor széttartásról van szó. A kerékdőlés hatására a kerekek a dőlés irányába igyekeznek elkanyarodni, és az ebből adódó igénybevételt csökkenti, illetve ellensúlyozza az összetartás. A kerékösszetartás a gumiabroncsok elülső és hátsó része közti távolságot méri. Ha a gumiabroncsok elülső végei közelebb vannak egymáshoz, akkor a kerekek összetartanak. Ha a gumiabroncsok hátsó végei vannak egymáshoz közelebb, akkor a kerekek széttartanak. Ilyenkor a gumiabroncsok kopása a belső oldalról kezdődik el, és a jellegzetes, kézzel is kitapintható fűrészfogas kopás alakul ki.
• Csapterpesztés: A csapterpesztés hatására a kerék talppontja és a csapszeg képzeletbeli meghosszabbított alsó és felső gömbcsuklóvonala a talajon közelebb kerül egymáshoz, így a talajellenállás nyomatékának karja csökken, könnyebb lesz a kormányzás. A csapterpesztés adja a kormány visszatérítő erejét.
• Utánfutás: Elősegíti az egyenes úton való haladást. A csapszeg középvonalának elvi meghosszabbítása, pozitív dőlés esetén haladáskor megelőzi a kerék talppontját, vagyis a gépkocsit mozgató erő mintegy maga után húzza a kereket.
• Kanyarodási szög: A kanyarodási szög beállításával finomíthatóak a csapterpesztés, kanyarodási szögeltérés és az utánfutás beállításai.

Mikor Van Szükség Futómű Beállításra és Mik a Hibajelek?

Számos oka van annak, hogy miért nem szabad elhanyagolni a futómű rendszeres ellenőrzését. Sajnos az autó műszerfalán nincs olyan lámpa, amely jelezné, hogy a futómű helytelenül áll. A rossz minőségű utak eleve nem tesznek túl jót a futóműnek, márpedig a magyarországi viszonyok ilyen tekintetben nem túl kedvezőek. Kátyúkban is bővelkednek, így óhatatlanul is belehajthat egybe az ember, ami elállítódáshoz vezethet. A helytelen parkolási szokások és a gumiabroncsot ért erőteljes fizikai behatás szintén szükségessé teheti a felfüggesztés javítást. Szezonális gumicserénél, defekt utáni kerékcserénél, járdaszegélynek ütközés esetén vagy futómű alkatrész cserénél a futómű ellenőrzése és szükség szerint a futómű karbantartása, a futómű javítása különösen fontos.

Figyelmeztető Jelek, Amikor Eljött az Ideje a Beállításnak

• Egyenlőtlen kopás a gumiabroncsokon: Ha a gumik nem egyenletesen koptak meg, az a futómű elállítódására utal. Az egyenlőtlen kopás a belső vagy külső oldalon, illetve a fűrészfogas kopás mind jellegzetes tünetek.
• Nem tér vissza egyenes irányba a kormány kanyarodást követően: Ez a csapterpesztés és az utánfutás hibás beállítására utalhat.
• Egyenes úton történő haladás közben nem megfelelő az autó egyenesfutása: A kormány jobbra vagy balra húz, ami az egyik legáltalánosabb futómű hiba, és általában a beállítás hiányából történik.
• Kis szögben bevett kanyarnál is hangos nyikorgás hallható: Ez futóműhibára utalhat.
• A kormány ráz: Amikor a kormány ráz, azt okozhatja a kopott gumi is, illetve a rosszul elvégzett gumicsere, de ha ezekkel nincs gond, akkor bizony futóműhibáról van szó. Ez a hiba általában meghatározott sebességtartományok között mutatkozik meg.
• Az autó fékezéskor oldalra mozdul: Ez a jelenség általában akkor tapasztalható, ha a függőleges stabilizátorpálcák vagy a vízszintes stabilizátorrúd szilentek elkopnak.
• Kopogó hang kanyarban és rázós úton: Ezt a hibát a lengőkar gömbfej meghibásodása okozza. Ha kopott a gömbfej, az alkatrész lógni fog, ez pedig kopogó hangot okoz.
• Pattog a kaszni, csúszásra hajlamos: Ez a hiba általában nem olyan nagy, leggyakrabban a túlságosan felfújt abroncsok okozzák, melyek nagyon kemények lesznek, és a kaszni pattogni fog. A lengéscsillapító hiba jelei közé is tartozik a kasztni pattogása, kilengése. Pick up esetében a lengéscsillapító ellenőrzésnek egyszerű módja, ha a platón ugrálva megnézzük, hogy mennyire csillapítja, nem jó, ha folyamatosan hintázó mozgást tapasztalunk.
• A futómű az egyenetlen úttesten „felüt”: Ebben az esetben a lengőkarral van gond, és a megoldást a lengőkar szilent cseréje fogja jelenteni. A szilentek gumiból készülnek, könnyen tönkremennek, megkeményednek, esetleg elvesztik a rugalmasságukat, megrepedeznek, de akár el is szakadnak.

Amennyiben a fentiek közül bármelyik hibát érzékeljük, ne halogassuk a javítást, ellenkező esetben nemcsak a saját, de mások testi épségét is veszélyeztetjük. A futómű okozta gondok lehet, hogy nem tűnnek elsőre annyira nagy problémának, viszont ha nem orvosoljuk őket, akár azt is kockáztathatjuk, hogy az autó irányíthatatlanná vagy nehezen irányíthatóvá válik, ez pedig már alacsony sebesség mellett is meglehetősen balesetveszélyes.

A Futómű Beállítás és Javítás Folyamata

A futómű beállításához speciális felszerelés szükséges, ami egy számítógépes rendszerre van kötve. A számítógépben az autó forgalmi engedélye alapján beállítják az autó típusát, és a szoftver ez alapján már tudja, hogy melyek a gyártó által javasolt beállítások. Ezután a mérőfejek a kerekekre kerülnek. A képzett szakembereink modern számítógépes diagnosztikai eszközzel ellenőrzik a felfüggesztés beállítását és a gumiabroncsok futását. Amennyiben a futómű bemérését követően a kapott adatok eltérnek a gyári beállítási adatoktól, a futómű geometria korrekcióra szorul. A teljes futómű beállítást javasoljuk annak ellenére, hogy a legtöbb autó elsőkerék meghajtású.

Olykor a felfüggesztés beállítása nem elegendő a sérült, elkopott alkatrészek miatt. A futómű javítás során a beállítások módosítása mellett az alkatrészek cseréje is szükséges. Ez általában magasabb anyagköltséggel és munkadíjjal járó javítási munkálat. A futómű javítás során a felfüggesztés sérült alkatrészeit lecserélik. Az érintett alkatrészek lehetnek: csonkállványok, féltengely, féltengely gumiharangok, féltengelycsuklók, kerékagyak, kerékcsapágyak, kormánygömbfejek, kormányösszekötő rudak, lengéscsillapítók, rugók, stabilizátor rudak, szilentek, teljes lengőkarok, toronycsapágy.

Gyakoriság és Költségek

Gyártói útmutatás általában nincsen a futómű beállítás gyakoriságát illetően. Ugyanakkor mi azt javasoljuk, hogy a magyar utak állapotára tekintettel legalább évente, de inkább félévente, a szezonális kerékcsere után mindig ellenőriztesd a futómű beállításait. A futómű beállítás 30-120 percet vesz igénybe. Amennyiben az ellenőrzés során sérült alkatrészeket fedeznek fel a szakemberek, a javítási idő hosszabb is lehet. A futómű beállítás ára több tényező függvénye. Elsősorban a jármű kategóriája a mérvadó, de a kerék mérete, a futómű elállítódásának mértéke is lényeges. Mivel a felfüggesztés befolyásolja a vezetési élményt, a gépjármű állapot megőrzését és a biztonságos közlekedést, így javasoljuk, hogy válasszon kedvező ár-érték arányú és megbízható műhelyt!

tags: #miért #nem #egyformák #a #futómű #oldalak

• Tankolási problémák a Daewoo Kalos-nál?
• Régi KNYKK buszok Magyarországon
• így működik az Autonóm Vészfékező Rendszer a Hyundai modellekben
• Fotengely szíjtárcsa csere útmutató
• Megbízható megoldás a Grande Punto csomagtérajtóhoz