A Budapesti Metró Járműtelepei: Komplex Karbantartási és Üzemeltetési Központok
A zavartalan tömegközlekedés, különösen a nagyvárosi metróhálózatok esetében, elengedhetetlen a modern városi élethez. Ennek alapfeltétele a gördülőállomány, az alagút, a pálya, a különböző építmények és a villamos, gépészeti berendezések rendszeres karbantartása, javítása, műszaki állapotuk szinten tartása. E feladatok ellátására szolgálnak a metró járműtelepei, melyek a háttérben biztosítják a vonalak zökkenőmentes működését.
A Járműtelepek Elhelyezkedésének és Tervezésének Kihívásai
A metró járműtelepeit általában nem építhetik oda, ahol azok üzemviteli szempontból a legkedvezőbb helyen lennének. Ennek oka az, hogy mire egy nagyvárosban metróépítésre kerül sor, már minden használható vagy értékesebb terület beépült, s így járműtelep részére csak rossz fekvésű, értéktelen és szűk terület jut. A budapesti metró ipari hátterének terjedelme és felszereltsége sokat vitatott és olyan kérdés, amelyre megnyugtató válasz nem adható.
Az alapkérdés, hogy milyen feladatok elvégzésére épüljön ki az ipari háttér? Erre minden szempontból jó választ adni azért nem lehet, mert az építést megelőzendő beruházási program készítésekor teljes mélységükben ismeretlenek azok a járművek és helyhez kötött műszaki berendezések, amelyeket majd üzemeltetni és javítani kell. Az építés kezdetét megelőző előkészületi munkák és csatározások pedig oly hosszú ideig (évtizedekig) tartanak, hogy az alatt a technikai fejlődés a kiindulás idejének állapotát messze meghaladta.
Amikor a 2-es metróvonal első szakaszának kiviteli tervei készültek (1964-68-ban), sok vita folyt arról, hogy a forgalmi létesítményeken kívül milyen karbantartó üzemek, műhelyek épüljenek a műszaki üzemvitel, illetve az üzemfenntartás számára. A karbantartó-fenntartó bázisok műszaki-gazdasági megalapozottságának nem volt jelentős szerepe a döntések meghozatalában. Ezekben az években kelt életre az a gondolat, hogy a budapesti metrónak nem kell saját ipari háttérrel rendelkeznie, minden üzemeltetési és karbantartási feladattal külső szolgáltató vagy iparvállalatot kell megbízni.
Fejlett ipar, szilárd gazdaság és jogbiztonság közepette a fenti kérdéskör műszaki-gazdasági számításokra alapozottan dönthető el. Azonban, abban az esetben, ha az ipari (termelő) és a szolgáltató tevékenység egyaránt alacsony színvonalú, megbízhatatlan működésű, gazdaságilag és jogilag labilis, akkor egy olyan üzem működését, amelyből sikert és pontosságot várnak el, nem szabad megbízhatatlan szállító vagy szolgáltató partnerre alapozottan működtetni. A vázolt körülmények miatt különböző üzemek, így a metró is, biztonságos működésük érdekében, minél szélesebb körű önellátásra törekednek.
Autó elidegenítési és terhelési tilalom – Mire figyeljünk?
Ennek érdekében jelentős ipari kapacitásokat hoztak létre és mind anyagból, mind alkatrészekből jelentős tartalékokat képeztek. Erre minden okuk meg is volt, annak ellenére, hogy nemzetgazdasági szempontból ez volt a legrosszabb megoldás. Az önellátásra való törekvést ösztönözte az a körülmény is, hogy a gyártóvállalatok - főként az alacsony jövedelmezőség miatt - még saját termékükhöz sem szívesen vállaltak alkatrész-, vagy részegység-gyártást, az idegen termékhez történő alkatrészgyártásról pedig mereven elzárkóztak. Így például nem, vagy alig lehetett száz darabos nagyságrendű gumitömítést, ezer perselyt vagy csapot stb. legyártani. Ezért, ha nem akartuk, hogy a nagy értékű szállítóeszköz „filléres” alkatrész hiánya miatt üzemképtelen legyen, akkor azokat saját műhelyben kellett legyártani. A javítási felújítási munkának fontos „kelléke”, hogy a javítandó jármű vagy berendezés azonos alkatrészei korlátlanul csereszabatosak legyenek, ezt a budapesti metró járműveinél és berendezéseinél nem sikerült elérni, az egyes berendezések, illetve azok alkatrészei csak korlátozottan csereszabatosak.
A Kőér utcai Metró Járműtelep (M3)
Elhelyezkedés és Történet
A Kőér utcai járműtelep a budapesti metróépítés során a második ilyen létesítmény volt, s ez a körülmény a tervezéskor az előzőekhez képest némi könnyebbséget jelentett. A telephely a 3-as metróvonalat kiszolgáló Kőbánya-Kispest metróvégállomás szomszédságában fekszik. Közúti bejárata Kőér utcára nyílik, erről kapta nevét. A terület, illetve a terület nagy része, ahol a járműtelep fekszik, kedvezőtlen földtani adottságú. A járműtelep területe a MÁV budapest-cegléd-szolnoki vasútvonala, a Kőér utca, valamint a Ferihegyi repülőtérre vezető út által határolt hegyesszögű háromszögben fekszik. A háromszög alapja a Kőér utcai oldal, ahol két sporttelep található, melyek az építés, illetve a tervezés megkezdése előtt már ott voltak. A sporttelepek kb. 200-250 méterre nyúlnak be a háromszög alakú területre, mintegy 110-115 méter távolságot hagyva egymás között. Itt található a járműtelep bejárata.
Területi Adottságok és Építési Kihívások
A Kőér utcai járműtelep kedvezőtlen adottságú, mocsaras-tőzeges terepen, 1974 és 1983 között épült. Hossztengelye délkelet - északnyugat irányú. A telep 1250 méter hosszú, változó szélességű (legnagyobb szélessége 150 méter), szabálytalan alakú, területe 20 hektár. Építésénél a kedvezőtlen terepviszonyok miatt 370.000 m³ földet kellett megmozgatni, és ennek mintegy 50%-át el kellett szállítani. A járműtelep jelenlegi területét átlagosan 1,3 méter vastagon bányakaviccsal töltötték fel. A durva tereprendezéssel egy időben a területen nyílt árokban átfolyó, a terület mocsaras jellegét meghatározó Kúttópatakot, mintegy 1,5 km hosszban zárt csatornába helyezték.
Ivóvízellátás szempontjából a járműtelep ún. "vízhiányos" területre került, ami a tervezés-építés idején azt jelentette, hogy itt vízhiánnyal járó nyomáscsökkenéssel kell számolni. Az ebből eredő kellemetlenségek elkerülésére a járműtelepen egy 100 m³-es tűzoltó-víztároló épült. Hőenergiát a járműtelep a Kőbányai Fűtőerőműből egy 1,7 km hosszú, magasvezetésű távvezetéken kap. A járműtelep hossztengelyében 710 méter hosszú, 2x2,1x2,2 méteres szelvényű, talajvíz ellen szigetelt iker-közműalagút épült. A közműalagútból leágazások készültek az egyes építmények megközelítésére, hosszuk 520 méter. A közműalagútban helyezkednek el a különböző rendeltetésű erős és gyengeáramú kábelek, továbbá a csővezetékek (víz, sűrített levegő, gőz, gáz stb.).
Járműtárolás és Karbantartás a Kőér utcában
A Kőér utcai járműtelepen az előzőekben vázolt területi adottságok miatt a járműkarbantartás és -tárolás technológiája eltér a Fehér úti telepétől, ahol a karbantartást és a tárolást egy építményben végzik. Itt a karbantartást egy karbantartási, a tárolást pedig egy tárolási célra épített épületben végzik. A járműtároló a telep legnagyobb épülete, kontúrméretei 253 x 72,5 méter. KIPSZER-gyártmányú, könnyűszerkezetű acélvázas, 12 x 18 méteres pillérosztású csarnok, alapterülete 18342 m². Az épület egyszintes, párkánymagassága 5,6 méter. A tároló vágányai harmadik sínesek. A vonatmozgást, a vágányfoglaltságot érzékelő és visszajelentő jelzőüzem szabályozza. A tárolótér mellett 2,5 méter széles és 230 méter hosszú csarnokrészben különböző kiszolgáló helyiségek találhatók.
Az üzemszerű forgalomból a járműtelepre érkező vonatok ellenőrzésre, vizsgálatra, karbantartásra a járművizsgálóba érkeznek, ahonnan üzemkész állapotban gördülnek át a tárolóba, vagy állnak ismét forgalomba. A járművizsgáló épülete az előzőekben már ismertetett KIPSZER gyártmányú, hossza 132,7 méter, szélessége 69,6 méter, alapterülete 9236 m². Az épület dél-délnyugati oldala 50 méter szélességben egyszintes. Ebben a csarnokrészben 7 szerelőaknával ellátott, továbbá egy üvegfallal elválasztott mosó-takarító vágány fekszik. Az épület észak-északnyugati oldala 19 méter szélességben kétszintes. Itt található a kétvágányú, fixen telepített kocsiszekrény-emelővel, 20 tonna teherbírású híddaruval ellátott 12 méter szélességű műhelycsarnok. A daruzott műhelycsarnokkal párhuzamos rész földszintjén segédműhelyek, emeletén irodák, öltözők és mosdók kaptak helyet.
A harmadik sínes vágányhálózat 48,5 kg/fm tömegű, a külső téren zúzottkő ágyazatú, fa keresztaljas GEO lekötésű, az épületekben (tároló, vizsgáló) metró III. típusú lekötésű. Az iparvágány-hálózat 3167 méter ágyazatú, 48,5 kg/fm tömegű, zúzottkő ágyazatú, vasbeton-keresztaljas, síncsavaros (nem GEO-s) lekötésű. A beépített kézi állítású kitérő csoportok száma 10 darab. A járműtelep terítő-gyűjtő úthálózata a telep hossztengelyében haladó fő útra van felfűzve. A finom tereprendezést, kertészeti gondozást igénylő terület 46.000 m². A járműtelepet és a vele egy területet alkotó felszíni forgalmi vágányokat egy 2,1 méter magas, 6,5 km hosszú tömör vasbeton elemes kerítés veszi körül.
Speciális Műhelyek és Szolgáltatások
A Kőér utcai járműtelep építményei túlnyomóan úgy épültek meg, hogy azokban kaptak helyet a műszaki szakszolgálatok műhelyei, kézi-raktárai, az irányító személyzet irodái és a fizikai munkát végzők öltözői-mosdói is. Voltak azonban olyan szociális jellegű feladatok, melyek ellátását célszerűbb volt központosítani. Ezért szükségessé vált egy központi telepítésű és jellegű ún. szociális épület létesítése is. Az épület tagolt alaprajzú, több bejáratú, teteje egyrészén a toronyszerűen elhelyezett állító központtal.
A mozgólépcső-javító főműhely az önellátás jegyében olyan elgondolás alapján épült, hogy abban a korabeli koncepció szerint a (kisföldalatti nélkül) négy vonalból álló budapesti metróhálózat mozgólépcsőinek alkatrészgyártással egybekötött főjavítását, illetve valamennyi javítását el lehessen végezni. Az épület hossza 120 méter, szélessége 50 méter, legnagyobb párkánymagassága 10,2 méter, alapterülete 6000 m². A háromhajós főműhely középső 120 méter hosszú, egylégterű csarnoka daruzott. A felszerelt daruk száma 2, fesztávuk 24 méter, teheremelő-képességük 20/6 tonna. Az oldalhajókban különböző segédműhelyek, technológiai berendezések és kézi-raktárak helyezkednek el.
Az építmény - a tömbösítési elv szerint - a 3-as metróvonal pálya és alagút-fenntartási munkáit irányító és fenntartó szervezetnek ad otthont. A pálya, és az alagútfenntartást végző szakszolgálat elhelyezése egyaránt alkalmas arra, hogy a vonalon jelentkező alagút és magasépítési, vagy szakipari fenntartási munkákat elvégezze. Ezen a bázison végzik a pályafenntartás összes vontató járműveinek karbantartását és a kisebb javításait is. Erre a célra daruzott javító műhely áll rendelkezésre. Az épületben kisebb segédműhelyek találhatók, amelyekben a fenntartás műhelymunkái elvégezhetők. Az épület kétszintes, közúti és vasúti rakodó rámpával van ellátva.
A központi raktárral egy épületet alkotva épült meg a működő két metróvonal erős és gyengeáramú villamos-berendezéseinek központi javító bázisa. Az építmény délkeleti szegletében található a járműtelepet villamos-energiával ellátó áramátalakító is. Az épület - mely magán viseli a tömbösítés jegyeit - kétszintes, hossza 181 méter, szélessége 39,6 méter, alapterülete 7167 m². A raktár nagyobb része és a műhelyek a földszinten, az irodák és a szociális létesítmények az emeleti részeken helyezkednek el. A nehezebb tárgyak mozgatására a raktárban, és a műhelyben egyaránt 12,5 tonnás daruk állnak rendelkezésre.
Érték és Fenntartás
A 3-as metróvonal 1999-ben működő 17,3 km hosszú szakaszának aktivált állóeszközértéke az aktiválás idején 24-24,5 milliárd Ft volt. Ennek az állóeszközértéknek mintegy 60-63%-a építményben (főként mélyépítésű műtárgy) értéke 14,4-15,4 milliárd Ft. Ha ezt az értéket olyan meggondolásból, hogy csekély ráfordítású karbantartást igényel, elhanyagoljuk, még mindig marad egy széles körből álló, mintegy 9-10 milliárd Ft értékű olyan állóeszköz-állomány, amelynek a karbantartására, javítására fel kell készülni. Ehhez pedig sokféle anyag és termék, azok tárolásához pedig egy szakszerűen épített és működtetett raktárra van szükség.
A Fehér úti Metró Járműtelep (M2)
A Budapesti Metró Fejlődése és a Fehér úti Járműtelep Szerepe
A BKV fél évszázados történelme alatt a főváros közlekedése számos változáson, jelentős fejlődésen ment keresztül. A legnagyobb kétség kívül a budapesti metróhálózat kiépülése volt. Az újfajta közlekedési eszköz a hetvenes évek Budapestjén új korszakot nyitott a közlekedésben, hiszen percek alatt a város egyik pontjából a másikba röpítette utasait. Ugyan már az ötvenes években megindult az alagútfúrás, a 2-es metróvonal átadására csak 1970-72 között került sor. A város első földalatti vonala ekkor már régen működött, hiszen a Millenniumi Földalatti Vasút - töretlen népszerűségnek örvendve - a századforduló óta szállítja az utazókat. A jelenleg felújítás alatt álló M3-at 1976-ban adták át az utazóközönségnek, bár mai hosszát csak 1990-ben nyerte el. A legfiatalabb, legmodernebb vonalat, a 2014-ben átadott M4-est is gyorsan megszerették a budapestiek. A 2-es metróvonal zavartalan üzemvitelét a Fehér úti járműtelep biztosítja.
Járműtípusok és Bemutatók
2016-ban, az orosz metrókocsik javításának megszűnése után a Fehér úti M2 járműtelep járműjavító üzemében új projekt indult, így az ipari csuklós villamosok, és az MFAV járművek felújításába is bepillanthatunk. Egy korábbi nyílt napon, a Fehér úti járműtelepén megtekinthettük a budapesti metrókocsik minden típusát:
- az AM5-M2 és AM5-M4 típusú ALSTOM Metropolist
- a felújított Metrovagonmas 81.2K-t
- és a kisföldalattin közlekedő MillFAV-ot
A különleges helyszínen vannak olyan különleges járművek is, amelyek nem az utasforgalomban, hanem a háttérmunkában, a metróhálózat karbantartásában működnek:
- MTZ-TRAC
- Mercedes Unimog
- Dízel mozdony
- Sínköszörű jármű
Találkozhatunk a földalatti vasúton egykor közlekedő, mai nosztalgia kocsival, sőt több, nemrégiben a forgalomból kivont, eredeti formájában felújítandó, nosztalgia célra félretett orosz metrókocsival is:
- MillFav Nosztalgia
- Metrovagonmas EV3
A rendezvényen tehát napjaink járművei mellett régebbi típusok is megszemlélhetők, érzékeltetve az elmúlt 50 évben lezajlott műszaki fejlődést.
Nyílt Nap a Járműtelepen
A BKV fennállásának 50. évfordulóját egész éves programsorozattal ünnepli - az eseménysorozat egyik állomása egy különleges helyszín, ahová még sosem szerveztünk nyílt napot! A BKV túravezetői május 5-én, szombaton az M2 Vontatási Szakszolgálatának Fehér úti járműtelepére várják az érdeklődőket. Érdekes programokkal, bemutatókkal várjuk hát kedves látogatóinkat, amelyek révén jobban megismerhetik budapesti metró életét.
Biztonsági Figyelmeztetések és Részvételi Feltételek
A telephely-látogatáson mindenki saját felelősségére vesz részt, a BKV Zrt. az esetlegesen bekövetkező balesetekért, károkért nem vállal felelősséget. A rendezvény mindenki számára szabadon látogatható, a vezetett túrák azonban regisztrációkötelesek, erre - a szabad helyek függvényében - a helyszínen is lehetőség lesz. Nem csak a közlekedésbarátokat, de a családokat is várjuk nyílt napunkra, azonban - tekintettel a helyszínre és a programokra - annak látogatását 6 éven felüli gyermekeknek javasoljuk. Felhívjuk szíves figyelmüket, hogy az eseményen a futóbicikli, a roller és a kerékpár használata nem megengedett, a helyszínen ezekkel közlekedni nem lehet, őrzésüket pedig nem tudjuk biztosítani.
A speciális helyszín miatt a mozgásukban korlátozott, illetve kerekesszékes vendégeink számára ez a program nem látogatható. A terület nem akadálymentesített, így a vezetett, csoportos túra - a fokozott botlás- és balesetveszély miatt - a fenti korhatár figyelembevételével - babakocsival sem látogatható. A javítócsarnokban vezetett túraprogramokon - a munkaterület fokozott botlás- és balesetveszélye miatt - 6 éven aluli gyermekek szülői felügyelettel sem, 6-12 éves gyermekek is csak - felnőtt kíséretében vehetnek részt.
- Helyszín: A rendezvény szabadon látogatható azonban annak területére (Fehér úti járműtelep X. kerület, Fehér út 1/c) kizárólag különjárattal lehet bejutni, amire az M2 Örs vezér tere végállomásán lehet felszállni.
- Időpont: 2018. május 5., szombat 10-16 óra között.
A Kelenföldi Metró Járműtelep (M4)
Modern Járműtelep a 4-es Metróhoz
A kelenföldi közlekedési csomópont újabb elemeként épült meg a négyes metró végállomásához kapcsolódó járműtároló, -szerviz és irodablokk, melyet a DPI Design tervezett. A tervezési terület a kelenföldi pályaudvar szomszédságában, a leendő Somogyi út, Borszéki utca, valamint az ezeket összekötő, egyelőre névtelen utca által lehatárolt földrészlet. A terület feltárása a kelenföldi pályaudvar felé eső, jelenleg névtelen utca felől történik. A járműtelep a MÁV Kelenföldi pályaudvar melletti járműtelep, mely MÁV vágánykapcsolattal is rendelkezik. A járműtelep a forgalmi vágányok felé két összekötő vágánykapcsolattal fog rendelkezni.
Építészeti Koncepció és Funkciók
A bejárati ellenőrzés félig a támfalba süllyesztett portaépületben történik. A megérkezés a diszpécserközpont-torony előcsarnokába történik. A függőleges közlekedőmagot liftek és füstmentes lépcsőház alkotja. Az épületegyüttes három szintre tagolódik, amelyet az építészeti megjelenés is követ. Az alsó, technológiai réteg alapvetően funkcionális meghatározottságú. Kialakításánál szándékunk volt, hogy az épületek, berendezések, járművek mozgása, működése látható, érezhető legyen. A középső réteget az ipari zóna felett lebegő parkosított tetőfelületek alkotják, amelyek különböző szinteken megjelenve biztosítják a kellemes megjelenést és zöld környezetet mind a tervezett irodaépületben dolgozók, mind a környéken lakók és a járműtelepet a szomszédos épületekből felülről szemlélők számára. A tetőfelületeken extenzív kialakítású zöldtetők készülnek.
- Első szint: összekapcsoló szerepet tölt be a járműjavító és a szakszolgálatok dolgozói számára kialakított öltözők között.
- Második szint: a büfé található, tetőterasz-kapcsolattal.
- Harmadik szint: statikai teherelosztó szint, a tereiben gépészeti funkciók kaptak helyet, mivel az épület fölsőbb szintjei minden irányban jelentős mértékben konzolosan kinyúlnak.
- Negyedik-hetedik emeletek: irodaszintek.
- Nyolcadik szint: a diszpécserközpont irányítóterme és kapcsolódó irodái (a hetedik szinten a diszpécserközpont alatti terület a diszpécserközpont technikai kiszolgáló helyisége).
Karbantartási és Tárolási Létesítmények
A járművek javítására háromvágányos járműkarbantartó épület szolgál, ahol a szükséges javításokat el lehet végezni. Az épületrész keleti, Borszéki utca felöli részén található a daruzott járműjavító csarnok és kapcsolódó épületrészei. Itt történik a járművek magasabb szintű karbantartása, javítása. A csarnokban két vágányon végeznek javítást, aminek segítésére az egyik vágánynál közép- és oldalaknák, a másiknál fixen telepített emelők szolgálnak. A csarnok belső, nyugati oldalához segédműhelyek kapcsolódnak. A javítócsarnokban kikötött forgóvázak javítására és vizsgálatára a csarnok mögött, erre a célra berendezett műhely készül.
Az „K" épülettől független a járműtároló és eszterga épület („E" épület). Az előbbiben történik a metró vágányhálózatának és létesítményeinek karbantartásához szükséges speciális járművek, vontató eszközök tárolása, karbantartása és javítása. Az utóbbiban végzik a metró vonatok kerékpárjainak újraszabályozását. Különálló épületként jelenik meg a metrószerelvények tárolására, napi javítására és mosására szolgáló járműtároló csarnok, amely kialakításában visszautal a járműtelep többi épületrészére zöld tetőzónájával. Ezen épület 12 vágányt befogadó egyszintes csarnok, mely a Borszéki utcával párhuzamosan a telep déli területén helyezkedik el. Ebben 10 db vágányon történik a vonatok éjszakai tárolása, melyeken két-két vonat áll egymás mögött, a jobb helykihasználás érdekében. Az ötvágányos tároló épület szolgál a metrószerelvények fedett helyen való tárolására. Ezek a vágányok is fel vannak szerelve automatikával. A szerelvények innen történő be- és kiállását is a számítógépes vezérlés végzi emberi beavatkozás nélkül. A peronos kialakítás biztosítja a járművezető részéről a vonat szemrevételezését, kiállás előtti ellenőrzését. Kisebb hibaelhárításokra és a forgalomból kiálló vonatok belső „száraz" takarítására is itt kerül sor.
A tároló épület mellett a telekadottságokat figyelembe vevő próbapálya kerül kialakításra. A próbapálya is automatizált. A maximális sebességről végzendő fékméréseket a vonalon lehet elvégezni.
Szerkezet és Belső Terek
Az épületegyüttes vasbeton tartószerkezettel készül, a diszpécsertorony monolit megoldással, a többi épületrész előregyártott szerkezetek alkalmazásával épül fel. A szerkezet alapvetően pillérvázas, pontalapozással, a diszpécserközpont esetén lemezalappal. A felmenő szerkezetek a csarnokoknál előregyártott, a diszpécserközpontnál monolit vasbeton pillérek. A homlokzatok kiegészítő tartószerkezetként acél falváz tartókat kapnak. A csarnokok szerelt falszerkezettel épülnek, acél kazettákkal, azokba helyezett hőszigeteléssel és szerelt acél hullámlemez külső burkolattal. Az üvegezett felületek acél szerkezetű hőhídmentes profilokból épített függönyfalszerkezetek, nyitható és fix ablakfelületekkel, acélszerkezetű nyílászárókkal. Az attika előregyártott vasbeton kéregpanelekkel burkolat, amelyek követik a tető hullámzó kontúrját. A diszpécserközpont kivételével az összes épület zöldtetős, extenzív kialakítással. A diszpécserközpont hagyományos lapos tetős kialakítású.
A bejárati előcsarnokban, az étteremben és a nagy forgalmú irodai közlekedőkben magas minőségű lézervágott greslap burkolat készül, a vizesblokkokban szintén, csúszásmentes kivitelben. A vizesblokkok falburkolata kerámia lapburkolat. Az irodákban és az irodai közlekedőkben antisztatikus buklé padlószőnyeg burkolat készül. A műhelyek és raktárak, valamint kapcsolódó helyiségeik műgyanta anyagú ipari padlót kapnak, két rétegben felhordva, csúszásmentesítve.
Kényelmes Munkakörnyezet
A járműtelep tervezésénél törekedtünk arra, hogy a lehető legnagyobb mértékben biztosítsuk az ott dolgozók megfelelő foglalkozás-egészségügyi körülményeit. Az irodai és fizikai dolgozók egyaránt profitálnak a járműtelep kiterjedt zöldfelületeiből, tiszta, emberi körülményeiből, amely lehetőséget ad testi és szellemi rekreációra is. Az irodák megfelelő bevilágítását és a kilátást a teljesen üvegezett homlokzat biztosítja, amely előtt szabályozható külső árnyékoló rendszer helyezkedik el, lehetőséget adva az optimális fényviszonyok beállítására, szabályozására, egyben megóvva a belső tereket a túlzott felmelegedéstől. Az irodaterek klimatizáltak, de a műhelyekhez kapcsolódó irodákban lehetőség van a természetes szellőzésre is. A diszpécserközpont technológiája megköveteli a folyamatos üzemű hűtést.
tags: #metrokocsik #járműtelep