Kaposvár vára: Történelmi leírás Siófok szívében

Kaposvár vára a Kapos folyó árterébe épített mocsárvár volt, melynek nem annyira falai, mint maga a mocsár volt a fő erőssége.

Kaposvár látképe madártávlatból

Ilyenek voltak a középkorban a Balaton és a Dráva folyó között épült somogyi várak. A vár története a források szerint egy lázadás adataival kezdődik. Újlaki Lőrinc, akinek Kaposvár birtoka volt, föllázadt II. Ulászló király ellen (1494).

A várak elhelyezkedése és védelmi rendszere

A két nagy erőd, Szigetvár és Kanizsa várai között épültek ezek. Az erődvo15nal láncszemei Szigetvár, Babócsa, Vízvár, Berzence, Légrád és Kanizsa. E várak előtt a Balaton sarka felé kanyarodva még egy erődsor állt, úgymint Kaposvár, Koroknya, Segesd, Szenyér, Komár.

Magyarország térképe

Ezek a várak részben téglaerődök, palánkok vagy csak erődített kastélyok voltak, mint például Csurgó, Lak és Marcali. Így volt ez Kaposvár esetében is. A vár körül észak-északkeletről az Akasztódomb, Tüskevár és a Kanizsai út, nyugatról-délnyugatról pedig a Kecel-hegy és Iszák között terül el a Kapos mocsara.

Evlia Cselebi leírása Kaposvárról

Egy 17. századi híres török világutazó, Evlia Cselebi 1660-1664 között keresztül-kasul utazta hazánkat. Megfordult Somogyban is. Az ő útleírásaiból ismerjük meg szűkebb hazánk életét. Ő említi e várak körüli posványokat, tavakat és mocsarakat, „melyek miatt lehetetlen a várakhoz közelíteni”.

Útmutató az utólagos központizár bekötéséhez és védelméhez

Ez a Cselebi írja, hogy Kaposvár alakja téglalaphoz hasonló. Ezt igazolták az 1930-ban végzett ásatások is. Elfogadhatjuk ezt az alaprajzot, mert egy 17. század végéről, 1686-ból maradt metszet is ilyennek ábrázolja. Ennek a metszetnek felnagyított freskóját láthatjuk a városi tanács házának lépcsőházában, a második emeleten. A freskó szerint a téglavár négyszögletes. A négy sarkán félkör alakú négy bástya, ágyúállásokkal. Az egész téglavárat kívülről négyszögben palánkerődítés veszi közre.

Pontosan illik rá a jószemű Cselebi írása: „E fal előtt, hogy a várnak védőpajzsa legyen, egyszeres vastag gerendákkal készült sövénykerítés van, melyet cementmésszel bevontak, tömés nélkül, egyszerű palánkfal ez úgy, hogy a vár fehér hattyú gyanánt áll… A fal tövé16ben közút van.

Az említett 1686-os metszeten a várnak egy kapuja látható. Északnyugatra áll ez a Kanizsai-kapu. A kapu maga a bástyafalra épült, hosszú téglaépület „deszka vagy fazsindelyes” nyeregtetővel, és az épületen át széles, félköríves kaputorok tátong a mocsárra. A kaputorokba Kanizsa felől híd vezet. Ezek a hidak - tudjuk Cselebitől - „az ember derekának megfelelő vastagságú tölgy- és cserfákból” készültek. Milyen hosszú lehetett? Ez mindig a mocsár nagyságától függött. Kanizsa várába háromszáz lépés hosszú híd vezetett.

A kaposi téglavár Kanizsai-kapujának hídja a mai tüskevári állomás épületéhez tartott. Nemcsak feltételezhető, de biztos, hogy a téglavár és ez az úgynevezett tüskevár, mely mai napig megőrizte nevét, egy védelmi rendszer szorosan összetartozó két darabja volt. Az ilyen tüske- vagy huszárvárakban a 16. és a 17. században a váron kívül álló, portyázó lovasság szokott állomásozni.

E több száz lépés hosszú hídon kívül a Szokola-berken át - mely Szokoli Mohamed nagyvezírről kapta a nevét - senki emberfia - nagy telek kivételével - át nem lábolhatott szárazon a várig. Az egykori metszeten nem látható, de biztos, hogy a délkeleti bástyán is volt kapu. Ez a kapu rövidebb híddal a mai Malomárok hídjának irányában húzódott, a Széchenyi tér felé.

Lengő biztosítékok a Praktikertől

A téglaváron belül a nagyobb épületek a Kanizsai-kapu körül épültek, mert erről az oldalról a mocsár szélessége miatt Kecel-Tüskevár irányából az ágyúgolyók 17nem érhették el az épületeket. Kanizsa esetében is tudjuk, és így feltételezhető itt is, hogy ezek az emeletes házak - a falakon belül szűk a hely, ezért emeletesek - sokszor cölöpökön álltak. Fából épültek, és fazsindelyesek.

A hajdúk, várnépek lakásai, melyek a déli és a keleti oldalon sorakozhattak, sövényfalú, sárral becsapott kis házak voltak. Cselebi több helyen említi, hogy az ilyen mocsárváraknak „közútjai deszkával vannak fedve, mivel a várak alja süppedékes ingovány”. Könnyen tehették, mert fában nem volt hiány. Itt állott a Zselicség ősrengetege.

A téglaváron kívül épület, város nem volt a 18. század elejéig. Csupán Kecel és Ivánfa szerepel mint önálló falu a mocsár körüli dombokon. Minden bizonnyal szőlős-, gyümölcsöskertes hegyközségek voltak a 16-17.

A vár jelentősége és bukása

A mohácsi csata után Szigetvárral együtt Kaposvár és a somogyi erődítések jelentősége megnőtt. De a Mohács után beállott politikai és gazdasági zűrzavarban e várak értéke nem a falak erősségétől, hanem attól függött, kik vannak a falakon belül. Erre jó példa Kaposvár esete. Somogyban Szigetvár után, mint az 1931. évi ásatások is bizonyították, a kaposi téglavár volt a legkorszerűbb erőd, és mégis 1555-ben, tíz évvel Szigetvár eleste előtt már török kézre került.

A közállapotokat így jellemezte a kortárs Istvánffy Miklós államférfi és történetíró, aki a szomszéd Baranyában született és egy ideig Pécsen tanult. „Azon idő alatt, míg a hadak hadakat szültek, nagy sokasága támadt 18a kóborló katonáknak a dunántúli részekben, kik semmiféle fizetéssel ellátva nem lévén, a szegény köznépen, mely mind a magyaroknak, mind pedig a törököknek zsoldosa (ti. adózója) az iszonyatosságig kegyetlenkedtek, annyira, hogy a hallatlan kínzás közben meg is haltak. Mert némelyeknek száraikat vassal keresztül fúrták, másoknak belső lenöltönyeiket zsírba vagy olvasztott faggyúba mártván reájuk adták és meggyújtották… Pénzük előadására, vagy halálra kényszerítették…”

Részletek a Škoda elektromos stratégiájáról

Haramiák, földönfutó, zsold nélküli hajdúk, rablók telepedtek itt is a várba. Abban az időben minden vár zsoldosait a környék parasztsága látta el.

Kaposvár elveszett vára

Táblázat a várak elhelyezkedéséről

Erődítmény típusa	Várak
Nagy erődök	Szigetvár, Kanizsa
Erődvonal láncszemei	Babócsa, Vízvár, Berzence, Légrád
További erődök	Kaposvár, Koroknya, Segesd, Szenyér, Komár
Téglaerődök, palánkok, kastélyok	Csurgó, Lak, Marcali