Lízingügyletek Áfa Kezelése és a Le Nem Vonható Áfa Időbeli Elhatárolása a Magyar Jogban
A lízing mind a lakosság, mind a gazdálkodók körében egyre kedveltebb, bár elég drága finanszírozási forma. A vállalkozások más tulajdonát képező eszközt akkor tudnak használatba venni, ha a szükséges eszközt bérlik vagy lízingelik, netán megvásárolják azt. E speciális finanszírozási konstrukció kapcsán a legnagyobb problémát az okozza, hogy Magyarországon a lízingügyletekre vonatkozó önálló jogszabályok nem léteznek. A jogalkotók különböző helyeken határozzák meg a lízingre vonatkozó törvényi előírásokat, de egyértelmű meghatározás nincs.
Ennek következtében az adóztatási kérdések megoldása sem egyszerű. A lízing értelmezésénél a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) és a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény (a továbbiakban: Hpt.) meghatározásából érdemes kiindulni, hiszen a legtöbb jogszabály erre a két törvényre utal. A lízing lényege az adásvétel, a bérleti ügylet és a hitelügylet kombinációja. A lízing típusát és egyben adójogi kezelését az dönti el, hogy a három ügyletből melyik a domináns.
A lízing konstrukciók alapvető típusai
A számvitel területén a lízingkonstrukciók két nagy csoportra oszthatók: az operatív lízingre és a pénzügyi lízingre, utóbbin belül pedig vannak a zárt és nyílt végű lízingkonstrukciók. A lízingügyletek kapcsán sokféle adózási kérdés merülhet fel, hiszen a folyamat az eszköz beszerzésétől annak visszaadásáig vagy a tulajdonjog átszállásáig tart. A lízing lebonyolítása során több adózási pont is megjelenik. Sokszor a legdrágább megoldás a saját forrásból történő vásárlás, lehet azonban takarékosabb alternatívát választani. Végeztünk számításokat a Lízingszövetségben és arra jutottunk, hogy a vállalkozások különböző beruházási és beszerzési döntéseinél majdnem minden esetben az egyik legjobb alternatíva a lízingfinanszírozás, elsősorban azért, mert a legdrágább forrás mindig a saját tőke.
személygépjármű operatív lízing
Operatív lízing (tartós bérlet): szolgáltatás jellege és áfa kezelése
Az operatív lízing csak elnevezésében lízing, tartalmát tekintve bérleti ügyletnek minősül, ezért a köznyelvben sokszor tartós bérletnek is szokták hívni. Ez az ügylet szolgáltatásnyújtásként kezelendő, és az operatív lízingre vonatkozó előírások az ügylet bérleti jellege miatt a Ptk. szabályai között találhatók. A számlázása is ennek megfelelően történik.
Az operatív lízing díja havonta, negyedévente stb. fizetendő, és az általános forgalmi adó a lízingdíjakhoz kapcsolódik. A lízingbe adó, azaz a lízingtársaság a tulajdonos, míg a lízingbe vevő csak bérlője - használója bizonyos ideig az eszköznek. A kérdéses eszköz a lízingbe adó könyveiben szerepel, az értékcsökkenést is a lízingbe adó számolja el.
Ennél a felállásnál a lízingbe vevőnek nem is célja, hogy bármikor a futamidő során megszerezze az eszközt, éppen ezért a könyvelésében sem kap helyet, így értékcsökkenést nem számolhat el rá. Sem a kötelezettség, sem az eszköz nem jelenik meg a mérlegben (bár ez a nemzetközi számviteli standardok esetében már nincs így). Csak az éppen esedékes, kiszámlázott lízingdíj, kvázi „bérleti díj” szerepel a könyvelési tételek között, ez pedig ráfordításként elszámolható. Fontos megjegyezni, hogy az operatív lízingnél beruházási adókedvezmények nem járnak.
Pénzügyi lízing: eszköznyilvántartás és értékcsökkenés
A pénzügyi lízingnél a tulajdon a lízingbe adónál van, míg a lízingtárgy használati joga a lízingbe vevőnél. Ebben az esetben a lízingelt dolog „úgy viselkedik”, mintha a vállalkozás sajátja lenne. Ezt azt jelenti, hogy ezt a finanszírozott eszközt fel kell venni a könyveibe. Ezért az erre kalkulált értékcsökkenést elszámolhatja a vonatkozó szabályok szerint, és a lízingkonstrukcióhoz kötődő kamatot is elszámolhatja ráfordításként. A kötelezettségek oldalán pedig a lízingkötelezettség jelenik meg a könyvekben. A lízing futamideje alatt az eszköz a lízingbe adó tulajdonát képezi, viszont a lízingbe vevő tartja nyilván a könyveiben és az értékcsökkenést is a lízingbe vevő számolja el.
A pénzügyi lízing segítségével finanszírozott eszközre az esetleges beruházási adókedvezmények is vonatkoznak. Nincs olyan hátrány, az értékcsökkenés ugyanúgy elszámolható, mint a saját eszközöknél.
Nyílt végű pénzügyi lízing és áfa kezelése
A nyílt végű pénzügyi lízing szolgáltatásnak minősül, nem pedig termékértékesítésnek, mert a szerződés nem rögzíti egyértelműen, hogy a futamidő végén a lízingbe vevő megszerzi-e a tulajdonjogot. Ez a szerződéstípus opciós jogot tartalmaz, amely háromféle döntési lehetőséget biztosít. Ez a három eset számviteli és adózási szempontból eltérően kezelendő.
A lízingdíj havonta, negyedévente stb. fizetendő, és a lízingdíjakról szóló számlákat kötelező kiállítani. Az ügylet áfa mentessége, vagy áfa esetén az áfakulcs attól függ, hogy mi a lízing tárgya (pl. tehergépjármű, lakóingatlan stb.). A nyílt végű pénzügyi lízing esetében az eszköz beszerzésekor nem kell kifizetni a nettó vételárra rakódó áfát, ez egyben azt is jelenti, hogy azt megfinanszírozni sem kell.
Zárt végű pénzügyi lízing: adásvételi ügylet
A zárt végű pénzügyi lízingszerződésben az adásvételi ügylet dominál, a szerződés opciós jogot nem tartalmaz. Már a lízingszerződés megkötésekor a felek megállapodnak arról, hogy a futamidő végén automatikusan a lízingbe vevő tulajdonába kerül a szóban forgó eszköz, ha az minden fizetési kötelezettségének eleget tesz. A lízing futamidejének végén lízingbe vevő mindenképpen tulajdonjogot szerez a lízingtárgy felett, így ez az ügylet adásvételként kezelendő.
Áfás ügylet esetén a birtokba adáskor a teljes eszközértékre vonatkozó áfát ki kell számlázni, további számlakiállítás nem kötelező. Ha lízingkonstrukción keresztül történő eszközbeszerzésről van szó, akkor a vásárlásnál, általában a lízingszerződés megkötésekor, illetve az eszköz átadásakor kell megfizetni az áfát, ami levonható bizonyos kivételektől eltekintve. A lakosság részére a zárt végű pénzügyi lízing elérhető, melyben az ÁFÁ-t a futamidő során kell megfizetni, és ez elérhető a vállalkozások számára is.
Speciális ÁFA szabályok személygépkocsik lízingelésekor
A személyautóknál néhány ritka esettől eltekintve áfalevonási tilalom van érvényben. Ha egy lízingbe vevő személyautót zárt végű lízinggel szerez magának, akkor akárcsak egy készpénzes vásárló, az áfát a beszerzéskor ki kell fizetnie, de azt alapesetben nem vonhatja le.
Ezzel szemben a nyílt végű pénzügyi lízing vagy operatív lízing lényegében szolgáltatás, így az általában havonta fizetendő lízingdíjakra kell felszámítani az áfát. A szolgáltatás áfája pedig az általános szabályok szerint levonható, ha üzleti célú a felhasználás.
Személyautókra speciális szabályok vonatkoznak: a magán-hivatalos használat arányában igényelhető vissza az ÁFA. Ha a lízingbe vevő a személyautót üzleti utakra is használja, de nem szeretne útnyilvántartást vezetni, akkor megilleti az 50 százalékos áfalevonás. Ez az egyszerűsítés részben a Magyar Lízingszövetség javaslatára került bele az áfaszabályozásba és jelentős adminisztrációtól mentesíti az érintetteket. Ha egy vállalkozás az érintett jármű esetében nagyobb áfalevonást szeretne érvényesíteni, tekintettel arra, hogy 50 százalékos aránynál magasabb az üzleti célú használat, ezt megteheti, de akkor nyilvántartást kell vezetnie erről.
A le nem vonható áfa számviteli kezelése és a 2022-es változások
A számvitel és az áfa kapcsolata mindig nagy érdeklődésre tartott szám a vállalkozások könyvelőinek körében. Szeretnénk ismertetni egy nagyon fontos és sok társaság számára releváns számviteli rendelkezést, amely 2022. január 1-től hatályos.
A számviteli törvény (Szt.) alapértelmezés szerint a bekerülési érték részeként rendeli kimutatni a le nem vonható áfa összegét. Azonban a gyakorlatban sok bizonytalanság merült fel az „ellenérték arányában” megosztott áfa kezelése kapcsán.
A korábbi Szt. 47. § (3) bekezdése kimondta: „A bekerülési (beszerzési) értéknek nem része a levonható előzetesen felszámított általános forgalmi adó, továbbá az általános forgalmi adóról szóló törvény szerint ellenérték arányában megosztott előzetesen felszámított általános forgalmi adó le nem vonható hányada.”
A 2021. évi LXIX. törvény módosításai közül egy kiemelt fontosságú volt a számviteli törvény 47. § (3) bekezdésének korrekciója, amely 2022. január 1-től hatályos. Ennek a módosításnak első ránézésre e téren mindössze annyi a lényege, hogy a jogalkotó két szót (az „ellenérték arányában” kifejezést) kihúzott a normaszövegből. A módosított szöveg szerint: „A bekerülési (beszerzési) értéknek nem része a levonható előzetesen felszámított általános forgalmi adó, továbbá az általános forgalmi adóról szóló törvény szerint megosztott előzetesen felszámított általános forgalmi adó le nem vonható hányada.”
Ez a módosítás azért fontos a gyakorló szakemberek számára, mert egyértelművé vált, hogy nem csak az áfa-arányosításról van szó a rendelkezésben, hanem minden olyan esetről, amikor az előzetesen felszámított áfa levonhatóságát megosztás alapján kell kezelni. A módosítás az eddigi gyakorlatot támasztja alá, azzal, hogy egyértelművé tette: nem a bekerülési érték része a kilométer arányában megosztott általános forgalmi adó le nem vonható része. Ehelyett az egyéb ráfordítások között kell elszámolni.
Ez azt jelenti, hogy ha az áfa csak részben le nem vonható (pl. személygépkocsinál a hivatali és magáncélú használat megosztása miatt), akkor a le nem vonható hányad nem része a bekerülési értéknek, hanem a felmerüléskor már az egyéb ráfordítások között kell elszámolni.
személygépjármű operatív lízing
Gyakorlati példák a le nem vonható áfa elszámolására
Nézzünk néhány gyakori kérdést és azok válaszát, melyek a le nem vonható áfa lízingügyletekhez kapcsolódó kezelését érintik:
1. Mikor bekerülési érték a le nem vonható áfa?
- Az Szt. 47. § (2) bekezdésének b) pontja alapján: „az előzetesen felszámított, de le nem vonható áfa a bekerülési érték részét képezi”.
- A 47. § (3) bekezdése alapján: „a bekerülési értéknek nem része a levonható áfa, továbbá az Áfa-tv. szerint megosztott előzetesen felszámított áfa le nem vonható hányada”. Ez utóbbi egyéb ráfordításként kerül elszámolásra.
2. Nyílt végű lízing előlegének le nem vonható áfája személygépkocsi esetén
Ha egy Kft. nyílt végű pénzügyi lízing keretében szerzett be személygépkocsit, és az előleg előzetesen felszámított áfájának 50%-át levonásba helyezték, a másik 50%-ot - mint le nem vonható áfát - egyéb ráfordításként kell elszámolni. A számviteli előírások szerint a lízingdíj (ideértve az első részletet is) a beszerzési érték törlesztőrészlete, a lízingdíjban elismert kamat pedig pénzügyi ráfordítás.
A beszerzéshez kapcsolódó, le nem vonható áfa akkor része a bekerülési értéknek, ha teljes összegében le nem vonható. Ha csak részben le nem vonható, akkor viszont nem része a bekerülési értéknek, és így a felmerüléskor már az egyéb ráfordítások között kell elszámolni.
3. Ingatlanok áfa-arányosítása
Ingatlanok tekintetében a beszerzés levont áfa összegének utólagos arányosítása és ezen összegek könyvelése jelenthet többlet feladatot. A vállalkozások tárgyi eszközként használt ingatlanjaira vonatkozóan az áfa törvény 240 hónapig terjedő időszakra ír elő figyelési időt. Ez a hosszú figyelési idő különösen fontossá teszi az időbeli elhatárolások pontos kezelését.
Lízingkonstrukciók összehasonlítása
| Jellemző | Operatív lízing (tartós bérlet) | Nyílt végű pénzügyi lízing | Zárt végű pénzügyi lízing |
|---|---|---|---|
| Jogi jelleg | Bérleti ügylet, szolgáltatás | Szolgáltatás, opciós tulajdonszerzés | Adásvételi ügylet, kötelező tulajdonszerzés |
| Tulajdonos | Lízingbe adó | Lízingbe adó (futamidő alatt) | Lízingbe adó (futamidő alatt, végén lízingbe vevő) |
| Könyvelés | Lízingbe adó könyveiben | Lízingbe vevő könyveiben (mintha saját lenne) | Lízingbe vevő könyveiben (mintha saját lenne) |
| Értékcsökkenés | Lízingbe adó számolja el | Lízingbe vevő számolja el | Lízingbe vevő számolja el |
| ÁFA elszámolás | Lízingdíjakra esedékes (havonta/negyedévente) | Lízingdíjakra esedékes (havonta/negyedévente) | Egyösszegben a birtokba adáskor (teljes értékre) |
| ÁFA levonás (személyautó) | Levonható (ált. 50%, vagy arányosan útnyilvántartással) | Levonható (ált. 50%, vagy arányosan útnyilvántartással) | Alapesetben nem levonható |
| Beruházási kedvezmény | Nem jár | Lehetőség van rá | Lehetőség van rá |
Egyéb adózási és számviteli vonatkozások
A kisvállalati adóról szóló (Kiva tv.) alapján a kisvállalati adóalap a társasági adóalaptól eltérően határozható meg. A lízingügylet befolyásolja a kisvállalati adóalapot annyiban, hogy az értékcsökkenés elszámolásra kerül, de az elszámolt amortizáció nem befolyásolja a kisvállalati adó alapját. Ugyancsak sajátos adójogi kérdések merülnek fel a társasági adóval kapcsolatban is.
A lízingdíj megszabható magyar forintban, devizában, devizához kötötten is, de extrém esetben a kriptodeviza is megjelenhet. A lízingügylethez szinte mindig kötődik valamilyen vagyonbiztosítás, melynek díjának áfaalapot képező jellege külön vizsgálatot igényel.
Előfordulhat, hogy egy zárt végű lízingügylet a futamidő alatt a lízingbe vevő nem fizetése okán megszűnik. A szerződés megszüntetése után a lízingbe adó gyakran megtérítteti a lízingbe vevővel a megszüntetéssel, valamint a lízingbe adó által visszavett lízingtárgy értékesítésével kapcsolatos költségeket.
Az eredményszemléletű számvitel szerint az események eredményhatását arra az időszakra kell könyvelni, amelyikben az esemény megtörténik, és nem arra, amikor az adott eseménnyel kapcsolatos pénzmozgás bekövetkezik. A halasztott ráfordításokat év közben indokolt könyvelni, az adott események bekövetkeztekor. A passzív időbeli elhatárolások az eredményt csökkentik, ha a költség a következő időszakban merül fel, de részben vagy egészben a tárgyidőszakot terheli.