Lassú Jármű Átépítésének Szabályai Magyarországon
Magyarországon a gépjárművek átalakítása szigorú szabályokhoz kötött, melynek célja a közlekedésbiztonság és a környezetvédelem garantálása. Ez különösen igaz a lassú járművekre, amelyek speciális tulajdonságaik miatt eltérő követelményeknek kell, hogy megfeleljenek.
Kötelező Gépjármű-felelősségbiztosítás (KGFB)
Minden magyarországi telephelyű gépjármű üzembentartója köteles KGFB szerződést kötni, és azt folyamatos díjfizetéssel hatályban tartani. A KGFB lényege, hogy a gépjárművel okozott baleset során a másnak okozott kárt nem közvetlenül a károkozó, hanem annak felelősségbiztosítója fizeti meg.
- A KGFB-re vonatkozó szabályokat a 2009. évi LXII. törvény tartalmazza.
- KGFB szerződést kötni a forgalmi engedélybe bejegyzett üzembentartó köteles.
- Amennyiben nincs üzembentartói bejegyzés, akkor a mindenkori tulajdonosnak kell a kötelező biztosítást megkötni.
Amennyiben egy adott gépjármű esetében a tulajdonos és az üzembentartó személye nem azonos, akkor a KGFB-t csak az üzembentartó kötheti meg. Amennyiben év közben üzembentartó bejegyzésére kerül sor, akkor az üzembentartói bejegyzéssel a tulajdonos által kötött KGFB szerződés megszűnik, és az üzembentartónak kell arról gondoskodnia.
Nem lehet szerződő a gépjármű bérlője, használója még abban az esetben sem, ha a bérleti, haszonbérleti, használati, stb. szerződésben azt határozták meg, hogy a felelősségbiztosítási szerződés kötésének kötelezettsége a bérlőt, használót terheli. A bérlet, haszonbérlet vagy kölcsönszerződés ugyanis nem eredményezi az üzembentartó személyében bekövetkező változást.
A gépjármű tulajdonjogának megszerzése pillanatától kezdve az új tulajdonosnak, mint a gépjármű üzembentartójának rendelkeznie kell érvényes gépjármű felelősségbiztosítási szerződéssel, de legalább előzetes fedezetigazolással.
A biztosítás megkötése nemcsak az üzembentartó, hanem a biztosító számára is kötelező, a saját díjszabásának megfelelő ajánlat tekintetében. A szolgáltatás egységes, azt a KGFB törvény rögzíti és minden biztosítóra kötelező.
Egy biztosítási esemény vonatkozásában a károsultak számától függetlenül a biztosító dologi károk esetén káreseményenként 1.220.000 eurónak megfelelő forintösszeg-határig, személyi sérülés miatti károk esetén káreseményenként 6.070.000 eurónak megfelelő forintösszeg-határig köteles helytállni, amely összegek magukban foglalják a káresemény kapcsán bármilyen jogcímen érvényesíthető követeléseket, az igényérvényesítés költségeit (beleértve a jogi képviseleti költségeket is), valamint a teljesítés időpontjáig eltelt időszakra járó kamatokat.
A kötelező gépjármű-felelősségbiztosításnál alkalmazott gépjármű kategóriákat a 20/2009. (X. 19.) PM rendelet tartalmazza.
Az üzembentartó a díjtarifák és a biztosítási feltételek szerint ajánlatot tesz, amit a biztosító 15 napon belül elutasíthat, ha az előző biztosítási időszakban a biztosító mondta fel a szerződést vagy a szerződés az előző biztosítási időszak alatt díjnemfizetéssel szűnt meg.
Ha a biztosítási szerződés a biztosítási időszak tartama alatt díjnemfizetés miatt szűnt meg, az üzembentartó az adott biztosítási időszak hátralévő részére fedezetet nyújtó szerződést annál a biztosítónál köteles megkötni, ahol a biztosítási szerződése díjnemfizetéssel megszűnt.
A szerződés hatálya alatt további KGFB szerződés ugyanarra a biztosítási időszakra érvényesen nem köthető.
Ha a biztosítónak a KGFB művelésére vonatkozó tevékenységi engedélye visszavonásra került és a Felügyelet a visszavonásról szóló döntést vagy a Bit. 289. § (6a) bekezdésében meghatározott felügyeleti tájékoztatót a honlapján közzétette, a szerződő fél a tevékenységi engedély visszavonásával érintett szerződés megszüntetése nélkül más biztosítónál - a tevékenységi engedély visszavonására hivatkozással - új szerződést köthet.
A Netrisk.hu kötelező biztosítás kalkulátorának segítségével egyszerűen összehasonlíthatjuk a piacon elérhető összes kötelező biztosítást. Elsőként meg kell adni a gépjárműre, illetve az üzembentartó személyére vonatkozó adatokat, majd kiválaszthatjuk, hogy milyen kedvezményekre vagyunk jogosultak, végül pedig a díjfizetés gyakoriságát és módját kell megadnunk. Ezután a kalkulátor megjeleníti a biztosítók ajánlatait, így könnyen megtalálhatjuk, hogy hol a legolcsóbb a KGFB.
A díjfizetés módján és gyakoriságán az ajánlati oldalon is változtathatunk, és ez hatással lehet a biztosítási díjra, így mindenképp érdemes a különböző variációkat átnézni.
Kötelező biztosítás váltására minden évben egyszer, az évfordulót megelőzően van lehetőség. A kötelező biztosítás évfordulóját megtalálhatjuk a biztosítási kötvényen. Az évforduló előtt leghamarabb 60 nappal tudunk kalkulálni és megnézni a biztosítók ajánlatait, a váltást pedig legkésőbb az évforduló előtt 30 nappal kezdeményezhetjük.
A KGFB alapesetben határozatlan tartamú. Ha Ön 2010. január 1-je előtt vásárolta gépjárművét vagy lett annak üzembentartója, akkor KGFB szerződésének évfordulója minden év december 31. A 2010. január 1-jét követően vásárolt gépjármű üzembentartójának az évfordulója a tulajdonszerzés (üzembentartó váltás) napjához igazodik. Ha valaki például április 1. napján vált a gépjármű üzembentartójává, akkor KGFB szerződésének (éves) biztosítási időszaka minden esetben április 1-től következő év március 31-ig tart, és április 1-jei kockázatviselési kezdettel köthet új KGFB szerződést.
Határozott idejű KGFB szerződés az ideiglenes forgalmi engedéllyel, az ideiglenes forgalomban tartási engedéllyel rendelkező gépjárművek, továbbá az igazolólappal rendelkező lassú járművek és a négykerekű segédmotoros kerékpárok (quadok), illetve a külön jogszabályban meghatározott forgalomba helyezésre nem kötelezett gépjárművek esetében, valamint a Gfbt. 4. §-ában meghatározott esetekben köthető.
Fontos tudnia, hogy ugyanarra a biztosítási időszakra vagy ugyanazon biztosítási időszak egy részére kötött további biztosítási szerződés érvénytelen!
A díjtarifa fogalmát a Gfbt. határozza meg. E szerint díjtarifának minősül a gépjármű-kategóriánként és - a flotta kivételével - bonus-malus osztályonként, egy meghatározott naptári évre vonatkozóan a biztosító által megállapított alapdíjak és a díj meghatározásánál alkalmazható valamennyi korrekciós tényező összessége.
A biztosítók az új díjtarifáikat a Magyar Nemzeti Bank (MNB) honlapján, a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) honlapján, illetve saját honlapjukon teszik közzé.
2013. január 1-jétől a biztosítók bármikor meghirdethetik díjtarifájukat azzal a megkötéssel, hogy az adott díjtarifa a meghirdetéstől számított 60. napot követő, előre meghatározott naptól alkalmazandó. Egy napon egy biztosítónak csak egy tarifája lehet érvényben. Ez azt jelenti, hogy amennyiben a biztosítási évforduló például december 31. napja, akkor a tárgyév november 2. napjáig meghirdetett díjtarifa lesz érvényes a szerződésére.
KGFB szerződés csak a biztosítási időszak kezdő napján érvényes díjtarifa szerint köthetők meg, és az adott biztosítási időszak alatt nem változtatható meg.
Az új tarifáról a biztosítónak a biztosítási évforduló előtt 50 nappal kötelező írásban tájékoztatni az ügyfelet. Az értesítés után mintegy 20 nap áll a szerződő rendelkezésére arra, hogy alaposan tájékozódjon, és jelenlegi szerződését - legkésőbb a biztosítási évfordulót megelőző 30. napig - felmondja. Például, ha a szerződés kezdő napja június 1., a felmondásnak legkésőbb május 1-jéig kell a biztosítóhoz beérkeznie, amely így május 31-én (a szerződés évfordulóján) 24 órakor megszűnik. A felmondást követően az új időszakra új szerződést kell kötnie a kiválasztott biztosítóval.
Akár jelentős különbségek is lehetnek az egyes biztosítók díjai között. Vegye figyelembe az Ön számára elérhető kedvezményeket is (pl. kommunikációs kedvezmény, gyermek kedvezmény stb.)!
A díjat az esedékesség első napján, de legkésőbb az esedékességtől számított 60 napon belül kell megfizetni. Az esedékesség napja a szerződés kockázatviselési kezdete. A kockázatviselés kezdetétől számított 60. nap elteltével - amennyiben az esedékes díj nem került befizetésre - a szerződés megszűnik.
Jogszabály szerint a biztosítási díj a kockázat viselésének időtartamára (az éves biztosítási időszakra) előre illeti meg a biztosítót, de a határozatlan időtartamra kötött szerződések esetén - a biztosító feltételeitől és az ügyfél választásától függően - éves, féléves vagy negyedéves díjfizetési mód is választható. Az éves díjfizetéstől eltérő díjfizetési mód a legtöbbször magasabb KGFB díjjal párosul. Előfordul olyan is, hogy egy biztosítónál kizárólag éves díjfizetési mód mellett lehet szerződését kötni.
A KGFB díja rengeteg különféle tényezőtől függhet. A kötelező biztosítás esetében minden biztosító meghatároz egy alapdíjat, így a biztosítási díj elsősorban ettől függ. Az alapdíjat a jármű és az üzembentartó adatai alapján határozzák meg, így befolyásoló tényező lehet például a lakcím, az életkor, a jármű teljesítménye, hengerűrtartalma. Továbbá a biztosítási díj függhet az üzembentartó bonus-malus besorolásától, tehát hogy okoztunk-e kárt az előző biztosítási időszakban.
Kaphatunk kedvezményt a biztosítási díjból, ami vonatkozhat például a díjfizetés gyakoriságára, tehát ha éves díjfizetést választunk, olcsóbb lehet a kötelező, vagy kedvezményesen köthetünk akkor is, ha az adott biztosítónál már van más biztosításunk. Ezen kívül az is befolyásolja a kötelező biztosítás árát, hogy milyen típusú járművet használunk, az egyes járművekre más díjszabás érvényes - például egy segédmotoros kerékpár biztosítási díja alacsonyabb lesz, mint egy személyautóé. Ezeken kívül a kötelező díja attól is függhet, hogy a KGFB mellé választunk-e kiegészítő vagy CASCO biztosítást, használjuk-e a járművet külföldön vagy többen vezetjük-e rendszeresen.
Ahhoz, hogy egy rendőri igazoltatásnál bizonyítani tudjuk, hogy rendelkezünk érvényes kötelező biztosítási szerződéssel, már nincs szükség a biztosítási kötvény bemutatására. A KGFB szerződésre vonatkozó adatokat egy központi adatbázisból kérdezik le.
Érdekmúlás jogcímén, az érdekmúlás jogi tényének hatályával, ha a szerződőnek a vagyontárgy megóvásában fennálló érdeke megszűnt, és ezt bejelenti a biztosítónak. biztosítási esemény bekövetkezésének lehetetlenülése (pl. A biztosítási szerződés díjnemfizetés miatt szűnik meg, ha a szerződő biztosítási díj esedékességétől számított 60. nap elteltével a hátralékos díjat nem fizeti meg. A felek együttműködési kötelezettségére tekintettel az sem mentesíti az üzembentartót, ha biztosító a befizetésre szolgáló készpénz-átutalási megbízásokat olykor-olykor késedelmesen küldi meg, vagy azok valahol elkallódnak.
A szerződés megszűnése a jogszabályban írt határidő (60 nap) elteltével a jogszabály erejénél fogva automatikusan beáll. A szerződés megszűnését követően esetleg befizetett díj sem a régi szerződést nem aktiválja, sem pedig új szerződést nem hoz létre.
Arra az időszakra, amikor az üzembentartó KGFB szerződéssel nem rendelkezik, a jogszabályon alapuló fedezetlenségi díjat kell fizetnie. A fedezetlenségi díj aktuális mértékéről, illetve a fedezetlenségi díj fizetésére vonatkozó szabályokról ITT tájékozódhat. A díjelmaradás következményeiről részletesen ITT tájékoztatjuk.
Díjnemfizetés okkal megszűnt szerződés esetén kizárólag annál a biztosítómnál lehet új szerződést kötni, ahol a megszűnt előzményszerződésünk volt. (Kivételt jelent az, amikor a biztosítónak a KGFB művelésére vonatkozó tevékenységi engedélye visszavonásra került és a Felügyelet a visszavonásról szóló döntést vagy a Bit. 289. § (6a) bekezdésében meghatározott felügyeleti tájékoztatót a honlapján közzétette.
A jogszabály alapján lehetőség van a biztosítási szerződés, illetőleg a díjfizetési kötelezettség szüneteltetésére, ha a szerződő a gépjárművet legalább kettő, de legfeljebb hat hónapig a forgalomból ideiglenesen kivonja. A szüneteltetés írásbeli bejelentését akkor lehet elfogadni, ha a gépjármű ideiglenes üzemen kívül helyezését a hatóság a forgalmi engedélybe bejegyezte vagy erről szóló tanúsítványt adott ki, és azt a biztosított (üzembentartó) bejelentéskor a biztosítónak bemutatta.
A KGFB vonatkozásában a bonus-malus besorolással a biztosító a biztosított kármentes vezetését jutalmazza (bonus), illetve károkozás esetén a kedvezményt megvonja, illetőleg pótdíjat állapít meg (malus).
A biztosító az egyedi szerződéseket díjmegállapítás céljából az új biztosítási időszakot közvetlenül megelőző biztosítási időszak és az új biztosítási időszak kezdő napjai közötti időtartam kártörténeti adatai alapján a 21/2011. (IV. 12.) NGM rendeletben meghatározott bonus-malus rendszerbe sorolja.
A rendszer kiterjed a személygépkocsikon túl az autóbuszokra, tehergépjárművekre, vontatókra, mezőgazdasági vontatókra és motorkerékpárokra. A gépjármű-üzembentartókat bonus-malus osztályba kell sorolni, és az abban elért fokozatuk alapján kerül sor a biztosítási díj megállapítására.
A mindenkor érvényes díjszabás szerinti alapdíjakat, valamint az egyes bonus-malus fokozatokhoz tartozó díjakat a biztosítók egyedileg határozzák meg, vagyis a rendszer lényege - a biztosítók közötti mozgás biztosítása érdekében - a bonus-malus fokozatokba történő besorolás nyilvántartása. A rendszerbe újonnan belépő üzemben tartó szerződése A00 osztályba kerül.
A besorolás a következő biztosítási időszakban egy osztályt emelkedik, ha a szerződéssel érintett gépjármű az új biztosítási időszakot közvetlenül megelőző biztosítási időszak és az új biztosítási időszak kezdő napjai közötti időtartam során legalább 270 napig biztosítási fedezettel rendelkezett, és ebben az időtartamban az üzemben tartónak az érintett gépjármű vonatkozásában - a károkozás időpontjától függetlenül - kártérítési kötelezettsége (az első kárkifizetés vagy a biztosítóval szemben hozott jogerős ítélet dátuma) nem vált ismertté.
Károkozás esetén az üzemben tartó jogosult arra, hogy a biztosítónak a kártérítés kifizetés teljes összegéről szóló írásbeli értesítését követő 45 napon belül a kártérítés teljes összegét a biztosítónak megfizesse. Ha az üzemben tartó a kártérítés teljes összegét a biztosítónak megfizette, azt a besorolást illetően úgy kell figyelembe venni, mintha a biztosító részéről kártérítési kötelezettség nem keletkezett volna.
Ha a megfigyelési időszakban a gépjárművel bármikor okozott kárral kapcsolatban első kárkifizetés történt, a megfigyelési időszakot követő biztosítási évben az üzembentartó az első kárkifizetések számától függően a bonus-malus besorolástól függő díjszabás alapján „pótdíjat” köteles fizetni (minél rosszabb a besorolása, annál magasabb a KGFB díja).
A legfontosabb, hogy az átalakítás során olyan alkatrészeket használjunk, amelyek rendelkeznek európai engedélyekkel (TÜV papír, műbizonylat, E jeles plecsni/felirat). Ezek hiányában az engedélyeztetési folyamat bonyolultabb és költségesebb lehet.
A Bilstein szettben a rugónak van TÜV-je, a gátlónak nincs, és nem is szükséges rá átalakítási engedélyt kérni. Azért mert a gyárival megegyező paraméterekkel rendelkezik, nem szélesebb, nem rövidebb/hosszabb, nem állítható stb. Tehát méretében és funkciójában nem tér el a gyáritól. Megjegyzem az RX-8 gyárilag sportfutóművel és sportfékszettel szerelt autó (Európában), ráadásul a későbbi modelleket szerelték is Bilstein gátlókkal, DE NEM EZÉRT nem szükséges engedélyeztetni. Hanem azért, mert egyszer ezt valaki legyártotta, átment a jóváhagyási folyamaton, kapott egy típusengedélyt egy gyártási számmal.
A rugóra kell átalakítási engedélyt kérni, hiszen méretében eltér a gyáritól, az autó hasmagassága megváltozik, ami befolyással van a futómű geomatriára és a világításodra is. Éppen ezért a beszerelés után futóművet kell állítatni és lámpát is ellenőriztetni kell. Ez a kiadott engedélyben egyébként előírás is.
A nyomtávszélesítő szintén engedélyköteles átalakítás, az Eibach termékeihez jár típusspecifikus TÜV által kiállított mérnöki dokumentáció, jóváhagyás, ahol rengeteg kitételt sorolnak fel a beépítéssel kapcsolatosan. Például konkrétan csak alufelnivel használható, és meg van határozva, hogy milyen felni- valamint gumimérettel használható.
A kipufogó egy nehéz téma. Itt akkor tudsz sikerrel járni, ha olyan kipufogót vásárolsz, amin van európai jóváhagyás „E jel”, és hozzá tartozó típusspecifikus műbizonylat, valamint a kis fém plakett is ott van a dobon. Mint kiderült, ez így ebben a formában nem minősül engedélyköteles átalakításnak, hiszen éppen azért van rajta az E jelecske, mert a gyártó ezt már engedélyztette, végigjárta a bürokratikus köröket. Magánemberként Magyarországon ma egyedileg gyártott kipufogót engedélyztetni nagyjából a lehetetlen kategória, szóval épeszű ember ezzel nem próbálkozik, így én maradtam a jóváhagyással rendelkező úton.
Az autón egy 200 cellás sportkatalizátor van, szintén E jellel ellátva, így ezzel megintcsak semmi dolgom nem volt.
A tapasztalatok szerint a következő lépések szükségesek az átalakítás legális elvégzéséhez:
- Összeszeded mit szeretnél, és beszerzed hozzájuk a TÜV dokumentációkat. Általában ezek netről letölthető pdf-ek. Úgy ahogy vannak, német/angol nyelven megfelelőek. Nincs olyan jogszabály, ami előírná, hogy neked ezeket le kell fordíttatnod magyarra iszonyat pénzekért. Olyan sincs, hogy a német TÜV dokumentációkat neked a magyar TÜV kirendeltséggel jóvá kell hagyatnod, micsoda elképesztő logikátlan baromság lenne már ez? Valóban évekig ezt kellett csinálni, rengeteg sok pénzt kifizetni ezekre a felesleges körökre, de nagyjából - és itt nincs konkrét forrásom - 2022 Július óta ez megszűnt.
- A Pest megyei lakosként a Komócsy utcai NKH-hoz tartozik, ide kellett elbattyogni ügyfélfogadási időben: kedd és csütörtök 8:00-13:30. Nem kell időpontot kérni, nem is lehet, és csak és kizárólag személyesen lehet intézni. Az autód összes papírja, valamint a saját papírjaid kellettek és a TÜV. Valamint készpénzben 11800 Ft. Megepetésemre egy végtelenül korrekt és segítőkész mérnök úriember fogadott, aki készségesen válaszolt minden kérdésemre, közben egy újonc srácot tanított be. 10 perc alatt megvolt az egész. Ők átnézik a TÜV dokumentációkat, majd ügyfélkapun küldenek egy határozatot, hogy ezeket az alkatrészeket beépíthetem-e az autómba. Nagyon fontos megjegyezni, hiszen ez is egy tévhit: nem kell semmilyen külsős mérnöki dokumentáció, hiszen maga a TÜV által kiállított dokumentáció az egy MÉRNÖKI DOKUMENTÁCIÓ. Mi értelme lenne ezt bárkivel is felülbíráltatni?
- 2023. - 2023 Szeptember közepén kaptad meg ügyfélkapun a határozatot, miszerint átalakíthatod az autód a TÜV-ben szereplő záradékokkal és kikötésekkel, amiket korábban már említettél (kerékméret stb.). Összesen 3 hét volt az átfutási idő. Az átalakítási engedély 1 évig érvényes, tehát ez idő alatt le kell tudnod a beépítést és a műszaki vizsgát.
- A megvásárolt alkatrészek beépítését csak NKH-nál regisztrált műhelyben lehet elvégeztetni az engedély szerint, ezt vagy ott kapott számlával, vagy egy szerelési nyilatozattal kell igazolni, amin szerepel, hogy az engedély által meghatározott alkatrészek beszerelésre kerültek a megfelelő módon.
- Időpontot kell szerezned átalakítás utáni vizsgára, amit kizárólag NKH által üzemeltetett vizsgaközpontban lehet elvégezni. Tehát ez egy KPM vizsga köznyelvi nevén. Az időpont szerzés annyira nem egyszerű, mert kevés hely van, és gyorsan betelik. Mivel nem előírás az, hogy a megyeileg illetékes vizsgaközpontnál kell ezt végezni, ami esetemben Cegléd lenne, így sikerült szerezni Szolnokra egy időpontot. Online lehet foglalni, gyorsan telik be, és nem tudod mikor nyitnak újakat. Ismét sok sok várakozás, de végül a mai napon, Október 25-én megtörtént a vizsgáztatás. Itt a helyszínen szintén készpénzben 20e Ftot kellett fizetni, de későbbiekben részletezem a költségeket. Ez lényegében egy rendes műszaki vizsga, plusz a beszerelt alkatrészek cikkszám szerinti ellenőrzése.
- Egy lépés van hátra, mégpedig az, hogy a kapott papírjaiddal elsétálj az okmányirodába, és a forgalmiba is beírasd ezeket. Ami egyébként ma már a központi adatbázis miatt egy teljesen felesleges dolog, hiszen nem is kell magadnál hordanod a forgalmit. Na de ha átalakított autód van, akkor előírás szerint kell forgalmi, a forgalmihoz kell az átalakítási engedély, az átalakítási engedélyhez kell a TÜV dokumentáció. Szóval van az autódban egy 100 oldalas dosszié. A forgalmi beíratás díja 6000 Ft.
Fontos megjegyezni, hogy az átalakítási engedély 1 évig érvényes, tehát ez idő alatt le kell tudni a beépítést és a műszaki vizsgát.
Az átalakítás utáni vizsgára időpontot kell szerezni, amit kizárólag NKH által üzemeltetett vizsgaközpontban lehet elvégezni. Ez lényegében egy rendes műszaki vizsga, plusz a beszerelt alkatrészek cikkszám szerinti ellenőrzése.
A forgalmi beíratás díja 6000 Ft, és bár ez ma már a központi adatbázis miatt kevésbé szükséges, az átalakított autóknál előírás szerint szükséges a forgalmi, az átalakítási engedély és a TÜV dokumentáció megléte.