Munkaszerződés gépjárműhasználattal: Amit tudni érdemes
A munkajogviszony létrejöttének első és legfontosabb feltétele a munkaszerződés megkötése. A munkaszerződés egy olyan hivatalos dokumentum, aminek megkötésével a munkáltató és a munkavállaló között munkaviszony jön létre. A munkaszerződés a felek, tehát a munkáltató és a munkavállaló kölcsönös és egybehangzó akaratnyilatkozata. A Munka Törvénykönyve meghatározza a munkaszerződés azon tartalmát, amelyben a feleknek minimálisan meg kell állapodniuk.
A Munkaszerződés Alapvető Elemei
A Munkaviszony Létrejötte és Formája
A Munka Törvénykönyve előírja, hogy a munkaszerződést írásba kell foglalni, hiszen ez biztosítja a felek jogainak bíróság előtti érvényesíthetőségét is. Az írásbeliség a szerződés alaki érvényességi kelléke. Mindenképpen ajánlatos azonban az írásba foglalás, enélkül ugyanis nehéz, sokszor szinte lehetetlen bizonyítani azt, hogy miben is állapodtak meg a felek. Fontos tudni, hogy az írásba foglalás elmulasztása miatt a munkaszerződés érvénytelenségére csak a munkavállaló hivatkozhat, méghozzá legkésőbb a munkába lépést követő 30 napos határidőn belül. Ha a munkáltató és a munkavállaló a gyakorlatban megkezdik a közös teljesítést (a munkavégzés és a bérfizetés elindul), az érvénytelenség gyakran helyreállítható.
A munkaszerződés tipikusan egy munkáltató és egy munkavállaló között jön létre. A törvény lehetővé teszi azt is, hogy több munkáltató egy munkaszerződésben egyazon munkavállalóval állapodjon meg egy munkakörbe tartozó feladatok ellátásában. A munkaszerződésben ezért azonosítható módon meg kell jelölni a felek személyét. Munkáltató bármely jogképes személy lehet, vagyis akár magánszemély is, ez azonban a gyakorlatban igen ritka, munkáltatóként általában egyéni vállalkozók, gazdasági társaságok vagy a közszféra intézményei foglalkoztatnak munkavállalókat. Munkavállaló az lehet, aki a tizenhatodik életévét betöltötte. A munkaszerződés megkötése és a munkáltatói tájékoztatás elektronikus formában is megtehető, ha az okirat hitelesen azonosítja a feleket és bizonyítható.
Kötelező Tartalmi Elemek
A Munka Törvénykönyve kifejezetten kimondja, hogy a munkaszerződésnek tartalmaznia kell a munkabér (alapbér) összegét és a munkakör megjelölését. Az alapbérben és a munkakörben való megegyezés a munkaszerződésnek olyan minimális feltételei, amelyek nélkül a munkaszerződés és a munkaviszony nem jöhet létre. Az alapbért általában időbérben kell megadni napi, heti vagy havi díjban. Az alapbér összege nem lehet alacsonyabb, mint a minimálbér, illetve a garantált bérminimum összege. Általános szabály ugyanakkor, hogy teljes munkaidőben minden munkavállalónak legalább a hatályos minimálbér mértékének megfelelő alapbért kell megállapítani.
A munkakör tulajdonképpen az elvégzendő feladatokra utaló összefoglaló megnevezés. A munkakörbe azok a feladatok tartoznak, amelyek elvégzésére a munkáltató a munkavállalót alkalmazza és amelyet a dolgozó köteles elvégezni. A munkakör többféle módon is meghatározható a munkaszerződésben. Konkrét feladatokat azonban nem szükséges a munkaszerződésben megjelölni (elegendő a tájékoztatóban). A munkavállaló csak azon feladatok elvégzésére kötelezhető, amelyek az általa ellátandó munkakörbe tartoznak, ezek elvégzésére külön utasítás nélkül is köteles. Fontos megjegyezni, hogy a munkaköri feladatokat is mindaddig szabadon változtathatja meg a munkáltató, amíg az magának a munkakörnek a jellegét nem változtatja meg. A munkakör meghatározásakor - általában foglalkozás vagy beosztás megjelölésével - a munkaszerződéshez munkaköri leírás is csatolható. A munkaköri leírás a munkaszerződés kiegészítése. Bár hivatalosan nem része, de elválaszthatatlan a munkaszerződéstől.
Kárbejelentés Aegon biztosítónál
Fakultatív Tartalmi Elemek és a Gépjárműhasználat
A munkáltató és a munkavállaló még számos más kérdésben is megállapodhat a munkaszerződésben. E további megállapodások a munkaszerződés létrejöttének nem törvényi feltételei. A munkaszerződés rendszerint tartalmazza a munkavállaló munkahelyét, munkaidejét és a munkaviszony időtartamát. A munkaviszony kezdetének főszabály szerint a munkaszerződésben meghatározott napot, ennek hiányában a munkaszerződés megkötését követő napot tekintjük. A felek a munkahelyet valamilyen földrajzilag körülhatárolható helyként jelölhetik meg. Például munkahely lehet egy adott címen, de tágabb terület is meghatározható, akár teljes Magyarország területét is lehetséges a munkavállaló munkahelyeként megjelölni, de természetesen csak abban az esetben, ha a munkáltató tevékenysége és az elvégzendő feladatok ezt indokolják.
A Munka Törvénykönyve szerint próbaidőt a munkaviszony kezdetétől számított legfeljebb 3 hónapra lehet kikötni. Ha ennél rövidebben állapodnak meg, egyszer, közös megegyezéssel meghosszabbítható, de így sem lépheti túl a 3 hónapot. Kollektív szerződés esetén a próbaidő legfeljebb 6 hónap lehet. A próbaidő alatt bármelyik fél írásban, indokolás nélkül, azonnali hatállyal megszüntetheti a munkaviszonyt. Fontos kiemelni, hogy a munkába lépést követően a próbaidőt már nem lehet kikötni, ezt a munkaszerződésben kifejezetten rögzíteni kell.
A munkabér az időbér mellett egyéb elemekből is állhat, és a munkavállaló jogosult lehet béren kívüli juttatásokra is (cafeteria, cégautó használat stb.). Az olyan diszkrecionális juttatások, mint az éves bónusz/prémium, illetve a cafeteria (pl. SZÉP-kártya) tipikusan belső szabályzatban átláthatóbbak: itt rögzíthetők az odaítélés feltételei, keretek, kizáró okok és az elszámolás módja. Ezek közé tartozhat a gépjárműhasználat is, amely a munkavállaló számára jelentős előnyt jelenthet. Mivel a cégautó használata béren kívüli juttatásnak minősül és nem kötelező eleme a munkaszerződésnek, a feleknek kifejezetten meg kell állapodniuk róla. Amennyiben a munkáltató és a munkavállaló a gépjárműhasználatban megállapodik, úgy rendkívül fontos, hogy ennek részletes feltételeit - mint például a személyes használat mértékét, az üzemanyag-elszámolást, a karbantartási kötelezettségeket, valamint az adózási vonzatait - a munkaszerződésben vagy annak mellékletében, egyértelműen rögzítsék. Ezzel elkerülhetők a későbbi félreértések és viták. A felek tehát próbaidőt köthetnek ki, rögzíthetik a munkabér alapbéren kívüli elemeit és a béren kívüli juttatásokat, versenytilalmi megállapodást köthetnek stb.
A Munkaviszony Időtartama: Határozott vagy Határozatlan?
A munkaviszony rendszerint határozatlan időre jön létre, ha a felek másként nem állapodnak meg. A munkaszerződés akkor is érvényesen létrejön, ha a munkaviszony tartamát a munkaszerződés nem rögzíti, ilyenkor alapértelmezetten határozatlan időre jön létre. Alkalmazotti viszony létrejötténél a szerződés általában határozatlan időre szól. Az ilyen szerződéseknek az a sajátossága, hogy a munkaviszony úgy szűnik meg, hogy azt a felek valamelyike felmondással vagy azonnali hatályú felmondással megszünteti, vagy azt közös megegyezéssel együttesen bontják fel.
Ha előre jól körülhatárolható a feladat vagy a finanszírozás (helyettesítés, projekt, szezonális csúcs), a határozott idejű munkaviszony lehet célszerű. Határozott idejű szerződést általában egy adott munka befejezéséig, projektmunkákra, vagy egy kolléga hosszabb távú helyettesítésekor (pl. GYED-en, GYES-en lévő anyuka távolléte esetén) kötnek. A határozott idejű munkaviszony időtartamát naptárilag, illetve más alkalmas módon kell meghatározni. A határozott időtartamú foglalkoztatás esetében a munkaszerződésben mindig meg kell határozni munkaviszony időtartamát.
A DEKRA kárbejelentő nyomtatványa
A határozott idejű munkaviszony meghosszabbítása vagy a megszűnését követő 6 hónapon belüli, azonos felek általi ismételt létesítése csak munkáltatói jogos érdek mellett lehetséges, és nem csorbíthatja a munkavállaló jogos érdekét. A határozott idejű munkaviszony időtartama a hosszabbításokkal együtt sem haladhatja meg az öt évet. A határozott idejű munkaviszony a szerződésben meghatározott idő lejártával vagy az esemény bekövetkezésével automatikusan megszűnik. Fontos, hogy tisztában legyünk azzal, hogy a határozott idő lejárta esetén sem jár végkielégítés, még akkor sem, ha a határozott idejű szerződésünk tartama elérte a három évet. Amennyiben a munkavállaló a határozott idejű szerződés lejárta előtt kíván szabadulni a munkaviszonyból, azt csak indoklással teheti meg. A munkáltató a határozott időre szóló munkaviszonyt indoklás nélkül is megszüntetheti, ha vállalja az ezzel járó többlet költségeket.
A Munkaszerződés Módosítása
A munkaszerződés módosítása a magyar jogban alapvetően csak a munkavállalónak és a munkáltatónak közös és egybehangzó akaratával lehetséges. A módosítás a munkaszerződés megkötésére vonatkozó szabályok szerint történik, és azt írásba kell foglalni. Az írásba foglalás elmaradása miatt a munkaszerződés-módosítás érvénytelenségére csak a munkavállaló hivatkozhat és csak a módosítás hatályba lépését követő harminc napon belül teheti ezt meg. A munkaszerződés módosítására irányuló akaratnyilatkozatoknak komolynak, határozottnak és teljesnek kell lenniük.
A munkaszerződés módosulhat a munkáltató és a munkavállaló akaratán kívüli okból is. Ha a jogszabályváltozás minden munkaszerződés egy kötelező tartalmi elemét érinti, akkor a munkaszerződés automatikusan módosul. A munkáltató egyoldalúan nem írhatja át a szerződési feltételeket (munkakör, bér, munkavégzés helye stb.). A bér emelése egyoldalú munkáltatói döntéssel is megtehető (a munkavállaló javára), de érdemes a szerződésbe vagy mellékletbe beemelni a módosított összeget a bizonyítás megkönnyítése érdekében.
Vannak olyan esetek, amikor a munkáltatónak módosítania kell a munkaszerződést, mert a munkavállaló életkörülményeiben változás állt be. A munkáltató köteles a nőt terhessége megállapításától gyermeke egyéves koráig az állapotának egészségügyi szempontból megfelelő munkakörbe ideiglenesen áthelyezni vagy meglévő munkakörében biztosítani a megfelelő munkafeltételeket. A munkáltató köteles a szülési szabadság, fizetés nélküli szabadság, tényleges önkéntes tartalékos katonai szolgálat esetén a visszatérő munkavállaló számára ajánlatot tenni, mely során az azonos munkakörben történő béremelést, ennek hiányában a munkáltatónál végbement átlagos béremelést kell figyelembe venni. A munkavállaló ajánlatára a gyermek hároméves koráig - három vagy több gyerek esetén ötéves koráig - köteles a munkáltató a teljes munkaidő felére vonatkozó részmunkaidőre módosítani.
A munkaszerződés módosítása a munkaviszony első hat hónapjában nem kérhető. A kérelmet a munkavállalóknak írásban indokolniuk kell, valamint meg kell jelölniük a változás időpontját is. A munkavállaló kérelmére a munkáltató tizenöt napon belül írásban nyilatkozik. A kérelem elutasítása esetén a munkáltató nyilatkozatát köteles megfelelően megindokolni. A munkakör megváltoztatásához előírt, írásba foglalt közös megegyezésre szükség van akkor is, ha a dolgozó munkaköre megszűnik. Nincs szükség a munkaszerződés módosítására, ha a munkáltató a munkavállalót más szervezeti egységbe osztja be, természetesen ha ez a végzendő munkák jellegét nem változtatja meg. Hasonlóképpen, nincs szükség a munkaszerződés módosítására a munkaköri leírásnak munkaszerződéses munkakört nem érintő módosításakor sem.
A Járműmérnöki Képzés részletei
Távmunka és Munkahely: Speciális Esetek
A távmunkavégzés ma már nem csak „teljesen távoli” munkát jelent: a módosítások lehetővé teszik a részbeni távmunka megállapodását is (hibrid modell). Meghatározhatjuk, hogy a munkát a saját vagy munkaadó eszközein végezzük. Ami fontos, hogy gondoskodni kell róla, hogy az eszközök biztonságosak legyenek és ne veszélyeztessék az egészséget. A munkaadó köteles tájékoztatni alkalmazottját a biztonságos munkakörnyezet feltételeiről, amit a munkavállalónak mindenképpen meg kell teremtenie saját maga számára. Ha a munkavégzés nem számítástechnikai eszközön történik, akkor azzal egészül ki ez a szabály, hogy a munkaadónak meg kell győződnie, hogy a munkavégzés helye megfelel-e a biztonsági szabályoknak. A munkaadó ellenőrizheti a munkavállalóját távmunka esetén. Ezt távolról is megteheti számítástechnikai eszközének segítségével. Ha a munkáltató csak ad hoc jelleggel engedélyezi a munkavállaló részére az otthoni munkavégzést, úgy azt nem feltétlenül kell a munkaszerződésben rögzíteni. Ha a felek nem jelölik meg a munkavégzés helyét, főszabály szerint a munkakörben szokásos munkavégzési hely minősül munkahelynek. A munkavégzés helyét földrajzilag kell meghatározni (pl. cím, egy adott város, az ország stb.).
Otthonról dolgozni áldás vagy átok? A home office rossz és jó oldalai
Egyéb Fontos Tudnivalók
Munkáltatói Tájékoztatási Kötelezettség
A munkáltató legkésőbb a munkaviszony kezdetétől számított 7 napon belül írásban köteles közölni - többek között - a munkáltatói jogkör gyakorlóját, a munkaköri feladatok részletes leírását (ismertebb nevén munkaköri leírás), a munkarendet, a bérelemek kifizetésének módját, a szabadságra, képzésre, munkáltatói szabályzatokra vonatkozó fő információkat. Nem terheli a munkáltatót tájékoztatási kötelezettség, ha a munkaviszony tartama az egy hónapot, vagy a munkaidő a heti nyolc órát nem haladja meg. A munkaköri leírást kinyomtatva, a munkaviszony létesítését követő 15 napon belül kell megkapnia a munkavállalónak.
Adatkezelés és Adminisztráció
A munkáltató előzetesen és írásban köteles tájékoztatni a munkavállalót a személyes adatainak kezeléséről, illetve ezek esetleges továbbításáról. A munkavállalónak a munkaviszony kezdőnapján kell átadnia az „igazolvány a biztosítási jogviszonyról és az egészségbiztosítási ellátásokról” elnevezésű nyomtatványt, közismert nevén a TB kiskönyvet. A munkáltató szervezet a munkavállalótól átvett igazolványba három napon belül köteles bejegyzeni a biztosítási jogviszony kezdetét. A munkáltató - ha egyedüliként tart fenn biztosítással járó jogviszonyt a munkavállalóval - köteles a jogviszony megszűnéséig megőrizni az igazolványt. A munkaviszony megszűnésekor a munkáltatónak olyan igazolást kell kiadni, amelyben fel vannak tüntetve a munkabérből vonandó tartozások, és részletei, illetve az is, ha nincs tartozása. Az új munkavállalónak még a munkaviszony létesítése előtt kötelessége nyilatkozatot tennie arról, hogy nincs függőben lévő tartozása. A munkáltató köteles gondoskodni az előzetes munkaköri alkalmassági vizsgálat elvégzéséről, annak megszervezéséről és költségeinek megtérítéséről. A munkavállaló pedig köteles a vizsgálaton részt venni, és a vizsgálatot végzőkkel együttműködni.
Korhatárok és Különleges Foglalkoztatás
Munkavállaló az lehet, aki a tizenhatodik életévét betöltötte, valamint - az iskolai szünet alatt - az a tizenötödik életévét betöltött tanuló, aki nappali rendszerű képzés keretében tanulmányokat folytat. Nagykorúság betöltése előtt minden esetben írásbeli szülői engedély is szükségeltetik a 18 év alatti fiatal foglalkoztatásához. A gyámhatósághoz a foglalkoztatást megelőző legalább 15 nappal történő előzetes bejelentés alapján a jogszabályban meghatározott kulturális, művészeti, sport-, hirdetési tevékenység keretében a tizenhatodik életévét be nem töltött személy is foglalkoztatható.
Az egyszerűsített foglalkoztatás az adóhatóság felé elektronikusan vagy telefonos ügyfélszolgálaton keresztül történő bejelentéssel jön létre. Nincs tehát feltétlenül szükség munkaszerződésre, viszont biztosítani kell a munkaidő és a pihenőidő korrekt nyilvántartását, és a munkáltatónak igazolást kell kiadnia az ilyen címen kifizetett munkabérről. A megbízási szerződés alapján a megbízott személy a rábízott feladat ellátására van kötelezve. Megbízásos jogviszonyban a megbízó és a megbízott között nincs alá-fölérendeltségi viszony.
tags: #munkaszerzodes #gepjarmu #hasznalattal #tudnivalók