A Lízing Pénzügyi Aspektusai és Típusai: Részletes Tananyag
A lízing egy olyan elsődlegesen eszközfedezetes finanszírozási forma, mely során - a finanszírozás teljes futamideje alatt - a Lízingbe Adó a finanszírozott lízingtárgy (jármű, gép, berendezés vagy ingatlan) tulajdonosa.
A Lízing Alapvető Formái: Pénzügyi és Operatív Lízing
A lízingügyleteket a futamidő végi tulajdonszerzés lehetősége alapján két fő típusra bonthatjuk: pénzügyi lízingre és operatív lízingre. A gyakorlatban a pénzügyi lízingügyleteket a két eset áfabeli megítélése alapján - a futamidő végi tulajdonszerzés biztos-e, vagy opcionális - zárt- és nyíltvégű lízingnek nevezzük.
A pénzügyi lízing szolgáltatást például a Raiffeisen Corporate Lízing Zrt. nyújtja, míg operatív lízing szolgáltatást a Raiffeisen Autó Lízing Kft. biztosít. Az Euroleasing Zrt. új gépjárműfinanszírozási ügyleteknél a finanszírozás szolgáltatója.
Pénzügyi Lízing Részletesen
A pénzügyi lízing olyan üzleti megállapodás, mely szerint a lízingbe adó megvásárolja a lízingbe vevő által kiválasztott lízingtárgyat azért, hogy annak használatát a lízingbe vevőnek díjfizetés ellenében átengedje. Pénzügyi lízing esetén a CIB Lízing Zrt. az Ön megbízásából az Ön által kijelölt gépjárművet megvásárolja, s azt lízingbe adja Önnek. A kezdő lízingrészlet befizetése után, Ön havi részletekben törleszthet. A teljes lízingdíj - a kölcsönhöz hasonlóan - tőke- és kamatrészből áll.
Tulajdonjog és Könyvelés
A pénzügyi lízing során a szerződés tárgya végig a lízingbe vevő könyveiben szerepel, azonban a tulajdonos a lízingbe adó. A lízingbevevő esetében a használatra átvett lízingtárgyat az eszközök között kell kimutatni, míg a kapcsolódó kötelezettséget pedig az egyéb hosszú lejáratú kötelezettségek között kell szerepeltetni. A lízingelt gépjármű a futamidő alatt az Ön (vállalkozása) könyvelésében szerepel (így az értékcsökkenés elszámolására is jogosult), jogilag azonban a CIB Lízing Zrt. az eszköz tulajdonosa (a forgalmi engedélyben a finanszírozó tulajdonosként, Ön (vállalkozása) pedig üzembentartóként szerepel).
ÁFA Kezelése Pénzügyi Lízing Esetén
Ajánlott a rendszeres ÁFA elszámolásra kötelezett vállalkozások számára, mert bár ezzel a típusú lízingszolgáltatással a lízingbe vevőnek az ÁFA teljes összegét a futamidő elején kell megfizetnie, a beszerzési ár ÁFA-tartalmát a lízingcég által kiállított számla alapján visszaigényelheti. A lízingbe Vevőnek teljes ÁFA fizetési kötelezettsége van a futamidő elején, amely a lízingtárgy átadás-átvételekor esedékes és később visszaigényelhető/levonásba helyezhető, a mindenkori számviteli törvényeknek megfelelően. A havi lízingdíjak tőketörlesztő részét ÁFA terheli. Az Áfatörvény szerint akkor, ha a tulajdonjog átszállása a futamidő lejártával és az ellenérték kiegyenlítésével automatikusan megtörténik, azaz a lízing zártvégű, a birtokbaadáskor fizetendő az áfa. (Új Áfatv. 10. § (1) bekezdés d) pontja). A vételár ÁFA tartalmát a Lízingbe Adó visszaigényelheti/levonásba helyezheti a hatályos számviteli szabályoknak megfelelően. A lízingdíjak tőkerészének ÁFA-ját az általános forgalmi adóra vonatkozó jogszabályok előírásai szerint vissza lehet igényelni, a kamatrészt a számviteli törvény szerint költségként lehet elszámolni. Új gépjárműfinanszírozási ügyleteknél a szabályok szerinti áfa tartalommal (27%) kiszámlázott/értékesített gépjárműre igényelhető!
Zártvégű Pénzügyi Lízing
Szerződéskötéskor rendezni kell a lízingtárgy futamidőt követő tulajdonjogát, mely többféle pénzügyi lízingtípus kialakítását tette szükségessé. A zártvégű lízing jellemzője, hogy a lízingszerződés alapján a Lízingbe Vevő megszerezheti a lízingtárgy tulajdonjogát a teljes tartozást követően, a maradványérték megfizetésével. Az utolsó lízingdíj, vagy a maradványérték megfizetését követően a lízingtárgy automatikusan a lízingbe vevő tulajdonába kerül. A gépjármű tulajdonjoga a futamidő végén - ha minden kötelezettségének eleget tett - automatikusan átszáll Önre.
Nyíltvégű Pénzügyi Lízing
Nyílt végű pénzügyi lízing esetén a lízingbeadó megvásárolja, majd határozott időtartamra díjfizetés ellenében lízingbe adja az Ügyfélnek az Ügyfél által kiválasztott személygépjárművet. A lízingbe vevő a futamidő végén szabadon dönthet, hogy a maradványérték megfizetése ellenében a lízingtárgy tulajdonosává válik, esetleg a szerződés meghosszabbítását kéri a maradványértékről indulva, vagy nem kíván tulajdonjogot szerezni a lízingtárgy fölött. Ha a lízingbe vevő nem él e jogával, a lízing tárgya visszakerül a lízingbe adó birtokába és könyveibe.
Maradványérték Kezelése Nyíltvégű Lízing Esetén
A lízingdíjak kalkulációja a lízingtárgy futamidő végi, reális piaci értéket tükröző maradványérték figyelembevételével készül, amely nem lehet nulla. Lízingbe Adónak nyitott pozíciója (maradványérték kockázata) csökkentése érdekében (vissza)vásárlási megállapodás megkötésére van szüksége jellemzően az Eladóval (vagy bármely más független 3. féllel). A maradványérték általában a lízingtárgy használt piaci árával egyenlő.
Amennyiben nyíltvégű lízingszerződés esetén a lízingbevevő a futamidő végén - a korábbi díjak megfizetése esetén - a tulajdonjog megszerzését választja, kérdéses a maradványérték kezelése. Egyik megoldásként a lízingbeadó kiállítja a maradványértékről szóló számlát, mely számvitelileg tőketörlesztésnek, áfaszempontból azonban termékértékesítésnek minősül. A lízingbevevő ezzel párhuzamosan nem termékbeszerzést, hanem szintén tőketörlesztést könyvel. Alternatív megoldás a maradványérték ráaktiválása a lízingbevevő könyveiben a már meglévő, amortizált lízingtárgyra.
Ha a lízingbevevő nem él tulajdonszerzési opciójával, köteles a lízingtárgyat visszaadni a lízingbeadónak, s kivezetni könyveiből. E kivezetés bizonylata elméletben lehetne a lízingbevevő által kiállított számviteli bizonylat, hiszen ekkor a használati jogot ő adja vissza a lízingbeadó számára. Ekkor a lízingbevevő értékesítést, a lízingbeadó pedig beszerzést könyvelne. E bizonylat legegyszerűbb könyvelési tétele az, ha a lízingügylet indulásakor könyvelt tételek ellentettjét rögzítik a felek a könyveikben. A lízingbeadónál így a könyvekben megjelenik a lízingtárgy, és ezzel azonos értékben csökken a lízingbevevővel szembeni követelés. A lízingbevevő könyveiben a maradványértékkel csökkentett eszközérték is kivezetendő, hiszen az eszköz ekkor már nincs a birtokában. Ekkor a Számviteli törvény 50. § (6) bekezdése alapján az alkalmazandó ár csak az eszköz piaci értéke, de maximum az eredeti eladási ára lehet. Az eszköz értékesítésekor a lízingbeadó számára a korábban meg nem fizetett tőke- és kamattartozást, valamint nyíltvégű pénzügyi lízing esetén a maradványérték megtérülését az értékesítési ár biztosítja, illetve ezen túlmenően - a szerződés típusától (nyílt/zárt) és a szerződés rendelkezésietől függően - rendezni kell a különbözetet is.
Kifogások és Kockázatok a Nyíltvégű Lízinggel Szemben
Fölösleges lenne tagadni, hogy számos kifogás merülhet fel a nyílt végű lízinggel szemben. Ha tehát egy nyílt végű lízing valójában zárt végűnek tűnik, akkor a NAV megteheti, hogy ezt ellenőrzi, és ennek kapcsán átvizsgálja a teljes könyvelést, sőt, akár büntetést is kiróhat az áfával való játszadozás miatt. Nem okoz az adóhatóságnak nagy gondot, hogy megtudja, mennyi egy autó valós értéke (elég, ha megkérdez egy kereskedőt), és azt összevesse azzal, amit végül az általunk kijelölt harmadik fél kifizetett. Amennyire mi látjuk, ebben az esetben (kis túlzással) szinte csak az adóellenőr hozzáállásán múlik, hogy minek látja nyíltvégű szerződést: egy jogszabályoknak teljesen megfelelő megállapodásnak, vagy egy adóelkerülési próbálkozásnak.
A Lízing Számviteli és Jogi Háttere
A pénzügyi lízing számviteli szempontból lényeges fogalmát a 2013-ban megalkotott „új” Hpt. (2013. évi CCXXXVII. törvény) definiálja. A lízingbeadók egy része a friss előírások szerint ugyan áttért az IFRS-ek szerinti beszámolókészítésre, ám amelyek nem tették, azok esetében továbbra is a a hitelintézetek és a pénzügyi vállalkozások éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 250/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet előírásai relevánsak. A lízingbevevők jelentős részénél pedig fel sem merült az áttérés kérdése, így számukra ma is a számviteleről szóló 2000. évi C. törvény a mérvadó. A magyar számviteli előírások szerinti beszámolót készítő lízingbeadók számára a fentieket árnyalja a 250/2000. Korm. rendelet.
Személygépjármű finanszírozás esetén 2012. 01. 01. óta lehetőség van az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény alapján visszaigénylésre. A 2004. évi XXXIV. törvény a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról (3. §).
A "1996. évi CXII. törvény a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról" (2.§ (2) bekezdés d) pontja) jogosultságot szerez arra, hogy a szerződésben kikötött időtartam lejártával a lízingdíj teljes tőketörlesztő és kamattörlesztő részének, valamint a szerződésben kikötött maradványérték megfizetésével a dolgon ő vagy az általa megjelölt személy tulajdonjogot szerezzen.
Minden ügyletek, amelyek valamely pontjában nem felelnek meg a fenti feltételeknek, operatív lízingnek tekintendőek, de mindkét lízingformának egyéb feltételeknek is meg kell felelniük ahhoz, hogy a konstrukciók minden előnyét ki lehessen használni.
Kiknek Ajánlott a Lízing?
A zártvégű pénzügyi lízing ajánlott a rendszeres ÁFA elszámolásra kötelezett vállalkozások számára, mert bár ezzel a típusú lízingszolgáltatással a lízingbe vevőnek az ÁFA teljes összegét a futamidő elején kell megfizetnie, a beszerzési ár ÁFA-tartalmát a lízingcég által kiállított számla alapján visszaigényelheti. A lízingbe vevő jogosult az értékcsökkenés elszámolására is.
A nyíltvégű pénzügyi lízing ajánlott azoknak a vállalkozásoknak, amelyek ÁFA fizetési kötelezettségüket a teljes futamidőre osztanák el és a szerződés megkötésekor még nem biztosak abban, hogy tulajdonjogot akarnak-e szerezni a lízingelt eszközön.
Gyakran előforduló forma azonban a teljes amortizációs lízing is, melynél a futamidő hosszát úgy alakítják ki, hogy a lízingtárgy könyv szerinti értéke a futamidő végén nulla legyen.