Kaposvár vára: Történelmi leírás Siófok szívében

Kaposvár vára a Kapos folyó árterébe épített mocsárvár volt, melynek nem annyira falai, mint maga a mocsár volt a fő erőssége.

Kaposvár látképe madártávlatból

Ilyenek voltak a középkorban a Balaton és a Dráva folyó között épült somogyi várak. A vár története a források szerint egy lázadás adataival kezdődik. Újlaki Lőrinc, akinek Kaposvár birtoka volt, föllázadt II. Ulászló király ellen (1494).

A várak elhelyezkedése és védelmi rendszere

A két nagy erőd, Szigetvár és Kanizsa várai között épültek ezek. Az erődvo15nal láncszemei Szigetvár, Babócsa, Vízvár, Berzence, Légrád és Kanizsa. E várak előtt a Balaton sarka felé kanyarodva még egy erődsor állt, úgymint Kaposvár, Koroknya, Segesd, Szenyér, Komár.

Magyarország térképe

Ezek a várak részben téglaerődök, palánkok vagy csak erődített kastélyok voltak, mint például Csurgó, Lak és Marcali. Így volt ez Kaposvár esetében is. A vár körül észak-északkeletről az Akasztódomb, Tüskevár és a Kanizsai út, nyugatról-délnyugatról pedig a Kecel-hegy és Iszák között terül el a Kapos mocsara.

Evlia Cselebi leírása Kaposvárról

Egy 17. századi híres török világutazó, Evlia Cselebi 1660-1664 között keresztül-kasul utazta hazánkat. Megfordult Somogyban is. Az ő útleírásaiból ismerjük meg szűkebb hazánk életét. Ő említi e várak körüli posványokat, tavakat és mocsarakat, „melyek miatt lehetetlen a várakhoz közelíteni”.

Seat Inca javítás

Ez a Cselebi írja, hogy Kaposvár alakja téglalaphoz hasonló. Ezt igazolták az 1930-ban végzett ásatások is. Elfogadhatjuk ezt az alaprajzot, mert egy 17. század végéről, 1686-ból maradt metszet is ilyennek ábrázolja. Ennek a metszetnek felnagyított freskóját láthatjuk a városi tanács házának lépcsőházában, a második emeleten. A freskó szerint a téglavár négyszögletes. A négy sarkán félkör alakú négy bástya, ágyúállásokkal. Az egész téglavárat kívülről négyszögben palánkerődítés veszi közre.

Pontosan illik rá a jószemű Cselebi írása: „E fal előtt, hogy a várnak védőpajzsa legyen, egyszeres vastag gerendákkal készült sövénykerítés van, melyet cementmésszel bevontak, tömés nélkül, egyszerű palánkfal ez úgy, hogy a vár fehér hattyú gyanánt áll… A fal tövé16ben közút van.

Az említett 1686-os metszeten a várnak egy kapuja látható. Északnyugatra áll ez a Kanizsai-kapu. A kapu maga a bástyafalra épült, hosszú téglaépület „deszka vagy fazsindelyes” nyeregtetővel, és az épületen át széles, félköríves kaputorok tátong a mocsárra. A kaputorokba Kanizsa felől híd vezet. Ezek a hidak - tudjuk Cselebitől - „az ember derekának megfelelő vastagságú tölgy- és cserfákból” készültek. Milyen hosszú lehetett? Ez mindig a mocsár nagyságától függött. Kanizsa várába háromszáz lépés hosszú híd vezetett.

A kaposi téglavár Kanizsai-kapujának hídja a mai tüskevári állomás épületéhez tartott. Nemcsak feltételezhető, de biztos, hogy a téglavár és ez az úgynevezett tüskevár, mely mai napig megőrizte nevét, egy védelmi rendszer szorosan összetartozó két darabja volt. Az ilyen tüske- vagy huszárvárakban a 16. és a 17. században a váron kívül álló, portyázó lovasság szokott állomásozni.

E több száz lépés hosszú hídon kívül a Szokola-berken át - mely Szokoli Mohamed nagyvezírről kapta a nevét - senki emberfia - nagy telek kivételével - át nem lábolhatott szárazon a várig. Az egykori metszeten nem látható, de biztos, hogy a délkeleti bástyán is volt kapu. Ez a kapu rövidebb híddal a mai Malomárok hídjának irányában húzódott, a Széchenyi tér felé.

Használati Útmutató: Citroën C4 Picasso (2007)

A téglaváron belül a nagyobb épületek a Kanizsai-kapu körül épültek, mert erről az oldalról a mocsár szélessége miatt Kecel-Tüskevár irányából az ágyúgolyók 17nem érhették el az épületeket. Kanizsa esetében is tudjuk, és így feltételezhető itt is, hogy ezek az emeletes házak - a falakon belül szűk a hely, ezért emeletesek - sokszor cölöpökön álltak. Fából épültek, és fazsindelyesek.

A hajdúk, várnépek lakásai, melyek a déli és a keleti oldalon sorakozhattak, sövényfalú, sárral becsapott kis házak voltak. Cselebi több helyen említi, hogy az ilyen mocsárváraknak „közútjai deszkával vannak fedve, mivel a várak alja süppedékes ingovány”. Könnyen tehették, mert fában nem volt hiány. Itt állott a Zselicség ősrengetege.

A téglaváron kívül épület, város nem volt a 18. század elejéig. Csupán Kecel és Ivánfa szerepel mint önálló falu a mocsár körüli dombokon. Minden bizonnyal szőlős-, gyümölcsöskertes hegyközségek voltak a 16-17.

A vár jelentősége és bukása

A mohácsi csata után Szigetvárral együtt Kaposvár és a somogyi erődítések jelentősége megnőtt. De a Mohács után beállott politikai és gazdasági zűrzavarban e várak értéke nem a falak erősségétől, hanem attól függött, kik vannak a falakon belül. Erre jó példa Kaposvár esete. Somogyban Szigetvár után, mint az 1931. évi ásatások is bizonyították, a kaposi téglavár volt a legkorszerűbb erőd, és mégis 1555-ben, tíz évvel Szigetvár eleste előtt már török kézre került.

A közállapotokat így jellemezte a kortárs Istvánffy Miklós államférfi és történetíró, aki a szomszéd Baranyában született és egy ideig Pécsen tanult. „Azon idő alatt, míg a hadak hadakat szültek, nagy sokasága támadt 18a kóborló katonáknak a dunántúli részekben, kik semmiféle fizetéssel ellátva nem lévén, a szegény köznépen, mely mind a magyaroknak, mind pedig a törököknek zsoldosa (ti. adózója) az iszonyatosságig kegyetlenkedtek, annyira, hogy a hallatlan kínzás közben meg is haltak. Mert némelyeknek száraikat vassal keresztül fúrták, másoknak belső lenöltönyeiket zsírba vagy olvasztott faggyúba mártván reájuk adták és meggyújtották… Pénzük előadására, vagy halálra kényszerítették…”

Szivargyújtó biztosíték csere Octavia

Haramiák, földönfutó, zsold nélküli hajdúk, rablók telepedtek itt is a várba. Abban az időben minden vár zsoldosait a környék parasztsága látta el.

Kaposvár elveszett vára

Táblázat a várak elhelyezkedéséről

Erődítmény típusa	Várak
Nagy erődök	Szigetvár, Kanizsa
Erődvonal láncszemei	Babócsa, Vízvár, Berzence, Légrád
További erődök	Kaposvár, Koroknya, Segesd, Szenyér, Komár
Téglaerődök, palánkok, kastélyok	Csurgó, Lak, Marcali