Mikes Kelemen alakja a Nyugat folyóirat emblémájában
Az 1908-ban induló Nyugat című lap címlapján egy embléma, egy jelkép található: csizmás, sisakos figura tollal a kezében, aki ír. Ez a figura Beck Ödön Fülöp metszete, rajza alapján Mikes Kelement ábrázolja.
De ki is volt Mikes Kelemen, és miért éppen ő került a Nyugat címlapjára?
Mikes Kelemen élete és munkássága
Mikes Kelemen (1690-1761) a XVIII. század nagy magyar írója, II. Rákóczi Ferenc kamarása és íródeákja volt. Mindvégig feltétlen hűséggel szolgálta a fejedelmet, még a törökországi száműzetésben és Rákóczi halála után is. Leveleiben „megható, gyöngéd és nemes emléket állított” neki, ahogy Márai Sándor, a XX. századi emigráns sorstárs fogalmazott.
Mikes Kelement a hűség jelzőjével illethetjük: elsősorban a fejedelemhez volt hű, de hű volt a hazához és a magyar nyelvhez is. Mikes példát mutatott, hogy még idegenben is dolgozni kell, és a munkából erőt kell meríteni. Túlélte minden bujdosótársát, és idős korára nagyon magányos lett, ezért 1741-ben kérvényben fordult Mária Teréziához, hogy hazatérhessen, de a királynő elutasította a kérést.
Leveleiben ironikus-önironikus hangnemet üt meg. „… úgy szeretem már Rodostót, hogy el nem felejthetem Zágont” - kezdi a szállóigévé vált szellemes, paradox közléssel kitalált „nénjéhez” írott, 1720. május 20-án kelt fiktív levelét.
Mikes Endre vonóhorgok: előnyök és hátrányok
Az anekdotikus szövegből gyönyörű, könnyes mosolyú novella született Móra Ferenc tollán (Bujdosók). A régi magyar irodalomból Pázmány Péter mellett Mikes Kelemen volt az a szerző, akinek prózája a 20. században is hatást gyakorolt.
Mikes Kelemen
Mikes Kelemen: Törökországi levelek
A Nyugat emblémája és Mikes Kelemen kapcsolata
A Nyugat folyóirat emblémájának kiválasztása nem véletlen. A folyóirat a modern magyar irodalom megteremtésére törekedett, és Mikes Kelemen személyében egy olyan alkotót tisztelt, aki a magyar nyelv és irodalom számára fontos értékeket képviselt.
A minden rosszon felülemelkedni tudás mintaképéről, a kedélyes humorú, ősi természetességű székelyről, aki derűs, játékos kedvét mostoha időkben sem veszítette el, népmonda is született: A rodostói kakukk. Ő volt az énekesmadár, a száműzött magyarok létvigasza. S a nyelvművész és az „európai magyar” Mikes arcmása - Beck Ö. Fülöp plakettjének képe - díszíti a Nyugat folyóirat emblematikus címlapját.
Lévay József verse Mikesről
A kétszáz éve született Lévay József (1825-1918) versét a Budapesti Divatlap 1848. november 12-i száma hozta, Mikes. Rodostó, 1758 címmel. Az elégia nem elsősorban az ízes nyelven társalgó góbét, inkább a magányos magyart idézi meg. Ám az életreményt a versi nem veszíti el. Ettől is szép a költemény. Bújában is felemelő.
Lévay József: Mikes. Rodostó, 1758
Jaguar autó embléma evolúciója
Egyedül hallgatom tenger mormolását,
Tenger habja felett futó szél zúgását,
Egyedül, egyedül
A bujdosók közül
Nagy Törökországban,
Ha csak itt nem lebeg sírjában nyugovó
Rákóczinak lelke, az eget csapkodó
Tenger haragjában!
Peregnek a fákról az őszi levelek,
Kit erre, kit arra kergetnek a szelek
S más vidékre száll a
Csevegő madárka
Nagy Törökországból...
Hát én merre menjek, hát én merre szálljak,
Melyik szögletébe a széles világnak
Idegen hazámból?
Zágon felé mutat egy halovány csillag,
Hol a bércek fején hókorona csillog
S a bércek aljában
Tavaszi pompában
Virágok feselnek...
Erdély felé mutat, hol minden virágon
Tarka pillangóként első ifjúságom
Emléki repkednek!