Az Opel autók ár-érték aránya és a gyakori meghibásodások okai

Az Opel autók hagyományosan népszerű választásnak számítanak Magyarországon, részben kedvező vételáruk és fenntartási költségeik miatt, másrészt a márka megbízhatóságának hírneve okán. Azonban, mint minden járműnél, az Opelnél is vannak típusra jellemző hibák és rendszeresen visszatérő problémák, amelyek idővel szinte bizonyosan előjönnek. Cikkünkben feltárjuk az Opel modellekkel kapcsolatos leggyakoribb problémákat, azok okait, és hogyan befolyásolhatják ezek az autó megítélését és fenntartási költségeit.

Motorproblémák és az olajfogyasztás

Az egyik leggyakrabban emlegetett probléma az Opel motorok megnövekedett olajfogyasztása. Az Opel motorok mindig is hajlamosak voltak az olajfogyasztásra, vagy csak egyszerűen kifolyt belőlük. Ez az átok próbálhatta megtörni a gyártó, amikor a PSA-tól vásárolt 1,2 literes Puretech motorokat szerelték autóikba - nem sikerült.

Az Opel Astra J 1.6 benzinmotorral szerelt változata népszerű választás a megbízható és gazdaságos autót keresők körében. Azonban, mint minden autónál, itt is felmerülhetnek problémák, amelyek közül az egyik leggyakoribb az olajfogyasztás növekedése. A nagy olajfogyasztás könnyen tetten érhető a nívó rendszeres ellenőrzésével. Gyakran találkozunk olyan ügyfelekkel, akik csak az olajnyomás lámpa felvillanásakor kezdenek utánajárni a dolgoknak.

A kelleténél magasabb olajfogyasztás oka lehet az Opel kartergáz elvezető csövek hibája, a rosszul megválasztott motorolaj, a motor folyamatos szellőzését biztosító kartergáz visszavezető szelep meghibásodása vagy a motor belső mechanikus alkatrészeinek hibája okozhatja (pl.: gyűrű probléma, szimmering tömítetlenség... stb.).

A Kartergáz Elvezető Rendszer

Ahogy hidegindítás után egyre inkább bemelegszik a motor, a motorblokkban egyre több kartergáz (olajpára) képződik. Ezt nem engedik ki a szabadba, hanem visszavezetik a szívótorkon keresztül a motorokba. A szívóágba bevezetett sok olajpára viszont jelentősen csökkenti a motor hatékonyságát és amit a motor nem éget el, azzal a kipufogórendszeren keresztül szennyezi a környezetet.

Tisztító adalék hátrányai

Az egyre szigorodó környezetvédelmi előírások miatt ki kellett találni egy olajleválasztási módot a kartergázok "tisztítására". Már sok-sok évvel ezelőtt kitalálták a kartergáz leválasztó más néven olajkicsapató rendszereket. Ha nincs kartergáz elvezetés, akkor a megnövekedett kartergáz nyomás egyszerűen szétnyomja a motor külső és belső tömítéseit és a motor kilöki magából az olajat.

Nagy fordulatszámon forgó motorban magas a karter nyomás, és ezt a szelepfedélbe épített, meghibásodott kartergáz elvezető (motorszellőztető) nem tudja ezt a nagy karter nyomást hatékonyan elvezetni. A nyomás hatására az olaj új utakat talál magának és a motor kiköpi az olajat magából, ahol tudja.

Az XEP-s Opel Twinport motoroknál sajnos időnként szétmegy a gyári kartergáz elvezető szelep. A meghibásodás előfordulása már-már a típushiba határát súrolja. A gyári Opel kartergáz elvezető szellőző szelepet régebben külön lehetett kapni, azonban valószínűleg rájöttek, hogy önmagában a szelep kicserélése nem hozta meg az elvárt eredményt, ezért egy módosításon esett át és a szelepfedéllel együtt cserélendő. Az új, módosított szelepes szelepfedél beépítése után megszűnnek a túlzott olajfogyasztással vagy megnövekedett környezetszennyezéssel járó műszaki problémák.

A PCV Szelep Szerepe és Hibái

A pozitív forgattyúház-szellőztető rendszer (PCV) minden modern járműben megtalálható és célja a keletkező kartergázok elvezetése. Ezeket a gázokat a szívócsonkon keresztül visszavezetik a motorba. A PCV rendszer hiánya esetén a motor forgattyúsháza nyomás alá kerülne. A PCV rendszer általában csövekből, csatornákból és kamrákból áll, amelyek elválasztják az olajat a kifújt gáztól. Az egyetlen mozgó alkatrész a PCV szelep, amely csak egy egyirányú szelep, amely szabályozza a szívócsatornába betáplált gáz mennyiségét.

Fontos tudni, hogy a benzinmotoroknál a szívócső vákuum alatt van, amikor a motor alapjáraton vagy alacsony terhelés alatt áll. Ez azért van, mert a fojtószelep korlátozza a motorba jutó levegő mennyiségét. Alacsony terhelésnél a fojtószelep többnyire zárva van és a motor a megengedettnél több levegőt próbál behúzni, ami vákuumot hoz létre a fojtószelepház és maga a motor között.

Skoda Fabia olajteknő szenzor: a repedés gyakori oka

A turbófeltöltős motorban a PCV rendszer bonyolultabb, mivel a turbófeltöltő töltőnyomást generál. Ezért a szívócsonk nyomás alatt van, amikor a turbófeltöltő végzi a dolgát. Ilyen körülmények között az átfúvó gázok a turbófeltöltő előtt kerülnek a szívócsatornába. Ha azonban nincs töltőnyomás, a rendszer pontosan ugyanúgy működik, mint egy szívómotorban.

A General Motors 1.4 Turbo motorja két PCV szeleppel rendelkezik - az egyik a szívócsonkba van integrálva, a másik pedig a turbófeltöltő bemeneténél. A szelepfedél belsejében egy gumi membrán is található, amely szabályozza a gázok áramlását. Összefoglalva, ezek a motorok kulcsfontosságú alkatrészei - két PCV szelep és a szelepfedélben lévő gumi membrán.

A probléma az, hogy a szívócsonkban lévő PCV szelep néha leválik, és a motor lenyeli. A levált PCV szelep nem károsítja a motort, mert csak egy kis gumidarab, de a motor szelepburkolatába és a forgattyúsházba belépő töltőnyomás gyorsan károsítja a szelepfedél membránját. Ha bármilyen problémát tapasztal a PCV rendszerrel, fontos, hogy ellenőrizze mind a három kulcselemet - mind a PCV-szelepeket, mind a membránt. Tehát a PCV szelep meghibásodása a szelepfedél membránjának meghibásodását okozza. Ezen alkatrészek vizsgálatakor ügyeljen a levegő szivárgására is. Ha nem biztos a dolgában, inkább keressen egy dedikált autószervizt.

A PCV Rendszer Meghibásodásának Tünetei:

• Túlzott olajfogyasztás
• Kék füst a kipufogócsőből
• Siszegő hang a motortérben (a szelepfedél levegőt szív be egy nyíláson, ahol a membrán található)
• Szakaszos "Check Engine" lámpa, lehetséges hibakódok: P0106, P1101, P0236, P0107
• Durva, instabil motor alapjáraton és gyenge teljesítmény
• Olajszivárgás (a motorba belépő töltőnyomás átnyomhatja az olajat a motor tömítésein)

1.6T SIDI és 2.0T SIDI - Kokszosodás

A közvetlen benzinbefecskendezésű rendszerek, mint például az Opel SIDI, hajlamosak kokszolódásra a motor szívószelepein. A túlzott korom lerakódás csökkentheti a teljesítményt, növelheti az üzemanyag fogyasztást és megnehezítheti a hidegindítást. A korom felhalmozódása gyakori probléma sok közvetlen befecskendezéses benzinmotornál, mivel az üzemanyagot már nem fecskendezik be a szívócsonkba, ahol esélye van a szívószelepekről lemosni a felhalmozódott kokszot.

Szerencsére az Opel által kifejlesztett SIDI motoroknál viszonylag kevés probléma van a korom felhalmozódásával, legalábbis alacsony futásteljesítménynél. Ne feledje, hogy egy bizonyos ponton felhalmozódik és ha súlyos lesz, az egyetlen lehetőség a kézi tisztítás. Ehhez ki kell szerelni a szívócsonkot. A tisztítószer üzemanyag-adalékok nem igazán működnek a közvetlen befecskendezéses motorokban, mivel a befecskendezett üzemanyag nem megy át a szívószelepeken, mint a régebbi elosztó-befecskendező rendszerekben. Ezért nincs esélye a szénlerakódások lemosására. Előbb-utóbb minden közvetlen befecskendezéses motorban lesz korom lerakódás.

Megoldások a jobbra húzó autóra

További Lehetséges Motorproblémák Okai

• Magas Fordulatszám: Magas fordulaton kevesebb ideje marad a dugattyúgyűrűnek letörölni az olajfelesleget a hengerfalról, emiatt magasabb olajfogyasztás tapasztalható.
• Motor Állapota: A motor belső mechanikus alkatrészeinek hibája (pl.: gyűrű probléma, szimmering tömítetlenség... stb.).
• Hűtőrendszer: A hűtőrendszer csövei és a termosztát körüli elágazó idomok is törékenyek.
• Kenési Problémák: Alacsony olajnyomás turbó-, csapágy- és szelepvezérlési hibákat okozhat.

A PSA 1.2 Puretech motorok problémái az Opelben

Az Opelben is használt francia, PSA eredetű motorok intenzív olajfogyasztása nem ismeretlen probléma, a gyár ki is védi az ezzel kapcsolatos panaszok zömét azzal, hogy - több más gyártóval egyetemben - a kezelési útmutatóban 1 liter/1.000 km mértékű olajfogyasztást még normálisnak titulál. Több, a háromhengeres benzines típust ismerő szerelővel egyeztetve arra jutottam, hogy olvasónk problémája nem lehet egyedi eset. Ezek a fiatalnak mondható, turbófeltöltött és apró motorok látszólag tömegesen küzdenek olajfogyasztási problémával.

Az 1,2 Puretech motorok esetében az olajfogyasztásnak több oka lehet. Rendszeres probléma, hogy vezérműszíj cserekor a vezérműtengely tokot túl sok, illetve trehányul felhordott pasztával szigetelik újra és emiatt eltömődik a kartergáz visszavezető furat. Ez hirtelen megugró olajfogyasztáshoz vezet. A gyári szerviz bulletin szerint ilyenkor vissza kell bontani mindent és kipucolni a furatot, bár Tamás szerint ez valójában nem segít.

Az 1,2 Puretech további jellemző problémája a szelepvezetők kopása, melynek hatására kotyogni kezd a szelep, a motor pedig fogyasztani az olajat. Ellenőrizni a legkönnyebben úgy lehet, hogy ha alapjáraton járatja egy ideig az ember az autót, majd ad néhány kisebb gázfröccsöt - ha füstöl, valószínűleg ez a probléma.

A legnagyobb gond az olajban futó vezérműszíj körül keresendő. Erre jelenleg is élő visszahívás van, mert elkopik, vagy feloldódik az olajban. A szakértő szerint már a negyedik/ötödik vezérműszíj próbálkozásnál tart a gyártó - ezek között volt olyan is, ami 10-30 ezer kilométert bírt szakadás nélkül. A szakadáshoz az is hozzájárul, hogy a környezetvédelmi szabályozás okán egy kényszer melegre járató üzemet programoztak az autók szoftverébe, hogy minél előbb elérje az üzemi hőfokot. Ez azonban annyira "jól" sikerült, hogy a benzinnel amúgy is felhígult olaj túlmelegszik és lebontja a legerősebb vezérműszíjat is. Az sem volt a siker titka, hogy az Opel rosszabb minőségű olajat is engedélyez a feltöltésre, mint a Peugeot. Ja, és a gyűrűtörés: ilyet is tud, bár a gyűrű nem törni szokott, hanem felkenődni és beépülni a hengerfalba.

Futómű és Fékrendszer Kopogások

Ha menet közben az első kátyúnál megszólal valami tompa koppanással, az Opel futómű kopogás okai között több eltérő hiba is szóba jöhet. Nem mindig nagy bajról van szó, de az sem ritka, hogy egy eleinte apró zaj mögött már olyan alkatrész fárad el, ami a vezethetőséget és a gumikopást is rontja. A futóműkopogás azért trükkös, mert a vezető gyakran elöl hallja, miközben a hiba valójában más ponton van. A hang terjed a karosszériában, ráadásul ugyanaz a koppanás lehet stabilizátorpálca, lengőkar szilent, toronycsapágy vagy akár lazább fékalkatrész jele is.

A legegyszerűbb támpont az, hogy milyen úton és milyen helyzetben hallod a zajt. Ha kis sebességnél, rossz úton, apró keresztbordán kopog, az sokszor a stabilizátorrúd vagy a hozzá tartozó pálca környéke. Ha inkább kanyarodáskor vagy parkolásnál jelentkezik, már a toronycsapágy, gömbfej vagy rugóülés is gyanús lehet. A szilent olyan gumis-fémes csuklópont, amely elnyeli a rezgéseket és engedi a futómű kontrollált mozgását. Amikor kiszakad vagy megpuhul, az autó nemcsak kopoghat, hanem bizonytalanabbá is válhat.

Gyakori Futómű Kopogás Okai:

• Stabilizátorpálca: Ez az a rövid összekötő elem, ami a kanyarstabilitásban segítő stabilizátort kapcsolja a futóműhöz. Ha a gömbcsuklói elkopnak, apró úthibán, fekvőrendőrön vagy macskakövön jellegzetes kopogást ad. Opel-specifikus infó: Bizonyos modelleknél (pl. Astra H vagy Vectra C) a gyári stabilizátorpálca szálerősített műanyagból (kompozitból) készült.
• Stabilizátorrúd szilentje: Ennél a hang tompább, gumisabb jellegű is lehet, és gyakran hidegben jobban hallatszik.
• Lengőkar és szilentjei: Ha gyorsítás-fékezés váltásnál koppan egyet az eleje, vagy az autó úthibán kicsit úszósnak érződik, erősen gyanús a lengőkar hátsó szilentje.
• Toronycsapágy: Ez a rugóstag felső bekötési pontján segíti a fordulást és a csillapított mozgást. Ha szárazon fordul, szorul vagy kotyog, kormányzáskor, ki-be állásnál vagy rossz úton csattanó, roppanó hangot is hallhatsz.
• Lengéscsillapító: Ha a csillapító már gyenge, az autó pattogósabb, az úthibákra keményebben reagál, és mellé kopogó hang is társulhat.

Fékrendszerrel Kapcsolatos Zajok

Van egy alkatrész, ami nem a futómű része, mégis pontosan ugyanolyan idegesítő, tompa kopogást produkál a legkisebb úthibákon is: az Opel féknyereg. Amikor a csúszka perselye megkopik, a féknyereg minimálisan meg tud dőlni, billegni kezd, és minden egyes kátyúnál vagy macskaköves úton fémesen, tompán koppan. Ha a kopogás nem tompa, hanem inkább sűrű, fémesen csörgő vagy zörgő hangként jelentkezik rossz úton, érdemes gyanakodni magukra a fékbetétekre is. Ha ezek a rezgéscsillapító lemezek elöregednek, kilágyulnak, elrozsdásodnak, vagy a szerelésnél nem lettek megfelelően beépítve, a fékbetétnek minimális holtjátéka lesz.

Hogyan tesztelheted ezt otthon? Nagyon egyszerűen! Ha gurulsz a rossz, zörgős úton, és a hang hallatán enyhén rálépsz a fékpedálra, és a kopogás-zörgés abban a pillanatban teljesen megszűnik, akkor nem a futóműved rossz!

Opel modelleknél nem ritka jelenség az első vagy hátsó rugó törése sem. Sok esetben nem az egész rugó törik ketté, hanem csak az alsó vagy felső menetéből válik le egy kisebb darab. A rugótörés további jele lehet, hogy az autó egyik oldala alacsonyabban áll, vagy a kormányzás közben szokatlan hangok jelentkeznek.

Elektronikai és Egyéb Meghibásodások

Az Opel gépkocsik gyakori hibái közé tartoznak az elektronikai problémák. Kifejezetten a 2010 után gyártott modelleknél gyakori, hogy a szenzorok, vezérlőegységek és elektromos modulok feladják a szolgálatot. Tipikus például a kormánymű vezérlő moduljának hibája, amely miatt a szervokormány néha, vagy akár teljesen leáll. Ezenkívül a központi zár, az elektromos ablakemelők és a műszerfal világítása is könnyen meghibásodhat. Sokak nem foglalkoznak ezekkel a hibákkal, mert nem zavarják azonnal a vezetést, azonban hosszabb távon komolyabb gondokat okozhatnak.

A dízelmotoros Opel modellekben jelentős problémát okozhat az EGR szelep, vagy a részecskeszűrő eltömődése. Ilyenkor a motor teljesítménye visszaesik, a fogyasztás megnő, és a műszerfalon megjelenik a motorhiba jelzés. Ezt a problémát legtöbbször tisztítással nem lehet megoldani, így cserére van szükség. Gyakran előfordul a turbófeltöltő meghibásodása is, különösen a nem megfelelő olajcserék miatt.

A régebbi Opel modelleknél, mint például az Astra G, Vectra B vagy C típusok, gyakori hiba a hátsó futómű tengelyeinek kopása, a lengéscsillapítók elhasználódása, és a hűtőrendszer szivárgása. Emellett a vezérműszíj elkopása és a szakadás veszélye kritikus, amit nem szabad elhanyagolni.

Megelőzés, Karbantartás és Szerviz

A legtöbb meghibásodás megelőzhető lenne időben elvégzett karbantartással. Azonban a magyarországi tapasztalatok azt mutatják, hogy az autósok jelentős része csak akkor fordul szervizhez, ha már konkrét és komoly hiba jelentkezik. Az Opel modellek esetében viszont sokszor már apró jelek is figyelmeztetnek. Ilyen például a motor rángatása, furcsa hangok a fékrendszerből, apró rezgések vagy akár csak egy indokolatlan hibajelzés.

A megelőzés érdekében ügyeljünk a józan használatra és a lelkiismeretes karbantartásra. Hidegen ne hajtsuk az autót, de a bemelegítésre se fordítsunk sok időt. A rendszeres olajcsere (10 000-15 000 km-enként, vagy gyakrabban, ha sportos használatban van) elengedhetetlen.

Használt autó vásárlásakor érdemes szakértőhöz fordulni, aki felméri a motor állapotát és a lehetséges problémákat. Ne azt kérdezd a fórumokon, hogy melyik lengéscsillapító vagy pálca a legjobb általában, hanem azt, hogy melyik a legjobb a te konkrét Opeldhoz.

Szervizelési Költségek

Az Opel autók szervizelési költségeit nagymértékben befolyásolja a modell, a gyártási év, valamint a meghibásodás természete. Bizonyos alapvető munkák, mint az olajcsere, a fékbetét csere, vagy a hűtőfolyadék frissítése, viszonylag kedvező áron elérhetők, különösen, ha nem márkaszervizt veszünk igénybe. Ellenben, amikor komolyabb alkatrészeket kell pótolni, mint a vezérlés, a kuplung, vagy a turbófeltöltő, a költségek jelentősen megugorhatnak.

Fontos azonban, hogy ne kizárólag az ár alapján döntsünk a szerviz mellett. A gyári, vagy minőségi utángyártott alkatrészekkel dolgozó műhelyek hosszú távon megbízhatóbbak, mint az olcsó, ám kétes minőségű megoldásokat kínáló helyek. Egy kiváló Opel szerviz nem csupán helyrehozza a gépjárművet, hanem korrekt információkkal szolgál, részletes hibadiagnosztikát nyújt, és garanciát vállal a munkájukra.

Az Opel mint gazdaságos választás

Ha olcsón kéne megbízható és gazdaságosan fenntartható kompakt, akkor F Astra? Igen. Sok van belőle, szépet-jót is ki lehet fogni, nem nagyon romlik el, nem drága hozzá az alkatrész. Amikor az alacsony vételár és a gazdaságos üzemeltethetőség (értsd: nem kell rá költeni, s ha néha mégis, fillérekből kijön) a legfontosabb, ilyen-olyan úton mindig a jó öreg Suzuki Swift a nyerő. Vagy egy számmal nagyobb méretben az Astra, a valamelyest szintén magyar autó, a kicsit a miénk is kocsi, az Opel, ami ugye sosem kop el.

Az F Astra, másképp az Astra Classic I mellett szól a szériavégi kiforrottság, a viszonylag tágas utas- és csomagtér, az olcsó és bőségesen rendelkezésre álló alkatrész, hogy megbízható technika, amolyan igénytelen, strapabíró. Az Opel autók jellemzően kedvező ár-érték arányúak, strapabíró járművek, viszont, ahogyan minden műszaki eszköz, ezek is elromolhatnak. Fontos, hogy a jeleket időben észleld, és ne késlekedj a szükséges intézkedésekkel.

Egyébként meg úgyis az Opel fogja meg a legtöbbeket, mert egy kicsit a miénk, mert belőle láttunk és látunk minden sarkon, s mert a közhiedelem és a statisztikák alapján is csak ritkán kop(ik) el.

Gyakori Opel Problémák Összefoglalása

tags: #miert #olcso #az #opel #okai

• CB500 gumiméret
• Hogyan ünnepeljünk tudatosan szilveszterkor?
• így cseréld a Skoda Felicia fényszóróját és előlapját
• A térképfúziós technológia és az önvezetés
• Roomster fejegység csere és hangszóró kompatibilitás