Molnár Csilla tragikus története és az Opel szentgotthárdi sikerei
Magyarország történelmében a tragikus sorsok és a gazdasági mérföldkövek egyaránt mély nyomot hagynak. Harmincöt évvel ezelőtt egy egész ország gyászolta a legszebb lányát, miközben az idő múlásával a hazai ipar is hatalmas fejlődésen ment keresztül, különösen Szentgotthárdon.
Molnár Csilla: Egy királylány tragédiája
35 éve, halt meg Molnár Csilla szépségkirálynő. Csütörtök volt, 1986. július 10-e. Szokás szerint tele volt a Balaton, a partra leterített pokrócokon ült a fél ország. Csöves kukorica, csavaros fagyi, hamburger. És a szokásos hangzavar: még egyszer belemehetsz, de aztán megyünk. Nincs lángos, nem azért csomagoltam a szendvicseket. Paradicsomot és paprikát is egyél… Magyarok, kelet és nyugat-németek, hollandok egy rakáson.
A büfésnél szólt a Kossuth rádió. Előrejelzés ma estig: változóan felhős idő várható, elszórtan záporral, egy-két helyen zivatarral. Az északnyugati szél élénk lesz. A hőmérséklet 17-23 fok körül alakul. A Balaton vízének hőmérséklete tegnap Siófoknál 20 Celsius fok volt. A büfés fejét csóválta. Százezrek feküdtek a parton. És eszünkbe sem jutott, hogy tőlük nem messze élete utolsó napjához érkezett egy bizonyos fonyódi tinédzser, Molnár Csilla Andrea.
Molnár Csilla Andrea (Kaposvár, 1969. január 20. - Fonyód, 1986.) Fonyódon élt öccsével és vendéglátásban dolgozó szüleivel. A Miss Hungary szépségversenyre 1985 kora tavaszán jelentkezett. Az elődöntőn Kruppa Judittal holtversenyben első lett, a középdöntőn 4. helyezést ért el, majd 1985. október 5-én este, a Budapest Kongresszusi Központban megrendezett döntőn messze a legmagasabb pontszámmal nyerte el a Magyarország Szépe címet és a koronát. A kordokumentumok alapján kedves, szerény, visszahúzódó lány volt, aki kezdetben az egész szépségversenyt játékként fogta fel. Ahogy Domján Edit, Molnár Csilla öngyilkosságára sincs valódi magyarázat…
Aztán a helyzet hirtelen komolyra fordult: az akkor éppen csak 16 éves fonyódi gimnazista sikert sikerre halmozott az elődöntőn, a középdöntőn, majd végül az ő fejére került a korona - hatalmas Fabulissimo-felirattal az elején. Ekkor rengetegen azt hitték, Molnár Csilla Andreára fényes jövő és nemzetközi modellkarrier vár. Később, 1986. február 28-án Máltán, a Miss Európa szépségversenyen 3. helyezést ért el. Győzelme után néhány hónappal a gimnáziumot magántanulóként folytatta, hogy eleget tudjon tenni a királynőségével járó felkéréseknek. Életét azonban megkeserítették a pletykák és az egyre szaporodó családi és közéleti konfliktusok.
Szépleányok - Az első magyar szépségverseny
Mi nem láttunk a színfalak mögé. Nem tudhattunk arról, hogy a szocializmusban halászó ügyeskedők játékszere lett. Nekünk fogalmunk sem volt arról, amit csak Csilla halála után mondott el az édesanyja, hogy a Kongresszusi Központban, a döntő éjszakáján a lányával együtt bevezették egy raktárhelyiségbe, hogy azonnal írjanak alá szerződést egy áruházzal, amelynek ő lesz a háziasszonya. Nem írták alá. Ott is hagyták őket a Kongresszusi Központban, ahol már pakoltak a munkások. Mindenki pénzt akart csinálni belőle.
Az édesanyja szerint egyetlen tiszta pillanata volt az egésznek, amikor Csilla vonattal Fonyódra érkezett, mint királynő. Aztán jött az ügyeskedők hada, a finom és kegyetlen zsarolások, az ígérgetések, a gonosz pletykák és lejáratások. Egy új élet, egy mocskos világ, amelyre nem volt felkészülve. Nem bírta. És jött a szerelem, a vívódások, ellenkezések, fájdalmak. Sok volt. A film jeleneteiben bepillantást nyerhetünk, hogyan alakul át egy félénk, sokat nevető, csillogó szemű középiskolás néhány hónap alatt szomorú tekintetű, komor nővé, akit valósággal gúzsba köt a megfelelési kényszer.
A szépségkirálynő saját szavaival így emlékezett vissza erre az időszakra:
„Én úgy képzeltem el ezt az életet, hogy csupa fény és pompa, de (…) hogy most belekerültem, ez nem is olyan egyszerű, és sok dolog van, amit kívülállóként nem tudtam. Még most sem tudtam teljesen felfogni, milyen nagy teher lesz ez számomra. Amikor bementem a suliba, szabályosan a sírás kerülgetett, hogy itt kell hagynom az osztályt, hogy magántanuló leszek. Nagyon büszkék rám, nem éreztetik velem, hogy szépségkirálynő lettem, de azt hiszem, nekem ezzel a címmel véget ért a gyerekkorom, és felnőttként kell viselkednem. Nem mehetek úgy az utcán, mert mindenki engem figyel, hogy viselkedem.”
| Életrajzi adatok | Részletek |
|---|---|
| Születési név | Molnár Csilla Andrea |
| Született | 1969. január 20., Kaposvár |
| Elhunyt | 1986. július 10., Fonyód |
Hogy mi vezetett pontosan Molnár Csilla haláláig, azt a mai napig homály fedi. Egy biztos: a tragédiában jelentős szerepet játszott a szocialista szépségversenyt szervező cég, a Magyar Média Vállalat a versenyen induló lányokat jelentősen kizsákmányoló hozzáállása. Molnár Csillát, Kruppa Juditot, Klem Gabit és a többieket rengeteg méltánytalanság ért. Ez is az egyik „díj” volt, persze kötelező átvétellel - nyilvánvalóan tudjuk, ezt ma már nem lehetne megtenni. A nő- és gyermekvédő szervezetek teljesen jogosan koncolnának fel egy olyan céget, amelyik egy 16 éves lányt ilyesmire kényszerít a propaganda jegyében. Hogy, hogy nem, a szoborkészítés menetéről fotósorozat is készült. A képek a lányokról a LUI című német félerotikus magazinban láttak napvilágot - persze a tudtuk nélkül. Molnár Csillának pedig hullottak a könnyei. Ekkorra már komor, kemény tekintetű felnőtt nőnek tűnt. Ahogy ott ült a szálloda medencéjének partján, kezében a poharát forgatva, a ragyogó szemű fonyódi gimnazista örökre eltűnt. A baj csak az, hogy ebben a közegben ezt senki nem vette észre. Vagy ha mégis, nem törődtek vele.
Roncsautókból épült egyedi Porschék Majosházán
Molnár Csilla életének utolsó hónapjaiban a családjában is szaporodtak a problémák. Édesapjával elmérgesedett a viszonya. Édesanyja eleinte támogatta Csilla szépségkirálynői útját, ám egy idő után már azt kívánta, bárcsak visszaforgathatná az idő kerekét, bárcsak ő se engedte volna a válogatóra a lányt. „Megindult a pletykaáradat, a rágalmazás, a névtelen levelek, telefonok. Becsmérelték Csillát, a szülőket jelentgették, rájuk küldték a népellenőröket, az adóhivatalt, hogy honnan, miből finanszírozza ez a család ennek a kislánynak a reprezentációját.” A helyzetet még tetézte egy szerelmi szál: a szépségkirálynő éppen édesapja üzleti ellenlábasába, egy nála húsz évvel idősebb üzletemberbe szeretett bele. Az érzés kölcsönös volt, ami otthon pattanásig feszítette a húrt.
Csilla 1986. július 10-én, kora délután hazament, felsietett a családi ház emeletére és bevett az édesapja fájdalomcsillapítójából 24 pirulát. Segélykérés volt ez, de annak a legrosszabb módja. „Nem akarok meghalni! - hadarta az édesanyjának, amikor tudatosult benne, hogy mit tett.” A család azonnal hívta a mentőket, akik sokáig küzdöttek az életéért, de már nem tudták megmenteni. Két mentőkocsi érkezett. Mindent megtettek. Hiába. A részleteket csak utólag tudtuk meg. Mert ilyen világ volt. Ne felejtsük, ugyanebben az évben volt a csernobili atomkatasztrófa április végén. Miközben fent tudták, hogy nagy a baj, az átlagember vidáman sétált a májusi esőben. Molnár Csilla halálát is eldugták a lapokban. Volt ahol a 7. oldalon, néhány sorban hozták a gyászhírt, máshol pedig a 12. oldalon írta meg ugyancsak szűkszavúan.
A királylányt Fonyódon óriási tömeg kísérte utolsó útjára, sírja valóságos zarándokhellyé vált. Halála után két könyv jelent meg róla: Gazsó L. Ferenc és Zelei Miklós 1986-os, Szépséghibák című könyve a hazai szépségipar visszásságaira próbálja felhívni a figyelmet, valamint Friderikusz Sándor Isten óvd a királynőt! című könyve. Erről a szépségversenyről készített dokumentumfilmet Dér András és Hartai László Szépleányok címmel. Érdekessége, hogy már a verseny kezdetétől, a selejtezőktől kezdve forgattak, s a váratlan tragédia egész más színben tünteti fel az eseményeket. Pauer Gyula szobrász nem sokkal a szépségverseny után az első néhány helyezettről - köztük Csilláról is - Szépségminták címmel gipszlenyomatokat készített. Ha Molnár Csilla nem jut a szépségverseny döntőjébe, valószínűleg ott napozott volna a fonyódi strandon az egyik pokrócon a barátnőivel és azon nevetgéltek volna, hogy a magyar vagy a holland fiúk a helyesebbek a parton. Jobb lett volna. Sokkal jobb.
Lendületben a szentgotthárdi Opel-gyár
Miközben a múlt emlékeit őrizzük, a jelen Magyarországa a gazdasági fejlődésre és a modern iparra fókuszál. Lendületben van a szentgotthárdi Opel-gyár: nincs olyan év, hogy ne jelentsenek be újabb bővítést. Az alábbiakban a vállalat toborzási és képzési stratégiájáról olvashatnak részleteket egy interjú keretében.
Hol tart a létszámbővítési folyamatban az Opel Szentgotthárd Kft.?
autójavítás Nagypall: tippek és tanácsok
Míg 2010-ben 620-an dolgoztak a vállalatunknál, addig idén az év végéig közel háromszor annyian, mintegy 1700-an teljesítenek majd szolgálatot. Az elmúlt néhány évben ezer munkatársat alkalmaztunk, idén pedig további 120 dolgozó kezdi meg a munkát nálunk.
Mennyire elégedettek a frissen diplomázottak szakmai felkészültségével?
Azoknál a pályakezdőknél szükséges a hosszabb ideig tartó betanulási folyamat, és az ismeretek gyakorlatba átültetésének támogatása, akik olyan intézményekből érkeznek, ahol nem megfelelően kiépített a vállalati együttműködés. Akik az iskolai évek alatt már vállaltak gyakorlati, gyakornoki munkát, vagy duális képzésben vesznek részt, számukra nem teljesen idegen a munka világa, ebből fakadóan elméleti ismereteiket sokkal könnyebben és gyorsabban tudják egy világszínvonalú technológiát alkalmazó gyár napi termelési és működési keretei között alkalmazni. Ez a rövidebb betanulási időszak egyúttal zökkenőmentes beilleszkedést is biztosit a vállalat életébe. Az idegen nyelv általános, de különösképpen a szakmai ismereteinek egyértelmű fejlesztése továbbra is szükséges.
Mit tesznek azért, hogy jól képzett munkaerőhöz jussanak?
Évek óta kiemelt hangsúlyt fektetünk a vonzó munkáltatói arculat folyamatos fejlesztésére és új, innovatív toborzási csatornák alkalmazására, ezek a közösségi médiákon való jelenléttől kezdve akár a marketing jellegű eszközökig is terjednek, mint például óriásplakátok, roadshow-k több célcsoportnak, kezdve a szülőktől a diákokig, illetve a potenciális álláskeresőkig. Tekintettel a munkaerőpiac jelen helyzetére, a kulcsfontosságú fizikai pozíciókban és hiányszakmákban kvalifikációs programokat indítottunk, ami azt jelenti, hogy a szakmai ismereteket mi oktatjuk az adott képzettséggel nem rendelkező, de tanulásra, fejlődésre nyitott és elkötelezett pályázók számára. A kezdetektől fogva aktív szerepet vállalunk a duális képzésben, múlt év szeptemberében nyitottuk meg az Opel Tudásközpontot, melyben a duális gépészmérnök képzés mellett három szakmában oktatunk duális szakképzés keretében diákokat: automatizálási technikus, forgácsoló, villanyszerelő.
Szépleányok - Az első magyar szépségverseny
Zöld utat kapott a szombathelyi mérnökképzés. Hogy látják, megvalósítható lesz-e az ipar számára megfelelő friss munkaerő képzése?
Az eddigi tapasztalatok alapján a duális gépészmérnök képzés fontos forrása a friss munkaerő utánpótlásának. Ugyanakkor tény, hogy ez a módszer önmagában nem tudja a bővülések, fejlesztések, beruházások országos munkaerőigényét egyedül biztosítani. Ezért továbbra is nagy jelentősége van a hagyományos képzési formáknak, és a fiatalok műszaki és természettudományos továbbtanulási érdeklődésének felkeltésére. A szombathelyi duális gépészmérnök képzés nagy előnye, hogy a hallgatók nem csupán egy vállalatnál töltik képzésük vállalati gyakorlati időszakát, hanem a képzésben résztvevő többi nagyvállalatnál is megfordulnak, szélesítve ezzel látókörüket, gyakorlati tapasztalataikat. A vállalati gyakorlat jelentősége a gépészmérnök szakma gyakorlati oktatásán túl a vállalati kultúra megismerése és a munkaszocializáció, amely a munkaviszony betanulási időszaka alatt komoly előny a diákok számára.
Milyen karrierlehetőségei vannak egy pályakezdő diplomásnak?
Munkatársainknak szinte a vállalat minden szintjén lehetősége van más szakterületek megismerésére, célirányos elméleti és gyakorlati képzéseken és nemzetközi projektekben való aktív részvételre, melyhez versenyképes juttatási csomag társul.
Milyen aktuális trendek határozzák meg a munkaerőpiacot, a munkaerő-kiválasztást?
Alapvető változás az elmúlt évek során az, hogy évről évre erősebb bizonyos szakmákban a munkaerőhiány, illetve korlátozott a munkaerő mobilitása. Ez ma már országos és a járműipar egészét érintő kérdés. Míg korábban ez inkább a nyelvet beszélő, felsőfokú végzettséggel bíró munkavállalói kört érintette, napjainkra szinte minden szakképzettséget igénylő munkakörre igaz. Ez azt is magával hozza, hogy a munkáltatónak kell proaktívnak lenni a potenciális munkavállalók bevonzásában, egyre többet kell invesztálni mind a toborzásba, mind a képzésbe. Természetesen kiemelt fókuszt kap a megtartás és munkavállalói elégedettség.