A Monroe gázos lengéscsillapítók működése és jelentősége a biztonságos vezetésben

A lengéscsillapító az autó olyan alkatrésze, amely szinte az összes többi futómű alkatrésszel együtt dolgozik. A futómű a gépkocsi és az útfelület között létesít kapcsolatot, melynek egyik fontos eleme a lengéscsillapító. A gépkocsira ható külső erők és nyomatékainak hatását a gumiabroncsok felfekvő felületei és az útfelület között ébredő reakcióerők adják át az útfelületnek. Ebben a feladatban fontos szerepet játszanak a lengéscsillapítók.

A lengéscsillapítótól függ a vezetési stílus, mint például a sportosság vagy éppen a kényelmesség, komfort, de a teleszkópok adják a biztonságunkat is. A lengéscsillapító feladata a gépjármű futóművének függőleges mozgásainak, rugózásának csillapítása, így stabilan úton tartja az autót. A spirálrugó felelős a kocsi hasmagasságáért, a lengéscsillapító pedig az útfelület okozta lengések csillapításáért. Tehát a kerekek lengéscsillapító teleszkópok nélkül elpattognának.

Amikor az autógyártás kezdetén még csak ott jártunk, hogy feltalálták az OTTO motort, még a közlekedésben javarészt csak lovas kocsikat használtak. Ekkoriban a járműveknek tökéletesen megfelelt az a rugalmasság, ami volt. Később, a motorok egyre szélesebb alkalmazásával és a fejlődés során arra rájöttek, hogy az a technológia, amit addig használtak sajnos nem elegendő, mivel ha a jármű nagyon meg volt pakolva, akkor még jó is volt, de ha üresen ment, akkor nagyon pattogott az úton.

A lengéscsillapítók felveszik a felfüggesztés mozgási energiáját, és átalakítják azt hőenergiává. A kerékterhelés dinamikus változása gyorsabban lecseng, egyenletesebb lehet a gumiabroncs és a kerekek között az útfelület síkjában átvihető erő. Fontos megjegyezni, hogy a kocsi kereke nem csak a rossz minőségű utakon pattoghat el, számos más olyan szituáció adódik ahol a lengéscsillapítót dolgoztatjuk, például fékezés, kanyarodás és minden olyan helyzet, amikor a kocsi karosszériája megbillen. Karosszéria billenéskor szintén a teleszkóp az az alkatrész, mely hivatott a kocsit nyugalmi helyzetben tartani.

A lengéscsillapító felépítése és működési elve

A lengéscsillapító három fő alkatrészből áll: egy hengerből, melyben van egy dugattyú, és az azt vezérlő szelepekből. Természetesen egy töltet is kell, ami lehet gáz vagy olaj, vagy mindkettő. Ez attól függ, hogy a lengéscsillapítót hol alkalmazzák, gondoljunk csak bele: lehet ezt munkagépbe, rakodóba, családi egyterűbe, céges furgonba vagy sportautóba. Mind más és más felépítést követel, de a fent felsorolt alkatrészek akkor is ugyanazok, csak más paraméterekkel rendelkeznek.

Minden a lengéscsillapító tesztekről

A lengéscsillapító három fő részből tevődik össze, egy dugattyúból, egy hengerből és a szelepekből. Persze ettől még nem lenne működőképes, még kell egy fontos elem, amely nem más, mint a lengéscsillapító olaj. Azért mert azt mondjuk, hogy a lengéscsillapító gázos, az nem azt jelenti, hogy abban csak gáz van. Minden lengéscsillapító olajos kivitelben készül, csak van benne egy gáztöltet.

Az olajos lengéscsillapító működése

Az olajos lengéscsillapító részei: a keménykrómmal ellátott szár vagy tengely, a tömítő gyűrű vagy szimmering, alatta egy csúszó csapággyal, a tágulás- és olajtér, a lengéscsillapító rugótányéros háza, több gyűrű, a házra hegesztett felfogató elem, és a fenék vagy lábszelep. Az első lengéscsillapító, amit már sorozatban gyártottak, egy egycsöves olajos lengéscsillapító volt. Ennek a működési elve, hogy a henger alsó felében volt az olaj, amit felülről lefelé egy dugattyú nyomott össze és eközben kis furatokon átnyomva a dugattyú másik oldalára került a folyadék. Amikor a dugattyú elindult felfelé, ugyan ez a folyamat játszódott le visszafelé.

Amikor a lengéscsillapító szár lefelé mozdul, a dugattyú szelepein olaj áramlik át, míg a fenékszelep zárva marad. Ilyenkor a szárat könnyen be lehet nyomni. Az olaj cirkulálásához a fenékszelepnek ki kell nyílnia, ami a szár kifelé mozdulásával történik meg. Ha ilyenkor akarnánk kihúzni a szárat, hát nem lenne könnyű dolgunk.

Ennek a gátlónak mindössze csak egyetlen problémája volt, hogy mikor egy teherautóban alkalmazták, ahol vagy tele rakodva vagy üresen járt a jármű, egyik állapotában sem volt tökéletes a csillapítás. Ezt úgy küszöbölték ki, hogy a henger falában csináltak egy megkerülő járatot, ami akkor volt segítség, amikor üres volt a raktér, ugyanis akkor nem kell akkora csillapítás, mint tele pakolva. Ilyenkor, amikor a csillapító működött, a megkerülő furaton is ment az olaj, és így üresen is jó volt a csillapítás.

Hátránya viszont az, hogy nem tökéletes a működése, hiába variálták a szelepeket, a hatásfok sosem volt 50%-nál több!

Jellemzők: Monroe lengéscsillapítók Swiftre

A gázos lengéscsillapító működése és előnyei

Az idő előre haladásával a mérnökök megfigyelték, hogy ha az autó lengéscsillapítója nagyon sokat kell, dolgozzon, tehát a dugattyú sűrűn sokat jár fel és le, akkor a csillapítás hatásfoka csökken. Egy vizsgálat során meg is állapították, hogy a sok alternáló mozgás következtében, valószínűleg a hőtermelés és az átáramlási sebesség következtében az olaj behabosodik, melynek következménye, hogy a csillapítási erő lecsökken.

A gázos lengéscsillapító hasonló működési elvvel bír, mint az olajos. A különbség mindössze annyi, hogy mivel az olaj képes felhígulni vagy megritkulni, az alacsony nyomású gáz ezt akadályozza meg, mivel folyamatos nyomást gyakorol rá. A gáz sokkal könnyebben kezelhető, vezérelhető, nincs habosodási szándék, a szelepek módosításával könnyebben változtatható a teleszkópok karakterisztikája. Hatásfokuk pedig 80% feletti.

A lengéscsillapító csőben a dugattyú alatti és feletti folyadék mennyisége a dugattyúrúd térfogatával eltér egymástól. Ennek kiegyenlítését egy rugalmas gázpárnára bízzák, melyet a lengéscsillapító belsejében alakítanak ki. Ez a változat a működés közben képződő hőt gyorsabban és közvetlenebbül át tudja adni a környezetnek, de a gáz és a folyadék tér szétválasztásához a két közeget egymástól szétválasztó dugattyút kell beszerelni. Ennél a változatnál a gáz tér a két cső közé kerül, jól elkülönül a folyadéktól. Ez hatékonyan csökkenti a habképződés veszélyét. Tehát a "gázos" lengéscsillapító nagyobb biztonsági tartalékkal rendelkezik, mint az olajos. Igen komolyan meg kell dolgoztatni a futóművet, hogy ez bekövetkezhessen.

Mivel lényegében a gázos lengéscsillapító az olajos verzió „felújított” vagy továbbfejlesztett változata, olajos fajtából egyáltalán nem nehéz gázosat csinálni. Az új autókba leginkább már gázos lengéscsillapítót szerelnek be, olajos lengéscsillapítót manapság már az öregebb évjáratú kocsikba lehet kapni. A két lengéscsillapító típus közötti árkülönbség is minimális, így ez sem egy komoly döntő szempont az egyik vagy a másik javára.

Olajos és gázos lengéscsillapítók összehasonlítása

A lengéscsillapítókkal kapcsolatban örök kérdés: mi a különbség a gázos és az olajos fajta között? Ha egyszerűen akarnánk letudni a kérdést, akkor azt kellene mondani, hogy lényegében semmi. Ám a helyzet azért koránt sem ilyen egyszerű és egyértelmű. Valamiért a köztudatban az terjedt el, hogy az olajos lengéscsillapítónál sokkal jobb a gázos megoldás. A kereskedelembe mindkét fajtára van példa, és egyikre sem lehet igazán kijelenteni, hogy jobb, mint a másik. A konkrét válasz a lengéscsillapító fajtákban keresendő, tudniillik, míg olajos lengéscsillapítóból csak egyféle van, addig gázos kivitelben kettőt is találunk: kisnyomásos kétcsöves gázost és a nagynyomásos egycsöves gázost.

Suzuki Swift lengéscsillapító csere: Monroe

Az autók 90-95 %-ában olajos és a kétcsöves gázos lengéscsillapítót fogunk találni, vagyis a kettő között igazából nincs nagy különbség. Az eltérés a maradék 5-10 %-ban, vagyis az egycsöves gázos fajtákban találunk, na, ezek már valóban mutatnak eltérést a másik kettőhöz képest. Ilyen lengéscsillapítókat nem is lehet venni csak azokba az autókba, amelyeket gyárilag ilyennel szereltek (pl. Mercedesek, Renault hátsók, Ford kombi hátsók).

Az alábbi táblázat összefoglalja a legfontosabb különbségeket a különböző típusú lengéscsillapítók között:

A Monroe: Az innováció és megbízhatóság

A Monroe egy világszerte ismert és elismert autóipari márka, amely főként a felfüggesztési rendszerekre, azon belül is a lengéscsillapítókra szakosodott. Az 1916-ban alapított vállalat az egyik legrégebbi szereplő a járműiparban, és neve mára egyet jelent a megbízhatósággal, a vezetési komforttal és a biztonsággal. A Monroe termékeit világszerte használják személygépkocsikban, haszongépjárművekben és ipari járművekben egyaránt.

A Monroe története 1916-ban kezdődött az Egyesült Államokban. A vállalat eredetileg pumpákat gyártott, de hamar áttért az autóipari lengéscsillapítók fejlesztésére. Az évtizedek során a Monroe úttörő szerepet játszott a modern lengéscsillapító technológia kialakításában. A márka legismertebb termékei közé tartoznak a kiváló minőségű lengéscsillapítók. Ezek segítenek a jármű stabilitásának és kényelmének megőrzésében, függetlenül az útviszonyoktól.

A Monroe alkatrészek egyik nagy előnye a pontos illeszkedés. A csomagolás tartalmaz minden szükséges kiegészítőt, például csavarokat, anyákat, porvédőket, így a beszerelés gyorsan és egyszerűen elvégezhető. A Monroe nem csupán alkatrészt kínál, hanem teljes megoldást. A cég célja, hogy a szerelők, flottaüzemeltetők és végfelhasználók hosszú távon is elégedettek legyenek a termékeikkel.

A Monroe mindezeken a területeken több mint 100 éve vezető szerepet tölt be. 1929-ben a Monroe fejlesztette ki a legelső kétutas lengéscsillapítót, és a márka azóta is elsőként áll elő innovatív technológiákkal a személygépjárművek újabb és újabb generációihoz. A kutatásra és fejlesztésre fordított befektetés az egyik legjelentősebb oka annak, hogy számos nemzetközi autógyártó a DRiV és a Monroe lengéscsillapítóval szereli fel legújabb modelljeit.

Fejlett lengéscsillapító technológiák

A járműipar hatalmas mértékben fejlődött, és a lengéscsillapítóknak egyre szélesebb körben kellett megfelelni. Egyszerre kellet komfortosnak, stabilnak, biztonságosnak és strapabírónak lenni. Így a gyártók elkezdték fejleszteni, és végül is így született meg a gázos lengéscsillapító és annak fejlettebb változatai.

Aktív és adaptív rendszerek

A Monroe fejlett aktív felfüggesztési rendszereket is fejleszt, amelyek a vezetési stílushoz és az útviszonyokhoz igazítják a csillapítás mértékét. Évtizedekkel korábban alkalmaztak gombnyomásra változtatható csillapítású lengéscsillapítókat is, de a változtatás a vezetőre volt bízva. Sokkal hatékonyabb, ha a csillapítást az érzékelők jelei alapján automatikusan állítja be az elektronika. A memóriában tárolt referencia értékekkel összehasonlítja a mért értékeket és ez alapján adja ki a parancsokat a beavatkozó egységnek.

Automatikus Lengéscsillapító /Dampmatic/

Ezt a lengéscsillapító rendszert az aktív felfüggesztéseknél szokták alkalmazni. Ezeknél a futóműveknél a lengéscsillapító is reagál az úton menet közben hirtelen történő változásokra. Például ha a futóművünk bal elejével belemegyünk egy kátyúba, akkor ellágyítja a jobb hátulját, hogy kiegyensúlyozza a futóművet. És hogy mindezt hogyan csinálja? Van minden egyes csillapítónak a szárában egy jeladó, mely jelet küld az ECU-nak, amelybe a beérkező adatok után a beavatkozási jelet megadva vezérli a gátlót.

CDC (Continuous Damping Control)

A ZF Sachs elektronikusan szabályozott lengéscsillapító rendszerét 1997-ben mutatták be. Először az Audi A8-ba, ezt követően a Ferrari Maranello-ba építették be. A közelmúltban megjelent már a középosztályban is és 2004-től a kompakt osztályban is találkozhatunk vele. Például az Opel több típusában is alkalmazzák, mint extra tartozékot. Normál körülmények között növeli a komfortot, veszélyes helyzetekben pedig a biztonságot.

A CDC előnye a hagyományos lengéscsillapítóval szemben, hogy nem csak egy előre definiált csillapítási jelleggörbéje van, mely macskaköves úton, lassú menetben is ugyanazt a csillapítást adja, mint gyorsan haladva kanyarodáskor. A CDC minden menethelyzetben a legmegfelelőbb csillapítást állítja be. Ez elektronikusan szabályozható arányos működésű elektromágneses szeleppel válik lehetővé. Ez a lengéscsillapító csőben az olaj áramlását kisebb, vagy nagyobb értékre állítja be. Ilyen lengéscsillapító változatokat már évtizedek óta alkalmaznak, de világviszonylatban is újnak számít az olyan elektronikus futómű technika, mely intelligens kapcsolatban van a gépkocsi más elektronikus rendszereivel is.

A CDC képes kifogástalan együttműködésre az ESP rendszerrel. Ez a CAN hálózat révén valósulhat meg. Amikor például az ESP aktívvá válik és kormányzási beavatkozással, vagy az egyik kerék fékezésével, és ezzel párhuzamosan a motor nyomatékának csökkentésével stabilizálja a gépkocsit, a CAN hálózaton keresztül utasítást ad a CDC elektronikának és az keményebbre állítja a lengéscsillapítót annál a keréknél, amelyiknél ez szükségessé válik. Így a két elektronikus rendszer támogatja egymás hatását. Kritikus manővereknél is megtartja forgalmi sávját a gépkocsi. A tapasztalatok szerint a CDC-vel szerelt gépkocsiknál az ESP csak ritkábban avatkozik be. Ugyanis a kellő pillanatban keményre állított lengéscsillapító nyomon tartja a gépkocsit.

A jármű úgy halad el az útegyenetlenségek felett, legyen az kisebb gödör, vagy éppen kiemelkedés, akár a jelzőlámpák előtt meghullámosított útburkolat, hogy a felépítmény szinte semmilyen függőleges irányú mozgást nem végez. Ezt a hatást nem úgy érik el, hogy gyárilag jó kemény lengéscsillapítót szerelnek a gépkocsiba, hanem ez a CDC rendszer elektronikájába beprogramozott úgynevezett „Skyhook” szabályozási algoritmusnak köszönhető. Ez minden pillanatban az optimális lengéscsillapítást állítja be. Amikor lehetséges komfortosan lágy, de amikor szükséges a sportosnál is keményebb csillapításra vált át. Az elnevezés onnan ered, hogy igyekeznek azt a hatást elérni, mintha a kocsiszekrény magasan az égben lenne felfüggesztve és a föld felszínével párhuzamosan suhanna tova. Így az útfelület egyenlőtlenségei kiegyenlítődnek. Ezt a szabályozási algoritmust a ZF Sachs fejlesztette ki és 2005-ben több Opel típusban is már bevezették.

PDC (Pneumatic Damping Control)

A légrugóval szerelt gépkocsiknál alkalmazzák a PDC (Pneumatic Damping Control) lengéscsillapítókat. A csillapító erő egy hidraulikus szelep segítségével változtatható. A légrugó pillanatnyi nyomása a mindenkori tengelyterheléssel arányos. Ezt a nyomást használják fel a csillapítási karakterisztika beállítására egy fojtó furaton keresztül. A PDC szelepet közvetlenül a lengéscsillapítóra szerelik fel. Kis légrugó nyomásnál a PDC szelep nyitott kicsi lesz az áramlási ellenállás és a csillapítás is, mert a nyitott szelepen keresztül az olaj egy része meg tudja kerülni a dugattyúba szerelt szelepeket.

MR folyadék alapú "szemi-aktív" rendszerek

Egyedülálló megoldás az elektronikusan szabályozott kerék-felfüggesztési rendszer, amely nem növeli bonyolult megoldásokkal a tömeget. Egyszerű szerkezeti kialakítású lengéscsillapítót alkalmaz, melynek karakterisztikáját a mágneses erőtér hatására a különleges, úgynevezett MR szintetikus szénhidrogén alapú folyadék révén tudja változtatni. Ez az anyag speciális, szénhidrogén alapú, szintetikus folyadék, mely 3-10 µm átmérőjű mágnesezhető részecskéket tartalmaz, de azok gyorsan és csak a mágneses erőtér működéséig mágnesezhetők. Ilyenkor ki és berugózáskor a dugattyú elmozdulásakor a csillapító erő annak furataiban kialakuló hidraulikus fojtástól függ.

A gerjesztő áram hatására az áramlási jellemzői megváltoztathatók anélkül, hogy más lenne a viszkozitása. Így tehát különböző lengéscsillapító karakterisztikák állíthatók be rendkívül gyorsan és zajhatásoktól mentesen. A változtatható csillapítás lehetővé teszi a gépkocsi úttartási és vezetési jellemzőinek optimális értéken tartását. Ez a „szemi-aktív” kerék-felfüggesztési rendszer valósul meg, mozgó alkatrészek nélkül. Minimális a holt löket. Elsőként 2002-ben a Cadillac Seville STS-be építették be, majd a Chevrolet Corvette-be.

Lengéscsillapító ellenőrzése és cseréje

A lengéscsillapítók idővel elkopnak, elhasználódnak vagy megsérülnek, ezért fontos ellenőrizni és cserélni őket rendszeresen. Napjainkban sajnos több ízben is a hibás lengéscsillapító veszélyezteti a biztonságos közlekedést. A lengéscsillapítók fokozatosan kopnak, és a sofőr nem veszi észre az autóján vezetés közben, az egyre lassabb kormányzási viselkedést vagy nehézkesebb megállást fékezéskor. Az igazi veszély pont ebben rejlik, mert a hibás lengéscsillapítókra már csak szélsőséges vészhelyzetben derül fény, például egy hirtelen kikerülő manőver vagy vészfékezés esetén, amikor a legnagyobb szükség lenne rá.

Hibás lengéscsillapító jelei

Több jel is utalhat rá, ha a csillapítók nem megfelelőek, azaz hibásak:

• Az autó kanyarból kifele jövet meginog vagy hirtelen gyorsulásnál az autó eleje rázkódik.
• Fékezéskor az autó félrehúz, a féktávolság megnő.
• Egy hirtelen megállás után úgy tűnhet, mintha a kocsi hosszan bólogatna.
• Ha azt vesszük észre, hogy az abroncsok egyenetlenül kopnak, akkor látogassunk el a műhelybe.
• Ha azt tapasztaljuk, hogy nagyobb sebességnél a kocsi pattog, akkor kezdhetünk gyanakodni.

Tesztek igazolják, hogy a lengéscsillapítók 50%-os kopása esetén a jármű féktávolsága több méterrel is nőhet. Új lengéscsillapítókkal még pénzt is spórolhatnak az ügyfelek, mert a használatuknak köszönhetően kisebb eséllyel kopnak el idő előtt a gumiabroncsok, a fékek és a felfüggesztési rendszer alkatrészei.

Ellenőrzés és szakszerű csere

Minimum évente vagy 20.000 km-ként ellenőriztessük a lengéscsillapítókat. Ez azt jelenti, hogy olajcsere alkalmával nézessük át szerelőnkkel. Keressen rajta olajfolyást, deformációt, korróziót! A lengéscsillapító cseréje csak műhelyben történjen. Mindenképpen szakemberrel végeztessük el a cserét! Van nagyon bonyolult kialakítás és van nagyon egyszerű, de ne felejtsük el, hogy a saját és más életével játszani nem szabad. Illetve, sok szerszám is kell hozzá és tapasztalat. Még a lengéscsillapítók vagy rugók szerelése során magunkban és az autónkban is könnyen kárt tudunk tenni.

A legfontosabb dolog, hogy a lengéscsillapítót párban kell cserélni! Ez azt jelenti, hogy első vagy hátsó tengelyen egyszerre. Ennek több oka is van. Először is a gyártók a javítási gépkönyvek szerint így követelik meg, mert egy nagyon nagy fokú biztonsági alkatrészről van szó, továbbá garancia is így van rá. Mechanikailag egy tengelyen azonos hatásfokú teljesítményt kell nyújtania mind a kettőnek. Másrészről, ha tönkremegy az egyik lengéscsillapító, és csak egy újat rakunk bele, a két lengéscsillapítónak nem lesz egyforma a karakterisztikája, ami a fékezésben és az úttartásban is megmutatkozik.

A lengéscsillapítók az egyik legkeresettebb alkatrészek közé tartoznak! Vannak olcsó utángyártott és vannak a borsos árú gyári termékek. Azt, hogy kinek mi a jó vagy a megfelelő lökésgátló, nem más mint az elvárt igény szabja. Lehet sportos, kényelmesen lágy vagy nagy teherbírású, tehát kinek mire kell, hogy megfeleljen. A gyári lengéscsillapító beszállítók a Kayaba, Sachs, Monroe, TRW, Bilstein, ezek egy adott típushoz is többféle és fajta teleszkópot gyártanak a fent felsorolt igények szerint. Az utángyártott, de prémium minőségű lengéscsillapítók általában már nem hagynak választási lehetőséget ilyen tekintetben!

tags: #Monroe #gázos #lengéscsillapító #működése #és #jellemzői

• Automata váltó jeladó hiba a Kia Sorento-ban
• Kuplung légtelenítés lépésről lépésre Dacia Logan
• Actros oldalsó villogó javítása
• Tulajdonosi tapasztalatok a Tempra SW-ről
• Légzsák hiba Opel Vivaro