Lassú Járművek Szabályozása és Műszaki Vizsgáztatása Magyarországon
A jármű közúti forgalomban való részvételének feltétele az ER 10. par. A következőkben részletesen bemutatjuk a lassú járművekkel kapcsolatos tudnivalókat Magyarországon, beleértve a műszaki vizsgáztatást, a forgalomba helyezést és a közúti közlekedés szabályait.
Műszaki Vizsgáztatás Előkészítése
A műszaki vizsga előkészítése során figyelembe kell venni, hogy a kombájnok arató-cséplő részének, rakodógépeknek, trágyaszóróknak stb. műszaki állapota nem tárgya a vizsgáztatásnak.
- Csoportos vagy egyénileg történő vizsgáztatásra van lehetőség.
- Csoportos vizsgáztatás esetén megbízólevéllel kell ellátni egy megbízott személyt, aki nevükben eljár a Közlekedés Felügyeletnél, a szükséges adminisztrációs anyagokat beviszi, a pénzügyi befizetéseket intézi.
- Vizsgáztatás során nem kérnek külön mindenkitől, minden gép után megbízólevelet, vagy tulajdon igazolását.
- A megbízott a felmerült költségekkel, számlázással elszámol a megbízók felé.
A műszaki vizsgáztatást követően győződjünk meg arról, hogy a megfelelő bejegyzések szerepelnek-e a műszaki adatlapon, különben hatósági közúti ellenőrzésnél gondot okozhat.
Vizsgáztatási Díjak
A mezőgazdasági járművek vizsgáztatása során felmerülő díjak:
- Mezőgazdasági pótkocsi, lassújármű, munkagép hatósági vizsgadíja áfa-mentesen 5 200 forint.
- Mezőgazdasági vontató, lassú összkerék hajtású jármű pótdíja 2 600 forint.
- Egyedi forgalomba helyezés kérelme 19 300 Forint.
- Jelző címkére 350 forint, és műszaki adatlapra 1000 forintot kell fizetni.
- Közúti pótkocsik vizsgadíja 7 960 forint, a 3,5 tonna feletti többtengelyes pótkocsik pótdíja 50 %.
- Egyedi forgalomba helyezési kérelem, 19300 Ft.
- Csoportos házi vizsga során felmerülő költségek, kiszállási díj, 15 000 Ft, költségtérítési díj, 1200 Ft gépenként.
Vizsgáztatás Adminisztráció
A vizsgáztatás során szükséges adminisztratív lépések:
- Közlekedés Felügyelet formanyomtatásának kitöltése „Munkagép forgalomba helyezési engedély kérelem” címmel.
- Jármű tulajdonát igazoló forgalmi engedély vagy számla, ennek hiányában közjegyző előtt tett nyilatkozat.
- Kötelező biztosítás befizetés igazolása, kötvény.
- Jármű megállapított adatai, a gépkönyvből ki lehet fénymásolni, vagy más vállalkozástól, forgalmazótól megkérni.
Az eredményes műszaki vizsgát tett gépek műszaki adatlapját a helyszínen, vagy a Közlekedés Felügyeletnél lehet átvenni. A járművek egyedi forgalomba helyezési engedélyét 2005-ben a Megyei Közlekedés Felügyelet kapta meg a jogot az engedély kiadására, így lerövidült az ügyintézési határidő.
„E” rendszámra kért vizsgáztatás (munkagép) lebonyolítása megegyezik a piros rendszámra kért (lassújármű) vizsgáztatással.
Önkormányzati Okmányiroda
Az okmányirodában a következő dokumentumok szükségesek:
- Műszaki adatlap (14 napon belül be kell nyújtani az okmányirodába, mert elteltével újabb adatlapot kell kérni a felügyelettől 1000 forintért).
- Kötelező biztosítás.
- Tulajdont igazoló számla, adásvételi szerződés vagy ennek hiányában, közjegyző előtti nyilatkozat.
- Származási igazolás (gyártótól tulajdonosig), vagy ennek hiányában közjegyző előtti nyilatkozat.
Származási okmány hiánya miatt, az okmányiroda az erre a célra rendszeresített formanyomtatványon benyújtott kérelmünk alapján a Belügyminisztériumtól kér határozatot (2000 forint) a jármű egyedi azonosító adatainak, vizsgált műszaki adatainak és a járműokmány valódiságának megállapítására. A nyomtatványhoz az eredetiségvizsgálat igazolását is mellékelni kell.
Közúti Közlekedés Szabályai
Közúton túlméretes gépekkel csak a Közútkezelő KHT. által kiadott útvonalengedéllyel lehet közlekedni. Engedélyt rendszám nélkül nem adnak ki.
- Más megyébe átnyúló munkavégzésre nem ad ki engedélyt a megyei Közútkezelő KHT., arra a minisztériumtól kell megkérni az engedélyt.
- Kombájnnal csak saját eszközeit vontathatja, figyelmeztető jelzés használatára jogosult.
- Maximális haladási sebesség matrica felragasztása (kombájn 15 km, rakodógép 20 km).
Jármű ellenőrzése - Műszaki ellenőrzés forgalmi vizsgán (öt kötelező forgalmi vizsga előtt)by H.G.
Tűzvédelmi Szabályok
Gabona betakarításában és szalma betakarításában részt vevő összes gépnek (kombájn, traktor, pótkocsi, teherkocsik, bálázó, bálaszállító, rakodógép stb.) tűzvédelmi szemlén kell részt vennie, az erről készített jegyzőkönyvet a fülkében kell tartani.
- A szemlét bárki elvégezheti saját magának, és erről jegyzőkönyvet készít.
- Ha nem rendelkezik tűzvédelmi szakképesítéssel, ajánlott egy szolgáltatásvezetőt megbízni ezzel.
- Önkormányzati tűzoltóságot nem kötelező meghívni a szemlére, de ajánlott.
Jegyzőkönyv hiánya miatt gépenként akár 200 000 forint bírságra is számíthatunk, hatósági ellenőrzést követően.
Egyéb Fontos Tudnivalók
- Ne feledkezzünk meg a mezőgazdasági és erdészeti gépkezelői jogosítványról sem, és annak orvosi érvényesítéséről.
- Növényvédelmi szolgáltatást végző vállalkozások figyelmét arra, hogy csak műszaki vizsgáztatott vegyszerező gépekkel szabad munkát végezni.
Figyelmeztető Jelzések és Túlméretes Járművek
A közelmúltban több agrárszaklapban is olvashattunk a figyelmeztető jelzések alkalmazásának szabályairól, illetve az - ehhez szorosan kapcsolódó - túlméretes mezőgazdasági gépekkel való vonulás törvényi feltételeiről. A 2011. július 22-től hatályos, 22/2011. (VII.
- Nem kell hatósági engedély a figyelmeztető jelzést adó készülék felszereléséhez a mezőgazdasági vontatóból vagy lassú járműből és mezőgazdasági vontatmányból álló járműszerelvényre, ha az a külön jogszabályban előírt hosszúsági vagy szélességi méretet meghaladja.
- A 2,55 méter szélességi méretet meghaladó mezőgazdasági erőgépek, lassú járművek és önjáró munkagépek esetén nincs szükség figyelmeztető jelzést adó készülék felszerelését biztosító hatósági engedélyre, mivel annak használatát a 13/2010. (X. 5.) NFM-rendelet módosítása (37/2011. /VII.
Korábban a túlméretes mezőgazdasági járművek vonulása esetén is szükség volt a közútkezelő hozzájárulása (útvonalengedély), de a 2011. július 22-től hatályos 37/2011. (VII.
Átfogó útmutató a lassú járművek GPS nyomkövetéséhez
A járműnek a figyelmeztető jelzés használata mellett is a közút területének legkisebb igénybevételével kell közlekednie, úgy, hogy legalább 3,0 m széles burkolt úttest szabadon maradjon a forgalom elhaladása érdekében, de amennyiben az út szélessége miatt a 3,0 méter nem tartható be, félreállással kell biztosítani a mögöttes forgalom zavartalan továbbhaladását.
Járműkíséret
Amennyiben a jármű vezetője az út vonalvezetése, forgalomnagysága és az általa vezetett mezőgazdasági eszköz sajátosságai miatt úgy ítéli meg, hogy közlekedése az átlagosnál nagyobb baleseti kockázattal jár, akkor a közúton történő mozgását köteles járműkísérettel is biztosítani. Kizárólag járműkísérettel szabad közlekedni a 4,5 métert meghaladó szélességű mezőgazdasági járművel, továbbá minden lakott területen kívüli emelt sebességű útszakaszon.
Egyszerűsítésre került a járműkíséret tárgyi feltételrendszere is, így az alábbiakat kell biztosítani a felvezető autón a mezőgazdasági járművek kísérete esetén:
- Jól látható módon kell elhelyezni legalább 1 db figyelmeztető jelzést adó berendezést (sárga villogó), amelynek használata a kísérés ideje alatt kötelező.
- Folyamatos mobil hírkapcsolatot biztosító eszköz a kísérő és a kísért jármű között.
- Fényvisszaverő mellény, amelyet a járművön kívüli munkavégzés esetén a kísérő jármű személyzetének viselnie kell, és a jelzőőri jeladásra alkalmas jelzőtárcsával kell rendelkeznie.
Lényeges kihangsúlyozni, hogy a rendeletmódosításokat elvégző kormányzati tárcák, elsősorban a közlekedésbiztonságot tekintve, elmentek a szakmai szempontok végső határáig.
Külföldi Hatósági Engedéllyel Rendelkező Járművek
A külföldi hatósági engedéllyel és jelzéssel ellátott járművek belföldi üzemeltetésére vonatkozó rendelkezéseket a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I.
- A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény (a továbbiakban: Kkt.) 25/B.
- A Kkt. 25/A.
- A Kkt. 21/D.
- A Kkt. 47. § 18.
Természetes személy csak akkor minősül belföldi üzembentartónak, ha mind lakó-, mind szokásos tartózkodási helye Magyarország területén van. Ha a természetes személy üzembentartó rendelkezik külföldi lakó- vagy szokásos tartózkodási hellyel, akkor nem minősül belföldi üzembentartónak, és vele szemben a rendelkezést nem lehet alkalmazni (pl.
A közúti közlekedési igazgatási feladatokról, a közúti közlekedési okmányok kiadásáról és visszavonásáról szóló 326/2011. (XII. 28.) Korm. rendelet 47. § (4) bekezdése szerint a közúti közlekedésről szóló törvényben meghatározott belföldi üzemben tartónak a tulajdonába kerülő, külföldön nyilvántartásba vett jármű behozatalától számított legfeljebb 60 napon belül kell kezdeményeznie a jármű származás-ellenőrzési nyilvántartásba vételét és magyarországi forgalomba helyezését. Ezen időszakon belül az EGT más tagállamában a jármű külföldre történő kiviteléhez kiadott érvényes rendszámot a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 25/B.
A járművezető akkor mentesülhet a rá vonatkozó korlátozások alól, ha az ellenőrzés során igazolja, hogy szokásos tartózkodási helye nem Magyarország területén van. Ennek igazolására az illetékes külföldi hatóság által kiállított, a külföldi tartózkodási helyet megjelölő bármilyen közokirat (pl.
A Kkt. 25/B. § (5) bekezdésének korábban hatályba lépett módosítása alapján az idegen nyelven kiállított közokirat csak magyar nyelvű fordítással fogadható el, azonban a korábbiaktól eltérően nem szükséges, hogy a fordítás hiteles legyen, az egyszerű fordítást is el kell fogadni. Amennyiben a fordítás valódiságával, tartalmával vagy helyességével kapcsolatosan kétség merül fel, úgy ezt a körülményt közigazgatási hatósági eljárás során kell tisztázni.
A járművezető igazolhatja a járműhasználat jogszerűségét olyan okirattal, amely szerint a járművet rendszeres munkavégzéséhez kapta használatra annak külföldi üzembentartójától. A korábban hatályos szabályozástól eltérően a jogszabály már nem követeli meg a külföldi munkavégzés tényének igazolását, azaz a jármű belföldi használata is jogszerű lehet.
A Kkt. 25/B.
A Kkt. 25/B.
A Kkt. 25/B.
A Rendőrség felhívja a figyelmet arra, hogy a mentesülési körülmény igazolására a rendőri intézkedés során átadott közokiratok, illetve magánokiratok tartalmának valósnak kell lenniük.
A közigazgatási eljárás alapján, a közúti árufuvarozáshoz, személyszállításhoz és a közúti közlekedéshez kapcsolódó egyes rendelkezések megsértése esetén kiszabható bírságok összegéről, valamint a bírságolással összefüggő hatósági feladatokról szóló 156/2009. (VII. 29.) Korm. rendelet (Bírságrendelet) 12/A.
A Kkt. 25/B.
A Kkt. 25/B.
A Kkt. 25/B.
A rendőrség jogalkalmazó szervként a feladat- és hatáskörébe tartozó ügyekben egyedileg alkalmazza a jogszabályokat, így bizonyos ténybeli helyzet jogi megítélése vagy a jogszabályok általános érvényű értelmezésével összefüggő jogi iránymutatás, értelmezés kiadása nem tartozik a hatáskörébe.
A közúti járművek műszaki megvizsgálásáról
A közúti járművek műszaki megvizsgálásáról szóló rendelet hatálya a Magyar Népköztársaság területén közlekedő gépjárművekre, mezőgazdasági vontatókra, lassú járművekre, ezek pótkocsijára, valamint a segédmotoros kerékpárokra terjed ki, kivéve a trolibuszokat, a fegyveres erők, a fegyveres testületek és a tűzoltóság által üzemben tartott járműveket, és a külföldi rendszámú járműveket.
A rendelet alkalmazásában jármű összeépítése: a jármű egyedi előállítása, illetőleg alkatrészekből történő összeszerelése, ha az előállított járművek száma öt darabnál nem több.
A rendelet alkalmazásában jármű átalakítása:
- a járműre - tartós alkalmazás céljából - különleges felépítmény felszerelése,
- a gépkocsi alvázának (alváz szerepét betöltő, alvázszámot viselő szerkezeti egységének) kicserélése,
- a jármű olyan megváltoztatása, amely a típusbizonyítványban (összeépítési engedélyben) meghatározott bármely adat módosulását eredményezi.
Nem minősül átalakításnak a közúti járművek forgalomba helyezésének és forgalomban tartásának műszaki feltételeiről szóló 23 1975. (XII. 31.) KPM rendeletben előírt vagy megengedett berendezésnek a járműre történő felszerelése.
Típusbizonyítvány
Gépjármű, mezőgazdasági vontató és ezek pótkocsija abban az esetben helyezhető belföldön közúti forgalomba, ha olyan járműtípushoz tartozik, amelyre az Autófelügyelet típusbizonyítványt adott ki. Nem szükséges típusbizonyítvány az összeépített, valamint a külföldről kereskedelmi forgalmon kívül behozott jármű forgalomba helyezéséhez.
A típusbizonyítvány kiadását belföldön gyártott jármű esetében a gyártó vállalatnak (a sorozatgyártás megkezdése előtt), külföldről behozott jármű esetében pedig annak a vállalatnak kell kérnie, amely a járművet belföldön kereskedelmi forgalomba hozza. Ha a jármű belföldön kereskedelmi forgalomba nem kerül, a típusbizonyítvány kiadását a megrendelőnek kell kérnie.
Az Autófelügyelet a típusbizonyítványt típusvizsgálat alapján adja ki. A típusvizsgálat a járműtípus azonosításához szükséges adatok (típusmeghatározó adatok) megállapítására, valamint annak vizsgálatára terjed ki, hogy a járműtípus megfelel-e a jogszabályban meghatározott műszaki feltételeknek.
Újabb típusbizonyítvány kiadását kell kérni, ha a járműtípuson a típusbizonyítványban meghatározott adatot érintő változtatást hajtanak végre.
Forgalomba Helyezés Előtti Vizsgálat
Első belföldi forgalomba helyezés előtt minden gépjárművet, mezőgazdasági vontatót és gépjármű vagy mezőgazdasági vontató által vontatott pótkocsit be kell mutatni az Autófelügyeletnél egyedi műszaki vizsgálat (a továbbiakban: forgalomba helyezés előtti vizsgálat) céljából.
Ha az Autófelügyelet, ha az általa vagy a vállalat által végzett vizsgálat alapján megállapítja, hogy a jármű megfelel a jogszabályban meghatározott műszaki feltételeknek, erről igazolást ad ki, megjelölve abban az első időszakos műszaki felülvizsgálat (továbbiakban: időszakos vizsgálat) határidejét.
Az időszakos vizsgálat határideje személyi tulajdonba kerülő jármű esetében három évben, közhasználatú személyszállító jármű esetében egy évben, egyéb jármű esetében két évben kell megállapítani.
Ha a járműnek típusbizonyítványa nincs (összeépített, illetőleg külföldről kereskedelmi forgalmon kívül behozott jármű), az Autófelügyelet a jármű megengedett legnagyobb sebességét a forgalomba helyezés előtti vizsgálat során korlátozhatja.
Időszakos Vizsgálat
A gépjármű, a mezőgazdasági vontató és a gépjármű vagy mezőgazdasági vontató által vontatott pótkocsi hatósági (forgalmi) engedélyének érvényességi határidejét az Autófelügyelet időszakos vizsgálat alapján hosszabbítja meg.
Ha az Autófelügyelet az időszakos vizsgálat alapján megállapítja, hogy a jármű megfelel a jogszabályban meghatározott műszaki feltételeknek, a hatósági engedély érvényességi határidejét meghosszabbítja.
A saját karbantartó és javítóműhellyel rendelkező fuvarozó vagy szállító vállalat járműveinek időszakos felülvizsgálatát az Autófelügyelet a karbantartással, illetőleg a javítással összekapcsoltán is elvégezheti.
Azt a járművet, amelynek hatósági (forgalmi) engedélyét és jelzését visszavonták, időszakos vizsgálat céljából az Autófelügyeletnél be kell mutatni.
Jármű Összeépítése és Átalakítása
Gépjármű, mezőgazdasági vontató és gépjármű vagy mezőgazdasági vontató által vontatott pótkocsi összeépítéséhez előzetesen engedély szükséges. Az engedélyt, kérelem alapján, az Autófelügyelet adja ki. A kérelemhez csatolni kell az elbíráláshoz szükséges műszaki dokumentációt.