Kötbér mint teljesítési biztosíték: részletes áttekintés a magyar jogban

A legtöbben hallottunk már a kötbér fogalmáról. A szerződés megerősítésének és biztosításának egyik gyakori módja a kötbér kikötése a szerződésben. Egy szerződés megerősítését az ún. szerződéses biztosítékok megfelelő alkalmazásával érhetjük el, amelyek akkor jutnak fő szerephez, ha a szerződés megszegésre kerül. A biztosítékoknak kettős szerepe van, megerősítik a kötelezett teljesítési készségét és a teljesítés fedezetét bővítik. A kötbér a funkcióját tekintve egyrészt ösztönözheti a szerződés teljesítését a kötelezett részéről, másrészt szerződésszegés esetére egyfajta átalány-kártérítésként szolgál a jogosult számára.

A kötbér intézményét a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) 6:186-6:189. §-ai szabályozzák, ezen rendelkezések értelmében a kötbér a szerződés megerősítésére szolgáló szerződéses biztosíték, önként vállalt többletszankció. A Ptk. 6:186. § (1) bekezdése tartalmazza, hogy bármely szerződő fél pénz fizetésére kötelezheti magát arra az esetre, ha olyan okból, amelyért felelős, megszegi a szerződést. Amint az a jogszabály rendelkezéseiből kitűnik, kötbér nem kizárólag a késedelmes teljesítés esetére köthető ki, szinte bármilyen szerződésszegés szankcionálható az alkalmazásával. Vagyis a kötbér egy olyan pénzösszeg, amelynek megfizetésére a szerződő fél kötelezi magát, arra az esetre, ha olyan okból, amelyért felelős, megszegi a szerződést. Mentesül a kötbér fizetési kötelezettség alól, ha szerződésszegését kimenti. A kötbér jogosult részéről történő érvényesítésének nem feltétele a kár bekövetkezése, kizárólag a szerződésszegést kell bizonyítania.

A kötbér kikötésének módja és a kárátalány jellege

A kötbér érvényesen írásban köthető ki. Amennyiben kötbér alkalmazása mellett döntünk, úgy az kizárólag írásban köthető ki. Az előzőekben említettek értelmében tehát kötbért kikötni csak írásban lehet. Az írásba foglalás indoka az, hogy a fél önként vállalt többletkötelezettségének terjedelme utóbb ne lehessen vitás.

A kötbérről szóló megállapodásban pedig meg kell határozni a kötbér összegét vagy a kötbér körültekintő kiszámításának módját. Ez történhet konkrét pénzösszeg megjelölésével, vagy más kiszámítható módon, például százalékos mértékben. A kötbér lehet egyösszegű, de függhet akár az eltelt időtől is (napi, havi kötbér, stb.). Ha a szerződés úgy rendelkezik, akkor meghatározhatjuk egy összegben, de állhat több részletből is, illetve függhet az eltelt időtől. Amennyiben nem konkrét pénzösszeg megjelölésével állapodnak meg a felek a kötbér mértékéről, úgy nagyon fontos, hogy a kötbér kiszámításának és meghatározásának módját kell rögzíteni a megállapodásban. Az utóbbi esetben mindig meg kell határozni a kötbér alapját és mértékét, adott esetben annak maximumát is.

A kötbér egyik legfontosabb jellemzője, hogy átalány jellegű kártérítésként funkcionál. A kötbér kárátalány jellegű biztosítékként, azaz átalány-kártérítésként működik, ami azt jelenti, hogy ha bekövetkezik a szerződésszegés, akkor a kötbér megfizetése károkozástól függetlenül is kötelezi a felet. Hogy ez valójában mit is jelent? Azt, hogy a jogosult akkor is követelheti a kötbér megfizetését, ha a szerződésszegés következtében nem érte kár vagy a kötbérnél is nagyobb összegű kár érte. Ebből az is következik, hogy a kötbér erejéig - az ugyanabból vagy a szerződésszegéssel okozati összefüggésben álló - kárt nem kell bizonyítani sem. Ha viszont a szerződésszegéssel a fél a másik félnek kárt okoz, akkor annak a kötbért meghaladó részét kártérítés címén szintén köteles megtéríteni. Ebben az esetben a jogosult a kötbér összegét meghaladó kárát is érvényesítheti a kártérítés szabályai szerint, azonban ez egy jogosultság és nem kötelezettség. Tehát a jogosult nem köteles arra, hogy a kötbérigényét is érvényesítse.

Mit jelent a "performance bond"?

A kötbér fajtái

A kötbér fajtáit a jogalkotó tételesen nem dolgozta ki, pusztán a kötbér alkalmazásának kereteit szabja meg, így a kötbér fajtái is a szerződésszegéshez, azok jellemző típusaihoz igazodhatnak. A jogalkotói által biztosított szabadságból fakadóan az alkalmazandó kötbérek fajtáit a piaci szereplők maguk határozhatják meg, és - a jogszabályi keretek között - azok tartalmát is szabadon határozhatják meg. Az alábbiakban négy alapvető kötbértípust mutatunk be:

1. Késedelmi kötbér

A leggyakrabban alkalmazott kötbérfajta a késedelmi kötbér. Talán a legismertebb a késedelmi kötbér. A legtöbben akkor találkoznak vele, amikor ingatlan adásvételi szerződés kötésekor az eladó kötbér fizetésére köteles, ha nem adja határidőben az ingatlant birtokba. Adásvételi szerződéseknél gyakori, hogy a felek kötbért kötnek ki arra az esetre, ha nem teljesítik időben szerződéses kötelezettségeiket. A leggyakoribb megoldás, hogy a felek kötbérrel igyekeznek rászorítani az eladót arra, hogy az előre megállapodott időpontban költözzön ki az ingatlanból. Ha az eladó késlekedik, minden késedelmes nap után kötbért kell fizetnie.

Késedelemről beszélünk, ha a kötelezett az általa vállalt szolgáltatást (kötbérterhes teljesítési vagy kötbérterhes teljesítési véghatáridő) annak esedékességekor nem teljesíti. A késedelem esetére kikötött kötbért (a kötbér alapját) leggyakrabban a késedelmes időszakkal arányosan szokták meghatározni (pl. késedelmes napokra), de nem kizárt a más módon meghatározott késedelmi kötbér sem. A késedelmi kötbér mértéke pedig a szerződő fél díjazásához igazodva a díj százalékos értékében kerül meghatározásra. A késedelmi kötbér megfizetése nem mentesít a szerződés teljesítése alól, tehát a jogosult a szerződés teljesítését továbbra is követelheti. Fontos megemlíteni, hogy a meghiúsulási kötbér érvényesítése esetén a teljesítés nem követelhető, azonban a késedelmi kötbér érvényesítése nem mentesít a teljesítés kötelezettsége alól, tehát a késedelmi kötbér fizetése mellett is teljesíteni kell a szerződésben foglaltakat.

Például, ha a megrendelő megrendel a vállalkozótól egy egyedi méretre szabott mosógépet, és a vállalkozó 10 (tíz) napon át késedelemben van, majd a tizenegyedik (11.) napon teljesít, amelyet a megrendelő elfogad, és a késedelmi kötbér a szerződéses érték 0,5%‑át teszi ki naponta.

Ettől függetlenül érdemes a késedelem maximumát is meghatározni - amivel azt az akaratot kívánjuk a szerződésben rögzíteni, hogy a késedelem maximumának elérésével a jogosultnak már nem áll érdekében a szerződéses jogviszony fenntartása -, és rögzíteni a szerződésben, hogy bizonyos késedelem esetén a szerződést a felek meghiúsultnak tekintik, ennek mértéke a teljesítéshez fűződő érdek alapján határozható meg. A gondolatmenetünk ezzel át is vezet bennünket a kötbér következő típusához, a meghiúsulási kötbérhez.

Seat Inca javítás

2. Meghiúsulási kötbér

Meghiúsulási kötbérről beszélünk, ha a kötbér fizetését a szerződésben meghatározott szolgáltatás nem teljesítése esetére kötötték ki. A késedelmi kötbérrel ellentétben a meghiúsulási kötbér érvényesítése a teljesítés követelését kizárja, azaz ilyenkor a jogosult a szolgáltatás teljesítését már nem követelheti. A Ptk. 6:187. § (1) bekezdése szerint a teljesítés elmaradása esetére kikötött kötbér érvényesítése a teljesítés követelését kizárja. Fontos megemlíteni, hogy a meghiúsulási kötbér érvényesítése esetén a teljesítés nem követelhető.

A meghiúsulási kötbért általában fix összegben határozzák meg a gyakorlatban. Ha nem teljesít a kötelezett, akkor a teljesítés helyett ezen kikötött kötbér összeg követelhető. A késedelmi kötbér maximumánál kifejtetteket folytatva ebből viszont csak az következhet, hogy amennyiben a késedelmi kötbér eléri annak a szerződésben meghatározott maximumát és még mindig nem történt meg a teljesítés, akkor a jogosult meghiúsulási kötbérre válhat jogosulttá. A meghiúsulási kötbér mértéke szintén meghatározható konkrét pénzösszegben, de alakítható százalékos mértékben is.

Példa: A megrendelő megrendel a vállalkozótól egy egyedi méretre szabott mosógépet. A vállalkozó a teljesítést egy adott határidőre vállalta, azonban határidőre nem teljesített, és a megrendelő eláll a szerződéstől. Ekkor a teljesítés meghiúsult, és a megrendelő meghiúsulási kötbérre jogosult.

3. Hibás teljesítési kötbér

A kötbér a szerződés hibás teljesítése esetére is kiköthető. Hibás teljesítés esetén is kiköthető kötbér, amikor a jogosult a teljesítésen kívül követelheti a hibás teljesítésre megállapított összeget. A hibás teljesítés tartalma előre meghatározandó megállapodásban vagy előre meg van határozva jogszabályban. Ennek értelmében hibás teljesítésről akkor beszélünk, ha a szolgáltatás a teljesítéskor nem felel meg a szerződésben vagy jogszabályban megállapított minőségi követelményeknek (Ptk. 6:157.), de azt a megrendelő hibásan is elfogadja teljesítésként, és nem kéri utóbb a hiba kijavítását.

Hibás teljesítés például, ha az áru vagy szolgáltatás a rendeltetésének megfelelő használatra nem alkalmas, vagy nem felel meg a kötelezett által adott leírásban szereplő vagy a mintaként bemutatott szolgáltatásra jellemző tulajdonságokkal. Ilyen lehet, ha a megrendelt műanyag ablak nem megfelelő minőségű. Ebben az esetben természetesen a teljesített szolgáltatást nem kell visszaadni. Hibás teljesítés esetére kikötött kötbér érvényesítését követően a jogosult szavatossági igényt nem érvényesíthet. Ugyanígy nincs akadálya annak sem, hogy kötbért határozzunk meg arra az esetre, ha az eladó nem tehermentesíti az ingatlant.

Használati Útmutató: Citroën C4 Picasso (2007)

A hibás teljesítési kötbérnek kétfajta típusát különíthetjük el. Ha a jogosult a hibás teljesítés esetére szóló kötbérigényét érvényesíti, akkor nem érvényesíthet szavatossági igényt. Ebben az esetben a hibás teljesítési kötbér alkalmazása esetén a teljesítés hibás marad, viszont kvázi a hiba ellenértékeként kötbért kötünk ki. A másik esetben a teljesítés hibátlanná tételének időtartamára vonatkozóan jelölhetünk meg hibás teljesítési kötbért, aminek funkciója nagyjából azonos a késedelmi kötbérével. A hibás teljesítési kötbér is meghatározható konkrét pénzösszegben, de megállapítható akár százalékos mértékben is.

4. Rendelkezésre állási kötbér

Akkor célszerű alkalmazni, amikor egy szerződésben olyan jellegű szolgáltatást szeretnénk igénybe venni a kötelezettől, ami alapján a szolgáltatás tartalma szerint egy meghatározott helyen és meghatározott időben rendelkezésre áll vagy készenlétben van a kötelezett a jogosult részére. A rendelkezésre állás elmulasztása abban különbözik a késedelemtől, hogy a rendelkezésre állás időtartamának vagy időtartámán belüli elmulasztásának az a következménye, hogy a kötelezett a mulasztással egy reprodukálhatatlan állapotot idéz elő.

Például, ha a kötelezettnek a szolgáltatás tartalma szerint készenlétben kell állnia reggel nyolctól délután öt óráig és ebből kettő órán keresztül nem áll rendelkezésre, akkor ebből nem következhet az, hogy az elmulasztott kettő órát délután öt óra és este hét óra között lenne lehetősége pótolni.

Összehasonlító táblázat a kötbértípusokról

A kötbér alkalmazásának korlátai

A fentiekben bemutatott kötbérek tartalmának meghatározásakor a felek szándékát a Ptk. bizonyos keretek között engedi kibontani. Ezen főbb jogszabályi korlátok az alábbiak:

• Kötbért érvényesen csak írásban lehet kikötni. Az írásba foglalás indoka az, hogy a fél önként vállalt többletkötelezettségének terjedelme utóbb ne lehessen vitás.
• A túlzott mértékű kötbér összegét a kötelezett kérelmére a bíróság mérsékelheti.
• Kötbér után ügyleti kamat kikötése semmis. Az esedékessé vált, de meg nem fizetett kötbér után azonban a kötelezett késedelmi kamatot köteles fizetni.
• Fontos, hogy bírósági úton nem érvényesíthető követelés biztosítására kikötött kötbért bírósági úton nem lehet érvényesíteni.

tags: #meghiusulasi #kotber #teljesitesi #biztositek #információk

• Elsőkerék zár probléma Sorento modelleknél
• Matiz futóműproblémák és megoldások
• Doblo gyártásának alakulása
• Oldalsó fellépő felszerelése Kodiaq-ra
• Érintésvédelmi iratok gépjárművekhez