Mitsubishi Space Star: Generációk Tesztje és Áttekintése

A Mitsubishi Space Star típusnév két különböző járműtípust ölel fel a márka történetében, egy kompakt egyterűt és egy modern miniautót. Ez a cikk a Space Star két generációjának tesztinformációit és fontosabb jellemzőit gyűjti össze, bemutatva fejlődésüket és piaci pozíciójukat.

Az Első Generáció (DG0, 1998-2005): A Kompakt Egyterű

A Space Start 1998 és 2005 között gyártották, de most már szerintem egy gyakorló mitsubishis sem tudná megmondani, mi a francban különbözik a Mitsubishi Space Wagontól (utóbbi kicsit nagyobb), vagy a Space Runnertől (ami kisebb). Ez az 1995 óta gyártott Volvo S40 műszaki alapjaira épül, bár furcsa módon a tengelytávja (2500 mm) még kisebb is, mint a Volvóé, miközben a bruttó hossza nagyobb. A hátrameneten kívül azért is lehet benne Renault váltó és motor, mert a Space Star Hollandiában, a Volvóval közösen működtetett a NedCar gyárban készült.

Külcsín és Belbecs

A formája az autódizájn egyik legsötétebb korszakában keletkezett, amikor még Európában se nagyon rajzoltak markáns autókat, nem hogy Amerikában, vagy Japánban. A beltér viszont érdekes. Nem a műszerfal, sokkal inkább az ülések: a kárpit a fapados légitársaságok, vagy talán inkább a chartergépek stílusában tartalmaz kék SPACE STAR feliratokat. De vajon minek kell történnie egy autóval ahhoz, hogy a fejtámla fémszárai rozsdásak legyenek? Hogy a kilométeróra 83 ezret mutat, egy olyasféle természettudományos kuriózum, mint a Galápagos-szigetek érdekes életmódot folytató pintyei. Mivel nem ismerem a típust, csak tippelni tudok, hogy egy Mitsubishiben 183, 283, vagy 383 ezer kilométer alatt kopik szét ennyire.

Motor, Váltó és Menettulajdonságok

Az 1,6-os benzinesnek kellemes, egészséges, finom hangja van, a gyári gyorsulási adata 12 másodperc, ami egy 1140 kilós téglatest mozgatásának tárgyában sportértékkel bíró cselekedet. 98 LE, 150 Nm, tíz liter körül eljárhatunk vele. A váltójával kapcsolatban az az első benyomás, hogy teringettét, de jó. A későbbiekben, úgy értem, a nagyon közeli jövőben azonban az is kiderül, hogy a váltó a pincében neveli vérfertőzésből származó szörnyszülött gyermekét: hármasból négyesbe valahogy eltéved az erdőben. Ha nem szórna maga mögé morzsácskákat, a büdös életben nem találna haza. A felhúzógyűrűs váltó végképp nem japán, az elv elsősorban régebbi Opelekre jellemző, a balra előre felhúzós rükverc viszont egy Renault-váltót valószínűsít.

A futóműve akár jó is lehetne - elöl McPherson, hátul multilink a felfüggesztés. De annyira puhák benne a rugók, hogy hiába szeretem a kényelmes futást, ez már nekem sok a jóból. És nagyon komoly kaszkadőr-életbiztosítás nélkül jávorszarvas tesztet sem vállalnék benne. Kényelmesnek egyébként kényelmes, és a Nagyon Izzadós Család-teóriának ellentmond, hogy a Space Star klímája meggyőzően működik a tavaszi kánikulában. Amennyire nem japános a váltó, és az üléstámla-döntés is európai, meg a pumpás ülőlap-billegetés is, annyira japánosan kattannak az egyéb kezelőszervek.

Mitsubishi projektor hangjavítási útmutató

Biztonság és Praktikum

Biztonsági szempontból amúgy nem rossz, mi legalábbis méltattuk a Space Star 2001-es töréstesztjét, már ami a karosszéria merevségét illeti. Az EuroNCAP vizsgálatában a kasztninál sokkal rosszabbul szerepeltek a légzsákjai, és a gyártó által ajánlott gyermeküléssel sem járt valami jól a bébidummy. Ebben a Family felszereltégű autóban szerencsére vannak oldallégzsákok, amik egyébként 2003-ban messze nem tartoztak az alapfelszereltségbe. A hátsó üléstámlák 2/3 arányban síkba dönthetők, így a 370 literes csomagtartó pontosan egy köbméterrel nő, ami már a Space Star erősségei közé tartozik. Más kérdés, hogy ezt az imbolygó kasztnit még meg is pakolva milyen futóművet kapunk.

Piaci megítélés

Népítéletből 20 van róla, A család barátjától az imádnivaló családi málháson át a barokkos című Meglepő családi egyterű, pörgős kis japán harcosig. Többen kiemelik, hogy német-holland francia létére is megbízható, és 8,22-es átlagpontja az amúgy erős Mitsubishi mezőnyben is jó. A konkrét autót 1,2 millióért árulják - annyiért nekem biztos, hogy nem kéne. Egymillió körül már vannak jóval tágasabb Citroen Picassók, 2000 utáni Espace, esetleg Zafira, vagy bűn ronda Tacuma, ami viszont megbízható. Még Touran is akad.

Az Újabb Generáció (2012-től): A Modern Miniautó

A Mitsubishi Space Star felirat tavaly óta domborít ismét a japán konszern modelljén, Thaiföldön gyártják, és ezen a néven kizárólag Európában forgalmazzák. Abban a Space Starban, amely már nem egyterű, mint az 1998-2005 között Hollandiában, a NedCar üzemében gyártott, hanem miniautó a Mitsubishi thaiföldi gyárából. Ez a jelenlegi, 2012 óta gyártott Space Star esetében egyértelműen annak köszönhető, hogy még mindig az ismerkedési fázisban tart a közvélemény tekintetében az egyébként globálisan sikeresen startolt kisautó bevezetése.

Külső és Felszereltség

A tesztpéldány megjelenésén sokat dob, hogy karosszériáját gyakorlatilag teleaggatták a gyári kiegészítőkkel: első és hátsó lökhárítóvégek, króm a ködfényszórók körül, küszöbök, légterelő a csomagtérajtó tetején - minden van. Az Intense szinttel 15 colos alufelni is. A gyári optikai tuning talán elegendő is ahhoz, hogy a Space Star ne miniautónak, hanem értékesebb kisautónak tűnjön. Fokozza ezt, hogy ez a verzió intelligens kulccsal, ajtóra szerelt gombbal nyitható és zárható, hiszen mint már mondtuk írtuk, gazdagon felszerelt. Ugyanakkor a következetes spórolás is számos helyen felfedezhető rajta, illetve benne. Ilyen az is, hogy ajtónyitó gombot csak vezetőoldali ajtajára és csomagtérfedelére kapott. A jobb első ajtóra kulcslyuk, bele zár került.

Már az első pillanatban látszott, hogy az autó küllemén rengeteget lehet javítani a különféle külső kiegészítő elemek alkalmazásával, azt pedig, hogy ez mennyire válik előnyére jelen modellnek, mindenki döntse el maga. Az tény, hogy már alapjaiban véve is a Space Star feltünő jelenségnek definiálható, hiszen a magasra gondolt első lámpatestek és a minimális nyílással bíró felső beömlő mind magukra vonják a figyelmet, csakúgy, mint a motorháztető kis vonaltörése a Mitsubishi logó felett. Bár a kocsiszekrény hossza mindössze 3710 milliméter - ami ugyan kategóriáját tekintve egyáltalán nem marad el az átlagtól - mégis szembetűnő a tekintélyesnek érezhető, 2450 milliméteres tengelytáv. Ez nagy valószínűséggel köszönhető a kicsinek ható 15 colos kerekeknek is, hiszen az 1500 milliméteres magasság, s így az egész összhatás kissé egyterűssé teszi a Space Star-t, ugyanakkor megtartván a kisautós jelleget. Egyszóval: fura szerzet ez, de egyáltalán nem rossz értelemben véve, sőt, pirospont jár a Mitsubishi-nek, hiszen láthatóan bevetésre került szinte minden annak érdekében, hogy újszerűvel rukkoljanak elő a manapság igencsak telített és néha egyhangúnak érezhető piacon. Az ajtók termetesek, szélesre tárhatóak, mindezek eredményeképp a ki- és beszállás különösebb kompromisszum nélkül lebonyolítható, az üvegfelületek optimálisak, a kilátás megfelelő mindegyik irányba. A tesztautó számos optikai részelemet tartalmazott, így az oldalszoknyák, az első-hátsó spoilerezés, szolid hátsó szárny a sportosságot hívatottak kiemelni. Jutott tehát bőven műanyag a farra is, az alap lökhárító itt is hosszabb lett 1-2 centiméterrel, továbbá az ötödik ajtó légterelője fehér színű LED csíkot kapott.

Értelmezze a Mitsubishi műszerfalának motorolaj szintjelzőit

Belső Tér és Kényelem

Régi iskola szerint könnyen kezelhető. Beülve pont olyan, mint egy kisautó 2010-ből. Egyszerűek a formák, kopogósak a műanyagok, mégis olyan autószerű és ezért számomra otthonos az egész. Kéttónusú, kizárólag kemény műanyagjai ellenére egészen gusztusos a műszerfal. Az ajtókat feltárva vegyes kép tárul elénk: a részint világos kárpitozás barátságos, az ülések már ránézésre is formázás nélküliek, elöl rövidebb és közepes távokhoz kielégítő kényelműek, hátul pedig inkább csak a „rövidebb utakra el lehet férni” jelzőt aggathatjuk a Space Starra, ami hivatalosan ötszemélyes. Ezt a valóságban, felnőtt utasokkal kevéssé érdemes próbálni, kisebb távokra, szükség esetén persze jól jöhet, hogy a csekély méretű sík padhoz három hárompontos öv és szabályozható fejtámasz jár. Jó pont, hogy az Isofix csatlakozók nem rejtettek, a megfelelő gyerekülés pillanatok alatt biztonságosan rögzíthető, abban pedig biztosak lehetünk, hogy az ott helyet foglaló csemete nem fog panaszkodni a helykínálatra. Hátul gyakorlatilag teljesen sík és méreteivel is szerény a háromszemélyes üléspad.

A kormánykerék fogása jó, ergonómiailag rendben van, a két színt felvonultató műszerfal és cockpit feldobja a hangulatot. A műszeregység jól átlátható és lényegretörő, nincs túlbonyolítva az elrendezés, minden elérhető, kitűnően kezelhető. Szembetűnően bal oldara helyezték a kulcsnélküli indítás gombját, ilyen megoldást mostanában legutoljára a Porsche modelljeinél láttunk - megszokás kérdése, egy idő után kézre áll természetesen. Szintén két színnel játszanak az ülések is, formázatlanok, ennek ellenére relatíve kényelmesek. Az első sor hátlapjai kicsit keskenyek ugyan, de tartanak, az ülőfelületek elegendő nagyságúak, hozzárendelt könyöktámasz nincsen. A hátsó ülésegyüttes ugyan három főre lett tervezve, mégis inkább két közepes testalkatú felnőttnek nyújt kényelmet, korlátozott fej- és lábtérrel. Bőségesebb a helykínálat, mint kívülről feltételeztem volna, az ülések tapintása kellemes, a 178 centimmel még magam mögé beülve sem kellett térdtranszplantációt végrehajtanom, vagyis a lábtér hátul nekem pozitív csalódás volt. Sajnos a belső tér olyan, mintha a tervezők beérték volna az autós létminimummal. Hasonlóan szerény minőségérzettel ebben a kategóriában csak a Micrában találkozunk, amelyet a Nissan három év után sietett is leporolni, annyi kritikát kapott az utastéri anyagaiért. Drágább autókkal kár példálózni, de az igazi árán sokkal kevesebbe kerülő Swift jóval igényesebben kialakított autó.

Térkihasználásban a Space Star rendkívül ügyes. Csupán 371 centis, de sikerült 235 literes csomagtartót kialakítani benne, igen tágas utastérrel előtte. Négy megtermett ember belefér, a térdnek hátul több helye van, mint például a kívülről sokkal nagyobb Ibizában. Hasonlóan kellemes meglepetéseket okozhat a 235 literes csomagtér is, szélessége 0,99-1,115 méter közötti, hossza 0,58, üléshajtással (igaz, messze nem sík padlóval) 1,34 méter, s magassága is megvan 0,51 méter. Egészen komoly vásárlásokat el tud nyelni, ha pedig nem ragaszkodunk a kalaptartó teljes visszahajlásához, még fedélzeti bőröndöt is állíthatunk a térbe. Apropó kalaptartó, miniautónál igenis pozitívum, hogy azt madzag emeli és engedi vissza a csomagtérajtóval. Egy mai, négy méter fölötti kisautótól persze nagyobb utas- és rakteret remélhetünk, ugyanakkor második vagy városi kocsihoz pont elég lehet ennyi.

Infotainment és Vezetéstámogató Rendszerek

Például a kipróbált csúcsváltozathoz 7 colos érintőképernyő jár, a menü egyszerű és csúnya ugyan, de legalább a tolatókamera képe éles és a fényerő is elegendő. Radar nincs, de aki ekkora autóval képtelen manőverezni, annak megint csak a rollert tudnám ajánlani. A műszeregység közepén kis monokróm kijelzőn lehet a fedélzeti számítógép adatai között lépkedni, pálcikát nyomkodva. Két meglepő extra is helyet kapott a Space Star-ban és mindkettőn erősen érezni, hogy utólag voltak kénytelenek rábiggyeszteni. Az egyik a sávelhagyás-jelző, ami csipog, ha letérünk a felfestett vonalról. Igen ám, de a csipogást olyan hangerővel és frekvencián csinálja, hogy 30 km/h felett lehetetlen meghallani, beállítani meg nem lehet. Másik extrája az ütközés-előrejelző rendszer, ami elvileg magától is fékez ha kell, de nekem többször olyankor villogott, amikor éppen nem volt valós vészhelyzet. Ezzel amúgy fel is soroltuk az asszisztenseket (némi jóindulattal még a hegymeneti elindulássegítőt ide sorolhatjuk), különösebb képzelőerő nélkül be lehet látni, hogy a Space Star 2013-as négycsillagos töréstesztje ma megismételve másféle eredménnyel zárulna az Euro NCAP-nál.

Motorválaszték, Teljesítmény és Fogyasztás

A Space Star kizárólag 3 hengeres motorokkal kerül forgalmazásba, 1, illetve 1.2 literes változatokban. Összesen 9 (kilenc) lóerős teljesítményspektrummal kapható az autó: a háromhengeres motorok közül az ezres 71, az 1,2 literes 80 lóerős. A hajtásláncok kétfajta váltóval rendelhetők, 5 sebességes manuálissal, illetve fokozatmentes CVT-vel. A hengerenként négy szelepes motor teljesítménye 80 lóerő 6000-es percenkénti fordulatszámon, maximális, 106 Newtonméteres forgatónyomatéka 4000-nél csúcsosodik. Az 80 lóerejét 6000, 106 newtonméter nyomatékát 4000 1/percnél adó, érezhetően nyomatékszegény motor viszont legalább élénken pörög fel, s ha induláskor besegítünk némi kuplungcsúsztatással, egészen dinamikusan haladhatunk is. Segítség, hogy az optimális váltásokra a csöppnyi műszerfali egérmozi parányi ikonokkal figyelmeztet lefele és felfele is.

L300 üzemanyag jeladó javítása

Nem csak a rezonancia, a motorhang is jellegzetes háromhengeres, mókás, wartburgos, repedtfazekas - mindenki válassza ki a neki tetsző jelzőt! A 100 km/órára gyorsulás 11,7 másodperces szintideje nem rossz, ahogyan a 180 km/órás végsebesség is, amit persze senkinek sem ajánlunk kipróbálni. Lényegesebb, hogy a 130 km/órás utazótempó 4000 1/perc fordulatot alulról súrolva még stabilan, igaz, jelentős szél-, motor- és futóműzajjal futható. A Space Star bizony városban és országúton is zajosabb az átlagosnál, hangja igazán autópályán nő zavaróvá. Utóbbi kijelentés rá is mutat arra, hogy mire való: elsősorban városi szaladgálásra. A tesztautó 80 lóerős motorjával nagyon elégedettek voltunk. Sajnos a hosszú váltóáttételek lefojtják a benne lévő tüzet, amit a 11,7 másodperces százra gyorsulás ígér. A váltó karcosan jár, de rövid utakon kapcsolhatók a fokozatok. Váratlan helyről érkezett a sportosság: nem tudom, hogy szándékosan-e, de a kipufogó nagyon szórakoztató módon morog, ami a háromhengeres surrogásával együtt egész jó kis akusztikus élménnyé áll össze, ha valaki szereti hallani is a gépészetet. Állandó nagy sebességnél már inkább fárasztó a zaj, a Space Star nem a Budapest-Frankfurt túra etalonja, és ezt a futómű teljesítménye is alátámasztja.

A Space Star valóban takarékos: szinte kizárólag városban vallatva nálunk 5,9 literes étvágyat produkált - ez sokak számára kellő érv lehet a vásárláshoz. A Space Star legtakarékosabb verziója az 1,0 literes, 71 lóerős, stop-start rendszerrel szerelt kivitel, melynek vegyes fogyasztási értéke 4,0 liter/100 km. Hogy ez az érték még hegyen-völgyön keresztül autózva is tartható, illetve akár alul is múlható, azt a hypermiler, azaz „mérföldfaló” Felix Egolf segítségével bizonyította be a Mitsubishi. Ő amúgy egy Swiss Airbus 330/340 utasszállító gép kapitánya, s már több hihetetlen „egy tankolásos távolsági rekordot is felállított különböző Mitsubishi modellekkel. A Space Star takarékos alapváltozatával 10 000 méternyi szintkülönbséget is leküzdve 1111,1 kilométert tudott megtenni egyetlen tanknyi üzemanyaggal. A tágulási teret is kihasználva összesen 37,65 liternyi benzin volt a hivatalosan 35 literes üzemanyagtartályban, így a 20 óra alatt, azaz 55 km/órás átlagsebességgel teljesített táv 3,38 l/100 km-es fogyasztást adott. Fogyasztás tekintetében rendkívül jó eredmények születtek - itt elöljáróban megjegyzendő, hogy mindez a kis súlynak (820 kilogramm száraz tömeg) köszönhető többnyire. Országúton van elemében a Space Star, óvatos gázpedál kezeléssel, minimalizált visszaváltásos előzésekkel 3.5 literes átlagot mértünk, városi körülmények közt - amire tervezték is eredendően az autót - 5.2 literes átlag született. A városi fogyasztási átlag tehát már nem annyira barátságos, ezzel együtt nincs kivetnivaló, hiszen e vonalon is masszív átlagot futott a kis Mitsubishi. Autópályatempónál, azaz 130 kilométer/óránál a fogyasztás közel a duplája lesz az országútinak, 3450 percenkénti fordulatszámnál 6.9 litert rögzítettünk. Ám a Space Star valóban takarékos, tesztünkön beérte átlagosan 5,8 literrel százon. Autópályán és országúton a motor halk marad és a jó alaktényezővel a szél sem zúg, de az erős gumizajtól az autó hangossá válik. Úgy zöld, hogy ez a példány semmilyen modern fogyasztáscsökkentő trükköt sem vet be.

Menetdinamika és Futómű

Ha az ellátmányt nézzük, a 3,5 millió forintos vételár remek, ha a méreteket vagy a vezethetőséget „díjazzuk”, akkor eltúlzott, s a Space Star bizony háborús bűnösöknél nehezebben védhető. Az ugyanis itt nincs sok, a kormánykerék rásegítése jelentős, visszajelzése csenevész, az elöl MacPherson, hátul csatolt lengőkaros futómű kemény, a kanyardőlés pedig átlag feletti, a váltó kapcsolhatósága viszont az alatti. Elöl MacPherson, hátul csatolt lengőkaros felfüggesztéseket találunk az autóban, a kissé magas kasznit egyenes haladásnál, kisebb, ám hirtelen kormányzásoknál stabilan tartja, ám erőteljesebben bevett kanyaroknál jelentős dőlések tapasztalhatók, érezhető alulkormányozottsággal. Az úthibák kisimítása viszont meglepően jó, négy személlyel, rázósabb, kisebb kátyúkkal megtűzdelt útvonalakon is pár kilométer megtétele is kényelmesen zajlott. A rugózás a kiskocsi méretéhez és súlyához képest kényelmes, fölösleges volna két jó kanyarért száz úthibán zötyögtetni az utasokat. Kissé imbolygós és bizonytalan időnként, a keresztirányú bordákat nagyon nem szereti, ráadásul az egyenesfutása messze áll a jótól, állandóan korrigálni kell a kormánnyal.

Ár/Érték Arány és Konkurencia

Teszelt modellünk 1.2 literes, 80 lóerős, 5 sebességes manuális váltóval, Intense felszereltséggel 3 490 000 forint bruttó listaáron kelleti magát a márka magyar importőrének információi szerint, a legolcsóbb alternatívát az Inform AS&G csomagos, 1 literes, 71 lóerős motorral, 5 sebességes manuális váltóval szerelt verzió jelenti, 2 990 000 forintos bruttó listaáron. Persze láttunk már hasonlóan drága miniautót, s a Mitsubishi mellett szól 3 év/100 000 kilométeres alap, illetve 5 év/200 000 kilométeres kiterjesztett (márkaszervizes karbantartás esetén élő) garanciája is, így mégiscsak lehet néhány vevő, akinek a legkisebb Mitsubishi bejöhet. Az viszont biztos, hogy ők nem azért fogják választani, mert Porsche módra bal kézzel indítható. A Space Star ár/érték aránya megfelelő, ami a gazdag felszereltségen is múlt. Már az egyliteres Inform alapmodellben is van hat légzsák és menetstabilizáló elektronika, ami nem olyan rég a Mondeo méretosztályában sem volt magától értetődő. Légkondicionáló jár a 2 990 000 forintos belépőmodellhez, de itt automatikus. Az Intense többek között kulcsnélküli nyitással-zárással és 15 hüvelykes könnyűfém felnivel nyújt többet. A tesztelt változat listaáron 3,5 millió forintba kerül.

Ez az összeg a sok extrát látva kedvező, ha ellenfélnek a Fabiát, a 208-ast vagy a Yarist választjuk. De az autót két tűz közé veszik a nála nívósabb és hasonló árú kisautók illetve az igényesebb városi minik. Kényelemben, kulturáltságban a Kia Picanto vagy az Up és a Citigo előrébb tart, utóbbiak jóval alacsonyabb árért. Aligha éri meg másfélszeres árra extrázni. Most pedig folytassuk azzal, amire mindenki felkapja a fejét: ez Magyarország legolcsóbb új autótípusa az Entry kivitel 4,33 milliós induló árával. Összehasonlításként a Dacia Sandero 4,48, a Suzuki Swift 4,97 milliótól indul, ha pedig a minik között keresgélünk, ott a 4,77 milliótól elérhető Fiat Pandát vagy a 4,98 milliós, új Toyota Aygo X-et találjuk. Árban az egyetlen igazán komoly konkurenciája a fél számmal kisebb, de modernebb Hyundai i10, amely 4,34 millió forintért meglehetősen fapados felszereltséget kínál. Igaz, a Space Star Enty kivitele sem kényeztet sok jóval, nincs benne bőrkormány, audiorendszer (csak rádielőkészítés), központi zár és légkondicionáló, már csak utóbbi két tétel miatt is érdemes inkább a 4,76 millió forintos Inform kivitelt számításba venni valódi alapmodellként. Persze általában lehetetlen küldetés alap- vagy akár közepes felszereltségű tesztautóhoz jutni: a kipróbált az Intense Navi CVT csúcsmodell az extralista minden elemét kipipálja, látványosabb megjelenésű a többinél, de az árcéduláján 6,51 millió forint szerepel. Ennyiért bizony modernebb típusok közül is lehet válogatni, a Space Starnál inkább az említett Inform vagy az Intense Plus (tehát a négyből a két középső) felszereltségi szintet tudjuk ajánlani. Ez a kocsi úgyis az észnek, mintsem a szívnek szól, hogy minden sallang nélkül, de megbízhatóan és takarékosan elvigyen A-ból B pontba.

Összehasonlító Áttekintés: Space Star Generációk

Az alábbi táblázatban összefoglaltuk a két generáció legfontosabb jellemzőit:

Konklúzió a Space Starhoz

Kár, hogy az emberek egyre nagyobb hányada testes SUV-ra váltott, így kevésbé szórakoztató a kis Mitsubishivel mászkálni, mindenki magasabb, nagyobb, és el akarja tiporni a városi közelharcban. Pedig egy-két fő urbánus mozgatására abszolút elegendő ez a méret, én pedig egy hét alatt megkedveltem a Space Start, ami minden hiányossága ellenére szerethető és a hosszú modellciklus tapasztalatai alapján igen tartós szerkezet. A Mitsubishi kisautója távol van a kategória élvonalától, de praktikusságával és takarékosságával jó társ a nagyvárosban. A Space Star azoknak való, akik az autójukkal az égvilágon semmit nem akarnak kifejezni, csak közlekedni.

tags: #mitsubishi #space #star #dg0 #teszt #információ

• Részletek az UAZ kerekekről
• FHP Jeladó Működése
• Renault Grand Scénic generációk
• Suburban fogyasztási adatok
• Melyik ET szám megfelelő a Mazda 3-hoz?