Elektromos kormányrásegítő rendszerek: Hibák és megoldások
A 90-es évek második felétől az új autótípusokban jelentek meg az elektromos kormányrásegítők, mint a hidraulikus berendezések alternatívái. Mellettük szólt az egyszerűbb telepíthetőség, valamint, hogy nem közvetlenül a motorteljesítményből fedezik a működésükhöz szükséges energiát, ezáltal az autó kevesebbet fogyaszthat, illetve pár lóerő felszabadulhat.
A korai elektromos kormányrásegítők a kisautókban jelentek meg, itthon a leginkább az Opel Corsa C, vagy a Fiat Punto II által váltak ismertté. Az egyszerűbb rendszerek a kormánytengelyen segítenek rá a volán tekerésére, ami ugyan egyszerűen hangzik, de mégis összetett technikát kíván.
Az elektromos kormányrásegítő rendszerek felépítése
A rendszer a motorból, az áthajtásból, egy nyomatékérzékelőből, valamint elektronikából áll. A kormánytengelyen helyezkedik el a nyomatékszenzor, amely érzékeli a kormányelfordítás irányát, valamint az ébredő erőigényt. Ezeket a jeleket küldi az elektronikának, amely kiszámítja, melyik irányba és milyen teljesítménnyel segítsen rá a motor a kormányzásra.
A nagyobb autóknál a motort közvetlenül a kormányműre építették, így a tengely nem kapja meg a rásegítés terhelését, a motor a kormányműbe „hajt be”. A nyomatékszenzort a kormányoszlopra szerelik fel.
A tisztán elektromos kormányrásegítés mellett gyártottak-gyártanak úgynevezett hibrid rendszereket is, például ilyen került az Opel Astra G-be is. Ezeknél a kormánymű maradt hidraulikus rásegítésű, csak éppen a szíjhajtású mechanikus olajpumpát cserélték le elektronikusra. Ennek a rendszernek az előnye, hogy a vezérlése hagyományos úton, hidraulikus szelepekkel történik, viszont mivel az olajnyomást elektromotoros pumpa állítja elő, közvetlenül nem vesz le a motor teljesítményéből. Hátránya, hogy a tömítettségre, olajcserére (belső korrózióra) érzékeny hidraulikus rendszer megmaradt.
Mercedes 200D differenciálmű hibaelhárítás
Az elektromos kormányrásegítők jellemző hibái
Az elektromos kormányrásegítők jellemző hibái nem azonosak a hidraulikus rendszerek tipikus hibajelenségeivel. Habár ez is csak részben igaz, mert a hibrid kormányművek mindkét rendszer hibáiból merítenek. Mivel az elektromos rendszerben is bőven van mechanikus alkatrész, ezek kopása, valamint az elektronikai részegységek kontakthibái is gyakoriak.
Előfordul, hogy az egyik irányba könnyebb tekerni a kormányt, mint a másikba. Olyan is, hogy az autó folyton kanyarodna, tehát az egyenesmenethez ellen kell tartani a kormányt, mint amikor a rossz futómű-beállítás miatt félrehúz az autó.
Ezeket a jelenségeket kísérheti, de önmagukban is előfordulnak, hogy kormánytekerés közben búgás hallható, vagy rezonancia érezhető a volánon.
A hiba oka néha triviális: például futómű-szerelések során elállítódik a kormányoszlop nullpontja. Emiatt egyenes haladáskor is úgy érzékeli a rendszer, mintha enyhén elfordítva lenne a kormány, és ezért működteti, működtetné a szervorásegítést. Ennek mértéke függ a nyomatékérzékelő által mért elfordítási nyomatéktól, tehát hogy a sofőr milyen erővel igyekszik kitéríteni a kormánykereket.
Egyenes haladáskor ez az érték minimális, vagy nulla, tehát a rendszer sem feltétlenül segít rá. Viszont tényleges kormányzáskor, ez főképp lassúmeneti, vagy állóhelyzeti kormányelfordításkor tűnhet fel, az egyik irányba gyorsabban, könnyebben érkezik a rásegítés, a másik irányba késik. Ilyenkor a kormánymű elektronikájának újrakalibrálása szükséges, amely szoftveresen a hozzáértőknek rutinfeladat.
A nyomatékérzékelő hibái
Nagyobb a gond, ha maga a nyomatékérzékelő kezdi feladni a harcot, ez érzékeli a kormányelfordítás irányát is. Ha a belső csúszóérintkezők elkopnak, vagy felületi korrózió jelenik meg rajtuk, az általuk küldött jel nem egyenletes. Így persze a rásegítés mértéke sem lesz az, előfordulhat, hogy a helyzethez képest nagyobb, vagy kisebb, vagy éppen semmilyen rásegítést nem ad az elektromotor, mert hát a vezérlés próbálja lekövetni a hamis jeleket küldő nyomatékérzékelő információit.
A motor is elromolhat, erre utalhat az üzem közbeni búgása, a kormányzás erőszükségletének növekedése, vagy a szervorásegítés megszűnése. Lehet mechanikai kopás az áthajtásban, amire növekvő kormányholtjáték, kopogás utalhat. Ekkor már jellemzően a kormánymű maga is elég kopott lehet, ez a jelenség igen sokat futott, elhanyagolt, vagy balesetes múltú autóknál fordulhat elő.
Egyes típusok elektronikája érzékeny a hirtelen áramlökésekre, így előfordul, hogy egy akkumulátorlemerülést követő bikázós indítás során olyan feszültséget kapnak, ami káros rájuk.
További lehetséges problémák és megoldások
- Futómű problémák: Futómű-szerelések során elállítódik a kormányoszlop nullpontja. Megoldás: kormánymű elektronikájának újrakalibrálása.
- Gömbfejek: Első alsó támasztó gömbfejek kopása. Megoldás: gömbfejek cseréje.
- Zajok: Súrlódó vagy morgó hang a futómű felől. Megoldás: futómű/erőátviteli rendszer átvizsgálása.
- Önszintező lengéscsillapító: Ha az autó hátulja magasan van, de a lengéscsillapító nem működik megfelelően. Megoldás: szivattyú és lengéscsillapító rendszerének ellenőrzése.
Mercedes A 160 speciális problémák
A Mercedes A 160-nál gyakran előforduló probléma az elektromos kormányrásegítő meghibásodása. Ennek oka lehet a nyomatékszenzor elhasználódása, az elektronikus vezérlőegység hibája vagy a motor kopása. A diagnosztizáláshoz érdemes szakemberhez fordulni, aki a megfelelő eszközökkel meg tudja állapítani a hiba okát.
Ha a kormányzás nehézkes, búgó hangot ad vagy egyáltalán nem működik a rásegítés, akkor valószínűleg a kormányrásegítő rendszer hibásodott meg. Ebben az esetben a javítás vagy a csere elkerülhetetlen.
Chiptuning a Mercedes E 270 CDI-hez
A kormányrásegítő javítása során fontos, hogy minőségi alkatrészeket használjunk, és a munkát szakember végezze el. Ellenkező esetben a probléma hamarosan újra jelentkezhet.
A kormányrásegítő rendszer karbantartása is fontos a megelőzés szempontjából. Rendszeresen ellenőrizni kell az olajszintet, a csatlakozók állapotát és a vezetékek épségét.
Ha a Mercedes A 160-as típusnál elektromos kormányrásegítő hibát tapasztalunk, érdemes mielőbb szakemberhez fordulni, hogy a problémát minél előbb orvosolják.