A Kipufogórendszer Átfogó Kézikönyve: Felépítés, Karbantartás és Homologizáció

Nem volt olyan rég, amikor a motorból távozó égéstermék elvezetésére szolgáló csövek az egyik alappillérét jelentették a személygépkocsik teljesítmény-növelésének. Mindazonáltal amíg létezni fognak a belső égésű motorok, addig ez a látszólag elhanyagolható elem kulcsfontosságú szerepet tölt majd be a járművek működésében. A kipufogó vezeti el a motorból az égéstermékeket, s a legtöbb esetben ez az egyik leggyengébb alkatrésze az autónak. Mivel a kondenzvíz összegyűlhet a kipufogó rendszerében, így nagy a veszélye a rozsdásodásnak, s ennek eredményeként a kipufogó valamelyik része cseréjének.

A kipufogórendszer magas műszaki színvonalú termék, melynek szigorú törvényi előírásoknak kell megfelelni. Fontos szerepet játszik a zaj- és környezetvédelemben, illetve a motor teljesítményében. A tökéletes kipufogórendszer biztosítja, hogy a levegő és az üzemanyag aránya mindig helyes legyen, és a motor minimális üzemanyag-fogyasztás mellett maximális teljesítményt fejtsen ki. Ezek a tényezők meghosszabbítják a motor más fontos részeinek, a szelepek, a kipufogódobok, a katalizátorok és a lambdaszondák élettartamát is.

A Kipufogórendszer Felépítése és Működése

A kipufogórendszer több, mint az autó hátulján kilógó cső, valójában a motornál kezdődő és egészen az autó hátuljáig tartó kamrák és csövek rendszere. A felépítése persze nem egységes, autótípusonként vannak eltérések, vagyis egyáltalán nem mindegy, hogy benzines vagy dízelautóról van szó. Általánosságban elmondható, hogy a kipufogórendszer hozzávetőleg 3 méter hosszú, és hat fő eleme van: a kipufogó dob, a részecskeszűrő (diesel particulate filter, röviden DPF), a katalizátor, a lambda szonda, vagy más néven oxigénszenzor, a leömlőcsonk, és a flexibilis cső.

Fő részei: kipufogócsonk, leömlőcső, kipufogódobok, kipufogócsövek, rezgéscsillapítók (flexibilis tagok), katalizátor, bilincsek, gumifelfüggesztők. Korszerűbb dízelautók kipufogórendszere részecskeszűrővel is el van látva.

A motorból a leömlő csonk gyűjti össze az égéstermékeket, ahol az egymás mellett lévő hengerek ebbe a közös csonkba pufognak ki. A legtöbb sorozatgyártású motorban az leömlő egy olyan szerelvény, amely két vagy több henger kipufogógázát egy csőbe gyűjti össze. A raktáron gyártott autókban az leömlőcsövek gyakran öntöttvasból készülnek, és olyan anyagtakarékos tervezési jellemzőkkel rendelkezhetnek, mint például a legkevesebb fém felhasználása, a legkevesebb hely elfoglalása, vagy a legalacsonyabb gyártási költség.

Tegye sportosabbá Skoda Superbjét króm kipufogóval

A flexibilis betét nyeli el a motorból érkező rezgéseket, így azok nem haladnak végig az egész kipufogó-rendszeren. A betét képes bármilyen irányba elmozdulni, levezetve a rezgőmozgást.

A középső dob a következő elem, mely dupla csőként funkcionál, rekeszekre osztva. A rekeszek felváltva üresek vagy hangtompító anyaggal tömöttek, így a beáramló égéstermék lelassul, s a hanghatások egy része is elnyelődik. Az eredeti hangtompítók általában csökkentik a kipufogócső zajszintjét azáltal, hogy visszaverik a hanghullámokat a kipufogó hátuljáról, elejéről és oldaláról. A palack hangtompítók (más néven “ágyúk” vagy “hotdogok”) olyan egyenes kialakítású hangtompítók, amelyek egy belső perforált csőből, egy külső tömör csőből és a két cső közötti üvegszálas hangszigetelésből állnak. Gyakran kisebb az ellennyomásuk, mint az eredeti kipufogódoboké, de nem hatékonyak a zajszint csökkentésében. A hangtompítók másik elterjedt típusa a kamrás hangtompító, amely a tágulási kamra üregében koncentrikus vagy excentrikus csövek sorozatából áll. Ezek a csövek lehetővé teszik a hang bejutását, és a hanghullámokat visszaverik a cső zárt, lapos végeiről. A rezonátorok olyan csőszakaszok, amelyek nagyobb átmérőre tágulnak, és lehetővé teszik a hanghullámok visszaverődését a falakról és kioltják, ezáltal csökkentik a zajszintet.

A kipufogó végének szinte semmilyen fontos szerepe nincs a kipufogás rendszerében, csupán kivezeti a gázokat a hátsó dobból. Ez az alkatrész is a kipufogó tuning kedvelt terepe, hiszen nagyon sok optikai tuning szerelhető fel erre a helyre. A kipufogócső végső hosszának vége, ahol az a szabadba távoznak a gázok, általában a kipufogórendszer alkatrészének egyetlen látható része a járműben, gyakran csak egyenes vagy ferde vágással végződik, de tartalmazhat egy díszes kipufogócsonkot is. Gyakran nagyobb csőből áll, mint a kipufogórendszer többi része.

A kipufogó működése tehát nemcsak az autó megfelelő működése szempontjából fontos, de a komfortérzetünk és a környezet szempontjából is. Csökkenti az elégetett üzemanyag által keletkezett gázok hangerejét, sebességét, hőmérsékletét, valamint a katalizátorral ellátott gépkocsiban a káros anyagokkal telített kipufogó gázokat átalakítja, és a szabadba vezeti. Csökkenti a kibocsátott gázok hőmérsékletét. Az égésgázok, amikor kikerülnek a motorból, akár 900°C hőmérsékletet is elérhetnek. A kipufogórendszer egyik feladata, hogy ezt a hőmérsékletet csökkentse. Csökkenti a belső és a külső zajártalmat, melyet a motorban történő robbanások idéznek elő. Növeli a motor hatékonyságát. Hozzájárul az autó teljesítményének és a nyomatéknak a javításához, valamint a fogyasztás csökkentéséhez.

A négyütemű motorok esetében a kipufogógáz kiáramlási energiája, amellyel elhagyja a kipufogó-rendszert, kulcsfontosságú. A szelep-összenyitás a levegő-üzemanyag keverék elégetésére szolgáló kamra különleges alakja miatt szükséges: ahhoz, hogy az égésteret a kipufogási ütemben teljesen megtisztítsák az elégett üzemanyagtól, egy kicsivel a kipufogószelep zárása előtt ki kell nyitniuk a szívószelepet, azaz egy bizonyos (milliszekundumban mérhető) időre mindkét szelepnek egyszerre kell nyitva lenni. Így a tiszta üzemanyag ki tudja lökni az elégett üzemanyagot a kamrából, és a négyütemű ciklus tökéletesen tiszta levegő-üzemanyag keverékkel kezdődhet újra, ezáltal maximális motorteljesítmény érhető el a ciklus során.

A hővédő lemez szerepe az autóban

A Katalizátor Fontossága

Az Európai Unió tagországaiban kötelező minden új gépjárművet katalizátorral felszerelni. Az általános közvélekedéssel ellentétben, ennek az intézkedésnek köszönhetően a kipufogórendszer a négyütemű motorok egyik legkifinomultabb részévé vált, hiszen az ellennyomási (fojtási) szintje a motor teljesítményét közvetlenül befolyásolja. Az autó katalizátorának fő célja a szénhidrogének, szén-monoxid és nitrogén-oxidok légkörbe történő káros kibocsátásának csökkentése. Úgy működnek, hogy a szennyezett kipufogógáz-komponenseket vízzé és szén-dioxiddá alakítják át.

A katalizátor oxidálja a szennyező anyagokat, a szén-monoxidból szén-dioxidot, a nitrogén-oxidból nitrogéngázt és oxigént, a szénhidrogénekből pedig szén-dioxidot és vizet készít. A katalizátor rozsdamentes acéltokból, hőszigetelő rétegből és egy nemesfémekkel bevont kerámiaszűrőből áll. A nemesfémek a környezetre ártalmas gázokat kémiai reakció során jóval kevésbé szennyező gázokká alakítják át. Szén-monoxid, szénhidrogén, nátrium: megannyi különösen káros kipufogógáz, melyeket a katalizátor 90%-ban ártalmatlanít.

Óvatosnak kell lenni az üzemanyag-, és olajadalékokkal, mivel ólmot, vagy olyan hasonló anyagokat tartalmazhatnak, melyek csökkentik a katalizátor élettartamát. A motor alkotórészeinek, a gyertyáknak, légszűrőknek a tökéletes működése révén elhárulhat a katalizátor súlyos károsodásának veszélye. Az univerzális vagy általános katalizátorok fő előnye az, hogy egy típussal a gépjárműmárkák széles körét lefedhetjük. Katalizátorcsere esetén az univerzális katalizátorok megfizethető alternatívát jelentenek az autógyári katalizátorokkal szemben. A szerviznek kevesebb alkatrészt kell készleten tartania, mégis teljes típusválasztékot tud nyújtania.

A Kipufogórendszer Anyagai és Gyártása

Az utóbbi időben az Európai Unióban minden kipufogódob és csőgyártó elsősorban alumíniumbevonatú acélt használ a termelési folyamat során. Mind az utángyártott piac számára előállított márkák, mind a kereskedelmi ellátásra termelő gyári, eredeti alkatrészgyártók alumíniumbevonatú acélt alkalmaznak ezekben az egységekben. Az alumíniumbevonatú acél két anyagból áll, rétegelt acélból és alumíniumvédőrétegből. Ha az acélréteget csak az egyik oldalán fedjük be alumíniummal, akkor egyrétegű alumíniumbevonatú acélról beszélünk, ha viszont mindkét oldalán alumíniummal vonjuk be, kétrétegű alumíniumbevonatú acélról beszélünk. A korrózióállóság mértéke a rétegelt acélt védő alumíniumréteg vastagságától függ.

A vásárolt alumíniumbevonatú acél minőségét úgy állapíthatjuk meg, hogy megvizsgáljuk a gyártó által megadott számot, amely a rétegelt acél egy négyzetméterére eső alumínium védőréteg gramban meghatározott tömegét mutatja. Ezt a számot az "egyrétegű" vagy "kétrétegű" szó követi, amely azt jelzi, hogy az acél egyik vagy mindkét oldalát védi-e alumínium réteg. Tehát a "120gr/négyzetméter kétrétegű" jelzés azt jelenti, hogy az alumíniumozott acél mindkét oldalát 120 gramm alumínium borítja. (Az ilyen jó minőségű alumíniumbevonatú acélt az eredeti alkatrészeket gyártók használják a kereskedelmi forgalomba hozott termékeikhez, valamint az utángyártók a homologizált gyártáshoz.)

Vélemények a krómozott Mazda 6 felnikről

Az olcsóbb kipufogódobok gyártói általában, amellett, hogy nem követnek semmilyen homologizációs irányelvet, nagyon gyenge minőségű, azaz alacsony alumíniumtartalmú alumíniumbevonatú acélt használnak, bizonyos esetekben pedig lágyacélt alkalmaznak a kipufogódobok belső csöveiben. Emiatt a belső korrózió rövid időn belül jelentős hatást gyakorol a rendszer ellennyomására, ezen keresztül pedig a motor erejére és fogyasztására is. A tapasztalatok alapján a gyári kipufogók sokszor gyengébbek az utólagosan beépíthető rendszereknél, köszönhetően az alacsonyabb költségekre való törekvésnek.

Kipufogó Hibák és Jeleik

Sokan nem is gondolnák, de a kipufogó hibák meglehetősen gyakoriak. A felismerésük viszont a legtöbbeknek gondot okoz, mert nem is tudják, hogy az, amit tapasztalnak, az egy kipufogó hiba jelzés. A kipufogó bizony elég gyakran meghibásodik, amin persze érthető, hiszen egyrészt egy olyan alkatrészről van szó, amely nagyon magas hőfokon működik, másrészt az időjárás viszontagságainak sem kímélik. A kipufogó hiba jelek egy részét sok autós azonnal felismeri, ám akadnak olyan jelzések is, melyek felismerése sokaknak okoz gondot. Egy laikus számára kipufogó csak az autó alatt, hátul kilógó alkatrészt jelenti, és ennek meghibásodását tudja is azonosítani.

Mivel a kipufogórendszer több alkatrészből áll, a meghibásodás nem csak annyit jelent, hogy esetleg rozsdás vagy lyukas a kipufogócső hátul. A kipufogó hiba jeleket több dolog is okozhatja, hiszen nemcsak egy alkatrész tud meghibásodni. Gyakori, hogy a katalizátor hibásodik meg, mely kihat az autó teljesítményére és fogyasztására, de a lambdaszonda is gyakran okoz gondot. Ha felvillan a motorhiba lámpa, akkor már sejthetjük, hogy valami gond van, azt viszont sokan nem tudják, hogy pontosan mi is lehet a gond. Pedig az egyes meghibásodásoknak egyértelmű jelei vannak.

Érdemes pár szóba kitérni a leggyakoribb kipufogó hibákról, és ezek hibajeleiről:

• Az eltömődés egy gyakori gond, ami leginkább akkor jelentkezik, ha elfeledkezünk a kipufogórendszer tömítettségének ellenőrzéséről. Ennek a hibának van egy egyértelmű jelzése, mégpedig a katalizátor-test vörös izzása. Ilyenkor mindenképp érdemes felkeresni az autószerelőt.
• A lambdaszonda meghibásodás is meglehetősen gyakori, amit abból sejthetünk, hogy felvillan a sárga check engine lámpa, és az autó nehezebben indul. Bár sokan nem veszik komolyan ezt a hibát, de a helyzet az, hogy akár a motor meghibásodásához is vezethet, így mindenképp fontos, hogy szerelő lássa az autót.
• A katalizátor meghibásodása sem ritka, melyet onnan tudhatunk, hogy a motor teljesítménye csökken, a fogyasztás viszont nő. A katalizátor hiba oka többféle lehet, okozhatja az elöregedés, de fizikai sérülés is. A katalizátorok ellennyomást okozhatnak, ha nem a szükséges áramlási sebességre vannak tervezve, vagy ha eltömődtek. Ilyen helyzetekben a katalizátor korszerűsítése vagy eltávolítása növelheti a teljesítményt magas fordulatszámon.

A kipufogó hiba jelek azonosítása persze nem mindig egyértelmű, viszont vannak olyan jelzések, melyek arra utalnak, hogy mindenképp keressük fel a szerelőt, mert javításra lesz szükség. Ha bármelyik jelzést tapasztaljuk, azonnal keressük fel az autószerelőt, ugyanis, ha nem foglalkozunk a dologgal, mondván, csak a kipufogó a gond, így még elmegy az autó, akkor a motor épségét kockáztatjuk, és ami kipufogó hiba jelnek indul, az akár komoly meghibásodáshoz is vezethet. Arról már nem is beszélve, hogy a kipufogó hibája miatt megnőhet a káros anyagkibocsátás, ami rendkívül nagy terhet ró a környezetre.

Mi idézi elő a kipufogó elhasználódását? A magas hőmérséklet. A kipufogórendszer rosszul van rögzítve, vagy valamelyik eleme kilyukadt. Mit tegyen? Ha időnként hosszabb utat tesz meg autójával, elősegíti azt, hogy a kipufogórendszerben felgyülemlett kondenzvíz elpárologjon, a katalizátor, és a részecskeszűrő kiégjen.

A katalizátor meghibásodásának okai lehetnek a rossz motorbeállítás, üzemanyag jutott a kipufogórendszerbe, olaj vagy fagyálló került a kipufogórendszerbe, elhasználódtak a gyújtógyertyák, vagy gyertyavezetékek, nem megfelelően működik a lambdaszonda, vagy úgy üzemeltetjük az autót, hogy a motorkontroll-lámpa világít.

Az Ellennyomás Szerepe a Motor Teljesítményében

A kipufogórendszerben alkalmazott ellennyomás a szelep összenyitási időtől függ, amely előre be van állítva, és a vezérlőtengely bütykeinek formája határozza meg. Az ellennyomás mértéke kritikus a motor megfelelő működéséhez. Ha az ellennyomás nem optimális, komoly problémák léphetnek fel:

A katalizátor magja olvadni kezd, mert az el nem égett levegő-üzemanyag keverék - amely a szelepösszenyitási idő alatt kiszökik az égéstérből - eléri az 500°C és 900°C fok között működő mag felszínét, automatikusan elkezd égni (1800°C fokon), ezáltal a felszínen mikroméretű olvadt területek keletkeznek. Ha a probléma továbbra is fennáll, akkor a katalizátor egy bizonyos idő alatt teljesen tönkremegy.

A Kipufogórendszer Homologizációja

A kipufogórendszerek különböző alkatrészeinek (kipufogódobok és katalizátorok) homologizációja az eredeti alkatrészek és az utángyártott piacra készült alkatrészek harmonizációs folyamatát jelenti. Ez a folyamat mind a gépkocsihasználók, mind az autószerelő számára garantálja, hogy a beszerelt egység az ellennyomási tényezők és a zajszint szempontjából megfelel a gépjárműgyártó által készített eredeti alkatrésznek. Fontos megjegyeznünk, hogy nem homologizált kipufogódobot és katalizátort tilos beszerelni, az ilyen tevékenység az Európai Unióban törvényellenes, éppúgy mint a nem homologizált gumiabroncsok alkalmazása.

A homologizációs iratok megtekintésekor mindig meg kell győződnünk arról, hogy helyes formátumban készült-e (minden európai uniós országban szabványos formátum van meghatározva, és a szabvány az Európai előírásokban, valamint az ENSZ 103-as szabályzatában is szerepel), valamint rendelkezik-e az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium illetékes tisztségviselőjének aláírásával és pecsétjével. Az ilyen termék vásárlásakor különleges figyelemmel kell eljárnunk, és meg kell bizonyosodnunk róla, hogy a katalizátor valóban homologizált (figyelmesen olvassuk el a homologizációs kódokat, és kérjük a homologizációs dokumentumokat). A katalizátor vagy a kipufogódob európai uniós homologizáltságáról úgy győződhetünk meg, hogy ellenőrizzük a termék burkolatának alsó részén található homologizációs kódot. A kódnak mindig az említett helyen kell lennie, mert az állami gépjármű műszaki vizsga során is ellenőrzik.

A homologizációs vizsgálatokat külső laboratóriumok végzik, mint például Németországban a TÜV vagy Spanyolországban az INTA, de minden európai országban egyedül az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium jogosult a homologizációs tanúsítvány kiadására.

A homologizációs tesztek típusai:

1. Statikus zajszintmérés: A gyári kipufogó-rendszerrel felszerelt gépkocsi sebességváltóját üresbe állítva, az ellenőr megméri a gyári kipufogó-rendszer zajszintjét, miközben a motort a műszaki leírásban meghatározott, maximális teljesítményhez szükséges fordulatszám 2/3 -áig gyorsítják fel. Ezután az eredeti kipufogót a homologizálni kívánt utángyártott kipufogóra cseréljük, és megismételjük a tesztet. A teszt csak akkor sikeres, ha az utángyártott termék zajszintje mindig alacsonyabb, mint az eredeti alkatrészé, és mindig 72 dB alatt marad.
2. Dinamikus zajszintmérés: Ez a teszt hasonló az előzőhöz, de pályán hajtják végre, miközben a kocsi mozog. A zajszintet mikrofonokkal mérik. A vizsgálat elvégzéséhez a kocsinak második és harmadik sebességfokozatban kell haladnia, miközben a motort a műszaki leírásban meghatározott, maximális teljesítményhez szükséges fordulatszám 2/3-áig gyorsítjuk fel. A teszt csak akkor sikeres, ha az utángyártott termék zajszintje mindig alacsonyabb, mint az eredeti alkatrészé, és mindig 72 dB alatt marad.
3. Ellennyomás teszt: Az első teszt során a motort egy bizonyos fordulatszámtartományban járatva megmérjük a teljes mértékben gyári, eredeti alkatrészekből álló rendszer egyes elemeinek ellennyomási értékét. Ezután a tesztelni kívánt alkatrészt kicseréljük, és megismételjük ugyanezt a vizsgálatot. A teszt csak akkor sikeres, ha a két vizsgálat közötti ellennyomás-különbség kevesebb, mint 25%, vagyis az utángyártott piac számára homologizálni kívánt termék ellennyomási értéke legfeljebb 25%-kal lehet nagyobb, mint az eredeti gyári alkatrészé. A kipufogógyártók számára ez a legnehezebb vizsga, hiszen ahhoz, hogy az előző két zajszinten átmenjenek, egy kicsivel nagyobb ellennyomásra van szükség, ugyanis így csökkenthető a kipufogó-rendszerből távozó gázok sebessége, és ezáltal redukálható a zajszint az eredeti alkatrészhez képest.
4. Illeszkedési teszt: Ez a vizsgálat azt ellenőrzi, hogy a homologizálni kívánt termék szerelvényei ugyanolyanok-e, mint az eredeti alkatrészé, és hasonló-e a formája.
5. Nemesfém tartalom vizsgálata: Ez a teszt csak a katalizátorok esetében végezzük el, és a vizsgálat alapján határozzuk meg, hogy a katalizátor magja mennyi nemesfémet (platinát, ródiumot, palládiumot) tartalmaz. Ez a vizsgálat garantálja a gépkocsihasználó számára, hogy a katalizátor nemesfémtartalma megfelel az Európai Környezetvédelmi Szabályzatban előírt mennyiségnek, s ezáltal képes a káros kipufogógázokat nem szennyező gázzá alakítani. A jármű használója számára is biztosítékot jelent, hogy a pénzéért azt kapja, ami jár neki, hiszen egyes nemesfémek nagyon sokba kerülnek.

Általában az univerzális katalizátorok nemesfémtartalma jóval alacsonyabb (kb. ötödrésze a homologizált termékek nemesfémtartalmának), emiatt az ilyen termékeknek általában az ellennyomási szintje sem megfelelő, mert nem egy konkrét motortípushoz tervezték őket.

Kipufogóvégek Karbantartása és Felületkezelése

Amíg a kipufogórendszer fő elemei jellemzően alumíniumbevonatú acélból készülnek, addig a látható kipufogóvégek kaphatnak különleges felületkezelést, mint például krómozást vagy polírozott fém bevonatot. Ha keres valamit, amivel megtisztíthatja a krómozott kipufogóvéget, ne keressen tovább. A Dodo Juice egy speciális kék vizecskét kínál, amely gyorsan kipolírozza az elhanyagolt fémet, krómot vagy alumíniumot. Elképesztő, milyen gyorsan működik ez a polírozó. A Motley Blue nagyszerű termék a kipufogóvégeken vagy a polírozott kerekeken. Újraéleszti a külső fém díszítőelemeket, és helyreállítja minden fém alkatrész matt megjelenését. Ezt a fém- és krómfényezőt a Mini Cooper S legújabb generációjának nagyon koszos kipufogóvégének fényesítésére használtuk.

Dodo Juice Motley Blue Metal Polish fém polírozóval való munka

1. A kipufogóvégeket mindig mossa le vízzel és autósamponnal, mielőtt polírozni megy őket, vagy használjon jó minőségű detailert.
2. Ezután fogjon egy erős tisztítószert (ha egy nagyon elhanyagolt kipufogót akar fényesíteni), és fújja rá a kipufogóvégre, hagyja rajta egy ideig, majd mossa le vízzel.
3. Szárítsa meg a kipufogóvégeket, és utána elkezdheti a polírozást.
4. A kipufogóvégek polírozásához pl. a Carbon Collective 350GSM Edgeless Panel Wipe Microfibre Cloth mikroszálas kendőt használjuk.
5. Fogjon egy kék ruhát, öntsön rá egy kis polírozószert, és közepes erővel kezdje el polírozni a kipufogót. Ismételje, amíg az összes feketeség el nem tűnik. Használat előtt mindig rázza fel jól a terméket.

A Mini Cooper S kipufogóját eléggé elhanyagolták. A kipufogógázok erősen ráégtek a kipufogó legvégén, és eltartott egy darabig, mire kifényesítettük - egy ilyen vég 60 percet vesz igénybe kézi polírozással, a gépi polírozás lényegesen gyorsabb. A kipufogóvéget is meg kell tisztítani alulról, ahol nem látszik. A kipufogó belső részének (magának a csőnek) a tisztításával is foglalkoztunk. A Mini kipufogójának alján már volt egy kissé sérült krómozott textúra, így a felületen apró dudorok "jöttek fel". Ezek magas hőmérsékleten keletkeznek, és ha évente legalább kétszer nem fényesítjük a kipufogót, sajnos visszafordíthatatlan károsodások keletkeznek, de szerencsére ez legfeljebb fél méterről látható.

A króm bevonat egy speciális felületkezelés, mely kiváló védő-díszítő tulajdonságai miatt terjedt el. A krómozási folyamat rendkívül energia-, vegyszer-, és munkaerő-igényes, és jellemzően egyedi, pótolhatatlan alkatrészek felújítására alkalmazzák. Azonban a kipufogórendszer fő alkotóelemei általában nem krómozottak, hanem speciális, korrózióálló bevonattal ellátott acélból készülnek, melyek karbantartása a fent leírt általános tisztítási és polírozási eljárásokkal történhet, különös tekintettel a rendszeres ellenőrzésre és a meghibásodások időbeni kezelésére.

tags: #nem #kromozott #kipufogo #információk

• Honda CRF hengerfej tudnivalók
• bowden karbantartás
• Beragadt tanksapka kinyitása
• Tudnivalók az ideiglenes rendszámokról
• Autósrádió videó előírások