A Lízingügyletek Számvitele és Megszakítása Magyarországon
A lízing mind a lakosság, mind a gazdálkodók körében egyre kedveltebb, bár elég drága finanszírozási forma. A vállalkozások más tulajdonát képező eszközt akkor tudnak használatba venni, ha a szükséges eszközt bérlik vagy lízingelik, netán megvásárolják azt. Ez a speciális finanszírozási konstrukció azonban számos számviteli és adózási kihívást rejt. A lízing lényege az adásvétel, a bérleti ügylet és a hitelügylet kombinációja, és a lízing típusát, valamint adójogi kezelését az dönti el, hogy a három ügyletből melyik a domináns. Az utóbbi idők szakmai megkeresései azt mutatják, hogy a kapcsolódó kérdések újra és újra felmerülnek. Ebben a cikkben a pénzügyi lízing számviteli és áfa-törvénybeli megítélésével kapcsolatban napjainkban is felmerülő kérdésekkel, ezeknek az ügyleteknek az indításával, fenntartásával, illetve a futamidő végi és idő előtti lezárásával foglalkozunk, s ötleteket adunk a problémák lehetséges megoldásaira.
A Lízing Jogszabályi Háttere
A lízing értelmezésénél a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (továbbiakban: Ptk.) és a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény (továbbiakban: Hpt.) meghatározásából érdemes kiindulni, hiszen a legtöbb jogszabály erre a két törvényre utal. A lízingügyletekre vonatkozó önálló jogszabályok Magyarországon nem léteznek, a jogalkotók különböző helyeken határozzák meg a lízingre vonatkozó törvényi előírásokat, de egyértelmű meghatározás nincs. Ez a helyzet komplex adózási kérdéseket is felvet. A lízingbeadók egy része a friss előírások szerint ugyan áttért az IFRS-ek szerinti beszámolókészítésre, ám amelyek nem tették, azok esetében továbbra is a a hitelintézetek és a pénzügyi vállalkozások éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 250/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet előírásai relevánsak. A lízingbevevők jelentős részénél pedig fel sem merült az áttérés kérdése, így számukra ma is a számviteleről szóló 2000. évi C. törvény a mérvadó.
Pénzügyi Lízing: Fogalom és Számviteli Kezelés
A pénzügyi lízing fogalma
A pénzügyi lízing számviteli szempontból lényeges fogalmát a 2013-ban megalkotott „új” Hpt. szabályozza. Ennek a fogalomnak fő jellemzője, hogy a lízingbevevő a lízingtárgy határozott időre szóló használatára jogosult; a használat időtartama alatt a hasznok szedésére jogosulttá válik, s egyben ő viseli a közvetlen terheket is; továbbá lehetőséget kap arra, hogy a határozott idő végén a lízingdíjak és a maradványérték megfizetése esetén vagy ő, vagy az általa megjelölt harmadik fél tulajdonjogot szerezzen. A számviteli törvény a fenti, Hpt.-beli fogalmat veszi át, ám pénzügyi lízingnek tekinti az anya- és leányvállalat között létrejött ilyen tartalmú szerződést is.
Számviteli elszámolás pénzügyi lízing esetén
A pénzügyi lízing számvitelének bonyolultságát az adja mind a lízingbe adónál, mind a lízingbevevőnél, hogy ki kell fejezni, be kell mutatni azt az összetett viszonyt, ami a pénzügyi lízingszerződés szerint létrejön a felek között. A pénzügyi lízingnek minősülő ügyletek esetén a számviteli törvény a következő előírásokat tartalmazza: a lízingbevevő esetében a használatra átvett lízingtárgyat az eszközök között kell kimutatni, míg a kapcsolódó kötelezettséget pedig az egyéb hosszú lejáratú kötelezettségek között kell szerepeltetni. A fizetett kamatok az eredménykimutatásban megjelenítendők. Pénzügyi lízing során a lízingbe vevőnek az eszközt eszközként, a lízingdíjakat pedig kötelezettségként kell szerepeltetnie a mérlegben. Az eszköz megjelenik a lízingbe vevő könyveiben, és elszámolja az amortizációt, illetve a kamatköltségeket.
A lízingbeadó hosszú lejáratú követelésként mutatja ki a pénzügyi lízingből származó követeléseit, míg az értékesítés eredményét nettó árbevételként és eladott áruk beszerzési értékeként jeleníti meg, s a finanszírozás bevételeként kapott kamatokat realizál. A magyar számviteli előírások szerinti beszámolót készítő lízingbeadók számára a 250/2000. kormányrendelet árnyalja a helyzetet, amely végeredményét tekintve részben módosíthatja a számviteli törvény előírásait, hiszen lehetővé teszi, hogy a lízingbeadó könyveibe a lízing tárgya ne kerüljön be, de az ügyindítás következményei a mérlegben ekkor is változatlanok maradnak.
A pénzügyi lízing egyik jellemzője, hogy a lízingbe adó a lízingbevevő megbízása alapján szerzi meg a lízingtárgy tulajdonjogát, majd adja át azt határozott idejű használatra. Tehát a lízingszerződést megelőzi egy adásvételi szerződés a lízingtárgyra vonatkozóan a lízingbe adó és a szállító (gyártó, kereskedő) között. Az ügyletek indulásakor a számviteli törvény alapján a lízingbeadónál pénzügyi lízingügyletek esetén értékesítésként kell kezelni a birtokbaadást, azaz bevételt és ráfordítást kell realizálni, s ezzel egyidejűleg a könyvekből kivezetett lízingtárgy helyett annak ellenértékét kell követelésként kimutatni.
A lízingbevevővel szemben kimutatott követelés a lízingbeadónál tehát magába foglalja a biztosan megfizetendő tőketörlesztéseket és a szerződés szerinti maradványértéket is, annak ellenére, hogy ez utóbbi pénzügyi teljesítése és a teljesítő személye a lízingbevevő döntésétől függ majd. A lízingbevevőnél kérdésként merül fel, hogy a lízingbeadóval szemben kimutatott kötelezettség ugyanezen tételeket foglalja-e magába, vagy a szerződés szerinti maradványérték külön kezelendő, és így a későbbiek során nincs hozzá kapcsolódóan specifikus teendő.
Zártvégű és Nyíltvégű Pénzügyi Lízing Különbségei
A gyakorlatban a pénzügyi lízingügyleteket a két eset áfabeli megítélése alapján - a futamidő végi tulajdonszerzés biztos-e, vagy opcionális - zárt- és nyíltvégű lízingnek nevezzük.
Zártvégű Pénzügyi Lízing
A zártvégű pénzügyi lízingszerződésben az adásvételi ügylet dominál. A szerződés opciós jogot nem tartalmaz. A lízing futamidejének végén a lízingbe vevő mindenképpen tulajdonjogot szerez a lízingtárgy felett. Ez az ügylet adásvételként kezelendő. Az áfatörvény szerint akkor, ha a tulajdonjog átszállása a futamidő lejártával és az ellenérték kiegyenlítésével automatikusan megtörténik, azaz a lízing zártvégű, a birtokbaadáskor fizetendő az áfa (Új Áfatv. 10. § a)). Áfás ügylet esetén (nem biztos, hogy az) a birtokba adáskor a teljes eszközértékre vonatkozó áfát ki kell számlázni. További számlakiállítás nem kötelező. Zárt végű pénzügyi lízing esetén a szerződés megkötése után a lízingbe vevő a teljes vételárról kap számlát, mely alapján, ha a lízingbe vevő a jogszabályi feltételeknek megfelel, jogosult az Áfa egyösszegű visszaigénylésére. Ez alól az Áfa tv. 124. § (1) d) pontja értelmében a személygépkocsi alapesetben, kivételt jelent. A Lízingbe Vevőnek teljes ÁFA fizetési kötelezettsége van a futamidő elején, amely a lízingtárgy átadás-átvételekor esedékes és később visszaigényelhető/levonásba helyezhető, a mindenkori számviteli törvényeknek megfelelően. A lízing futamideje alatt az eszköz a lízingbe adó tulajdonát képezi, viszont a lízingbe vevő tartja nyilván a könyveiben, és az értékcsökkenést is a lízingbe vevő számolja el.
Nyíltvégű Pénzügyi Lízing
A nyílt végű pénzügyi lízing szolgáltatásnak minősül, mert a szerződés nem rögzíti egyértelműen, hogy a futamidő végén a lízingbe vevő megszerzi-e a tulajdonjogot. Ez a szerződéstípus opciós jogot tartalmaz, amely háromféle döntési lehetőséget biztosít, és ez a három eset számviteli és adózási szempontból eltérően kezelendő. A csupán vételi opciót tartalmazó nyíltvégű pénzügyi lízingügyleteket az áfatörvény szolgáltatásnyújtásként kezeli, így azok esetében áfafizetési kötelezettség az egyes tőketörlesztő-részletek után azok esedékességének időpontjában keletkezik. A lízingdíj havonta, negyedévente, stb. fizetendő, és a havi lízingdíjak tőketörlesztő részét ÁFA terheli. Ezzel szemben nyílt végű pénzügyi lízing esetén csak a törlesztőrészletek Áfa-tartalma igényelhető vissza a fizetési ütemezésnek megfelelően. A lízing futamideje alatt az eszköz a lízingbe adó tulajdonát képezi, viszont a lízingbe vevő tartja nyilván a könyveiben, és az értékcsökkenést is a lízingbe vevő számolja el. A lízingdíjakról szóló számlákat kötelező kiállítani. Az ügylet áfa mentessége, vagy áfa esetén az áfakulcs attól függ, hogy mi a lízing tárgya (pl. tehergépjármű, lakóingatlan stb.).
A lízingdíjak kalkulációja a lízingtárgy futamidő végi, reális piaci értéket tükröző maradványérték figyelembevételével készül, amely nem lehet nulla. Lízingbe Adónak nyitott pozíciója (maradványérték kockázata) csökkentése érdekében (vissza)vásárlási megállapodás megkötésére van szüksége jellemzően az Eladóval (vagy bármely más független 3. féllel). Amennyiben nyíltvégű lízingszerződés esetén a lízingbevevő a futamidő végén - a korábbi díjak megfizetése esetén - a tulajdonjog megszerzését választja, kérdéses a maradványérték kezelése. Egyik megoldásként a lízingbeadó kiállítja a maradványértékről szóló számlát, mely számvitelileg tőketörlesztésnek, áfaszempontból azonban termékértékesítésnek minősül. A lízingbevevő ezzel párhuzamosan nem termékbeszerzést, hanem szintén tőketörlesztést könyvel. Alternatív megoldás a maradványérték ráaktiválása a lízingbevevő könyveiben a már meglévő, amortizált lízingtárgyra.
| Jellemző | Zártvégű Pénzügyi Lízing | Nyíltvégű Pénzügyi Lízing |
|---|---|---|
| Tulajdonszerzés a futamidő végén | Biztos, automatikus | Opcionális (háromféle döntési lehetőség) |
| ÁFA megítélése | Termékértékesítés (Áfa tv. 10. § a), 124. § (1) d) | Szolgáltatásnyújtás |
| ÁFA fizetési kötelezettség | Birtokbaadáskor a teljes eszközértékre | Tőketörlesztő részletek után, esedékességkor |
| ÁFA levonhatósága | Teljes vételárról kap számla alapján (kivéve személygépkocsi) | Törlesztőrészletek ÁFA-tartalma, fizetési ütemezésnek megfelelően (személygépkocsinál 50% korlát) |
| Domináns ügylet | Adásvétel | Bérlet-jellegű finanszírozás |
Operatív Lízing (Bérlet)
Az operatív lízing csak elnevezésében lízing, tartalmát tekintve bérleti ügyletnek minősül. Az operatív lízingre vonatkozó előírások az ügylet bérleti jellege miatt a Ptk. szabályai között találhatók. Ez az ügylet szolgáltatásnyújtásként kezelendő, és a számlázása is ennek megfelelően történik. A bérlet (operatív lízing) esetén az eszköz használata rövid távú, és a vevő nem válik tulajdonossá. A bérleti díjak költségként jelennek meg, az eszköz pedig nem kerül a könyvekbe. Bérleti szerződés fennállásakor a költségelszámolás egyszerűbb, mint a lízingnél. A bérbe vett eszköz ilyenkor nem jelenik meg a vállalkozás mérlegében. A bérleti díjakat a vállalkozás költségként számolja el az adott időszak eredménykimutatásában. Az általános forgalmi adó a lízingdíjakhoz kapcsolódik. A kérdéses eszköz a lízingbe adó könyveiben szerepel, és az értékcsökkenést is a lízingbe adó számolja el. Az operatív lízing (tartós bérlet) díja havonta, negyedévente stb. fizetendő. Operatív lízing esetén, amikor az eszköz használati joga megszűnik, a bérleti díjak elszámolása befejeződik.
A Lízingügylet Megszűnése és a Számviteli Kivezetés
A lízingügylet futamidejének végén, vagy annak idő előtti megszakadása esetén számos számviteli teendő merül fel.
Futamidő Végi Zárás
A futamidő végén, amikor a lízingbe vevő megszerzi az eszköz tulajdonjogát, a pénzügyi lízing számviteli elszámolásait le kell zárni. Az eszköz könyv szerinti értékét és az addig elszámolt értékcsökkenést továbbra is nyilván kell tartani. Ekkor az eszköz teljes értéke a lízingbe vevő mérlegében marad, és az amortizáció folytatódik. Pénzügyi lízing esetén, ha az eszköz tulajdonjoga átszáll a lízingbe vevőre, akkor az eszközt továbbra is a könyveiben tartja, és az amortizáció folytatódik. Ha a lízingbevevő nem él tulajdonszerzési opciójával, köteles a lízingtárgyat visszaadni a lízingbeadónak, s kivezetni könyveiből. Ekkor a Számviteli törvény 50. § (6) bekezdése alapján az alkalmazandó ár csak az eszköz piaci értéke, de maximum az eredeti eladási ára lehet. Az eszköz értékesítésekor a lízingbeadó számára a korábban meg nem fizetett tőke- és kamattartozást, valamint nyíltvégű pénzügyi lízing esetén a maradványérték megtérülését az értékesítési ár biztosítja, illetve ezen túlmenően - a szerződés típusától (nyílt/zárt) és a szerződés rendelkezésietől függően - rendezni kell a különbözetet is.
Idő Előtti Megszűnés és Kivezetés
Előfordulhat, hogy egy zárt végű lízingügylet a futamidő alatt a lízingbe vevő nem fizetése okán megszűnik, és a szerződés megszüntetése után a szerződés megszüntetésével, valamint a lízingbe adó által visszavett lízingtárgy értékesítésével kapcsolatos költségeket a lízingbe adó gyakran megtérítteti a lízingbe vevővel. Az eszközök szabályos kivezetése a számviteli törvény alapján szigorú előírásokhoz kötött. Erre az eszköz eladása, megsemmisülése vagy végleges használhatatlansága esetén kerül sor. A kivezetést az eszköz eredeti beszerzési értékének, az időarányos amortizációnak és a könyvekben nyilvántartott maradványértéknek a figyelembevételével kell elvégezni. A kivezetést csak megfelelő dokumentációval lehet működtetni. Az eszköz még fennmaradt nyilvántartási értékének kivezetése a könyvekből akkor esedékes, amikor az eszköz véglegesen kikerül a vállalkozás használatából. Ilyen például, amikor az eszköz értékesítésre, selejtezésre vagy megsemmisítésre kerül. Az eszköz könyv szerinti értékét, vagyis az eredeti beszerzési érték és az elszámolt értékcsökkenés különbözetét el kell számolni a megfelelő költségnemek között.
E kivezetés bizonylata elméletben lehetne a lízingbevevő által kiállított számviteli bizonylat, hiszen ekkor a használati jogot ő adja vissza a lízingbeadó számára. Ekkor a lízingbevevő értékesítést, a lízingbeadó pedig beszerzést könyvelne. E bizonylat legegyszerűbb könyvelési tétele az, ha a lízingügylet indulásakor könyvelt tételek ellentettjét rögzítik a felek a könyveikben. A lízingbeadónál így a könyvekben megjelenik a lízingtárgy, és ezzel azonos értékben csökken a lízingbevevővel szembeni követelés. A lízingbevevő könyveiben a maradványértékkel csökkentett eszközérték is kivezetendő, hiszen az eszköz ekkor már nincs a birtokában.
A lízingbe adó könyvelésében a helyesbítő számla alapján (amely számla negatív előjellel tartalmazza a lízingbeadáskor számlázott értéket, pozitív előjellel a használatnak megfelelő értéket, és negatív előjellel a különbözetet, a visszavételkori piaci értéket) kell a visszavételi értékkel csökkenteni a nettó árbevételt, és az eladott áruk beszerzési értéke mint ráfordítás csökkentésével kell a visszavett eszközöket készletre vennie. A lízingbe vevőnél a helyesbítő számla szerinti különbözet összegével: - csökkenteni kell a pénzügyi lízing miatti kötelezettséget a beruházási számlával szemben (T 448 - K 161), majd - a tárgyieszköz-számlákon szereplő bruttó értéket a beruházási számlával szemben (T 161 - K 131, 141). A helyesbítő számla szerinti értékkel módosított pénzügyi lízing miatti kötelezettségszámlán maradó Követel egyenleget (nem feltétlenül kell, hogy maradjon) vagy a lízingbe vevőnek meg kell fizetnie, vagy azt a lízingbe adó elengedi a két fél közötti megállapodás, illetve az eredeti lízingszerződés szerint.
Adózási Szempontok
A lízingügyletek kapcsán sokféle adózási kérdés merülhet fel, hiszen a folyamat az eszköz beszerzésétől annak visszaadásáig vagy a tulajdonjog átszállásáig tart. A lízing lebonyolítása során több adózási pont is megjelenik.
ÁFA Kezelése
Amint azt láthatjuk, a nyílt végű pénzügyi lízing leginkább egy bérlethez hasonló finanszírozási forma, emiatt az Áfa tv. rendszerében szolgáltatásnyújtásnak minősül. Ugyanakkor a zárt végű pénzügyi lízing mindig adásvételhez kapcsolódik. A nyílt végű és a zárt végű pénzügyi lízing között alapvető különbség áfa rendszerében az, hogy míg a zárt végű pénzügyi lízing az Áfa tv. 124. § (1) d) pont alapján termékértékesítésnek minősül (az áfa nem vonható le), addig a nyílt végű lízing szolgáltatásnyújtásnak. A lízingbe vevő olyan döntést is hozhat, hogy megszerzi az eszköz tulajdonjogát. Ez esetben óvatosan kell kezelni az áfát, mert a tulajdonjog megszerzésére ekkor kerül sor.
Személygépkocsin áfa szempontjából a 8703 vámtarifaszám alá sorolt gépjárműveket kell érteni. Fontos változás, hogy az Áfa tv. 124. § (4) bekezdés b) pontjában foglalt 50%-os levonási tilalom alkalmazása során az adóalany elsősorban azt köteles vizsgálni, hogy a személygépkocsi bérbe vétele bármilyen mértékben szolgálja-e az adólevonásra jogosító gazdasági tevékenységét. Amennyiben igen, akkor a továbbiakban az üzleti és magáncélú használat egymáshoz viszonyított arányát már nem szükséges meghatározni, hanem - az adólevonásra jogosító gazdasági tevékenységhez történő hasznosítás tényének megfelelő igazolása mellett - az adóalany (függetlenül az üzleti- és magánhasználat tényleges arányától) az Áfa tv. 124. § (4) bekezdés b) pontja szerint az áfa 50 %-át levonhatja. Az Áfa tv. 125/A. §-a lehetőséget biztosít arra is, hogy az adóalany az üzleti és magáncélra egyaránt használt személygépkocsik bérbevétele esetében eltérjen az 50 %-os levonási tilalomtól. Ez akkor lehet előnyös, ha az üzleti használat aránya igazoltan magasabb, mint 50%. A jogosulatlan Áfa-levonás kockázatának csökkentése érdekében a kezdeti nagyobb összegű lízingdíj Áfa-ját gyakran nem helyezik azonnal levonásba, hiszen a magán- és üzleti célú használat tényleges aránya ekkor még nem ismert.
Társasági Adó (Tao.) és Kisvállalati Adó (Kiva)
Ugyancsak sajátos adójogi kérdések merülnek fel a társasági adóval kapcsolatban is. Pénzügyi lízingre vonatkozóan a Tao. tv. (társasági adótörvény) sem ad önálló definíciót, ezért a Szt. előírásai a mérvadóak. A kkv kedvezmény kapcsán nagyon körültekintőnek kell lennünk. Az adókedvezmény csak azon eszközök után vehető igénybe, melyek a vállalkozás tevékenységét közvetlenül szolgálják, azaz a műszaki berendezések között szerepelnek a könyveinkben. Ide tartozik pl. a taxi vagy a bérbeadással foglalkozó vállalkozások bérbe adott járművei. Kamat kedvezmény vehető igénybe pénzügyi lízing során - függetlenül attól, hogy zárt vagy nyílt végű pénzügyi lízingről van-e szó - mivel a lízingelt eszköz a futamidő alatt végig a lízingbeadó tulajdonában van, de a lízingbe vevő könyveiben szerepel. Ebből kifolyólag, ha pénzügyi lízing formában történik az ügylet, úgy a lízingbe vevő a tv. 22/A. § szerinti adókedvezmény igénybevételére - az egyéb feltételekre is figyelemmel - jogosult. Ez azt jelenti, hogy a hitelszerződés - ideértve a pénzügyi lízinget is - megkötése adóévének utolsó napján kis- és középvállalkozásnak minősülő adózó a hitelszerződés alapján tárgyi eszköz beszerzéséhez, előállításához pénzügyi intézménytől igénybe vett, és kizárólag e célra felhasznált hitel (ideértve a felhasznált hitel visszafizetésére igazoltan felvett más hitelt) kamata után - a hitelszerződés megkötése időpontjától függően, az adóévben fizetett kamat függvényében adókedvezményt vehet igénybe. Az adózó az adókedvezményt a Tao tv. 22/C. §-a szerint érvényesítheti. A kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény (továbbiakban: Kiva tv.) alapján a kisvállalati adóalap a társasági adóalaptól eltérően határozható meg. Kérdésként merül fel, hogy a lízingügylet befolyásolja-e a kisvállalati adóalapot. Az értékcsökkenés elszámolásra kerül, de az elszámolt amortizáció nem befolyásolja a kisvállalati adó alapját.
Gépjárműadó
A gépjármű pénzügyi lízingje és bérlete a vállalkozások számára gyakran használt eszközbeszerzési módszerek, számviteli elszámolásuk pedig nagy figyelmet igényel. A gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvény (Gjt.) 17/B. § (2) bekezdése egészen konkrétan rögzíti, hogy a pénzügyi lízingbe adott, hatósági nyilvántartásba bejegyzett személygépkocsi esetén az adó alanya a pénzügyi lízingbe vevő. Tehát ezen adókötelezettségről se feledkezzünk meg. Cégautó adó tekintetében személygépkocsi: négy, illetve három gumiabroncskerékkel felszerelt olyan gépjármű, amely a vezetővel együtt legfeljebb nyolc felnőtt személy szállítására alkalmas, azzal, hogy ide tartozik a benzinüzemű, a dízelüzemű, az elektromos üzemű, a gázüzemű személygépkocsi, a versenyautó, az önjáró lakóautó. Személygépkocsinak minősül továbbá az a vegyes használatú, 2500 kg-ot meg nem haladó megengedett együttes tömegű, olyan gépjármű (nagy rakodóterű személygépkocsi), amelynek rakodótere gyárilag kialakítva kettőnél több utas szállítására alkalmas, de kézzel egyszerűen oldható ülésrögzítése révén a felhasználás szerinti terhek szállítására bármikor átalakítható a válaszfal mögötti rakodótér, ideértve azt az esetet is, ha az ülés eltávolítására visszafordíthatatlan műszaki átalakítással került sor.
További Fontos Szempontok
Nem feledkezhetünk meg arról sem, hogy a lízingdíj megszabható magyar forintban, devizában, devizához kötötten is, de extrém esetben a kriptodeviza is megjelenhet. A lízingügylethez szinte mindig kötődik valamilyen vagyonbiztosítás. Izgalmas kérdés, hogy a biztosítási díj áfaalapot képez-e. Az időbeli elhatárolás, azaz az adott időszakra vonatkozó bevételek és költségek elszámolása akkor történik, amikor azok gazdaságilag felmerülnek, függetlenül attól, hogy a pénzügyi teljesítés mikor történik. A pénzügyi lízing és bérlet esetén a lízingdíjak időarányosan kerülnek elszámolásra. A legdominánsabb lízingtárgyak a termelőberendezések, a gépjárművek és az ingatlanok.
tags: #lízing #megszakítás #számvitel