A lízingügyletek megszüntetése és annak számviteli kezelése Magyarországon
A lízing mind a lakosság, mind a gazdálkodók körében egyre kedveltebb finanszírozási forma. A gépjármű pénzügyi lízingje és bérlete a vállalkozások számára gyakran használt eszközbeszerzési módszerek, számviteli elszámolásuk pedig nagy figyelmet igényel. E speciális finanszírozási konstrukció kapcsán a legnagyobb problémát az okozza, hogy Magyarországon a lízingügyletekre vonatkozó önálló jogszabályok nem léteznek. A jogalkotók különböző helyeken határozzák meg a lízingre vonatkozó törvényi előírásokat, de egyértelmű meghatározás nincs. Ennek következtében az adóztatási kérdések megoldása sem egyszerű.
A lízingügyletek kapcsán sokféle adózási kérdés merülhet fel, hiszen a folyamat az eszköz beszerzésétől annak visszaadásáig vagy a tulajdonjog átszállásáig tart. A lízing lebonyolítása során több adózási pont is megjelenik. Az utóbbi idők szakmai megkeresései azonban azt mutatják, hogy a kapcsolódó kérdések újra és újra felmerülnek, hiszen mikor már lassan minden a témához kötődő írás az IFRS 16-ról, annak izgalmas, és gyökeresen új megközelítéséről szól, a lízingbevevőknek még nem ez a fontos.
A lízingbeadók egy része a friss előírások szerint ugyan áttért az IFRS-ek szerinti beszámolókészítésre, ám amelyek nem tették, azok esetében továbbra is a hitelintézetek és a pénzügyi vállalkozások éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 250/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet előírásai relevánsak. A lízingbevevők jelentős részénél pedig fel sem merült az áttérés kérdése, így számukra ma is a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény a mérvadó, amiről akár azt is hihetnénk, hogy mindent tudunk róla.
A lízing fogalma és típusai
A vállalkozások más tulajdonát képező eszközt akkor tudnak használatba venni, ha a szükséges eszközt bérlik vagy lízingelik, netán megvásárolják azt. A lízing lényege az adásvétel, a bérleti ügylet és a hitelügylet kombinációja. A lízing típusát és egyben adójogi kezelését az dönti el, hogy a három ügyletből melyik a domináns.
A lízing értelmezésénél a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) és a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény (Hpt.) meghatározásából érdemes kiindulni, hiszen a legtöbb jogszabály erre a két törvényre utal. A pénzügyi lízing számviteli szempontból lényeges fogalmát a 2013-ban megalkotott „új” Hpt. szabályozza, mely fogalom fő jellemzője, hogy a lízingbevevő a lízingtárgy határozott időre szóló használatára jogosult; a használat időtartama alatt a hasznok szedésére jogosulttá válik, s egyben ő viseli a közvetlen terheket is; és lehetőséget kap arra, hogy a határozott idő végén a lízingdíjak és a maradványérték megfizetése esetén vagy ő, vagy az általa megjelölt harmadik fél tulajdonjogot szerezzen. A számviteli törvény a fenti, Hpt.-beli fogalmat veszi át, ám pénzügyi lízingnek tekinti az anya- és leányvállalat között létrejött ilyen tartalmú szerződést is.
Az operatív lízing csak elnevezésében lízing, tartalmát tekintve bérleti ügyletnek minősül. Az operatív lízingre vonatkozó előírások az ügylet bérleti jellege miatt a Ptk. szabályai között találhatók. Ez az ügylet szolgáltatásnyújtásként kezelendő. A számlázása is ennek megfelelően történik. Az általános forgalmi adó a lízingdíjakhoz kapcsolódik. A kérdéses eszköz a lízingbe adó könyveiben szerepel. Az értékcsökkenést is a lízingbe adó számolja el. Az operatív lízing (tartós bérlet) díja havonta, negyedévente stb. fizetendő. Operatív lízing esetén, amikor az eszköz használati joga megszűnik, a bérleti díjak elszámolása befejeződik.
A gyakorlatban a pénzügyi lízingügyleteket a két eset áfabeli megítélése alapján - a futamidő végi tulajdonszerzés biztos-e, vagy opcionális - zárt- és nyíltvégű lízingnek nevezzük.
Pénzügyi lízing
A pénzügyi lízing egy olyan szerződés, amely során a lízingbe vevő hosszú távon használja az eszközt, és a futamidő végén gyakran a lízingelt eszköz tulajdonosává válik. A lízing futamideje alatt az eszköz a lízingbe adó tulajdonát képezi, viszont a lízingbe vevő tartja nyilván a könyveiben. Az értékcsökkenést is a lízingbe vevő számolja el. A lízingdíjakról szóló számlákat kötelező kiállítani. A lízingdíj havonta, negyedévente, stb. fizetendő.
Zártvégű pénzügyi lízing
A zártvégű pénzügyi lízingszerződésben az adásvételi ügylet dominál. A szerződés opciós jogot nem tartalmaz. A lízing futamidejének végén lízingbe vevő mindenképpen tulajdonjogot szerez a lízingtárgy felett. Ez az ügylet adásvételként kezelendő. Az áfatörvény szerint akkor, ha a tulajdonjog átszállása a futamidő lejártával és az ellenérték kiegyenlítésével automatikusan megtörténik, azaz a lízing zártvégű, a birtokbaadáskor fizetendő az áfa. Áfás ügylet esetén (nem biztos, hogy az) a birtokba adáskor a teljes eszközértékre vonatkozó áfát ki kell számlázni. Lízingbe Vevőnek teljes ÁFA fizetési kötelezettsége van a futamidő elején, amely a lízingtárgy átadás-átvételekor esedékes és később visszaigényelhető/levonásba helyezhető, a mindenkori számviteli törvényeknek megfelelően. További számlakiállítás nem kötelező.
Nyíltvégű pénzügyi lízing
A nyílt végű pénzügyi lízing szolgáltatásnak minősül, mert a szerződés nem rögzíti egyértelműen, hogy a futamidő végén a lízingbe vevő megszerzi-e a tulajdonjogot. Ez a szerződéstípus opciós jogot tartalmaz, amely háromféle döntési lehetőséget biztosít. Ez a három eset számviteli és adózási szempontból eltérően kezelendő. A csupán vételi opciót tartalmazó nyíltvégű pénzügyi lízingügyleteket az áfatörvény szolgáltatásnyújtásként kezeli, így azok esetében áfafizetési kötelezettség az egyes tőketörlesztő-részletek után azok esedékességének időpontjában keletkezik. A havi lízingdíjak tőketörlesztő részét ÁFA terheli.
A pénzügyi lízing számviteli elszámolása
A pénzügyi lízing számvitelének bonyolultságát az adja mind a lízingbe adónál, mind a lízingbevevőnél, hogy ki kell fejezni, be kell mutatni azt az összetett viszonyt, ami a pénzügyi lízingszerződés szerint létrejön a felek között. A pénzügyi lízingnek minősülő ügyletek esetén a számviteli törvény a következő előírásokat tartalmazza:
A pénzügyi lízing egyik jellemzője, hogy a lízingbe adó a lízingbevevő megbízása alapján szerzi meg a lízingtárgy tulajdonjogát, majd adja át azt határozott idejű használatra. Tehát a lízingszerződést megelőzi egy adásvételi szerződés a lízingtárgyra vonatkozóan a lízingbe adó és a szállító (gyártó, kereskedő) között.
A lízingbevevő számviteli kezelése
- Pénzügyi lízing során a lízingbe vevőnek az eszközt eszközként, a lízingdíjakat pedig kötelezettségként kell szerepeltetnie a mérlegben.
- A lízingbevevő esetében a használatra átvett lízingtárgyat az eszközök között kell kimutatni, míg a kapcsolódó kötelezettséget pedig az egyéb hosszú lejáratú kötelezettségek között kell szerepeltetni.
- Az eszköz megjelenik a lízingbe vevő könyveiben, és elszámolja az amortizációt, illetve a kamatköltségeket.
- A fizetett kamatok az eredménykimutatásban megjelenítendők.
A lízingbe adó számviteli kezelése
- A pénzügyi lízing keretében átadott termék számlázott ellenértékét, eladási árát értékesítés nettó árbevételeként (az átadáskor), a szerződés későbbi meghiúsulása esetén az értékesítés nettó árbevételét csökkentő tételként (helyesbítő számla alapján) kell elszámolni (az érték az általános forgalmi adót nem tartalmazhatja).
- A lízingbe adás céljából beszerzett és a lízingbevevőnek határozott időre átadott eszköz értékét tartósan adott kölcsönként (tartós követelésként) kell kimutatni akár az 1., akár a 2. módszer szerint történik a számlázás (általános forgalmi adó nélkül), a pénzügyi lízinggel kapcsolatos követelés nem foglalhatja magába a pénzügyi lízinggel kapcsolatosan járó kamat összegét.
- A lízingbeadó hosszú lejáratú követelésként mutatja ki a pénzügyi lízingből származó követeléseit, míg az értékesítés eredményét nettó árbevételként és eladott áruk beszerzési értékeként jeleníti meg, s a finanszírozás bevételeként kapott kamatokat realizál.
- A pénzügyi lízing keretében megfizetett tőketörlesztő részletet a tartósan adott kölcsönként kimutatott tartós követelés csökkentéseként. A lízingdíj kamatrészét pedig a Befektetett pénzügyi eszközök kamatai, árfolyamnyeresége között kell elszámolni (mint a pénzügyi műveletek bevételét), a ténylegesen fizetett, vagy átmenő tétel esetén a kiszámított járó összegben.
A pénzügyi lízing elszámolási módszerei
A pénzügyi lízing elszámolásának a számviteli törvény szerint kétféle módszere lehet a szállító számlázásának iránya szerint:
- módszer: a szállító a lízingbe adónak számlázza ki a pénzügyi lízingbe vett, beruházásként elszámolandó eszközt, majd ezt követően az eszközt a lízingbe adó számlázza a lízingbevevő részére.
- módszer: a szállító a lízingbe adó helyett közvetlenül a lízingbevevő részére számlázza ki a pénzügyi lízingbe vett, beruházásként elszámolandó eszközt.
A zárt végű pénzügyi lízingnél (amikor is a tulajdonszerzés biztos) mindkét módszer, míg a nyílt végű (opciós vételi, vagy vevőkijelölési jogot biztosító, vagyis biztos tulajdonszerzést nem eredményező) lízingnél viszont csak az 1. módszer alkalmazható, a 2. módszer nem. Megjegyezzük, hogy a jogi szabályozással - zárt végű pénzügyi lízingszerződés esetén is - az 1. módszer mutat összhangot.
A magyar számviteli előírások szerinti beszámolót készítő lízingbeadók számára a fentieket árnyalja a 250/2000. kormányrendelet, amely végeredményét tekintve részben módosíthatja a számviteli törvény előírásait, hiszen lehetővé teszi, hogy a lízingbeadó könyveibe a lízing tárgya ne kerüljön be, de az ügyindítás következményei a mérlegben ekkor is változatlanok maradnak.
A lízingügylet futamidő végi lezárása
Nyíltvégű lízing esetén: Tulajdonszerzés vagy visszaadás
A lízingbe vevő olyan döntést is hozhat, hogy megszerzi az eszköz tulajdonjogát. A lízingszerződés alapján a Lízingbe Vevő megszerezheti a lízingtárgy tulajdonjogát a teljes tartozást követően, a maradványérték megfizetésével. A lízingdíjak kalkulációja a lízingtárgy futamidő végi, reális piaci értéket tükröző maradványérték figyelembevételével készül, amely nem lehet nulla. Amennyiben nyíltvégű lízingszerződés esetén a lízingbevevő a futamidő végén - a korábbi díjak megfizetése esetén - a tulajdonjog megszerzését választja, kérdéses a maradványérték kezelése.
Egyik megoldásként a lízingbeadó kiállítja a maradványértékről szóló számlát, mely számvitelileg tőketörlesztésnek, áfaszempontból azonban termékértékesítésnek minősül. A lízingbevevő ezzel párhuzamosan nem termékbeszerzést, hanem szintén tőketörlesztést könyvel. Alternatív megoldás a maradványérték ráaktiválása a lízingbevevő könyveiben a már meglévő, amortizált lízingtárgyra. Pénzügyi lízing esetén, ha az eszköz tulajdonjoga átszáll a lízingbe vevőre, akkor az eszközt továbbra is a könyveiben tartja, és az amortizáció folytatódik. A futamidő végén, amikor a lízingbe vevő megszerzi az eszköz tulajdonjogát, a pénzügyi lízing számviteli elszámolásait le kell zárni. Az eszköz könyv szerinti értékét és az addig elszámolt értékcsökkenést továbbra is nyilván kell tartani. Ekkor az eszköz teljes értéke a lízingbe vevő mérlegében marad, és az amortizáció folytatódik. Ez esetben óvatosan kell kezelni az áfát, mert a tulajdonjog megszerzésére ekkor kerül sor.
Ha a lízingbevevő nem él tulajdonszerzési opciójával, köteles a lízingtárgyat visszaadni a lízingbeadónak, s kivezetni könyveiből. E kivezetés bizonylata elméletben lehetne a lízingbevevő által kiállított számviteli bizonylat, hiszen ekkor a használati jogot ő adja vissza a lízingbeadó számára. Ekkor a lízingbevevő értékesítést, a lízingbeadó pedig beszerzést könyvelne. E bizonylat legegyszerűbb könyvelési tétele az, ha a lízingügylet indulásakor könyvelt tételek ellentettjét rögzítik a felek a könyveikben. A lízingbeadónál így a könyvekben megjelenik a lízingtárgy, és ezzel azonos értékben csökken a lízingbevevővel szembeni követelés. A lízingbevevő könyveiben a maradványértékkel csökkentett eszközérték is kivezetendő, hiszen az eszköz ekkor már nincs a birtokában. Ekkor a Számviteli törvény 50. § (6) bekezdése alapján az alkalmazandó ár csak az eszköz piaci értéke, de maximum az eredeti eladási ára lehet. Az eszköz értékesítésekor a lízingbeadó számára a korábban meg nem fizetett tőke- és kamattartozást, valamint nyíltvégű pénzügyi lízing esetén a maradványérték megtérülését az értékesítési ár biztosítja, illetve ezen túlmenően - a szerződés típusától (nyílt/zárt) és a szerződés rendelkezéseitől függően - rendezni kell a különbözetet is.
A lízingügylet idő előtti megszüntetése
Előfordulhat, hogy egy zárt végű lízingügylet a futamidő alatt a lízingbe vevő nem fizetése okán megszűnik, és a szerződés megszüntetése után a szerződés megszüntetésével, valamint a lízingbe adó által visszavett lízingtárgy értékesítésével kapcsolatos költségeket a lízingbe adó gyakran megtérítteti a lízingbe vevővel.
A helyesbítő számla szerinti értékkel módosított pénzügyi lízing miatti kötelezettségszámlán maradó követel egyenleget (nem feltétlenül kell, hogy maradjon) vagy a lízingbe vevőnek meg kell fizetnie, vagy azt a lízingbe adó elengedi a két fél közötti megállapodás, illetve az eredeti lízingszerződés szerint. Helyesbítő számla alapján (amely számla negatív előjellel tartalmazza a lízingbeadáskor számlázott értéket, pozitív előjellel a használatnak megfelelő értéket, és negatív előjellel a különbözetet, a visszavételkori piaci értéket) kell a lízingbe adónál a visszavételi értékkel csökkenteni a nettó árbevételt, és az eladott áruk beszerzési értéke mint ráfordítás csökkentésével kell a visszavett eszközöket készletre vennie.
A lízingbe vevőnél a helyesbítő számla szerinti különbözet összegével:
- csökkenteni kell a pénzügyi lízing miatti kötelezettséget a beruházási számlával szemben (T 448 - K 161), majd
- a tárgyieszköz-számlákon szereplő bruttó értéket a beruházási számlával szemben (T 161 - K 131, 141).
Az eszközök szabályos kivezetése a számviteli törvény alapján szigorú előírásokhoz kötött. Erre az eszköz eladása, megsemmisülése vagy végleges használhatatlansága esetén kerül sor. Az eszköz még fennmaradt nyilvántartási értékének kivezetése a könyvekből akkor esedékes, amikor az eszköz véglegesen kikerül a vállalkozás használatából. Ilyen például, amikor az eszköz értékesítésre, selejtezésre vagy megsemmisítésre kerül. A kivezetést az eszköz eredeti beszerzési értékének, az időarányos amortizációnak és a könyvekben nyilvántartott maradványértéknek a figyelembevételével kell elvégezni. Az eszköz könyv szerinti értékét, vagyis az eredeti beszerzési érték és az elszámolt értékcsökkenés különbözetét el kell számolni a megfelelő költségnemek között. A kivezetést csak megfelelő dokumentációval lehet működtetni.
Adózási szempontok a lízingügyletekben
Az ügylet áfa mentessége, vagy áfa esetén az áfakulcs attól függ, hogy mi a lízing tárgya (pl. tehergépjármű, lakóingatlan stb.). Az általános forgalmi adó (ÁFA) kezelése kulcsfontosságú, mely eltér a zártvégű és nyíltvégű lízingek esetében. A vételár ÁFA tartalmát a Lízingbe Adó visszaigényelheti/levonásba helyezheti a hatályos számviteli szabályoknak megfelelően. A lízingdíj megszabható magyar forintban, devizában, devizához kötötten is, de extrém esetben a kriptodeviza is megjelenhet. A lízingügylethez szinte mindig kötődik valamilyen vagyonbiztosítás. Izgalmas kérdés, hogy a biztosítási díj áfaalapot képez-e.
A kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény (Kiva tv.) alapján a kisvállalati adóalap a társasági adóalaptól eltérően határozható meg. Kérdésként merül fel, hogy a lízingügylet befolyásolja-e a kisvállalati adóalapot. Az értékcsökkenés elszámolásra kerül, de az elszámolt amortizáció nem befolyásolja a kisvállalati adó alapját. Ugyancsak sajátos adójogi kérdések merülnek fel a társasági adóval kapcsolatban is.
tags: #lizing #megszkitas #szamvitel