A magyarországi gépjárműállomány története 1910 körül: A motorizáció hajnala és a szabályozás kezdetei
A XX. század eleje Magyarországon is a motorizáció kezdetét jelentette, bár a gépjárművek elterjedése ekkor még lassú és döcögős volt. A kerékpáros kultúrából kinövő autózás úttörői lelkesen igyekeztek meghonosítani az új közlekedési eszközt, melynek hatására fokozatosan megjelentek az első boltok, iskolák és szakmai publikációk.
A motorizáció úttörői és a korai kezdeményezések
Az első autós vállalkozások és kezdeményezések a századfordulón jelentek meg. E korai időszakból nemigen maradt fenn statisztika, ám néhány kiemelkedő személyiség tevékenysége rávilágít a kezdetekre:
- Bárdi József, aki korábban a Magyar Ruggyantaárugyárnál dolgozott, 1898-ban nyitotta meg kis boltját az akkori Gyár (mai nevén Jókai) utcában. Itt kerékpár-alkatrészek, például gumiabroncsok árusításával foglalkozott.
- Fényi Béla, a Schember-féle Mérleggyár igazgatója, a Városligetben az 1896-os Millenáris kiállításból megmaradt kör alakú épületben - ahol korábban Gárdonyi Géza igazgatásával Pokol néven egy művészeti központ működött - rendezte be „Velodrom Téli és Nyári kerékpáriskoláját”. Ezt fokozatosan alakította át autógarázzsá, ahol a francia Peugeot cég legkülönbözőbb gyártmányai sorakoztak.
- Csáky Róbert nyugalmazott MÁV-főmérnök, aki a XX. század fordulóján az aacheni Cudell-gyártmányok mellett tette le voksát.
- Herskovits Ignác, aki a József körúton megnyitott Automobile Union de Paris üzlet vezetője és nyilvános „arca” lett. E vállalat leginkább francia autókkal foglalkozott, például a rövid életű Aesculappal.
Az úttörők lelkesedése hamar lelohadt, jelezve a motorizáció kezdeti nehézségeit.
Az első statisztikai adatok és kihívások
Edvi Illés Aladár: A magyar korona országainak gyáripara címen több összefoglaló statisztikai művet is publikált. Innen lehet vázlatos képet nyerni a gépjármű-forgalomról. A szerkesztők ugyanis nem a gépjárművek szülőhelyét, hanem a vásárlás helyét vették figyelembe, ami befolyásolhatta a kezdeti adatok pontosságát.
A korai autós kultúra és a szakmai sajtó
Az autózás iránti érdeklődés növekedésével párhuzamosan fejlődött a szakmai és közösségi élet is Magyarországon:
Svájci gyökerek, amerikai álom: Chevrolet Magyarországon
- Az első világháború előtt összesen négy alkalommal rendeztek automobilkiállítást: 1901-ben, 1905-ben, 1906-ban és 1908-ban.
- 1905-ben jelent meg az első magyar nyelvű, önálló autós lap, a Magyar Automobil Újság.
- Ezt követte a Nemzeti Sportból kivált Automobil, későbbi nevén Magyar Automobil és Aviatikai Szemle, illetve 1911-től az Auto, s 1913-tól a német Motor magazin magyarországi mutációja szolgált friss szakmai hírekkel az újfajta közlekedési eszköz iránt érdeklődőknek.
1910: A fordulópont és a szabályozás kezdetei
Az 1910-es év kiemelten fontos mérföldkő volt a magyarországi gépjárműállomány történetében. Ekkoriban kezdődött meg a rendszerszintű szabályozás és a nemzetközi integráció.
1909-ben megszületett az első nemzetközi gépjármű-közlekedési egyezmény, amelyhez az Osztrák-Magyar Monarchia is csatlakozott. Ezt követően, 1910-ben 57000/1910. BM szám alatt jelent meg az első összefoglaló közúti rendszabálygyűjtemény, azaz KRESZ.
A rendelet részletesen szabályozta a gépjárművek azonosítását és megjelenését:
„Minden megvizsgált és forgalmi engedéllyel ellátott gépjárműre úgy elöl, mint hátul rendszámot kell alkalmazni. A rendszámot a gépjármű elején az alváz keretén vagy tengelyén, fémből készült 12 centiméter magas fémtáblára, hátul pedig a gépjármű külső falán, vagy a tengelyen, 15 cm magas fémtáblára kell festeni. Az első táblán a számok és betűk 80 mm magasak és 15 mm vonalvastagságúak, a hátulsó táblán pedig 100 mm magasak és 20 mm vonalvastagságúak legyenek. A motoros kerék számtáblája 120 mm hosszú, 70 mm magas, rajta a számok és betűk 50 mm magasak és 10 mm vonalvastagságúak. A jelzőtábla színe - rendeltetésre való tekintet nélkül - ugyanolyan, mint a magánhasználatra szolgáló más gépjárműveknél. A jelzőtáblákat jó karban, olvasható állapotban kell tartani, a rájuk tapadt sártól meg kell tisztítani, sötétben pedig megfelelően meg kell világítani.”
A rendszámokat a Magyar Fémlemezipar Rt. gyártotta.
Az új rendszerben Magyarországot gépjárműkerületekre osztották. A rendelet a közforgalmú járművek számára is meghatározta a jelzéseket:
- Közforgalmú gépjárműveken fekete alapon piros római szám és fehér arab szám a következő sorrendben: a magyar királyi postánál V--1-től, a katonaságnál VI, VII-1-től, a géperejű bérkocsiknál X- 1-től.
- Fehér alapon piros római és fekete arab számmal: autóbusz székesfővárosi XX-1-től, Király autó (Király-u. 11.).
14 Közlekedés
A gépjárműállomány 1910-ben és a gazdasági helyzet
1910-ben, amikor hazánkban 937 személygépkocsit és 110 teherautót tartottak nyilván, Magyarország is a nemzetközi gépjárműközlekedési szövetség tagjává vált. Ennek hatására bevezették az országos nyilvántartást. Az alábbi táblázat foglalja össze a hazai gépjárműpark kategóriánkénti megoszlását ebben az évben:
| Gépjármű kategória | Darabszám (1910) |
|---|---|
| Személygépkocsi | 937 |
| Teherautó | 110 |
| Összesen | 1047 |
Ezzel párhuzamosan a lapokban a romló gazdasági helyzet taglalása is tág teret kapott, amelynek következtében „egyre-másra szűnnek meg az üzletek”, jelezve a motorizáció kezdeti nehézségeit és a szélesebb körű elterjedés gátjait.
A Hadügyminisztérium szerepe a fejlesztésben
A fejlődést elősegítette a Hadügyminisztérium, mint megrendelő színre lépése. Az osztrák földön székelő közös Hadügyminisztérium már az 1900-as évek eleje óta tesztelte a gépjárműveket.
Ausztriában 1908-ban hirdették meg a „segély-teherautó” programot, amelynek keretében a meghatározott műszaki feltételeknek megfelelő teherautók vásárlói a jármű árát részben visszakapták, amennyiben vállalták, hogy az év bizonyos szakaszában a katonaság rendelkezésére bocsátják gépjárművüket. A rendelet kidolgozásában részt vett gróf Windischgraetz Lajos is, a későbbi frankhamisítási ügy kulcsszereplője. Ő a Helios Automobil Vállalat elnökeként a német Büssing érdekeit is képviselte. Amikor megneszelte, hogy Magyarországon is bevezetik a programot, a képviseletet egy bank segítségével egy másik cégbe „mentette” át.
Az első világháború hatása
Az első világháború véget vetett a döcögős fejlődésnek: a gépkocsik döntő részét besorozták. A gépjármű-, gumi- és üzemanyag-hiány miatt 1918. március 1-től csak azok a gépjárművek vehettek részt a forgalomban, amelyeket úgynevezett hadi rendszámmal láttak el. Ez háromszög alakú tábla volt, 12 cm-es oldalhosszúsággal, alul 1 cm vastag vörös csíkkal, a felső csúcsban 5,5 cm oldalhosszúságú vörös háromszög, a kettő között fehér mező, amelybe 3 cm magas, 5,5 mm széles, fekete számok kerültek. A háború így leállította a polgári motorizáció fejlődését, és a járműpark szinte kizárólag katonai célokat szolgált.
tags: #magyarorszag #gepjarmu #allomanya #1910 #története