Mazda G120 motorolaj: A viszkozitás és a használati körülmények jelentősége
Motorolaj című írásunk előző négy részében tisztáztuk, hogy elsősorban nem a motorolajunk folyóssága és az olajnyomás mértéke határozza meg erőforrásunk kenését, hanem az olaj áramlásának mértéke, amit hígabb olaj használatával növelhetünk. Ez hidegindításkor különösen fontos, amit 0w-.. indexű olajok használatával maximalizálhatunk. Emlékezzünk, hogy minden motorolaj túl sűrű autónk motorjának hidegindításakor. Nincs olyan olaj ami 40C fokos hőmérséklet alatt elég hígfolyós lenne. A legfolyósabb motorolaj is túl vastag hidegindítási hőmérsékleten.
Mazda G120: Gyári ajánlás és valós használat
A Mazda 3 G 120 autóba - a márkaszerviz által ajánlott "O" revíziós olajcserekor (kb. 2000 km futásteljesítmény) "Mazda Original Oil Ultra 5W-30" olaj került betöltésre (0W-20 Skyactiv helyett). Reklamálásomra a szerviz "megnyugtatott", hogy ez nem okoz semmilyen gondot. Kérdésem: viszonylag sok, rövid városi használat mellett (automata váltós az autó, ezért jellemzően alacsony fordulatszám tartományban üzemel) okozhat-e ez problémát?
Nem feltétlenül járt rosszabbul a betöltött 5W-30-as olajjal. A Mazda saját márkás motorolajain feltünteti, hogy Original Oil (original=eredeti) és a flakon dizájn is egyedi, azonban a hátoldali matricán egy Total embléma hirdeti, kit tartott a Mazda méltónak a megtöltésére. Ahol a Mazda összehasonlítható akart lenni, ott feltüntette az olajok ACEA teljesítményszintjeit. Ezekből látszik, hogy motorjaik korszerűek és némelyik nem adja alább az ILSAC GF-5 szabványnál, vagy a hibrideknek ideális 0W-20 viszkozitásnál. A Mazda nem hozott létre saját motorolaj specifikációkat.
A viszkozitási jelzések és az olajtípusok
Sokan vélik, hogy a "W" a 10w-30-ban a télre utal. Mi is a hivatalos megfogalmazás? A következő (SAEJ300 p.2): "Két osztály alapján lehet meghatározni a viszkozitási besorolást. Az egyik amikor tartalmaz a jelölés W betűt, a másik, amikor nem. Az egy viszkozitási indexű, de W betűt tartalmazó jelölés az olaj indítási és pumpálási viszkozitásának legalacsonyabb hőmérséklete, illetve a 100C fokon mérhető kinetikus viszkozitása alapján van meghatározva."
A motorolajok nemcsak márkában vagy viszkozitásban különböznek, hanem előállítási módjukban is. Alapvetően három fő típus létezik: ásványi, félszintetikus és teljesen szintetikus olaj.
Youngtimer Mazda Xedos 6 restaurálása
Ásványi motorolaj
- Az ásványi motorolaj finomított kőolajból készül, és elsősorban régebbi motorokhoz alkalmas, ahol nincs szükség korszerű adalékokra.
- Előnye az alacsonyabb ár, hátránya viszont a rövidebb élettartam és a kisebb hőállóság.
Félszintetikus motorolaj
- A félszintetikus motorolaj az ásványi és a szintetikus alapolajok kombinációja.
- Hosszabb élettartamot és jobb kenési tulajdonságokat biztosít, mint a tisztán ásványi olajok.
- Megbízható motorvédelmet nyújt, és univerzális tulajdonságainak köszönhetően gyakran biztonságos választás a legtöbb személygépkocsi számára.
Teljesen szintetikus motorolaj
- A teljesen szintetikus motorolaj teljes mértékben mesterségesen előállított kenőanyag, amelynek tulajdonságai pontosan szabályozottak.
- Ez a típus kínálja a legjobb motorvédelmet, különösen extrém hőmérsékletek és nagy terhelés esetén.
- Ideális modern autókhoz, sportkocsikhoz és hosszú szervizintervallummal rendelkező motorokhoz.
- Bár az ára magasabb, hosszú távon megtérülhet a kevesebb üzemanyag-fogyasztás és a hosszabb csereperiódusok révén.
A rövid városi utak és a 0W-20 viszkozitás veszélyei
A rövid városi használat a nagy köbcentis benzines motorok halála is lesz rövid távon a 0W-20-as motorolajok használatával és az előírt olajcsere periódusok betartásával. Sajnos a sok rövid távú használat során locsoljuk a benzint az olajba, amely drasztikusan rövid idő alatt leviszi annyira a 0W-20-as olajok meleg oldali viszkozitását, hogy azok elvesztik kenésüket és szét koptatják a motort. Az biztos, hogy nagyon üzemanyag és energia takarékos viszkozitási osztály, csak az nem mindegy hogy hogyan üzemeltetjük vele a motorokat. A fékpadi teszteken nagyon jól viselkednek szó se róla, de azok hogy működnek? (Hosszan és terheléssel!)
A valóságban azonban, a bele kerülő benzin, amely a rövidtávú használat során nem tud belőle kipárologni, annyira lecsökkenti a viszkozitását, hogy már akár 5000 km alatt is előfordulhat, hogy a kopásfémek mértéke drasztikusan megjelenik a motorolajban. Ez azt jelenti, hogy a csapágyak, vezérmű alkatrészek, gyűrűk, dugattyúk kopása a tervezettnél gyorsabb lefolyású lesz. Javaslom, hogy maradjon az 5W-30-as viszkozitási osztályú terméknél és lehetőleg minél gyakrabban cseréltessen olajat!
Ezt kell tudnod az olajokról, 5W-30 és ami mögötte van (GAJDÁN MIKLÓS olajmagyarázó 2. rész)
Optimális viszkozitás kiválasztása és a motor védelme
A legjobb módja a legoptimálisabb viszkozitású motorolaj megtalálásának, ha a tesztelés közben úgy vezetjük az autót, ahogy általában használjuk. Ilyenkor az a legoptimálisabb vastagságú olaj, amely az aranyszabály szerint 0,7 Bar olajnyomás növekedést biztosít 1000 fordulatonként. 1000=0,7 Bar, 2000=1,4 Bar, 3000=2,1 Bar, és így tovább...
Az eddig leírt szabályok a motorunk korától, esetleges lazább illesztésétől, vagy szorosságától függetlenül érvényesek. Csak azért mert esetleg erőforrásunk már nem mai gyerek, nem igényel vastagabb-kevésbé folyós-nagyobb viszkozitású motorolajat. Kortól függetlenül kizárólag akkor van szükség vastagabb olaj használatára ha túlságosan, kimondottan kopott autónk motorja. Továbbra is használjuk a +0,7 Bar/1000 fordulatonként szabályt. Érdemes minden szituációban különböző viszkozitású olajokkal próbát tenni, hogy lássuk mi történik, majd így kiválaszthatjuk az autónk erőforrásának szempontjából legkedvezőbb viszkozitású motorolajat.
Mostanában már a legtöbb autógyártó elsősorban vagy 0w-xx, vagy 5w-xx motorolaj használatát írja elő. A Honda, Ferrari, Mazda, Porsche, Mercedes például így jár el, de elmondható ez sok más cégről is. Ez alkalmazható minden típusú, korú és kopottságú motorjuk esetében. A második jelzőszám(xx) az, ami változhat az öregebb, lazább, kopottabb motorok esetében. De ennek megfelelő értéke csak tapasztalatok alapján határozható meg. Amennyiben most xw-50-es olajat használunk, térjünk át 0w-40-re!
Mazda 6 kormánykapcsoló típusok
Példák a viszkozitás változásaira a gyakorlatban
Példaként tegyük fel, hogy autónk motorjában szintetikus 0w-30 Mobil-1 olaj van. Lehetőség szerint ugyanezt a márkájú és típusú olajat használjuk utántöltésre. Amennyiben Mobil-1-et töltünk után, de más viszkozitási index-szel, akkor törekedjünk a lehető legkisebb eltérésre. Nem jó ötlet, mondjuk 0w-30-as Mobil-1-hez, nagyobb mennyiségben például Mobil-1 15w-50-et keverni. Amennyiben nem elérhető Mobil-1, akkor használjunk ásványi alapú Mobil olajat. A legutolsó választás legyen, hogy egy adott márkájú szintetikus olajhoz, egy másik cég szintetikus termékét öntsük. Nem valószínű, hogy káros reakcióba lépnek egymással, de nem kívánatos mértékben gyengíthetik a bennük található adalékok hatását. Amennyiben elkerülhetetlen a "kotyvasztás", akkor hozzuk előbbre a következő olajcsere időpontját.
A Ferrari 550 Maranello kezelési könyve még 5w-40-es motorolajat javasol, míg az újabb kiadású 575-ös könyve már 0w-40 olajat preferál. A motorok a két autóban gyakorlatilag teljesen azonosak, csak az 575-ösé erősebb valamivel.
Visszatérő "hősünk" az újonnan vásárolt Ferrari 575 Maranello szupersportautójában 1000 km használat után lecserélte annak motorjában a gyárilag beletöltött motorolajat, 0w-30-as Mobil-1 olajra. Semmiféle változás nem mutatkozott olajnyomásban, illetve a működési hőmérsékletet illetően. A motor indítása viszont valamivel gyorsabb lett. Az autó tulajdonos felvette a kapcsolatot a Ferrari gyár képviseletével és kiderült, hogy gyárilag 5w-...
A szupersportautó, Ferrari 575 Maranello-t hozzuk fel példaként. Ennek az autónak a 12 hengeres motorjában most 0w-20 jelzésű olajat használunk. Kilométer órájában kicsivel több mint 10000 km-van. Egyszer biztosan elérjük majd azt a futásteljesítményt, amikor 0w-30-asra fogunk váltani. Ez egy ilyen sportautó esetében véleményem szerint 80-90000 km körül lesz. További ugyanennyi km. megtétele után előbb 0w-40-re, majd még később 0w-50-re fogunk váltani, talán. Azt az olajat fogjuk használni, ami az erőforrás élettartama alatt mindig éppen biztosítja a minimum 5,2 Bar (gyári minimum) olajnyomást 6000 percenkénti főtengelyfordulaton. Ez dönti el, hogy milyen vastag olajat fogunk használni. Néhány ember kipróbálta már ezt, és esetenként alacsony olajnyomásról számoltak be alapjárati fordulatszámon. Ez így van jól. Az alkatrészeken nincs nagy terhelés alapjáraton, a leggyengébb olajáramlás is kezeli a helyzetet. A lóerők a magas fordulatszám tartományokban termelődnek. Ez az a helyzet, amikor fokozott olajáramlásra van szükség. A Ferrari Maranello esetében a már említett gyári minimum 5,2 Bar/6000 frsz. adatot tudjuk támpontként használni a megfelelő viszkozitás kiválasztásához, de természetesen minden motor esetében van egy ilyen támpontot jelentő gyári adat.
Egy másik történet egy Ferrari F355 tulajdonostól származik, aki a versenyzésre használt autójában 40-es oszályú olajról 30-as melegoldali jelzésű olajra váltott. Ezek után olajhőmérséklet csökkenésről számolt be, viszont az olajnyomás értékek nem változtak az azonos hőmérsékleten hígabb olaj ellenére. Mindez furcsának tűnhet, de mindennek meg van a magyarázata. Mivel a 30-as olaj vékonyabb (hígabb) ezért annak áramlása jobb, tehát a hűtési szerepét is hatékonyabban látja el. Mivel az olaj hőmérséklete csökkent, nem hígult fel annyira, mint a korábbi magasabb hőmérsékleten tette volna. A hidegebb (nem hideg) motorok tovább tartanak.
Tapasztalatok a Mazda hátsó ülés szerelésével kapcsolatban
Például az egyik pick-up tulajdonos gépkocsijában 15w-50-es Mobil-1 szintetikus olajat használt korábban. Tanácsunkra váltott és kipróbált egy 30-as melegoldali viszkozitású motorolajat (5w-30). A szinte csak városban használt gépkocsi üzemanyag fogyasztása, beszámolása szerint azonnal jó néhány deciliterrel csökkent 100km-re vetítve. Ami még jobban meglepte, hogy az autó sokkal könnyebben veszi a reggeli "indíts és gyerünk" szituációkat. Mindezt az okozta, hogy a vastag motorolajról vékonyabbra váltott. Az autót rövid távolságokra használja és általában városban. A motorolaj így soha nem melegedhet fel annyira, hogy szükség legyen a kimondottan vastag, 50-es melegoldali jelzésű olajra. A rövid utak azt jelentik, hogy az olaj nem tudja elérni a normál üzemi hőmérsékletét. A rövid utakhoz túl vastag motorolajat használt korábban, ami ráadásul bemelegedve is nagyon vastag (kevéssé folyós).
Motorolaj teljesítményszintek és tesztek
Milyen értékek között kell mozognia a különböző besorolású olajok viszkozitásának? Figyeljük meg, hogy a 20-as és 60-as besorolású olaj viszkozitási értéke között mindössze 1 egész eltérés van 150C fok esetén! Ugyanezen két olaj között már 120 egység az eltérés a kisebb hőmérsékleten, 40C fokon. A 20-as olaj 40C fokon 40-es értékkel rendelkezik, mig a 60-as 160-nal.
| Viszkozitási besorolás | Viszkozitás 40°C-on (egység) | Viszkozitás 150°C-on (relatív érték) |
|---|---|---|
| 20-as olaj | 40 | X |
| 60-as olaj | 160 | X + 1 |
SC, SD, SE, SF, SG, SH, SJ, SL, illetve a most következő SM szintet. Az SI és az SK kimaradt, hiszen azt máshol használjuk. Több, mint három tucat teszten kell átmennie egy adott olajnak, hogy teljesítse a magasabb szintet. Ezek a tesztek az American Society for Testing and Materials, azaz az ASTM által vannak megállapítva. Néhány teszt már a nulla tolerancia tűrésig fejlődött az évek során. Például már azonnali bukást jelent akár egyetlen dugattyúgyűrű leragadása (olajcsere perióduson belül) a fészkében a tesztek folyamán. Most egy SL besorolású olajat fogunk összehasonlítani néhány teszt kategóriában, egy lépéssel korábbi SJ olajjal. A többi tesztkategória olyan vizsgálatokat tartalmaz, mint: korrózióval szembeni ellenállás, habzási ellenállás, olajfogyasztással szembeni ellenállás, homogenitás, áramlás csökkentés a különböző feloldódó összetevő által, zselésedési index, stb... Amint látható, az előző SJ szinthez képest nagymértékű javulás az SL szint.
Olaj hőmérséklete, hőelvezetés és tévhitek
Motorunkban ilyenkor az olaj hőmérséklete a 150 Celsius fokot is elérheti, de a hűtővíz ilyen viszonyok között is képes 100 Celsius fok hőmérséklet körül maradni. Az erőforrás hatalmas mennyiségű hőt termel, amit csak a hűtési rendszernek képes átadni. Mivel rengeteg levegő áramlik át a vízhűtőn, ezért a hűtővíz viszonylag könnyedén képes nagy mennyiségű hőt elvezetni. Amennyiben van olajhőmérséklet mérőnk, az azon megjelenő adatok nem feltétlenül olyan magasak, mint az olaj valódi hőmérséklete. Az olajhőmérő csak a motor különböző részein átfolyó olaj átlagos hőmérsékletét mutatja. A motor néhány része viszont sokkal forróbb. Versenykörülmények között egyes alkatrészeknél az olaj hőmérséklete akár a 180-200 fokot is elérheti.
Miután egy 100 Celsius fok hőmérsékleten 10cSt viszkozitású olaj 150 fokon 3 cSt-re vékonyodik, az így hígfolyósabb olaj miatt javul az áramlás (később nyit a megkerülő szelep). Az adott fordulatszámhoz tartozó olajnyomás nyilván csökkenni fog, ami egészen addig nem probléma, amíg meg van az elegendő nyomás az olaj áramoltatásához. A hígabb olaj felgyorsult áramlása (magasabb fordulatszámokon) következtében viszont jelentősen erősödik az olaj hőelvezető szerepe. Ez egy kimondottan jó dolog. A forróbb olaj vékonyabb és így javul az áramlás. Az erősebb áramlás jobban elszeparálja a egymástól az ilyenkor óriási terhelés alatt álló mozgó alkatrészeket a motorban. Ez együttesen így kedvezőbb. A nagy fordulatszámú motoroknak vékonyabb olajokra van szüksége. Nem feltétlenül kell sűrűbb olajat használnunk, ha versenyezni akarunk.
Teljesen mindegy hogy az északi télben, vagy a déli napfényes helyeken használjuk autónkat, a motorolaj hőmérséklete bemelegedett motor esetében 100 Celsius fok környékén van. Szinte mindenki úgy véli, hogy 40 fokos külső hőmérséklet esetén kevésbé folyós (forrón) olajat kell használni a motorban. Ez nem igaz. Alacsony fordulatszámon, kis teljesítményleadás mellett nem termel túl sok hőt a motor. Viszonylag lassú a hőtermelése, így könnyen át tudja azt adni a hűtőrendszernek. A probléma akkor kezdődik, amikor a hűtési rendszerünk nem képes elegendő hő leadására. Ilyenkor a motorolaj és a hűtővíz hőmérséklete egyaránt lassan emelkedik. A kettő együtt emelkedik. Az emelkedés nem nagy ügy motorunk kenőanyagának számára. Először 105, majd 110 C fokos lesz. A probléma ott kezdődik, hogy a hűtőrendszer nagyjából 110 Celsius fokos vízhőmérsékletet képes kezelni. Amikor a víz eléri ezt a hőfokot az autóval meg kell állni, hacsak az nem áll meg hamarabb (rosszabbik eset) magától. Az előbbiekből látható, hogy a közlekedési dugóban a motor esetleges túlmelegedett állapotát a hűtési rendszer tökéletlensége okozhatja.
Karban tartás és speciális olajok
Soha ne menjünk 7500km-nél többet ugyanazzal az olajjal, ha versenyzésre is használjuk autónkat! Ebben az esetben érdemes akár 2000-3000 kilométerenként cserélni az erőforrásunk életképességét biztosító folyadékot. Amennyiben városban használjuk autónkat, akkor annak megfelelően cseréljünk olajat. Használjunk verseny motorolajat a pályán és "városi" olajat a hétköznapokon. Legjobb bizonyítékát ennek éppen a Ferrari adja, hiszen a 12 hengeres motorhoz azt írja: használjunk 0w-40-et a közúton és 10w-60-as "verseny" olajat a pályán, ami bizony a legforróbb éghajlaton fekvő versenypályákon is elég.
A használt motorolaj tele van az üzemanyag elégetéséből származó szennyező anyagokkal, ezért a megsemmisítése csak szigorúan ökológiai módon lehetséges.
Az autókban négyütemű motorolajat használnak, amelyek saját kenési rendszerrel és olajteknővel rendelkeznek. A megfelelő olaj kiválasztását elsősorban a viszkozitás - pl. 5W-40 autóolaj vagy a népszerű 20W-50 motorolaj -, valamint az ACEA, API vagy gyártói szabványok (pl. A motorolajnak biztosítania kell a motor védelmét széles hőmérsékleti tartományban, és minimalizálnia kell a kopást a gyakori indítások során.
A fűnyíró motorolaj és a láncfűrész olaj kiválasztása attól függ, milyen motor működteti a gépet. A láncfűrészekben jellemzően levegőhűtéses motorok működnek, amelyekhez kétütemű olaj szükséges. Emellett fontos, hogy a vezetőlemez és a lánc kenésére külön, speciális lánckenő olajat használj. A négyütemű kerti gépek - például a legtöbb fűnyíró és kerti traktor - külön kenőrendszerrel rendelkeznek, hasonlóan az autómotorokhoz. Ezek kevesebb olajat használnak, viszont gyakrabban igényelnek olajcserét. A gyakorlatban gyakran alkalmazzák például a 10W-30 fűnyíróolajat.