A motorféktárcsa pályázat feltételei és az akkumulátorgyártás gazdasági hatásai Magyarországon
A féktárcsa az autó egyik legfontosabb biztonsági alkatrésze, amely idővel elkopik.
A kopás legbiztosabb jelei közé tartozik a vibráció, a csökkent fékhatás vagy a szokatlan hangok és a repedések megjelenése.
A féktárcsa biztosítja a kerekek leállítását, amikor a fékbetétek erőteljesen hozzászorulnak.
Tartós öntöttvasból, acélötvözetből, kerámiából vagy szénből készül.
Általánosságban elmondható, hogy 50-100 ezer km futás után szükséges lehet a féktárcsák cseréje az első tengelyen, míg a hátsó tárcsák akár 150 ezer km-ig is kitartanak.
Motorfelni tudnivalók BMW tulajoknak
Szakértők javaslata szerint minden második fékbetét-csere után kötelezően ellenőrizni kell a féktárcsák állapotát.
A féktárcsa élettartamát több tényező is alakítja, így nincs minden autóra érvényes fix csereidő.
A fékbetétek keménysége - A fékbetét anyagának összetétele közvetlenül hat a tárcsa kopására.
A túl kemény betétek erősebben koptatják a féktárcsa felületét, így hamarabb vékonyodhat el az alkatrész a gyárilag megengedett minimális vastagság alá.
A túl puha betétek ugyan kevésbé terhelik a tárcsát, de gyorsabban kopnak el maguk a betétek, így gyakoribb cserére van szükség.
V70 tanksapka ajtó motor javítás
Hűtés és hőelvezetés - A féktárcsa legnagyobb ellensége a hő.
Ha a fék hűtése nem megfelelő, a tárcsa túlmelegszik (akár 600-700 °C-ra is), emiatt deformálódhat, repedhet, vagy a fékbetét anyaga beolvad a felületébe.
A féktárcsa cseréje elméletben házilag is kivitelezhető, de a fékrendszer nem játék, ezért szakműhelyben ajánlott elvégeztetni.
A tárcsákat mindig párban kell cserélni (egy tengelyen).
Kettős szerkezet - A hűtött féktárcsa két tárcsalemezből áll, amelyek között légcsatornák vagy bordák találhatók.
Chiptuning a Mercedes E 270 CDI-hez
Fékvibráció hideg állapotban - Ha a féktárcsa vastagsága nem egyenletes, rezgést tapasztalhatunk fékezéskor.
Fékvibráció üzemmeleg állapotban - Túlmelegedéskor a fékhatás csökken, rezgést érezhetünk a kormányon, pedálon, alvázon.
Repedések - A sugárirányú vagy kerületi repedések a túlmelegedés vagy elvékonyodás miatt jönnek létre.
Sípoló, csikorgó hang fékezéskor - A tárcsa felületén kialakuló barázdák és mélyedések okozhatják.
A rossz minőségű anyag, szennyeződések vagy korrózió mind hozzájárulhatnak ehhez.
Előfordul, hogy ugyanazon autómodell különböző szériáit eltérő méretű vagy kialakítású féktárcsával szerelték fel.
- Gyártási év és hónap - Az autó adott szériája (pl. facelift előtti vagy utáni modell) gyakran más féktárcsát kapott.
- Féktárcsa átmérője (külső méret, mm-ben) - Ez az egyik legfontosabb paraméter.
- Féktárcsa vastagsága - Létezik új vastagság (gyári méret) és minimális megengedett vastagság.
- Középfurat átmérője (agyátmérő) - Ez határozza meg, hogyan illeszkedik a tárcsa a kerékagyra.
- Furatkiosztás (csavaros rögzítés) - Hány csavar rögzíti a tárcsát (pl.
- Szellőzés típusa - Tömör vagy hűtött tárcsa.
Online keresőben (pl. Webáruházunkban minőségi gyári és utángyártott féktárcsák széles választékát kínáljuk.
Figyelem! Meddig tart egy féktárcsa élettartama?
Lehet külön cserélni a féktárcsát és a fékbetétet?
A féktárcsa állapota közvetlenül befolyásolja a vezetés biztonságát.
A rendszeres ellenőrzés, a minőségi fékbetétek használata és a helyes vezetési stílus meghosszabbítja az élettartamot.
Az akkumulátorgyártás gazdasági hatásai Magyarországon
Az elmúlt években kialakított magyar akkumulátoripari stratégia fontos szereplői a külföldi beruházók.
A kapcsolatok a 2000-es évek elején élénkültek meg újra, amit a 2010-ben meghirdetett „keleti nyitás" politika tovább erősített.
Utóbbi törekvés sikeresnek bizonyult, hiszen a kínai forrásokat is beleértve - az elmúlt évtizedben jelentős mértékű tőkebefektetés érkezett hazánkba a Távol-Keletről, legfőképpen az autóiparba, valamint az elektronikai és a villamos berendezések gyártásába.
A média az akkumulátor-technológia környezeti hatásaival foglalkozott a legtöbbet, ám ebben a cikkben kizárólag az akkumulátorberuházások gazdasági hatásaira koncentrálunk.
A magyar kormány 2018 óta tekinti stratégiai fontosságúnak a hazai akkumulátorgyártás fejlesztését, amellyel többek között a Magyarországon működő járműgyártóvállalatok hosszú távú megtartását kívánja biztosítani.
A 2022 végén közzétett, 2030-ig szóló Nemzeti Akkumulátor Iparági Stratégiában közöltek szerint 2016 óta összesen körülbelül 1,9 ezer milliárd forint (az itt figyelembe vett árfolyamon 5,29 milliárd euró) értékben áramlott működőtőke a magyar akkumulátoriparba, ami 13,7 ezer munkahely létrejöttét eredményezte.
Ugyanakkor meg kell jegyezni, hogy a hazai ipar túlzott autógyártási fókusza önmagában hordoz makrogazdasági kockázatokat.
Az akkumulátorgyártás fejlesztése ezt tovább fokozza, még úgy is, hogy ezen projektek finanszírozási kockázatát javarészt nem is hazánk viseli, hiszen a beruházások túlnyomórészt külföldi tőkéből valósulnak meg.
A magyar sajtóból származó adatok alapján az látszik, hogy ugyan Dél-Koreából is jelentős összegű működőtőke érkezik, ám a hazai akkumulátorgyár-beruházások legnagyobb finanszírozója Kína.
Ezek a kínai befektetések jóval koncentráltabbak a többi országból érkező tőkénél.
Az FDI növekvő termelési és termelékenységi szinteket eredményezhet, miközben új tudás és technológiák épülnek be a gazdaságba.
A tovagyűrűző hatások mértékében jelentős szerepet játszhat a fogadó gazdaság általános fejlettsége, a munkaerő képzettsége és az adott pénzügyi rendszer jellege is.
Egyes vélekedések szerint a működőtőke növekedési hatása fejlettebb gazdaságok esetében csak a technológiaintenzív ágazatok kapcsán mutatható ki.
A közvetlen külföldi beruházások ösztönzése rövid távon biztosan kifizetődő; hosszú távon az FDI gazdasági növekedésre gyakorolt hatásai vitatottak, s csak bizonyos feltételek megléte mellett kimutathatók.
Az akkuszektorban az értéklánc eleje és vége (K+F tevékenység és értékesítés) ad lehetőséget a magasabb gazdasági haszon elérésére, ugyanakkor a hazánkban létrejövő termelőkapacitások elsősorban az akkumulátorok összeszerelésére és gyártására fókuszálnak, amelyek az értéklánc alacsonyabb hozzáadott értékkel bíró szintjét képviselik.
Egyelőre a helyi beszállítói hálózatok fejlesztése is elmaradt, vagyis a hazai vállalatok termelésben való részvételének lehetőségei jelenleg korlátozottak.
A fent szemlézett sajtóadatok 20 ezer potenciális munkahelyről írnak, míg más elemzések szerint 2025-ig várhatóan 30 ezer új munkahelyet teremtenek hazánkban a kelet-ázsiai akkumulátor-beruházások.
Az ilyen munkaköröket illetően közismert jelenség hazánkban a munkaerőhiány, amelyet gyakran külföldi vendégmunkások alkalmazásával vagy környékbeli munkaerő-átcsábítással orvosolnak.
Mindez nem feltétlenül gyakorolkedvező hatást a magyar munkaerőpiacra, sőt az átcsábítás kifejezetten hátrányosan érintheti a hazai vállalatokat.
Ha a működőtőkét hozó külföldi cég belföldi tőkét is bevon, akkor ezzel a forráslekötéssel hazai projektek megvalósítását veszélyeztetheti.
Az is megtörténhet, hogy a beruházó később jelentős profitot von ki az országból, aminek következtében a beruházás végül nem javít a működés helyének tőkeellátottságán.
Az akkuszektorba áramló külföldi tőke kapcsán általános tendencia, hogy a beruházók jelentős fejlesztési adókedvezményeket és vissza nem térítendő állami támogatásokat vehetnek igénybe.
Bár az üzemlétesítések érdekében megvalósított infrastrukturális fejlesztések esetenként a köz javát is szolgálják, a közvetlen állami támogatások forrásokat vonhatnak el a közfeladatok ellátásától.
A víz- és áramszolgáltatás bevezetésének, illetve a közlekedési hálózat fejlesztésének támogatása csak akkor igazán előnyös, ha azokat az épülő gyárakon kívül más szereplők is hasznosíthatják.
Ezeken az általános szempontokon kívül a kínai tőkénél azt is érdemes figyelembe venni, hogy az gyakran közvetítő országokon/vállalatokon keresztül érkezik, ami mögött az adóoptimalizáció és a szabályozási terhek csökkentésének igénye húzódhat meg.
tags: #motor #fektarcsa #pályázat #feltételei