A mesterséges intelligencia forradalma a közlekedésben: földi, légi és vízi úton
A most tapasztalható közlekedési megoldások bizonyára ámulatba ejtenék az egy emberöltővel ezelőtt élőket. Olyan természetessé váltak a közösségi autómegosztó appok, az utcákon parkoló rollerek, a menetrendkövetés, mint az éjszakát követő pirkadat. Az elmúlt évtized hajmeresztő technikai változásokat hozott, kezdve az autonóm járművek forradalmától a reptéri biometrikus becsekkoláson át a pilóta nélküli drónok fantasztikumáig.
A mesterséges intelligencia oly mértékben szabja át az elkövetkező évek földi, légi és vízi forgalmát, hogy Marty McFly légdeszkája csak egy múló gondolat lesz a drónok uralta horizont, az MI karbantartotta vasút, a méternyi távolságot tartó önvezető kamionok konvoja és a tengereken megjelenő ipari internet mellett. Mindez ugyanis nem a távoli jövő. Az MI mindenhol ott van. Legyen szó az ideális útvonal megtalálásáról, a parkolóhely-keresésről és az ebből fakadó környezeti károk minimalizálásáról, vagy a valós idejű forgalomirányításról, melynek köszönhetően a mentőautókhoz igazodnak a közlekedési lámpák, zöld utat adva a segítségnek.
Az önvezető járművek korszaka: AI az utakon
A technológia alapjai és kihívásai
De nincs önvezető autó és közlekedési forradalom mesterséges intelligencia nélkül. Jelenleg a kép általi vezetés jelent nagy áttörést az önvezető autózás piacán. A lézeres letapogatáson alapuló LIDAR-rendszerrel felszerelt autó ugyan pontos képet ad a környezetről, de többe kerül a rendszer az autóban, mint maga a jármű. A legtöbb gyártó most azt próbálja elérni, hogy az autonóm jármű képes legyen csak kameraképekre támaszkodva közlekedni, ugyanis ez nagyban lecsökkentené az önvezető autó egységárát.
A „Platooning” és a logisztika jövője
A közlekedési folyamatok fenntarthatóságának szempontjából is fontos az MI, amelyhez például az autonóm járművek azzal járulnak hozzá, hogy több közlekedhet belőlük ugyanazon az infrastruktúrán, mint a hús-vér vezető hajtotta autókból. Ennek oka, hogy nem kell figyelembe venni az emberi tényezőt, például fékezéskor nem kell számolni a vezető reakcióidejével.
Ez főként a kamionforgalom tekintetében hozhat áttörést, ugyanis az önvezető kamionok képesek lennének arra, hogy maximálisan kihasználják a rendelkezésre álló útfelületet azáltal, hogy a vasúti szerelvényekhez hasonlóan szoros konvojba rendeződve haladnak egymás mögött. A fenti jelenséget a szakzsargon „platooning”-nak nevezi, és szakértők szerint ez a közlekedési gyakorlat a 2020-as évek közepétől kerülhet a közúti áruforgalomban használatba. Itthon 2017-ben már tesztelték a vezetőnélküli kamionos platooningot, három Volvo haladt egymás után közúti forgalomban, 50 kilométeren keresztül az M1-es autópályán.
Kárbejelentés Aegon biztosítónál
Az is kiderült, hogy melyik két ágazat fog a közeljövőben leginkább támaszkodni az MI-re. Két nagy irány van: az egyik a logisztika, azon belül pedig a már említett platooning, a másik pedig a robottaxik. Ez a két ágazat lesz felfutóban.
Biztonság és elfogadás: Ember vs. MI
Az autonóm járművek előnye azonban nem merül ki annyiban, hogy vagonszerű konvojban, gyakorlatilag emberi reakcióidővel tarthatatlan féktávolságon belül képesek közlekedni. A statisztikák szerint a hús-vér sofőrök sokkal veszélyesebbek a mesterséges intelligencia vezérelte autóknál. Körülbelül ötször-tízszer nagyobb a hibaszázalék az ember esetében. Az önvezető autó okozta balesetek száma egymillió mérföldre átlagolva összesen kettő.
Az egyes személy mindig azt gondolja magáról, hogy ő nem hibázik, és hogy a saját döntési képessége jobb és fontosabb, mint az önvezető autóé. A mesterséges intelligenciától való idegenkedés az önvezető autó képességeiben való bizalmat is aláaknázza, pedig sokkal több olyan MI-vezérelte eszközt használnak a sofőrök vezetés közben, mint amennyinek tudatában vannak. Amikor a sávtartót vagy az önvezető parkolást használjuk, akkor is az MI segít. Együttműködés ember és gép között, ez lesz a kulcs a technológia elfogadására. Hogy az ember megtarthassa a kontrollt, de ki is használhassa az önvezetés nyújtotta kényelmet.
A robottaxik és a mobilitási szolgáltatások
Egyébként az önvezető autók nem fognak egyszer csak kigurulni az útra, ha pedig mégis, akkor azok mobility as a service-hez köthető, szolgáltatást nyújtó robottaxik lesznek. Tokió tett rá nagyobb tétet, hogy önvezető taxikkal fogja kiszolgálni az olimpiára érkezőket.
Az MI a vasúti, vízi és légi közlekedésben
Mesterséges intelligencia a vasúton
Ami pedig a technológiára való támaszkodást illeti, abból a vaskerekű monstrumok is jócskán kiveszik a részüket. A konferencián a MÁV is képviseltette magát, Homolya Róbert, az igazgatóság elnöke egészen futurisztikus képet festett a hazai vonatközlekedés jövőjéről. A jegyvásárlási metódusok korszerűsítésén túl a vasút is igyekszik kihasználni az MI nyújtotta lehetőségeket.
A DEKRA kárbejelentő nyomtatványa
A mesterséges intelligencia tanítása!
Egy körülbelül 7000 kilométeres pályahálózatot kell karbantartani. Nem mindegy, hogy ezt humán munkaerővel vagy informatikát alkalmazó rendszerekkel tudjuk vizsgálni, analizálni, és ehhez mérten a szükséges beavatkozásokat végrehajtani - tette hozzá Homolya Róbert.
Önvezető hajók és az ipari internet
Nemsokára valóra válhat a bolygó hollandi tengerészlegendája, ugyanis az ABB és a Helsinki City Transport közös projektje új fejezetet nyithat az önvezető hajózásban. A gyakorlatban ez azt jelentené, hogy a hajó fedélzetén nem lenne szükség legénységre, a vízi jármű rendszerét az ipari internetre csatlakoztatnák. Így nemcsak az üzemeltetés biztonsága, de az energiafelhasználás is optimalizálódna.
Az MI a légiközlekedésben: Drónok és légtérirányítás
A földi közlekedésben alkalmazható MI-megoldások ismertetését követően az ég felé vette az irányt a konferencia fókusza. A légiközlekedés egy szuperkonzervatív iparág, ahol lassan és körültekintően vezetnek be újítást. Viszont az iparági szereplőkben megfogalmazódott az igény, hogy a mesterséges intelligenciának mielőbb a mindennapok részévé kell válnia. Noha a légiközlekedés konzervatív iparágnak tekinthető, a mesterséges intelligencia kutatása, fejlesztése és alkalmazása már 15 éve elkezdődött.
Az MI segítséget jelent a fogalmi előrejelzésben, a légitársaságok útvonaltervezésében, a dinamikus légtérkonfigurációk esetében, de ugyanígy alkalmazzák beszéd- és képfelismerésre is. Már most is jelen van a légiközlekedésben az, hogy bizonyos területekről intenzíven gyűjtik az adatokat, és ezeket továbbítják például az előrejelző rendszereknek.
A vezérigazgató előadásában a drónokra is kitért. Elmondta, hogy a repülésbiztonságot veszélyeztető, pilóta nélküli légi járművek jelenléte radikálisan nő a légiközlekedésben, ezért fontos, hogy a légiforgalmi szolgálatok tisztában legyenek ezek tevékenységével. Nem túlzás, hogy a drónpiac robbanásszerűen növekvő üzletág. Mivel jelenleg nincs az autonóm légi járművek felderítését szolgáló késztermék a piacon, ezért a HungaroControl a világelsőséget megcélozva, drónfelderítő-rendszer létrehozásán és telepítésén dolgozik.
A Járműmérnöki Képzés részletei
A vezérigazgató hozzátette: a probléma rövidtávú megoldását abban látja, hogy a drónok repüléseire ideiglenesen lezárt légtereket biztosítanak majd. Ám ez az intézkedés csak átmenetileg működhet, ugyanis 5-10 év múlva ezt a struktúrát is kinőheti a drónforgalom. Hosszú távú megoldást csak egy olyan automata rendszer képes nyújtani, amely elkülöníti egymástól a drónokat, ahogyan a hagyományos légiközlekedés esetében a légiforgalmi irányítók a repülőket.
Forgalomirányítás és közlekedésbiztonság MI-vel
A mesterséges intelligencia már ott van a közlekedésben, ha egyelőre nem is veszi át a sofőrök munkáját. De segítheti a rendőrökét: mesterséges intelligenciával (AI) felszerelt közlekedési kamerákat vezetnek be a világ számos országában, legutóbb éppen az angliai Lincolnshire-ben, hogy csökkentsék a halálos balesetek számát. A kamerarendszereket Devonban és Cornwallban próbálják ki, hogy lebuktassák a kezükben telefont tartó vagy a biztonsági övet nem használó sofőröket. A mesterséges intelligenciát felhasználják a „Vision Zero” támogatására is.
A mesterséges intelligencia segíthet a forgalom irányításában is. A sűrűn lakott nagyvárosi területeken a forgalmi dugók komoly időveszteséget okozhatnak az ingázóknak. A mesterséges intelligenciával javítható a forgalomirányítás. Ugyancsak a mesterséges intelligenciának köszönhetően a jármű-jármű (V2V) technológiák közvetlen kommunikációt tesznek lehetővé az autók között. Ezek a rendszerek fontos információkat továbbítanak más, közelben lévő járműveknek, például a sebességről, az aktuális irányról és a fék állapotáról.
Mikromobilitás és az új kihívások
Szinte minden olyan jelenség, amit a világ vezető városaiból ismerünk, az már Magyarországon is megjelent startupok formájában, ugyanakkor azt sem szabad elfelejteni, hogy a mikromobilitás mellett a hagyományos autós közlekedést adó járművek száma is százezres nagyságrenddel növekszik. A fókusz azonban mégis a gombamód szaporodó mikromobilitási megoldásokra, például az elektromos rollerekre, e-biciklikre, e-robogókra esik. Az elektromobilitással számolni kell, sőt komoly előretörés várható ezen a területen. A mikromobilitási eszközök is jó ideig velünk maradnak még, és ahány kérdést, úgy annyi megoldást is hoznak a mindennapi közlekedésben.
A mikromobilitási eszközök esetében a kormánynak az a feladata, hogy megalkossa a megfelelő szabályozást, hiszen a közlekedés veszélyes üzem - fogalmazott Dr. Mosóczi László, az ITM közlekedéspolitikáért felelős államtitkára az első délutáni kerekasztal-beszélgetésen. Ugyanakkor ezek az újgenerációs közlekedési megoldások hazai szinten sem jelennek meg ugyanolyan arányban a kis- és nagyvárosok, valamint a főváros esetében. Budapest - lévén, hogy kiemelt szereppel bír az ország életében - az elsők között próbálhatja ki a legújabb mikromobilitási trendeket. Míg a főváros lakossága képes eltartani ezeket a közlekedési megoldásokat, és a nyitottság is megvan a használatukra, addig a nagyobb települések csak bizonyos mértékig képesek erre, a kisebb falvak, a kevéssé frekventált országrészek községei pedig kiesnek a szórásból.
tags: #mesterseges #intelligencia #gepjarmu