Külföldi Rendszámok, P- és I-Rendszámok: A Magyar Szabályozás, az Adóelkerülés és a Jogkövetkezmények

Az utazás szabadságot és kalandot jelent, de a külföldi rendszámú autók használata gyakran kérdéseket vet fel. Magyarországon is egyre gyakoribb, hogy külföldön honosított járművek közlekednek, de nem minden esetben törvényes ez a gyakorlat. Mint az közismert, a regisztrációs adó megfizetésének kötelezettsége alóli kibújás lehetőségét megakadályozandó, Magyarország drákói szigorúságú rendelkezéseket vezetett be a magyarországi lakcímmel rendelkező személyek által használt külföldi rendszámú gépjárművek vonatkozásában.

Az adókerülésre az ad lehetőséget, hogy az Európai Unió különböző országaiban eltérő módon szabályozzák a gépjárművek üzembe helyezését és regisztrációját. Az elmúlt években az ország több útján találkozhattunk külföldi rendszámú autókkal. Az esetek nagy részében azonban nem a környékbeli ország lakói látogattak többször hazánkba, hanem magyarországi állampolgárok utaztak ilyen rendszámú járművekkel. Külföldi autók egy részében nem turisták vagy külföldön is dolgozó magyarok, hanem egyszerű adókerülők ülnek, akik ellen több célzott akciót is indított a rendőrség.

A Külföldi Rendszámok Belföldi Üzemeltetésének Szabályai

A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény (Kkt.) szabályozza a külföldi hatósági engedéllyel és jelzéssel ellátott járművek belföldi üzemeltetésére vonatkozó rendelkezéseket. A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. tv. általános szabályként írta elő, hogy a magyarországi lakóhellyel rendelkező gépjárművezető által vezetett jármű a közúti forgalomban csak magyar rendszámmal vehet részt.

Természetes személy csak akkor minősül belföldi üzembentartónak, ha mind lakó-, mind szokásos tartózkodási helye Magyarország területén van. Ha a természetes személy üzembentartó rendelkezik külföldi lakó- vagy szokásos tartózkodási hellyel, akkor nem minősül belföldi üzembentartónak, és vele szemben a rendelkezést nem lehet alkalmazni. A járművezető akkor mentesülhet a rá vonatkozó korlátozások alól, ha az ellenőrzés során igazolja, hogy szokásos tartózkodási helye nem Magyarország területén van. Ennek igazolására az illetékes külföldi hatóság által kiállított, a külföldi tartózkodási helyet megjelölő bármilyen közokirat alkalmas.

Az ezen általános szabály alóli egyik kivétel megengedte a külföldi rendszámú gépjármű használatát, amennyiben a járművezető a járművet Magyarország területén kívüli rendszeres munkavégzés érdekében használja. A járművezető igazolhatja a járműhasználat jogszerűségét olyan okirattal, amely szerint a járművet rendszeres munkavégzéséhez kapta használatra annak külföldi üzembentartójától. A korábban hatályos szabályozástól eltérően a jogszabály már nem követeli meg a külföldi munkavégzés tényének igazolását, azaz a jármű belföldi használata is jogszerű lehet. A jogszabály megfogalmazásából nem következik, hogy a jármű vezetője az üzembentartó munkavállalója, ezért a munkaviszonyra irányuló igazolást nem lehet megkövetelni a jármű vezetőjétől. A járművezetőnek mindössze olyan okiratra van szüksége, amelyben a külföldi üzembentartó kijelenti, hogy a járművezető a járművet rendszeres munkavégzéséhez kapta használatra. A jogszabály megfogalmazása alapján ilyen okiratot csak a jármű forgalmi engedélyébe bejegyzett külföldi üzembentartó állíthat ki.

Tisztító adalék hátrányai

Az idegen nyelven kiállított közokirat csak magyar nyelvű fordítással fogadható el, azonban a korábbiaktól eltérően nem szükséges, hogy a fordítás hiteles legyen, az egyszerű fordítást is el kell fogadni. Amennyiben a fordítás valódiságával, tartalmával vagy helyességével kapcsolatosan kétség merül fel, úgy ezt a körülményt közigazgatási hatósági eljárás során kell tisztázni. A közigazgatási hatósági eljárás során az iratról hiteles fordítást szereznek be.

Adóelkerülési Kiskapuk és Jogszabályi Változások

A külföldi rendszámú járművek használata sok esetben az adóoptimalizálás, vagy éppen az adóelkerülés eszköze is lehet. Különösen igaz ez a céges gépjárművekre vonatkozó kedvezőbb szabályozások miatt más EU-tagállamokban.

Összehasonlító táblázat: Magyar vs. Szlovák cégautó adózás

A fenti táblázat jól szemlélteti, miért lehet vonzó a szlovák (vagy bármilyen más) külföldi rendszámot legálisan szerezni. Szlovák (vagy bármilyen más) külföldi rendszámot úgy lehet legálisan szerezni, ha az autót egy Szlovákiában (vagy másik országban) bejegyzett cég bérli, illetve lízingeli. A Szlovákiában bérelt, lízingelt autónak alapesetben csak szlovák rendszáma lehet, ehhez még állandó lakóhelyre sincs szükség. Bérleti szerződés e nélkül is köthető, és a lízingszerződés megköthetősége is a lízingcég rugalmasságán múlik. Ebben az esetben természetesen feltétel, hogy a cég valós tevékenységet folytasson Szlovákiában, bérleti vagy lízingdíjat ugyanis csak valós bevételből lehet fizetni. A tiltás kikerülhető, ha a külföldi rendszámos, de Magyarországon használt autó bérelt vagy lízingelt.

A Radnóczy & Társai Ügyvédi Iroda az Origo kérdésére közölte, "a járművezető szokásos tartózkodási helye nem Magyarországon található, a magyarországi lakóhelye ellenére is jogszerűen vezethet külföldi rendszámú autót, illetve a járművezető a rendszeres külföldi munkavégzéshez, különösen a munkába járáshoz használhat külföldi rendszámú járművet, mivel ebben az esetben méltányolható igény, hogy a munkavégzéssel érintett állam rendszámát használja a vezető". Akkor is lehet használni külföldi rendszámú járművet harminc napnál nem hosszabb ideig, ha a járművezető "be tudja mutatni a hatóságnak a külföldinek minősülő üzembentartó írásos hozzájárulását, amelyben a birtokba adás időpontja rögzítve van. Lízing szempontjából fontos kivételszabály, hogy átmenetileg viselhet külföldi rendszámot az az autó is, amelynek magyarországi forgalomba helyezését a tulajdonos már kezdeményezte".

A közúti közlekedési igazgatási feladatokról, a közúti közlekedési okmányok kiadásáról és visszavonásáról szóló 326/2011. (XII. 28.) Korm. rendelet 47. § (4) bekezdése szerint a közúti közlekedésről szóló törvényben meghatározott belföldi üzemben tartónak a tulajdonába kerülő, külföldön nyilvántartásba vett jármű behozatalától számított legfeljebb 60 napon belül kell kezdeményeznie a jármű származás-ellenőrzési nyilvántartásba vételét és magyarországi forgalomba helyezését. Ezen időszakon belül az EGT más tagállamában a jármű külföldre történő kiviteléhez kiadott érvényes rendszámot a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 25/B. § (1) bekezdése szerint lehet használni.

Skoda Fabia olajteknő szenzor: a repedés gyakori oka

Ellenőrzések és Szankciók

A hatóságok rendszeresen ellenőrzik a külföldi rendszámú járműveket, különösen azoknál, akik huzamosabb ideje tartózkodnak az országban. Sokan azt hiszik, hogy az európai uniós tagság automatikusan jogosítja fel őket a korlátlan ideig történő közlekedésre külföldi rendszámmal. Ez azonban nem igaz, hiszen minden országnak saját szabályai vannak a járművek állandó használatáról. A külföldi rendszámú jármű használata Magyarországon csak bizonyos feltételek mellett engedélyezett. Ideiglenes tartózkodás esetén nincs akadálya, de hosszú távú használathoz a magyar jogszabályok szerint regisztrációra van szükség.

Ha a fentieket az autós a helyszínen nem tudja igazolni, a rendőr bevonja az autó külföldi rendszámát és forgalmiját, közigazgatási bírság kiszabásának kíséretében. Szeptember elsejétől elvehetik a külföldi rendszámot azoktól a járművezetőktől, akik nem tudják azonnal igazolni, hogy jogosan használják azt. Végül, a 326/2011. Korm. rendelet előírta, hogy a jogellenesen használt külföldi rendszámú gépjármű rendszámát és forgalmi engedélyét a helyszínen el kell venni, és azt meg kell küldeni az illetékes közlekedési igazgatási hatóságnak. A szabályok megszegése esetén jelentős pénzbírságot vonhat maga után, és akár a jármű lefoglalása is megtörténhet. A külföldi rendszámú jármű használatának jogszerűségét minden esetben okiratokkal kell alátámasztani. Az okiratok bemutatása minden esetben a jármű vezetőjének feladata.

Az "ellenőrzés során" kifejezés a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 44. §-ában rögzítettek szerint értelmezendő. Erre való tekintettel, az intézkedés alá vont személy azon kijelentése, hogy legalább egy mentesülési körülmény nála fennáll, de azt csak az ellenőrzés után tudná igazolni, nem akadálya az intézkedések foganatosításának. Az ellenőrzés időpontjában is fennálló jogszerű használat nyolc napon belüli utólagos igazolása esetén a bírság összege a Bírságrendelet 12/A. § (4) bekezdésében meghatározott összegre csökken. A jogsértést a jármű vezetője és a jármű üzembentartója akár külön-külön is elkövetheti. Például, ha a német hatósági engedéllyel és jelzéssel ellátott jármű forgalmi engedélyében szereplő üzembentartó bejegyzett telephelye magyarországi, ugyanakkor a járművezető szokásos tartózkodási helye Németországban van.

EU Jogi Vonatkozások és Bírósági Ügyek

Szombathelyi ügyvéd nyert elsőként pert egy magyar állampolgárnak, akit külföldi rendszáma miatt bűntettek meg. Az alapeljárás felperese magyarországi bejelentett állandó lakóhellyel rendelkező magyar állampolgár, aki egy osztrák illetőségű, osztrák állampolgár egyéni vállalkozónál dolgozik. Munkavégzésének helye Ausztriában található. Az említett vállalkozó tulajdonosa és egyben üzembentartója egy osztrák forgalmi rendszámú személygépkocsinak. A gépkocsit tulajdonosa 2010‑ben adta át használatra az alapeljárás felperesének, aki ezzel jár magyarországi lakóhelyéről Ausztriába dolgozni. Az alapeljárás felperese 2012. március 27‑én Szombathelyen közlekedett ezen osztrák rendszámú személygépkocsival, amikor a Szombathelyi Rendőrkapitányság járőrei ellenőrizték. Az ellenőrzés során felperes a gépjármű használatára vonatkozó megállapodást nem tudott felmutatni, és a hatóság rögzítette, hogy az alapeljárás felperesének állandó lakcíme Magyarországon van, továbbá a helyszínen azon mentesülési körülmények egyikét sem tudta bizonyítani, amelyek igazolnák a külföldi hatósági jelzéssel ellátott gépjármű magyarországi illetőségű személy általi, Magyarország területén történő használatát, mint amilyen a közúti közlekedésről szóló törvény 25/B. §‑ában szereplő mentesülési körülmény, amely azon alapul, hogy a szóban forgó járművet a vezetője a Magyarország területén kívül található szokásos munkahelyére történő utazás céljából használja.

Felperes a bírságot kiszabó határozattal szembeni fellebbezésében arra hivatkozott, hogy utólag igazolta a gépjármű használatának jogszerűségét, s ennek folytán a közlekedési igazgatási hatóság megszüntette a forgalmi engedély és a hatósági jelzés bevonására irányuló eljárást. A másodfokon eljárt Vas Megyei Rendőr-főkapitányság szerint ugyanakkor az a körülmény, hogy a felperes a rendőrségi ellenőrzést követően okirattal igazolta, hogy a járművet jogszerűen használta Magyarország területén külföldi hatósági engedéllyel és jelzéssel, nem volt akadálya az intézkedésnek és a közigazgatási bírság kiszabásának.

Megoldások a jobbra húzó autóra

Október 10-én meghozott végzésében az Európai Bíróság mindenek előtt megállapította, hogy jelen jogvita az Európai Unió Működéséről szóló Szerződésnek (EUMSZ) a munkavállalók szabad mozgásának biztosítását előíró 45. Cikkének hatálya alá tartozik. Ezen rendelkezés előírja, hogy az Unión belül biztosítani kell a munkavállalók szabad mozgását, s e jog magában foglalja az állampolgárság szerinti diszkrimináció tilalmát is. A Bíróság végzésében hangsúlyozza, hogy bár az a kötelezettség, hogy a külföldi rendszámú gépjárművet használó személy állandóan legyen birtokában azon iratoknak, amelyek bizonyítják a nyilvántartásba vételi kötelezettség alóli mentesülés feltételeinek fennállását, önmagában aligha akadályozza meg vagy tartja vissza valamely tagállam állampolgárát attól, hogy a szabad mozgáshoz való jogával éljen, mégis, az érintettel szemben a jogszabályi alakszerűségek be nem tartására esetén alkalmazott nyilvánvalóan aránytalan szankció a szabad mozgás akadályának minősülhet. Márpedig a magyar szabályozás szerint a szóban forgó kötelezettség megszegésének szankciója ugyanakkora összegű bírság kiszabása, mint amellyel a gépjármű nyilvántartásba vételére vonatkozó kötelezettséget megszegő személyt sújtják. Mindezen okokból kifolyólag a Bíróság úgy ítélte meg, hogy az EUMSZ 45. cikkét és a szabad mozgás elvét a magyar szabályozás sérti, amennyiben aránytalan szankciókat alkalmaz. A drákói szabályozás másik "pillére" a bírság összege volt: a 156/2009. Korm. rend. szerint akár 800 ezer forint bírságot is kiszabhattak. Érdekességképpen megjegyezzük, hogy irodánk egy hasonló, ámde Magyarországon már jogerősen lezárt ügyben egy magyar magánszemély képviseletében - a tisztességes eljáráshoz, a hatékony jogorvoslathoz, valamint a mozgásszabadsághoz fűződő jog, illetve a hátrányos megkülönböztetés tilalmának megsértésére való hivatkozással - keresetet nyújtott be Magyarország ellen a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához.

A P-rendszám: Célja és Korlátozásai

Az "alternatív" rendszámok - külföldi, E, P, Z, stb. - használatának szigorításával egyre kevésbé "éri meg" a járműveket ezekkel használni. A külföldi azonosító jelekkel kapcsolatos intézkedésekkel szemben sokkal kisebb megjelenést kapott eddig a P jelű rendszámok használatának visszaszorítására tett intézkedés, holott ez rengeteg hazai vállalkozást érint, olyanokat is, melyek üzemszerű működtetéséhez nélkülözhetetlen az a fajta azonosító jel.

A P jelű rendszámtábla alapvető célja, hogy a forgalomba még nem helyezett, vagy forgalomból valamilyen okból kivont járművel az arra illetékes szerv, vállalkozás kipróbálás céljából a forgalomban részt vehessen. Elsősorban autószervizek, javítóműhelyek, kutatóintézetek voltak az elsődleges célcsoportja, de később a járműkereskedelemmel foglalkozó vállalkozások számára is nélkülözhetetlenné vált. Ők ugyanis a nem cégautóként, hanem árukészletként tartják nyilván az értékesítésre váró járműveket, és mint ilyeneket a telephelyükre történő beérkezéskor ideiglenesen kivonják a forgalomból. A vevők viszont nem szeretnek zsákbamacskát vásárolni, így a járművek kipróbálására a P jelű rendszámtábla jelentette a megoldást.

Borka János Balázs, a Magyar Gépjárműkereskedők Országos Egyesületének (MGOE) kommunikációs igazgatója szerint a jogalkotó célja világos: a P-rendszám arra való, hogy az autójavítók és kereskedők eljuttathassák műszaki vizsgára vagy szervizbe a Magyarországon forgalomból kivont járműveket, illetve az EGT-ből (Európai Gazdasági Térség) és külföldről behozott autókat, továbbá ezekkel az értékesítési időtartam alatt próbakört tudjanak megtenni.

Sokan nincsenek tisztában azzal, hogy mire is való a P-rendszám, azután persze meglepődnek, ha idehaza vagy külföldön büntet a rendőr. Sokan azonban nem arra használják, amire való, pedig ennek kemény bírság, vagy a rendszám azonnali levétele lehet a következménye. A kormány július 19-én kelt 138/2011. számú rendeletében a P jelű rendszámtáblák szabályozását is pontosította, bizonyos tekintetben szigorította.

A P-rendszám használatának korlátozásai és költségei

Egy ilyen rendszámtábla pár, a hozzá tartozó indítási napló és felelősségbiztosítás több százezres kiadást jelent a vállalkozások számára, de bizonyos esetekben ez még mindig jóval kevesebb, mint a vele használt jármű rendes forgalomba helyezésének teljes költsége, így egyre többen gondolták a járműhasználat költséghatékony módjának.

A rendszámhoz ráadásul tartozik egy úgynevezett indítási napló is, amiben rögzíteni kell a használt jármű alvázszámát, a sofőr adatait, az indulási és érkezési dátumot, valamint az időt is, mégpedig percre pontosan. Fontos korlátozás még, hogy P-rendszámmal hivatalosan nem lehet sem személyt, sem teherárut szállítani - bár ez alól lehet felmentést kérni -, ráadásul a hétvégi használat is tilos elvileg. Sokáig csak az ország határain belül lehetett közlekedni a P jelű rendszámtáblákkal, de az EU-s jogharmonizáció keretében ez a kötöttség megszűnt, és a többi korlátozás - személyek, áru szállítása, hétvégi és ünnepnapi használat - alól is lehetett mentességet igényelni.

P-rendszám használatának korlátozásai:

• Kizárólag gépjárműkereskedelemmel, javítással vagy gyártással foglalkozó vállalkozások és intézmények igényelhetnek.
• A járművet csak az igénylő, vagy a vele munkaviszonyban álló személy vezetheti.
• Kötelező indítási naplót vezetni.
• Nem lehet személyt vagy teherárut szállítani.
• Elvileg hétvégi használat is tilos.

Ha a P-rendszám jogosulatlan használóját megállítja a rendőr, akkor ennek a vége 5 000 és 50 000 forint közötti helyszíni bírság lehet, de feljelentés - több szabálysértés - esetén akár 225 ezer forint is szerepelhet a számlán. Mivel ebben az esetben a rendszámot is azonnal leveszik, az autóval tovább haladni sem lehet. Külföldön nagy kockázat P-s rendszámú autóval utazni, mert nem minden országban egyértelmű az erre vonatkozó szabályozás. Sokszor a rendőrök hozzáállásán múlik csak, hogy leveszik-e a rendszámot, illetve megbüntetnek-e miatta.

I-rendszám: Az Új Ideiglenes Rendszám

2022.07.01-től az ideiglenes rendszámok egységesítve lettek és megjelent az I rendszám. Szabályszerűen nem adható át és nem értékesíthető az I rendszám! Csak és kizárólag alkalmazotti jogviszonyban lehet használni, annál a cégnél, akinek erre engedélye van. Kiskapuként számos cég hirdeti az I rendszám bérbe adását, alkalmi munkavállalóival.

Muzeális Járművek Forgalomba Helyezése (OT rendszám)

Örömmel tudósítunk arról, hogy még egyszerűbbé vált a historikus járművek első forgalomba helyezése, miután júniusban módosították a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvényt. 2022.02.15 hatályossá vált a rendelet szerint kiadandó és alkalmazandó Muzeális Minősítő Szabályzat. A szabályzat hatályba lépésével elhárult a minősítések megkezdésének akadálya, ennek megfelelően a Magyar Autóklub a meghirdetett időpontokra fogadja az ügyfelek előjegyzési kéréseit.

A muzeális minősítés lépései:

1. Első lépés a muzeális minősítés megszerzése. A 30 évnél idősebb járművek két fontos feltétel teljesítése esetén kapják meg a megfelelt minősítést: a jármű eredeti műszaki jellemzőit nem változtatták meg vagy annak megfelelően állították helyre valamint olyan esztétikai állapotban van, hogy alkalmas típusának bemutatására.
2. Második lépés a forgalomba helyezés előtti (már OT rendszámos járművek esetén időszakos) műszaki átvizsgálás. Az eljárás a Magyar Autóklub vizsga sorain történik, melynek eredménye a műszaki adatlap.
3. Harmadik, záró lépés a Kormányablak/Okmányiroda ügyintézése. A Magyar Autóklub által kiadott muzeális minősítés igazolással és műszaki adatlappal a rendelet szerint bármely Kormányablakban, mint Hivatalban váltható ki az OT rendszám és a hozzátartozó forgalmi engedély.

A muzeális minősítés és műszaki vizsga 5 évig érvényes az OT rendszám esetén.

tags: #miert #kulfoldi #rendszam #adocsalo #magyar #szabályok

• tudj meg többet a Suzuki Syscar Autószervizről Baján
• A Sava Intensa UHP 2 nyári gumi bemutatója
• Kutyacsont szerepe a Corolla Verso-ban
• Skoda Octavia ablakmosó motor útmutató
• Megbízható választás a hétköznapokra