Mary Renault: A kocsihajtó – A tiltott szerelem és az önazonosság keresése

Mary Renault, akinek irodalmi munkássága főleg az ókori görögökről írt, mélyrehatóan kutatta témáit. Alaposan utánaolvasott annak, amiről írt, és a klasszikus forrásokon kívül a modern kori feltárásokat és felfedezéseket is figyelemmel követte.

A kocsihajtó: Egy háborús veterán útja az önelfogadás felé

Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.

A Mary Renault tollából származó, magyarul A kocsihajtó címmel ismert regény eredeti megjelenésének éve 1953. Később több kiadást is megélt, 2003 és 2014 között például 3 kiadás is napvilágot látott, összesen 348 oldalon. Az ISBN száma: 0375714189.

A történet Laurie Odell, egy második világháborús Dunkerque-i sérülést szenvedett katona köré épül, akit egy vidéki angliai veterán kórházba küldenek lábadozni. Ott összebarátkozik az ifjú, okos Andrew-val, aki lelkiismereti okokból szolgál rendőrként. Miközben vigaszt és társaságot találnak egymásban a kórház idilli környezetében, barátságuk diszkrét, ártatlan románccá virágzik.

Aztán egy napon Laurie életében hirtelen újra felbukkan Ralph Lanyon, egy mentor Laurie iskolás éveiből. Ralph bevezeti őt a világfáradt meleg férfiak szűk, összetartó társaságába, kényszerítve Laurie-t, hogy válasszon az ártatlanság édes ideáljai és a tapasztalat különleges örömei között. Egy olvasó szerint: "Éppen ezért nekem sok türelem kellett (különösen az elején) ehhez a lassan építkező történethez. Főhősünk egy nagyon szerethető, a szó legnemesebb értelmében egyszerű ember, ám ettől még nehezen tudok azonosulni az érzéseivel, a vívódásaival."

Útmutató Renault Trafic vásárláshoz Németországban

Bethlen István: a miniszterelnök, aki szovjet fogságban halt meg

Társadalmi elvárások és a szerelem természete

A regény mélyen foglalkozik a magány és a társadalmi elszigeteltség kérdéseivel, amelyekkel a homoszexuális férfiaknak kellett szembenézniük abban az időszakban. Ezt jól tükrözi Ralph Lanyon szavai Laurie-nak, egy éjszakai beszélgetés során: „At some stage of a broken midnight conversation, he had said, ‘I’ve often had a feeling that there’s nowhere I really belong.’ He had hardly known himself what he wanted; but Ralph had said, without a moment’s hesitation, ‘You belong with me. As long as we’re both alive, this will always be your place before anyone else’s. That’s a promise.’”

A történetben megjelenik az ideális szerelem platóni koncepciója is, amelyet az egyik szereplő idéz: „“If a city or an army could be made up only of lovers and their beloved, it would excel all others. For they would refrain from everything shameful, rivalling one another in honour; and men like these, fighting at each other’s side, might well conquer the world. For the lover would rather be seen by anyone than by his beloved, flying or throwing away his arms; rather he would be ready a thousand times to die.”’ Ez az idézet rávilágít a szerelem erejére és arra, hogy milyen magasztos célokat szolgálhat, ha a társadalom elfogadja és támogatja.

A korlátozások okozta nehézségeket és a szabadság hiányát egy másik idézet is szemlélteti: „‘It’s only since it’s been made impossible that it’s been made so damned easy. It’s got like prohibition, with the bums and crooks making fortunes out of hooch, everyone who might have had a palate losing it, nobody caring how you hold your liquor, you’ve been smart enough if you get it at all. You can’t make good wine in a bathtub in the cellar, you need sun and rain and fresh air, you need a pride in the job you can tell the world about. Only you can live without drink if you have to, but you can’t live without love.’” Ez a gondolat a homoszexuális kapcsolatokra vonatkozó tilalmak abszurditására utal, amelyek ahelyett, hogy elnyomnák, csupán a felszín alá kényszerítik azokat, megfosztva őket a természetes kibontakozás lehetőségétől.

A magány pusztító erejéről is szó esik: „‘The thing with you is, you’re too new to it all and you don’t know what to be frightened of. I’ve listened to so many life-histories: I don’t know why, I always seem to pitch up when they’ve had a drink too many, or a knock too many, or something. It’s loneliness that rots them, every time. A starving man won’t notice a dirty plate. You don’t know, Spuddy, I do. When you’re settled with someone real you can forget all that. You can afford friends then, I mean friends, people to talk to, like anyone else.’” Ez a gondolat rámutat arra, hogy a valódi kapcsolatok, az elfogadás és a társadalmi kohézió mennyire fontosak az emberi jóléthez.

Mary Renault további művei és történelmi regényei

Mary Renault írói tehetségét nemcsak A kocsihajtó című regénye bizonyítja. Főleg az ókori görögökről írt, és a témában számos más jelentős művet is alkotott.

Symbioz: Captur és Arkana között

Nagy Sándor trilógiája

A Nagy Sándorról szóló trilógiájának első kötete az Égi tűz. A sorozat részeként a The Persian Boy Nagy Sándor életének utolsó éveit mutatja be szeretője, Bagoasz szemén keresztül. A Funeral Games pedig azzal kezdődik, hogy Nagy Sándor haldoklik. A negyedik században játszódó regények mélyen belemerülnek az ókori világba és annak politikai, kulturális és személyes drámáiba.

Ezekben a regényekben részletesen ábrázolja Nagy Sándor környezetét is. Egy olvasó megjegyzi: "Villámként hasított bele a gondolat. Mióta azokkal a férfiakkal étkezik, gyakran hall különböző történeteket Olümpiász királynéról." Olümpiász királyné furcsa, vérmes, gonosz, vad, mint egy thrákiai menád, és képes arra is, hogy ha útjába állsz, rontást hozzon rád: a király stílusosan egy barlangban, fáklyafénynél találkozott vele először, a szamothrakéi játékokon; első látásra belebolondult, még mielőtt tudta volna, hogy milyen házból származott, és diadalmasan hazavitte magával, a szövetségkötés hasznos trófeájaként. Épeiroszban, így szól a fáma, még nemrégiben is a nők uralkodtak, férfiak nélkül. Olykor a dobok és a cintányérok egész éjszaka szóltak Olümpiász fenyőligetében, szobájából pedig furcsa fuvolaszó érkezett. Azt mondják, kígyókkal szeretkezik; dajkamese - de mi történt a ligetben? Vajon ez a fiú, aki teljesen rá hasonlít, többet tud, mint kellene? Vagy csak most döbbent rá az egészre? (Részlet a 29. oldal, 1. fejezetből, Európa, 1977).

Thészeusz története

Thészeusz története az egyik legismertebb görög monda. Kevés olyan élvezetes és elgondolkoztató mű született a témában, mint Mary Renault 1958-as könyve, a Thészeusz ifjúsága (amely a kilencvenes években egyszer megjelent A királynak meg kell halnia néven is, ha már eredetileg tényleg The King must die a címe; de ez így azért elég rosszul hangzik magyarul). A regény visszaemlékezés, egy okos, olykor vakmerő, de sosem felelőtlen fiú férfivá érésének a története.

A másik két regénnyel ellentétben a Thészeusz ifjúsága nem teljesen történelmi regény; a könyv szerves részét képezi az isteni, a misztikus. Bár a legtöbb dolgot meg lehetne magyarázni természetes jelenségekkel is, a narrátor, Thészeusz maga, egy pillanatig sem kételkedik az istenek létezésében és vezérlésében, és az olvasó is kénytelen elfogadni Poszeidón, Dia anya, és a többi istenség hatalmát. Számomra ez csak még hitelesebbé tette a történetet. Renault nem kényszerít ránk elképesztő deus ex machinákat, de nem hagyja, hogy teljesen figyelmen kívül hagyjuk, hogy ez egy más törvények szerint átgondolt, idegen világ.

A könyvben Thészeusz nem az a robusztus, herkulesi termetű férfiú - hogy is lenne az, kérdezi Renault, ha Krétába vitték és a bikák elé vetették, márpedig arra a sorsra, hogy a szent bikákkal táncoljanak, nyilván csak alacsony és karcsú, fürge legények és lányok lehettek alkalmasak? A bikatáncosokat ábrázoló freskókat és a mítoszokban is szereplő emberadót ebben az ötletben fonja össze: a hanyatlóban lévő, dekadens Krétán a szórakoztatás és szertartás fő formája a bikatánc, ám mivel a bika sem játék, főleg idegen rabszolgákat kényszerítenek a táncra (valójában nem tudni biztosan, pontosan kik és pontosan miért ugráltak a bika szarván, azon kívül, hogy roppant szakrális dolog lehetett).

Renault Scenic biztonsági öv beállítási útmutató

Kréta a bika országa, és a szent állatnak emberáldozatokat vetnek, aki azonban nem csak vérével, de kecsességével és ügyességével, életben maradásával is áldozhat az isteneknek. Ebből idővel kicsit a bikaviadalra emlékeztető sport fejlődik ki, csapatok táncolnak a szelídítetlen bikákkal, míg a nép fogad, hogy ki lesz a következő halott. A legügyesebb bikaugrók sem bírják ki egy évig, a sok tánc vége úgyis az, hogy a bika elkapja az embert.

Thészeusz persze már nem tapasztalatlan, zöldfülű kölyök, mikor Krétára viszik, hanem zsenge kora dacára is edzett harcos, államférfi és Poszeidón hű fia. Felkutatta halandó apját, szembenézett a matriarchátus maradványaival (a Nagy Istennő matriarchális társadalmát itt is épp leváltja az olümposziakban hívő hellének felvilágosultabb, patriarchális berendezkedése, bár Renault nem tocsog olyan beteges élvezettel a morbid és véres részletekben, mint Robert Graves), és azzal, hogy beállt az adóba elragadott fiatalok közé, felvállalta a sorsát. Néhol elővetíti a későbbi tragédiákat (Phaedra, Hüppolita), de ez a kiteljesedés könyve, szépen felépített, izgalmas és jól megírt regény.

Apollón maszkja

Ezeken kívül magyarul megjelent az Apollón maszkja, ami egy színész sorsán keresztül mutatja be Platónt és korát. Az első magyar fordítás kiváló, de Mary Renault stílusa angolul is ritka szép.

Az alábbi táblázatban a Mary Renault: A kocsihajtó című regényének alapvető kiadási adatait foglaljuk össze: