A Kettős Tömegű Lendkerék és Feszítőrugó Rendszereinek Jelentősége

A modern gépjárművek meghatározó eleme a kettős tömegű lendkerék, mely a motor és a vezérmű munkáját optimalizálja. Elsőrendű szerepe, hogy a belső égésű motorban keletkező vibrációkat csökkentse, ezzel fokozva az utazás kényelmét és az alkatrészek élettartamát. Ez az alkatrész az, aminek a cseréjét és vásárlását mindenki el akarja kerülni, okkal! Ez egy drága alkatrész melynek cseréje is költséges munkadíjat számol fel! Mégis, a legtöbb ember szereti a kettős tömegű lendkereket, csak nem tudja. Érdekes gondolat, nem de? Hogy lehet úgy szeretni egy alkatrészt vagy valamit, akármit, hogy nem is tudunk a létezéséről? Általában akkor jövünk rá, a dolgok értékére vagy funkcionalitására, ha elveszítjük azt. Volt, most meg nincs! Kettős tömegű lendkerék!

Mi az a Lendkerék?

Minden autóban van lendkerék. A lendkerék a motor főtengelyének végére van szerelve. A lendkerék egy nagy, nehéz fémlemez vagy korong. A lendkerék a váltó harangban helyezkedik el és a lendkerékre van rögzítve a kuplung tárcsa és a kuplung szerkezet melyet a kinyomócsapágy működtet! Tehát a motor és a váltó között foglal helyett. A motor működésének elengedhetetlen alkatrésze. Ha egyszerűen akarnánk fogalmazni, egy energiatároló, amely segíti a motor főtengelyének mozgását. Tehát egy bizonyos fordulaton kiadja a magában tárolt feszültségét és ezzel segíti a motor működését. Két féle lendkereket különböztetünk meg: vagy egytömegű, vagy kéttömegű lendkerék. Az egytömegű lendkerék mondhatni egyszerű, mint a faék, egy teljesen kicentrírozott futású nagyméretű, súlyos vasdarab, melyre felszerelik a kuplungot, valamint az indításhoz szükséges fogaskoszorút.

A Kettős Tömegű Lendkerék Felépítése és Működése

A kettőstömegű lendkerék egy továbbfejlesztett változata a hagyományos lendkeréknek. A kettős tömegű lendkerék egy fejlettebb változata a hagyományos lendkeréknek, amelyet azért fejlesztettek ki, hogy csökkentsék a motorból származó rezgéseket és javítsák a vezetési komfortot. Felépítés: Két fő részből áll: egy elsődleges és egy másodlagos tömegből, amelyek rugók és csillapítók segítségével vannak összekapcsolva. Ez az alkatrész két különálló tömegből áll, amelyeket rugók kötnek össze, és így képes elnyelni a motor által generált egyenetlen erőhatásokat. Az az igazság, hogy a kettőstömegű lendkerék egy zseniális szerkezet, hisz ilyen esetben a lendkerék két részből áll, melynél az egyik rész fixen a motor főtengelyéhez van rögzítve, míg másik oldala a kuplung tárcsához és kuplung szerkezethez van csavarozva. A két fél lendkerék között különböző ellenállású rugórendszer található, ami mindig az adott motorhoz van hangolva, így egymáshoz képest képesek elfordulni, így a régi rugós aggyal rendelkező kuplung tárcsákra már nincs szükség.

A kettős tömegű lendkerék működése folyamán két különböző tömeggel rendelkező egység, egymáshoz viszonyítva elfordul, így képes a motor különféle fordulatszámainál jelentkező ingadozások csillapítására. A kettőstömegű lendkerék feladata, működési elve: Ha szemügyre veszünk egy régebbi és egy napjainkban gyártott dízel erőforrással rendelkező gépkocsit, akkor meglepődve tapasztaljuk, hogy sokkal finomabban jár, nincs rázkódás az utastérben, nem beszélve a komfortérzetről, mikor sebességet váltunk. Eme alkatrész feltalálásának köszönhetjük azt a rengeteg nyomaték és lóerő többletet, hiszen mechanikai sérülés nélkül át tudja adni az energiát az erőátviteli alkatrészeknek. Vagyis akkor kijelenthetjük, hogy a kettőstömegű lendkerék nem más, mint egy energia elnyelő alkatrész. Tartalmaz még tekercsrugókat, súrlódóbetéteket és még néhány apró alkatrészt. A két tömegnek illetve a rugóknak köszönhetően az elsődleges lendkerék amplitúdójának (harmonikus rezgőmozgás) csak a töredéke jelentkezik a másodlagos lendkeréken, ahonnan a forgatónyomaték továbbítódik a sebességváltóra, onnan pedig a féltengelyekre. Az ilyen lendkerékkel szerelt autók kuplungja általában lágyabb működésű, és a váltások is simábbak lehetnek.

Miért Nélkülözhetetlen a Kettős Tömegű Lendkerék?

A benzines és dízel (főleg a dízel) motorok akkorát fejlődtek az elmúlt 15 évben, mind erő, teljesítmény, de komfortra is, hogy elengedhetetlen volt ezt az alkatrészt is fejleszteni! Egyszerűen az egytömegű lendkerék ide már kevés, ezt a feladatot képtelen ellátni. Ahol a maximális nyomaték és teljesítmény folyamatosan jelen van és a fordulatszám tartomány is nagyobb, ott főleg elengedhetetlen. A négyhengeres négyütemű motor esetében 1/2 fordulatonként van 1 munka ütem, ami nyomatékpulzálást hoz létre a főtengelyen és ezt kell az erőátviteli rendszernek feldolgoznia. Tehát egy szükséges alkatrész lett a kettős tömegű lendkerék. Továbbá a kettőstömegű lendkerék másik nagy feladata a rezgés és rezonancia csökkentése, átalakítása és a sima egyenletes motorjárás optimális szinten való tartása. A modern motoroknál a motorok fejlődése során a rezonancia egy nagyon rossz mellékhatás lett, állandóan jelen van, de a legnagyobb gondot indításkor és szélsőséges fordulatszámokon okozza. Tehát ha a kettős tömegű lendkerék legnagyobb feladata az indításkor, alapjáraton és csúcs fordulatszám közelében van, ekkor tesszük ki a legnagyobb igénybevételnek.

Alkatrészek és szerszámok: Keeway Hurricane lendkerék csavar

A Lendkerékben Alkalmazott Feszítőrugó Rendszerek

A feszítőrugókat visszatérő rugóként használják például a járműgyártásban, valamint garázsajtókban, zárakban, ágykeretekben és relékben az üzem- és berendezésgyártásban. Néha több feszítőrugóval rendelkező feszítőrugó-rendszereket is használnak. A kettős tömegű lendkerekekben is kulcsfontosságú szerepük van a rezgések csillapításában. Ezek a rugók kerek vagy ovális rugós acélhuzalokból készülnek. A rugós acélhuzalt általában a hidegalakítási eljárás során tetszőleges formára hozzák, vagy egyujjas rendszerrel egy tüske köré tekerve, vagy - teljesen automatikus rugótekercselő gépek esetén - több huzalvezető csap segítségével (két- vagy háromujjas rendszer).

A Valeo Radiális Kéttömegű Lendkerék Rugói

Birtokunkba jutott egy valaki által szakszerűtlenül szétszedett Valeo kéttömegű lendkerék, amelybe így belepillanthattunk. Ez nem a „hagyományos”, kerület menti rugókkal készül, hanem radiális irányban, 6 darab húzott rugót tartalmaz, szervizszáma: 836000. Ezt a kéttömegű lendítőkerék-konstrukciót a rugóelrendezés miatt nevezzük radiális kéttömegű lendkeréknek. A Valeo gyártotta, de ma már - gyártási költségekre hivatkozva - nem alkalmazzák új autóknál. Két verziója is készült, az egyik forgásszimmetrikus (836000), a másikban pedig a rugók egy-egy oldalon csoportosulnak (836001). Mindkét verzió 6 rugót tartalmaz és a PSA-csoport HDI motorjaira szerelték. A hagyományos, tangenciális rugókat alkalmazó kéttömegű lendkerekekhez képest a hiszterézisgörbéje egyenletesebb lefutású, valószínűsíthetően azért, mert nincs rugómenet-súrlódás, főleg nagy fordulatszámok esetén van eltérés a két megoldás jellemzői között. A gyártó szerint a zajszintje is kisebb, és elinduláskor jobb csillapítással bír, és kis fordulatszámon is hatásos, amely következményeként az alapjárati fordulatszám kisebb lehet. A meghibásodásának fő oka a rugóegységek hüvelyeinek kopása, ezáltal a lendkerék rázkódása. Megfigyelhető az egymással ellentétes menetemelkedésű két darab rugó. A rugók nincsenek előfeszítve ennél a konstrukciónál. A belső súrlódások csökkentése érdekében kenőanyagot helyeztek el benne.

A Feszítőrugók Kialakítása és Jellemzői

A fűzőlyukak vagy közvetlenül a tekercselés során, vagy egy következő munkalépésben kerülnek felállításra. A feszítőrugókat általában henger alakúra készítik, mindkét oldalon 1/1-es német füllel az EN 13906-2 szabvány szerint. A lineáris rugókarakterisztikával rendelkező hengeres feszítőrugó-konstrukció mellett gyakran gyártanak kúpos vagy hordó alakú feszítőrugókat is. A kúposan kúpos rugóvégekkel a progresszív rugó karakterisztika mellett hosszabb élettartam érhető el. Az alkalmazástól függően különböző fűzőlyukformákat használnak. A klasszikus fűzőlyuk formák, mint az 1/1-es német fűzőlyuk vagy a horgos fűzőlyuk mellett elérhetők olyan ellenállóbb rugóvégek is, mint a becsavart menetes csavar vagy a becsavart menetes dugó, amelyek hosszabb élettartamot érnek el. Három erő lép fel a feszítőrugó fűzőlyukakban - a húzó terhelés, a torziós terhelés és a hajlító terhelés. Ezért a feszítőrugóknál ügyelni kell arra, hogy az erő központilag hatson a fűzőlyukra, különben megnő a fűzőlyuk eltörésének veszélye. A feszítőrugó hátránya a beépítési hely mérete, a fűzőlyuk csatlakozásának érzékeny pontja és az ebből adódó teljes rugóerő-veszteség a fűzőszem törése után.

Szakmai Kifejezések a Feszítőrugók Világában

• Előfeszítés: A feszítőrugó esetében a gyártás során előfeszítés jön létre a következő tekercshez való csavarással. Ez az előfeszítés nagyrészt azért kívánatos, mert minimálisra csökkenti a főrugó szükséges működési hosszát. A feszítőrugók gyártására azonban az alábbiak vonatkoznak: minél nagyobb az előfeszítés, annál magasabbak a gyártási költségek. Az előfeszítés a „w = D/d” tekercselési aránytól is függ („D” a tekercselés átmérője, „d” huzalvastagság), a tekercselési arány növekedésével csökken. Ha nem kívánatos előfeszítés egy feszítőrugónál, például egy tartományrugóval, akkor ez később szinte teljesen eltávolítható magasabb temperálási hőmérséklet és hosszabb temperálási idő használatával. Még a melegen alakított hosszabbító rugók sem tartalmaznak előfeszítést.
• Relaxáció (lazítás): Mint minden fémrugó esetében, a rugóerő egy bizonyos százaléka elvész, ha a feszítőrugót hosszabb ideig, magasabb hőmérsékleten terhelés éri. Ezt az erőveszteséget relaxációnak nevezik, és a hőmérséklet és a stressz növekedésével növekszik. Mivel a lazítás anyagtól és hőmérséklettől függően akár 20 százalékos teljesítményveszteséget is jelenthet, a maximális rugókihajlás a megengedett feszültség maximum 80 százaléka legyen.
• Folyáshatár: Ha a feszítőrugó terhelésekor a nyírófeszültség meghaladja a folyáshatár megengedett értékét, az előfeszítés tartósan csökken, vagy a feszítőrugó deformálódik.
• Dinamikus terhelés: A dinamikus terhelések olyan terhelések, amelyek idővel több mint 10 000 ütéssel változnak. A nyomórugóktól eltérően a hosszabbító rugókhoz nincsenek kifáradási szilárdsági diagramok, amelyek az anyag, a huzalátmérő és az emelőfeszültség alapján adnak meg egy lehetséges dinamikus feszültségteret. Ennek oka a fűzőlyukak sokfélesége, amelyek többségének nincs kifáradási szilárdsága a rugótesttől a fűzőlyukhoz való átmenet miatt.

Rugóanyagok és Felületkezelések

A rugóerő/rugó merevsége a rugóacél huzaltól és a rugósebességtől vagy rugóállandótól függ. A rugósebesség meghatározza a rugóerő és a rugó elhajlás arányát is. A rugós acélhuzal kiválasztása nem csak a rugóerőt befolyásolja, hanem a megfelelő tulajdonságokat is kínálja az adott rugó alkalmazásához. A normál ötvözetlen rugóacél huzálokon kívül rozsdamentes rugóacélokat, SiCr-vel ötvözött szeleprugóhuzalokat, rézötvözeteket a jó elektromos tulajdonságokért, nikkelötvözeteket a magas hő- és korrózióállóságért, valamint titánötvözeteket is használnak a repüléstechnika legmagasabb követelményeihez. Ezen kívül különféle felületkezelésekkel lehet optimalizálni a rugót.

A Kettős Tömegű Lendkerék Meghibásodásának Jelei és Okai

A kettős tömegű lendkerék meghibásodása többféleképpen is megnyilvánulhat. A lendkerék hiba, különösen a kettős tömegű lendkerék meghibásodása, komoly problémát jelenthet az autótulajdonosok számára. Ennek jelei közé tartozhatnak a furcsa zajok, a vibráció, a kuplung működésének nehézkessége vagy akár a motor indításának problémái is. Ha a lendkerék hibásan működik, az nemcsak a vezetési élményt rontja, hanem komoly károkat is okozhat a hajtásláncban. Ezért fontos időben felismerni a problémát és gondoskodni a megfelelő javításról vagy cseréről.

Részletes útmutató a Robi 55 lendkerék eltávolításához

Gyakori Tünetek és Diagnosztika

Az egyik leggyakoribb tünet a furcsa zajok megjelenése, például kattogás vagy fémes csörgés, amikor az autó üresjáratban van vagy terhelés alatt működik. Ezen kívül előfordulhat, hogy a kuplung nehezebben működik, rángat a váltás során, vagy a pedál működése szokatlanná válik. További intő jel lehet a fokozott vibráció, amely az utastérben is érezhető, különösen alacsony fordulatszámon. Nem szabad figyelmen kívül hagyni, amikor a jármű indításakor vagy leállításakor különös, koppanásszerű zaj jelentkezik. Ez gyakran utal arra, hogy a lendkerék rugói elvesztették rugalmasságukat, vagy az egyik tárcsája elmozdult. A motor alapjáraton való remegése, különösen, ha szinkronban van a motor fordulatszámával, szintén utalhat ilyen jellegű problémára. Általában a hibás 2tömegű lendkeréknek vannak jelei. Legelőször is elkezd hangosodni a motor körül valami zaj, fémes fizikai hangot kell keresni, főleg leállításkor, indításkor és alapjáraton, ha már menetközben is jelen van a zaj, akkor már azonnal csere érett az alkatrész. Az autó remegése is intő jel lehet. Az első lépés a hallható és érezhető tünetek figyelemmel kísérése, például a szokatlan zajok és vibrációk észlelése. Egyes autószervizek speciális diagnosztikai eszközökkel is meg tudják vizsgálni az alkatrészt, például rezgéselemzéssel vagy kuplungtesztekkel.

Az alábbi táblázatban összefoglaltuk a leggyakoribb meghibásodási jeleket:

A Meghibásodás Fő Okai

A lendkerék hiba több különböző okra vezethető vissza, amelyek közül a legfontosabb a kopás és az elhasználódás. Az agresszív vezetési stílus, például a hirtelen gyorsítások és erős fékezések jelentősen csökkenthetik az alkatrész élettartamát. A gyakori kuplunghasználat, különösen városi forgalomban, szintén növelheti a kopás mértékét. Ezen kívül, ha a motor vagy a váltó nincs megfelelően beállítva, az fokozott terhelést róhat a lendkerékre. A kettőstömegű lendkerekek meghibásodását nem kívánt rezgések okozzák, ami sokszor a befecskendező rendszer hibájából fakad. Ezért is van az, hogy a statisztikák azt mutatják, hogy legtöbb lendkerék probléma a PD TDI motorokkal van, hisz legtöbbször itt jelentkezik a hengerek egyenetlen járásából adódó plusz rezonancia. Mint sok más alkatrész, a kettős tömegű lendkerék is cserére szorulhat. A leggyakoribb hibák közé tartozik a belső rugók vagy a csapágyak kopása illetve törése, ami gyakran a motor egyenetlen járásához vezethet. A nem megfelelő karbantartás, valamint a túlzottan sportos vezetési stílus is előidézheti a rendszer meghibásodását.

A Kettős Tömegű Lendkerék Élettartama és Növelése

Sajnos, azt viszont el kell fogadni, hogy legtöbb kettőstömegű lendkerekes autóban előbb, vagy utóbb bekövetkezik a lendkerék hibája kb. 150-300 ezer km között. A kettős tömegű lendkerék élettartalmát senki sem tudja megmondani, de a tapasztalatok alapján 150-300 ezer kilométer között van. Érdemes komolyan venni az autó visszajelzéseit, hiszen ha elhanyagoljuk azokat, komolyabb meghibásodással és vele együtt természetesen magasabb javítási költségekkel kell számolnunk.

Hogyan Növelhető az Élettartam?

Bár a lendkerék hiba nem mindig kerülhető el, bizonyos intézkedésekkel meghosszabbítható az alkatrész élettartama. A kettőstömegű lendkerék élettartamának növelése érdekében kerüljük el a szélsőséges fordulatszám tartományokat, tehát az alapjáratot és a maximális fordulat közeli állapotot! Ne váltsunk agresszíven és kerüljük az állandóan sportos vezetési stílust. Próbáljuk mérsékelni az indítások számát, a taxi üzemmódot. Kerüljük a túl nagy és a túl alacsony sebességet, pontosabban inkább úgy fogalmaznék az alacsony és magas fordulatszámot. 1000-1200 körüli fordulatszámon használva a korszerű dízelmotorunkat bejönnek azok a fránya vibrációk, amikről már beszéltünk. Fontos a megfelelő kenőanyagok használata és a rendszeres karbantartás is, hogy az alkatrész hosszabb ideig megőrizze működőképességét. Tartsuk karban az autónkat! A kettőstömegű lendkerekek sokkal hamarabb tönkremennek, ha pl. vezetéskor a gyors kigyorsításokat részesítjük előnyben, de ugyancsak nem használ, ha autók fordulatszáma sokszor inkább az alapjárat közeli tartományban van. A legrosszabbra a taxisok számíthatnak, hisz ők indítják be legtöbbször autójukat, és az önindító vagyis maga az indítás folyamata igen csak megviseli a kettőstömegű lendkereküket. A legtovább azon autósok lendkereke bírja, akik sokszor a 110-130 km/órás tartományban használják autójukat, ami egy dízel autó esetében 2000-3000 1/perc fordulatot jelent.

Lendkerék lehúzó vásárlási útmutató KTM

A Kettős Tömegű Lendkerék Cseréje és Költségei

Ha egy kettős tömegű lendkerék rossz és cserélni kell, akkor a hozzá tartozó kuplung tárcsát és szerkezetet, kinyomócsapágyat vagyis a kuplung szettet is cserélni kell! Ez nagyon fontos, több okból is! Először is ezek az alkatrészek együtt kopnak, mert együtt dolgoznak, így ugyanannyi mértékű igénybevételnek vannak kitéve és ugyanannyi km-t, munkaórát dolgoznak le. Továbbá a kettős tömegű lendkerékkel szerelt autókban a kuplung tárcsák már szinte 99%-ban fixek és nem tartalmaznak rugót (mert az a lendkerékben van), tehát a rossz, hibás lendkerék nagy billenési szöge deformálhatja a kuplungtárcsánkat is. Kuplung tárcsákat meg ugye megint csak szettben cserélünk, tehát az egészet egyben kell cserélni és akkor biztos, hogy nem lesz gond. Szerelési anyagként még általában a főtengelyszimering cseréjét szoktuk javasolni, mert ha lent van a lendkerék, akkor csak egy mozdulat a pár ezer forintos szimmering cseréje. A gyártók is ennek megfelelően kínálnak komplett kuplung és kettős tömegű lendkerék szetteket, melyek egy csomagoláson belül tartalmaznak minden egyes alkatrészt, még a csavarokat is! Fontos megemlíteni még, hogy egy gyártó termékét használjuk, tehát nem vegyítsünk és házasítsunk más-más gyártók termékeit! A gyártók és a szakszervizek által kínált alkatrészek használata javasolt, mivel ezek biztosítják a legjobb illeszkedést és teljesítményt. A minőség és a precizitás nélkülözhetetlenek, hiszen ezek garantálják, hogy a jármű működése zavartalan maradjon a jövőben is.

A Csere Folyamata és Költségei

A javítás során elsődleges feladat a hibakód kiolvasás, valamint a gépjármű gyakorlatban történő kipróbálása. A szakavatott fülek azonnal kiszúrják, hogy mivel van gond. A csere ugyan nem költséghatékony, mégis elengedhetetlen a jármű megbízható működésének fenntartásához. A kettős tömegű lendkerék szakszerű cseréjével vagy javításával elkerülhető az, hogy további, súlyosabb gondok alakuljanak ki a vezérműben. Ez az alkatrész bonyolult felépítése miatt rendszerint nem javítható, hanem cserére szorul. A kettős tömegű lendkerék cseréjéhez már igen komoly felszereléssel és tudással kell rendelkezni. Mivel a lendkerék a kuplunggal egy helyen van, kvázi mint a kuplungozási műveletnél mindent le kell bontani. Általában le kell bontani az első futóművet, rúdfej, talpas ki, majd ki a komplett gólyaláb. Minden elektromos vezetéket ami a váltó körül van eltávolítjuk. A motort felülről motortartó állvánnyal felfüggesztjük. Érdemes megvizsgálni mielőtt ezt megtennénk, mert sok esetben a kormánymű is ezen helyezkedik el. Kiszedjük a váltó összes felfogató csavarját, elkötjük a tartó bakokat, és a váltó tartó segítségével leeresztjük a váltót. Leszereljük a kettős tömegűt és a lendkerék két oldalát megvizsgáljuk. Megnézzük, hogy milyen a régi lendkerék kuplung viszony. A kettős tömegű lendkerék javításának vagy cseréjének költsége jelentős lehet, és az autó típusától függően eltérő árakat tapasztalhatunk. Egy új lendkerék ára általában több százezer forintba is kerülhet, a munkadíjjal együtt pedig a teljes javítás akár félmillió forintot is elérhet. Az utángyártott alkatrészek olcsóbb alternatívát kínálhatnak, de ezek minősége változó lehet. A kettős tömegű lendkerék árak általában 40-300.000 Ft-ig terjednek, de ez nagyon változó.

Alternatív Megoldások: Kettős Tömegű Lendkerék Átalakító Szettek

Hallottál már a kettős tömegű átalakító szettről? Amikor elhasználódik, a kéttömegű lendítőkerék bizonyos autótípusokban helyettesíthető, átalakítható egytömegűvel, ezeket hívjuk átalakító szettnek (lendkerék cseréje egytömegűre). Általánoságban kijelenthető, hogy a sima lendkereket, kuplungtárcsát és kuplungszerkezetet tartalmazó készlet sem kerül annyiba, mint önmagában a kettős tömegű lendkerék. De ezzel igazán akkor spórolsz, amikor a következő kuplungozáskor elég csupán a kuplungtárcsát, a kinyomócsapágyat és a szerkezetet cserélni, a lendkereket nem. A kiváltó szettek véleménye megoszlik a piacon. Egy másik lehetőség a hagyományos, egytömegű lendkerékre való átalakítás, amely tartósabb lehet, de rontja a vezetési komfortot és növelheti a rezgéseket.

Miért Kockázatos az Egytömegű Átalakítás?

Itt szeretném megosztani azt a gondolatot, hogy érdemes-e lecserélni a kettős tömegű lendkereket egy fix lendkerékre, amit a Valeo szállít. Az eddig látottak és hallottak után már kijelenthetjük, hogy egy erős dízelmotornak kell, hogy legyen ott egy kettős tömegű lendkerék, mert szétveri az egész hajtásláncunkat, ha nincs. Ezeket az autókat így tervezték és tapasztalatunk szerint a fix lendkerekes autók futásteljesítménye igen csekély, nálunk egy éven belül mindig visszakerült a fix lendkerekesre átalakított kuplung, így azt nyugodt szívvel senkinek sem ajánlom. Tudom olcsóbb megoldás a fix, de ahova ajtót terveztek nem rakhatunk két ablakot. A modern motoroknál a motorok fejlődése során a rezonancia egy nagyon rossz mellékhatás lett, állandóan jelen van, de a legnagyobb gondot, indításkor és szélsőséges fordulatszámokon okozza. A fix lendkerékre cserélve a rendszerből a kettős tömegű lendkerék csillapító hatása kiveszik, gyorsan tönkremegy a kuplung, sőt: a váltó és a motortartó bakok elhasználódása is hamar bekövetkezik, de a motor is károsodhat.

Kettős Tömegű Lendkerék a Különböző Autótípusokban

Milyen autóban van kettős tömegű lendkerék? Akár benzines autóban, akár dízel, automata vagy mechanikus váltós a gépjármű, mindegyikbe megtalálható az elemzett alkatrész. A benzinmotoroknál még ma is kevésbé elterjedt ez a technika, de azért ezeknél is érdemes utánanézni az interneten vagy utánakérdezni egy márkaszerviznél. És van egy-két olyan kivétel is, ami felveti a kérdést: ha nekik sikerült kihagyni ezt a drágán javítható és erősen véges élettartamú alkatrészt, másnak miért nem? Ilyen a Kia és a Hyundai 1,6 literes dízelmotorja, vagy a PSA-csoport számos autóba beszerelt 1.6 HDI-jének néhány változata, vagy a Renault-féle 1.5 dCi korábbi kisebb teljesítményű példányai.

Használt Autó Vásárlásakor Mire Figyeljünk?

A kettős tömegű lendkerék állapotának felmérése vásárláskor csak arra szorítkozhat, hogy motorleállításkor odafigyelünk, hallható-e csattanás a kuplung felől, illetve hogy alapjáraton remeg-zörög-e a lábunk alatt a kuplung. Viszont van egy rossz hírünk: lehet, hogy azért nincs se zörgés, se csattanás, mert korábban a tulaj a tönkrement és drága alkatrészt egy fix lendkerékre cserélte. A hazai használtpiac legnépszerűbb modelljei közül kiemelkedően kényesek a PD-TDI motoros Volkswagen-csoportos kocsik, ezeknél a kemény járású motor a tapasztalatok szerint sokkal hamarabb megöli a kettős tömegű lendkereket, mint a későbbi közös nyomócsöves TDI-k. A tengelykapcsoló cseréje során feltétlenül ellenőrizzék a kettős tömegű lendkereket.

tags: #lendkerek #feszito #rugo #információk

• Minőségi vonóhorgok Ford Transit Custom modellhez
• A két népszerű hibrid modell elemzése
• A nyitott kipufogó tudnivalói
• Optimális védelem Yaris III-hoz
• A Ford Transit generációk áttekintése