A Lengéscsillapítók Szerepe, Működése és Fejlett Rendszerei

A futómű a gépkocsi és az útfelület között létesít kapcsolatot, melynek egyik fontos eleme a lengéscsillapító. A gépkocsira ható külső erők és nyomatékainak hatását a gumiabroncsok felfekvő felületei és az útfelület között ébredő reakcióerők adják át az útfelületnek. Ebben a feladatban fontos szerepet játszanak a lengéscsillapítók. Ezek az alkatrészek csendben, de folyamatosan dolgoznak, észrevétlenül biztosítják a kényelmes utazást, a stabil kormányzást és a rövid fékutat. A lengéscsillapító feladata, hogy csökkentse az autó karosszériájának hintázását, amikor az úthibák vagy a fékezés miatt a futómű mozgásba jön. Az alkatrész, nevéhez méltóan a kerék lengéseinek csillapításáért felel, vagyis azért, hogy az abroncs a lehető leghosszabb ideig érintkezzen az úttal. Mivel a levegőben lévő kereket igen nehéz irányítani, ezért érthető, hogy kulcsfontosságú az alkatrész megfelelő működése. A kényelmi faktor mellett elsősorban a vezetés biztonságát szolgálja.

Ahhoz, hogy megértsük, miért gond, ha tönkremegy, először nézzük is át, hogyan működik egy lengéscsillapító.

A Lengéscsillapítók Működési Elve

Menet közben az útegyenetlenségek által a kerekeknél gerjesztett periodikus lengő mozgás energiáját a lengéscsillapító hőenergiává alakítja át. Ennek köszönhetően a kerékterhelés dinamikus változása gyorsabban lecseng, egyenletesebb lehet a gumiabroncs és a kerekek között az útfelület síkjában átvihető erő. A lengéscsillapító egy olajjal vagy gázzal töltött zárt rendszer, amelyben egy dugattyú mozog.

A Hidraulikus Lengéscsillapítók

Ki- és berugózáskor egy azonos mértékű energiaátalakítás súrlódással is megvalósítható lenne. Régebben, az autózás kezdetén alkalmaztak is ilyen lengéscsillapítókat. Ezek csillapítása azonban nem sebességfüggő, és a másik hátránya az, hogy keményebbé teszi a rugókarakterisztikát. A másik fontos szempont az, hogy az ellentétes mozgásirányokban (be-, és kirugózáskor) célszerű, ha különböző erősségű csillapítást valósítanak meg. Ez hidraulikus munkaközeggel, sebességfüggő áramlási ellenállással, különböző hatású szelepekkel érhető el. Ezért tehát a gépjárműveknél elsősorban teleszkópszerűen kialakított, hidraulikus lengéscsillapítókat alkalmaznak. Ezeket a kerék és a felépítmény közé szerelik be, rugalmas rezgés-, és zajcsillapító elemmel (gumi betétekkel) kiegészítve.

A lengéscsillapítók tartályházában elhelyeznek egy munkahengert, melyben a dugattyú összenyomáskor lefelé mozogva kiszorítja az olajat az alkatrész alsó rétegeibe. A lengéscsillapító hangolása és felépítése meghatározza, hogy milyen az autó úttartása, fékútja, vezetési kényelme. Általánosságban elmondható, hogy a berugózási csillapítás hozzávetőleg 30-50%-a a kirugózásinak.

Vízpumpa hibák és megelőzés

Gáztöltésű Lengéscsillapítók és Kialakítások

A lengéscsillapító csőben a dugattyú alatti és feletti folyadék mennyisége a dugattyúrúd térfogatával eltér egymástól. Ennek kiegyenlítését egy rugalmas gázpárnára bízzák, melyet a lengéscsillapító belsejében alakítanak ki. A gázos verzió stabilabb teljesítményt nyújt, kevésbé habzik, és jobban bírja a gyors mozgásokat. Egyik változatnál a gáz tér a két cső közé kerül, jól elkülönül a folyadéktól, ami hatékonyan csökkenti a habképződés veszélyét. Más típusnál ez a változat a működés közben képződő hőt gyorsabban és közvetlenebbül át tudja adni a környezetnek, de a gáz és a folyadék tér szétválasztásához a két közeget egymástól szétválasztó dugattyút kell beszerelni.

A Citroën C5, C6 és korábbi modellek egyik különlegessége a hidropneumatikus felfüggesztés, amely ötvözi a hidraulikát és a nitrogéntöltésű gömböket. Ezeket az ellenőrzéseket vizuálisan és nyomáspróbával lehet végezni. A légrugóval szerelt gépkocsiknál alkalmazzák a PDC (Pneumatic Damping Control) lengéscsillapítókat. A csillapító erő egy hidraulikus szelep segítségével változtatható. A légrugó pillanatnyi nyomása a mindenkori tengelyterheléssel arányos. Ezt a nyomást használják fel a csillapítási karakterisztika beállítására egy fojtó furaton keresztül. A PDC szelepet közvetlenül a lengéscsillapítóra szerelik fel. Kis légrugó nyomásnál a PDC szelep nyitott, kicsi lesz az áramlási ellenállás és a csillapítás is, mert a nyitott szelepen keresztül az olaj egy része meg tudja kerülni a dugattyúba szerelt szelepeket.

Fejlett és Elektronikusan Szabályozott Lengéscsillapító Rendszerek

Sokkal kedvezőbb a változtatható csillapítási karakterisztika. Ez megvalósítható egyszerű módon egy változó keresztmetszetű megkerülő csatornával a dugattyú löket függvényében. Évtizedekkel korábban alkalmaztak gombnyomásra változtatható csillapítású lengéscsillapítókat is, de a változtatás a vezetőre volt bízva. Sokkal hatékonyabb, ha a csillapítást az érzékelők jelei alapján automatikusan állítja be az elektronika. A memóriában tárolt referencia értékekkel hasonlítja össze a mért értékeket, és ez alapján adja ki a parancsokat a beavatkozó egységnek.

Lengéscsillapító felépítése, részei, működése, hibái

CDC (Continuous Damping Control) Rendszer

A ZF Sachs elektronikusan szabályozott lengéscsillapító rendszerét 1997-ben mutatták be. Először az Audi A8-ba, ezt követően a Ferrari Maranello-ba építették be. A közelmúltban megjelent már a középosztályban is, és 2004-től a kompakt osztályban is találkozhatunk vele. Például az Opel több típusában is alkalmazzák, mint extra tartozékot. Normál körülmények között növeli a komfortot, veszélyes helyzetekben pedig a biztonságot. A CDC előnye a hagyományos lengéscsillapítóval szemben, hogy nem csak egy előre definiált csillapítási jelleggörbéje van, mely macskaköves úton, lassú menetben is ugyanazt a csillapítást adja, mint gyorsan haladva kanyarodáskor. A CDC minden menethelyzetben a legmegfelelőbb csillapítást állítja be. Ez elektronikusan szabályozható arányos működésű elektromágneses szeleppel válik lehetővé, amely a lengéscsillapító csőben az olaj áramlását kisebb, vagy nagyobb értékre állítja be. Ilyen lengéscsillapító változatokat már évtizedek óta alkalmaznak, de világviszonylatban is újnak számít az olyan elektronikus futómű technika, mely intelligens kapcsolatban van a gépkocsi más elektronikus rendszereivel is. Az utóbbit a BMW 7-es sorozatában alkalmazzák. Az elektronikusan szabályozható, arányos működésű szeleppel az olaj átáramlása folyamatosan állítható kirugózáskor és berugózáskor egyaránt.

A CDC2e-nél a lengéscsillapítóba két kiegészítő szelepet építettek be a ki- és a berugózási fokozathoz, mely külön-külön szabályozható. Ezen kívül további szelepek is rendelkezésre állnak a beállításokhoz. A CDC képes kifogástalan együttműködésre az ESP rendszerrel, ez a CAN hálózat révén valósulhat meg. Amikor például az ESP aktívvá válik és kormányzási beavatkozással, vagy az egyik kerék fékezésével, és ezzel párhuzamosan a motor nyomatékának csökkentésével stabilizálja a gépkocsit, a CAN hálózaton keresztül utasítást ad a CDC elektronikának, és az keményebbre állítja a lengéscsillapítót annál a keréknél, amelyiknél ez szükségessé válik. Így a két elektronikus rendszer támogatja egymás hatását. Kritikus manővereknél is megtartja forgalmi sávját a gépkocsi. A tapasztalatok szerint a CDC-vel szerelt gépkocsiknál az ESP csak ritkábban avatkozik be, ugyanis a kellő pillanatban keményre állított lengéscsillapító nyomon tartja a gépkocsit.

Koni lengéscsillapítók - teszt és összehasonlítás

Skyhook Szabályozási Algoritmus

Bár az előzőekben leírtak alapján a CDC rendszer is tekinthető biztonsági berendezésnek, hiszen növeli a jármű aktív biztonságát, de hatékony jelenlétét a teljes utazás során élvezhetjük. Normál utazás során növeli a komfortot, kritikus forgalmi viszonyok között viszont, növeli a menetbiztonságot. A jármű úgy halad el az útegyenetlenségek felett, legyen az kisebb gödör, vagy éppen kiemelkedés, akár a jelzőlámpák előtt meghullámosított útburkolat, hogy a felépítmény szinte semmilyen függőleges irányú mozgást nem végez. Ezt a hatást nem úgy érik el, hogy gyárilag jó kemény lengéscsillapítót szerelnek a gépkocsiba, hanem ez a CDC rendszer elektronikájába beprogramozott úgynevezett „Skyhook” szabályozási algoritmusnak köszönhető. Ez minden pillanatban az optimális lengéscsillapítást állítja be. Amikor lehetséges, komfortosan lágy, de amikor szükséges, a sportosnál is keményebb csillapításra vált át. Az elnevezés onnan ered, hogy igyekeznek azt a hatást elérni, mintha a kocsiszekrény magasan az égben lenne felfüggesztve és a föld felszínével párhuzamosan suhanna tova. Így az útfelület egyenlőtlenségei kiegyenlítődnek. Ezt a szabályozási algoritmust a ZF Sachs fejlesztette ki és 2005-ben több Opel típusban is már bevezették.

Érzékelők és Elektronika

Ezen kívül a lengéscsillapító dugattyúját mindkét mozgásirányban kiegészítő szelepekkel is ellátták. A gépkocsi más elektronikus rendszereinek érzékelőitől származó adatokat, mint például a gépkocsi sebessége, a kormánykerék pillanatnyi helyzete, a hossz- és kereszt irányú gyorsulások, a futómű elektronika felhasználja a szabályozható stabilizátor és a lengéscsillapító beállításához is. Ilyen módon a kocsiszekrény elmozdulásait ez a program minimalizálja. Ez az elektronikusan szabályozott futómű csökkenti az útfelület felől jövő gerjesztéseket. Különösen előnyös, amikor úthibáktól érkeznek dinamikus hatások. Ilyenkor lágyabb csillapítást állít be az elektronika, ezzel a komfort szempontjai érvényesülnek. Ez a karakterisztika hátrányos kanyarban, amikor a jármű önkormányzási tulajdonságát kell támogatni, éppen a kemény csillapítás válik szükségessé.

Az érzékelők szerkezeti kialakítása általában azonos, de méréshatáruk és érzékenységük jelentősen eltér egymástól. A kerekeknél alkalmazottaknak a méréshatára például tízszerese a kocsiszekrényre szereltekének. Az érzékelő belsejében egy rugólapra szerelik fel az „m” tömeget, mely nyugalmi helyzetben előre meghatározott távolságban van a két szélső álló fegyverzettől. A d1 és a d2 távolságok egy - egy kapacitást határoznak meg. Amikor az érzékelőre gyorsulás hat, a tömeg a rugó ellenében elmozdul, és emiatt mindkét kondenzátor kapacitása megváltozik.

A környezeti behatásokkal szemben védetten, többnyire alumínium dobozba, a kocsiszekrénybe szerelik be az elektronikát. Általában az első utas ülés lábterében, vagy alatta helyezik el. Az elektromos hálózat sokpólusú csatlakozóval létesít kapcsolatot az elektronikával. Az öndiagnosztikát a gyújtás bekapcsolásakor az elektronika néhány másodperc alatt elvégzi. Ez a teljes elektronikusan változtatható lengéscsillapító rendszer elektromos hálózatára vonatkozik. Ez idő alatt az ellenőrzőlámpa folyamatosan világít, ha a rendszerben nincs elektromos hiba, kialszik a lámpa. Meghibásodott áramköri elem esetén az ellenőrzőlámpa villog. Például, ha karosszéria magasság érzékelője hibásodott meg és a gépkocsi sebessége kisebb 100 km/h-nál, a normál csillapítási karakterisztika valósul meg.

Konkrét Megvalósítások és Példák

A gyakorlatban a különböző gépkocsi típusoknál többféle megoldással lehet találkozni. A kétcsöves, gáztöltésű lengéscsillapítóba egy előfeszített rugóval zárva tartott szelepet szerelnek be. Ennek közelében helyezik el a működtető tekercset. Árammentes állapotban a szelepet zárva tartja a rugóerő. A csillapítási tényezőt a dugattyúban kialakított szelepek határozzák meg, melyek kemény csillapítást adnak. A tekercsre kapcsolt gerjesztő áram mágneses hatása a szelepre erőt fejt ki, mely a rugóerő ellenében érvényesül. Ha a belső hidraulikus nyomásból származó erő és a mágnes erejének összege nagyobb a rugóerőnél, elmozdul és nyit a szelep. A legnagyobb csillapítás árammentes állapotban valósul meg, ami az elektronikus rendszer meghibásodása esetén is az alapértelmezett, biztonságos állapotot jelenti. Néhány milliszekundumon belül lehetőség van a csillapítási karakterisztika változtatására az olajáramlás befolyásolása révén. A CDC szelepen keresztül úgy ki-, mint berugózáskor átáramlik az olaj.

AEG L47280 mosógép javítás

A 2008-as év autója címet elnyert Opel futóművét is a ZF Sachs CDC, vagyis az elektronikusan változtatható lengéscsillapító rendszere teszi különlegessé. Így valósulhat meg az, hogy a sportos vezetési stílus is összeegyeztethetővé válik a komforttal. A fejlesztőmérnököknek mindig komoly fejtörést okoz a két ellentétes szempont között megtalálni az arany középutat. A Neoplan Starliner 2 (14 tonnás turista autóbusz) menetdinamikájára kedvező hatással van a CDC független kerékfelfüggesztés. A 13 m hosszú autóbuszt havas úton is könnyű a forgalmi sávban tartani. 60 km/h sebességnél is stabilan végre lehet hajtani az előzési manővert. A kerekek folyamatosan az útfelületen maradnak, nincs billenés. A lengéscsillapítás a pillanatnyi menetviszonyokhoz folyamatosan hozzá van igazítva.

MR (Magnetorheológiai) Folyadék Alapú Rendszerek

Az eddigi alkalmazások bizonyítják, hogy az MR rendszerek alkalmasak arra, hogy javítsák a gépkocsik úttartását és vezetési tulajdonságait méghozzá úgy, hogy nem növelik bonyolult megoldásokkal a tömeget. A különleges lengéscsillapítóval megvalósított, elektronikusan szabályozott kerék-felfüggesztési rendszer hatékonyan megvalósítja a kompromisszumot a komfortos és a biztonságos futómű között. Ez a rendszer egyszerű szerkezeti kialakítású lengéscsillapítót alkalmaz, melynek karakterisztikáját a mágneses erőtér hatására a különleges, úgynevezett MR szintetikus szénhidrogén alapú folyadék révén tudja változtatni. Ez az anyag speciális, szénhidrogén alapú, szintetikus folyadék, mely 3-10 µm átmérőjű mágnesezhető részecskéket tartalmaz, de azok gyorsan és csak a mágneses erőtér működéséig mágnesezhetők. A mágnesezhető részecskék a folyadékban egyenletesen, véletlenszerűen oszlanak el. Ilyenkor ki- és berugózáskor a dugattyú elmozdulásakor a csillapító erő annak furataiban kialakuló hidraulikus fojtástól függ. Ebből a szempontból a lágyvashoz hasonlóan viselkednek ezek a részecskék. A gerjesztő áram hatására az áramlási jellemzői megváltoztathatók anélkül, hogy más lenne a viszkozitása. Így tehát különböző lengéscsillapító karakterisztikák állíthatók be rendkívül gyorsan és zajhatásoktól mentesen.

A változtatható csillapítás lehetővé teszi a gépkocsi úttartási és vezetési jellemzőinek optimális értéken tartását. „Szemi-aktív” kerék-felfüggesztési rendszer valósul meg, mozgó alkatrészek nélkül. Minimális a holt löket. Az elektronika nagy sebességgel kiértékeli a kerekek és a felépítmény elmozdulásait, figyelembe veszi a vezető kívánságait, és ezek alapján széles határok között folyamatosan változtatja a lengéscsillapítást. Az érzékelő jelei, illetve az ESP rendszertől kapott információk alapján állítja be a dugattyúkba szerelt tekercs gerjesztő áramát. Ennél a rendszernél szoftveresen állítható a csillapítási tényező. A kanyarban egymástól függetlenül akár minden keréknél is más lehet a lengéscsillapítók keménysége. Elsőként 2002-ben a Cadillac Seville STS-be építették be, majd a Chevrolet Corvette-be. A jelenlegi fejlesztések arra irányulnak, hogy a kemény karakterisztikát még keményebbé tegyék, illetve a lágy még lágyabb legyen. Törekszenek a kisebb reakcióidőre és a kisebb súrlódásra a lengéscsillapító mozgó részeinél.

Lengéscsillapító Hibák, Tünetek és Karbantartás

A lengéscsillapítók az autó többi alkatrészéhez hasonlóan elkopnak. Az alkatrészek deformálódnak, a szelep meghibásodik, vagy a tömítés kezd szivárogni. Az elhasznált lengéscsillapító miatt a gépkocsi stabilitása csökken. Az autójukat vezetők legtöbbször nem veszik észre, hogy elérték vagy átlépték a biztonsági határt, mivel a lengéscsillapítók fokozatosan veszítenek hatékonyságukból, így a sofőr lassan alkalmazkodik a változásokhoz. A lengéscsillapító hiba nemcsak kényelmetlenség, hanem komoly biztonsági kockázat is lehet. Komoly hatással lehet egy autó vezethetőségére és biztonságára, ezért fontos időben felismerni a problémát.

A Hibás Lengéscsillapító Következményei

Ha például túl kicsi a csillapítás, nem lesz megfelelő a kerekek tapadása az útfelületen, mert erőteljesen változik a dinamikus kerékterhelés. Mivel hibás lengéscsillapítóval a kerék nincs folyamatosan az útra szorítva, így fékezéskor ez könnyen kialakulhat. Egy rossz állapotú lengéscsillapító jelentősen megnövelheti a féktávolságot, ami vészhelyzetben végzetes lehet. Emellett az autó instabillá válhat kanyarodáskor, különösen nedves vagy csúszós úton. A lengéscsillapítók nem csupán a vezetési stabilitást biztosítják, hanem a futómű többi elemét is védik a túlzott igénybevételtől. Ha a lengéscsillapítók rosszul működnek, az további terhelést jelent a rugókra, a gömbfejekre és a lengőkarokra, ami gyorsabb kopáshoz és drágább javításokhoz vezethet.

A Lengéscsillapító Kopásának Jelei és Okai

A lengéscsillapító hiba többféle módon is jelentkezhet, és a tünetek gyakran fokozatosan súlyosbodnak. Az egyik legelső jel a kormányzás pontatlansága vagy az autó irányíthatóságának csökkenése, különösen nagyobb sebességnél vagy kanyarodáskor. Egy másik árulkodó jel a túlzott rugózás, amikor az autó az úthibák után hosszabb ideig "pattog". Az egyenetlen abroncskopás szintén egyértelmű jele lehet a problémának, mivel a rosszul működő lengéscsillapítók nem osztják el egyenletesen a terhelést.

Az elhasználódott lengéscsillapítók és rugóstagok rossz hatással lehetnek a jármű kormányozhatóságára, fékteljesítményére és stabilitására. A leggyakoribb tünetek a következők:

Előrebukás fékezéskor: Úgy érzi, hogy fékezéskor az autó eleje gyorsan megzuhan a talaj felé.
Ugrálás menet közben: Ha az autó kisebb bukkanóktól is túlzottan ugrálni kezd, az szintén annak a jele lehet, hogy a lengéscsillapítók és rugóstagok nem működnek elég hatékonyan. A bukkanók után a járműnek vissza kell állnia stabil helyzetbe, nem szabad sokáig ugrálnia.
Billenés vagy dülöngélés kanyarodáskor: Ha úgy érzi, hogy járműve kanyarodáskor dülöngél vagy megbillen, az nem csak bosszantó, de nyugtalanító jelenség is, mivel emiatt a jármű irányíthatatlannak érződhet.
Leülés gyorsításkor: Ha az állapotuk romlik, akkor előfordul, hogy a jármű hátulja túlságosan leül, amikor a gázra lép. A jármű lendülete hátrahelyeződik, és a jármű eleje megemelkedik.
A kormánykerék rezgése: Amikor bukkanókon halad át, normális, ha enyhe vibrálást érez a kormánykerékben, de ennek fokozódása hibára utalhat.
Szokatlan zajok: Ha a lengéscsillapítók és rugóstagok elhasználódtak, klappoló vagy kopogó hangokat válthatnak ki. Ezeket a hangokat a fémalkatrészek egymással való érintkezése okozza, amikor a lengéscsillapítók vagy rugóstagok a legalsó pozíciójukban vannak, miközben a jármű áthalad egy bukkanón. Fontos megjegyezni, hogy a lengéscsillapító hibájához hasonló zajokat más futómű alkatrészek is okozhatnak.
Folyadékszivárgás a lengéscsillapítók vagy rugóstagok külsején: Ha túlzott mennyiségű hidraulikafolyadék szivárog, az annak a jele lehet, hogy elhasználódtak. Érdemes időnként a motortér mellett a kerékjárati ívekbe is bepillantani.

A lengéscsillapítók elhasználódása természetes folyamat, amely az idő előrehaladtával minden járműnél bekövetkezik. Azonban bizonyos tényezők gyorsíthatják ezt a folyamatot. Az egyik leggyakoribb ok a rossz minőségű útfelület, amely fokozott igénybevételnek teszi ki az alkatrészt. A gyakori nagy sebességű közlekedés, az agresszív vezetési stílus, valamint a túlterhelt autó szintén gyorsabb kopáshoz vezethet. Emellett a gyári hibák vagy a nem megfelelő beszerelés is problémát okozhat. A lengéscsillapító meghibásodása több tényezőre is visszavezethető. Természetesen lehet szó az alkatrészek hibájáról, vagy olajhiányról a tartályban, szimplán csak egy kihagyott, sokáig halasztott szervízelésről. De mindemellett olyan környezeti hatások is elősegíthetik a lengéscsillapító elhasználódását, mint a hirtelen nagy hőmérséklet esés, vagy a nagy mértékű kosz és különféle kémiai anyagok behatása. Ehhez hozzáadódik a mindennapi használat milyensége is. Mivel a hideg idő megterheli az alkatrészt, tavasszal érdemes beiktatni egy szervízelést.

Ellenőrzés és Csere

A lengéscsillapító hiba felismerése érdekében érdemes rendszeresen ellenőrizni az autó viselkedését és megfigyelni az esetleges szokatlan tüneteket. Az egyik legegyszerűbb módszer az úgynevezett "pattintásos teszt", amikor a jármű egyik sarkát lenyomjuk, majd elengedjük, és figyeljük, hány alkalommal rugózik vissza. Ha az autó többször is "pattan", az arra utalhat, hogy a lengéscsillapítók már nem működnek megfelelően.

A legtöbb szakértő azt javasolja, hogy a lengéscsillapítókat 80 000-100 000 kilométerenként ellenőrizzék és szükség esetén cseréljék. Azonban az autó használati módjától és az utak minőségétől függően előfordulhat, hogy ennél hamarabb szükség van a cserére. Minden különösebb probléma nélkül átlag húsz ezer kilométerenként érdemes ellenőriztetni.

A lengéscsillapító nem önálló alkatrész, hanem a futómű része, amelyet több más elem (pl. porvédő, ütköző, rugó) egészít ki. Fontos, hogy a lengéscsillapítókat mindig párban cseréljék, hogy az autó stabilitása egyenletes maradjon. Emellett ajánlott a porvédőt és az ütközőt is cserélni, hiszen ezek védik a lengéscsillapítót a kosztól és a mechanikai sérülésektől. A porvédő (porszűrő) megakadályozza, hogy por, víz vagy sár bejusson a lengéscsillapító belső részébe. Az ütköző (ütközőgumi) védi a teleszkópot a végállásban történő túlütéstől.

A lengéscsillapító cseréje egy viszonylag összetett folyamat, amelyet célszerű szakemberre bízni. A csere során az autót megemelik, leszerelik a régi lengéscsillapítókat, majd az újak felszerelése után beállítják a futóművet. Ha nem vagyunk biztosak benne, hogy a lengéscsillapító csere már esedékes, kérjünk kivizsgálást. A szervízben egyszerűen megvizsgálják a lengéscsillapító állapotát. A 60% feletti eredmény kiváló, de 30% alatt már veszélyes az autóval való közlekedés.

Előfordul, hogy házilag beszerelt alkatrészekkel találkozunk, hiszen a lengéscsillapító cseréje ár szempontból kényes kérdés lehet. Sajnos az ilyen esetek között gyakori a helytelenül beszerelt lengéscsillapító rugó, ahol látszik, hogy a mechanikai sérülés valószínűleg a beszereléskor keletkezett. A menet esetleges megszakadása még a „kisebbik gond”, rosszabb esetben az alkatrész akad, ami azzal jár, hogy a dugattyúrúd egy idő után deformálódik, és a vezetőben reked.

Szeretnéd magad megjavítani az autódat? Profi segítséget keresel? A MyAutószerviznél a munkadíj helyett csak a munkaállomás és a szerszámok bérleti díját fizeted.