A Lada olajnyomás-mérő: Miért létfontosságú a motor védelméhez?

A motorolaj nyomása kulcsfontosságú a motor hosszú élettartamának biztosításához. A megfelelő kenés hiánya súlyos, akár milliós károkat is okozhat. Különösen igaz ez a Lada 2105-ös, szíjas motorokra, amelyeknél az olajvisszafolyási gondok ismertek, és a húzós kanyarokban kivillanó olajlámpa gyakran ennek számlájára írható.

A gyári figyelmeztető lámpa korlátai

Az a baj, hogy ez az izzó nem jelzi pontosan az olajnyomás meglétét, csak akkor jelez, ha nagy a baj, azaz az olajnyomás kb. 0.5 bar alatt van. Ez pedig egy 5-6000-en, terhelésen forgó motornak nagyon kevés! Pár tizeddel nagyobb nyomáson nem jelez, és abban a nyugodt tudatban nyomjuk tovább, hogy minden rendben. Ennek ellenére percek alatt komoly károk jelentkeznek a motorban akkor, ha az ideális 4-5 bar helyett csak 1 bar alatti nyomásból gazdálkodik. A csapágyak sérülnek, a dugattyúk kenése, hűtése gyakorlatilag megszűnik.

Ennek hozománya az, hogy a csapágysérülések miatti résveszteség nő, így az olajnyomás normál üzemben is 20-50%-kal csökken. A hiba látszólag egyik pillanatról a másikra jött, valójában pedig már akkor is megjelent, mikor még az olajnyomás izzó nem jelzett. A mutatós műszerről a hiba már ilyenkor leolvasható. Az olajnyomás kapcsoló működése egyszerűen ellenőrizhető. Már az alapjárati fordulat környékén is az elvárt olajnyomás üzemmeleg motornál úgy bő kétszerese a kritikus értéknek. Ha tehát alapjáraton be-bevillan a figyelmeztető jelzés, az az álmoskönyv szerint sem lehet jó hír.

Az olajpumpa működésének vizsgálata

Régebben csináltam egy érdekes kísérletet. Én is meglepődtem. Van egy olyan izé, amivel a motor álló helyzetében is meg lehet forgatni az olajpumpát. Minimumig töltött üzemmeleg olajjal 5-10 mp múlva érezhetően levegőt szív a pumpa, és a nyomás kb. 4 barra esik. Hideg motornál ugyanez kb. 5 mp után 2-2.5 bar-ra csökken MAX olajszinttel, minimummal pedig 2 bar alá. A megdöbbentő ebben az, hogy állóhelyzetben, álló főtengelynél is elfogy az olaj, tehát az ide-oda libbenő olajjal ez még rosszabb. Az oka egyszerűen az, hogy a szivattyú az összes karterben lévő olajat felszivattyúzza a hengerfejbe, és nincs ideje visszafolyni ilyen ütemben. Ezért elfogy. Érdemes elgondolkodni egy olajnyomás mérő műszeren!

Összehasonlítás: Gyári kapcsoló vs. Olajnyomás-mérő

Potenciométeres olajnyomás-jeladók és mérőműszerek

Az MM 393-A jelű potenciométeres jeladó szerkezeti felépítése a VAZ-2103 típusú gépkocsikban használt megoldást mutatja. A jelátalakítóban levő membránt gyűrű szorítja a ház és az alaplap közé. A membrán nyomócsapja karral továbbítja a membránelmozdulást a potenciométer csúszkáihoz. A potenciométer a jeladóházhoz erősített dugaszoló csatlakozón keresztül kapcsolódik a jelzőműszer mérőtekercseihez. Az adó csatlakozó csőcsonkjába préselt fojtó fúvóka az esetleges nyomáslengéseket csillapítja.

Samara kerékcsapágy Francia típus

A mérendő nyomás hatására a membrán elmozdul (felfelé), és a közvetítő mechanizmuson keresztül elmozdítja a potenciométer csúszkáját (az ellenállás-csökkenés irányába). Ez az átalakítás önmagában lineáris, de a potenciométer csúszka ív mentén végzett mozgásának - az ellenállás változás szempontjából - csak a hossztengelyre merőleges vetülete hatásos, így a membránelmozdulás (a mérendő nyomás) és az ellenállás-változás közötti kapcsolat végeredményben nemlineárissá válik. A hullámos membrán nemcsak a térelválasztásról gondoskodik, hanem rugóként működve a nyomásból elmozdulást képez, azaz mechanikai jelátalakítást végez.

A jelátalakító az UK 194 jelű kereszttekercses jelzőműszerrel működik együtt. A tekercseket az egy darabból álló tekercstestre az adott elrendezésnek megfelelően csévélik fel. A mozgórészt különálló, a csévetest alsó részéhez erősített konzolra szerelik. A lapos állandó mágnes, amelyet a műszermutató tengelyéhez erősítettek, a műszer összeszerelésének és beállításának megkönnyítésére a középvonaltól kismértékben eltolva a tekercsek belsejében helyezkedik el. A mutatótengely központos ágyazásáról két talpcsapágy gondoskodik, amelyek közül az egyikben csillapítóolaj található a mozgórész lengéseinek csökkentésére. A jeladó ellenállása 0 és 600 Ohm között mozog, az olajnyomás függvényében.

A gyári olajnyomás-kapcsoló (MM 120)

Az MM 120 motorolaj-nyomáskapcsoló a motorolaj-nyomás legkisebb értékét jelző kapcsoló, amely felépítésében is viszonylag keveset változott. A kapcsoló a kapcsolási nyomás elérésekor "testet ad" a jelzőlámpának, a jelzőlámpa világítani kezd. Ez azt jelenti, hogy a motorolaj-nyomás olyan kis értékre csökkent, amelynél a motor már károsodhat, ezért nem tanácsos a járművet tovább használni a hiba okának megkeresése és megszüntetése nélkül. A nyomáskapcsolót az általa szolgáltatott információ fontosságára való tekintettel beépített nyomásmérő jelzőműszer esetén is használják, pl. a VAZ típusú személygépkocsikban.

A speciális szűrő nyomáskiegyenlítést végez. Az érintkezők zárt állapotában a nyomáskapcsolón 0,5A áram folyhat, tehát maximum 6W-os izzót lehet visszajelzőként használni "relézés" nélkül. A nyomáskapcsolókban a működéshez szükséges jelátalakítás és jel-összehasonlítás mechanikai mennyiségek között megy végbe. A mérendő nyomást a membrán alakítja erővé, amit a rugóerővel összehasonlítva jön létre az érintkezőket bontó elmozdulás.

A Vaz 2101-től 2107-ig (klasszikus Lada) működése a következő: Alapállapotban az érintkezők zárt állapotban vannak, az olajnyomás ellenőrző lámpája világít. A motor beindítása után amint az olajnyomás eléri azt az értéket, amelynél a nyomáskapcsoló membránjára nagyobb erővel hat, mint a rugó, a membrán elmozdul a rugó felé. Az membrán elmozdulása a nyomócsapon keresztül eltávolítja a mozgó érintkezőt az álló érintkezőtől, az áramkör megszakad, a visszajelző kialszik. Ha az olajnyomás lecsökken a kapcsolási nyomás alá, a rugó nagyobb erővel hat a membránra, így a membrán elmozdul a nyomócsappal és a mozgó érintkezővel együtt. Zárnak az érintkezők, az áramkör záródik, és az olajnyomás ellenőrző lámpája világít.

Alkatrész útmutató Lada típusokhoz

Miért hiányzik a pontos mérő a gyári autóból?

A gyártók túlnyomórészt megelégszenek egy, a műszerfalon olajozókanna piktogramot viselő kis lámpácskával, ami a gyújtáskulcs elfordításakor (általában) piros színben tündököl, a motor beindítása után kutya kötelessége kialudni. Merthogy "van olajnyomás". Ezt ugyanis - némi túlzással - akár szemfényvesztésnek is nevezhetnénk. Az ilyen (általános) rendszer szükség esetén gyakorlatilag alig-alig ér valamit, viszont igen alacsony ráfordítással, normál körülmények között megnyugvással tölti el a vezetőt, a motor kenése rendben van.

Mi lehet az oka ennek? Talán nincs rá igény? Tíz-húsz Euróval emelné a gyártási költségeket? Nem akarnak a vezető orra elé odabiggyeszteni még egy műszert? Vagy egyszerűen jó üzlet az új motorok értékesítése? Vannak persze kifinomultabb QLT szenzoros rendszerek, ahol az olajszint lecsökkenése figyelmeztető jelzést vált ki, de az olajnyomás esetében továbbra is a minimális megoldások jellemzőek.

Az olajnyomás-mérő előnyei és a motor védelme

A műszer segítségével állandó kontroll alatt tartjuk az olajnyomást, és még egy járulékos információt is kapunk: közvetett módon tájékoztatja a vezetőt a motorolaj hőmérsékletéről. Üzemmeleg hőmérsékletű olaj esetén, ha az adott motornál a kenési rendszer alapjáraton 1,0 bar nyomást produkál, csonthideg motornál (és persze olajnál) alapjáraton 4-6 bar körüli értéket lehet mérni. Az olaj felmelegedésének mértékében csökken a nyomás, amíg el nem éri az üzemi hőmérsékletét. Mivel az olaj hidegindítás után lassabban melegszik fel, mint a hűtőfolyadék, a motorolaj megfelelő hőmérsékletének hozzávető ismerete fontos lehet abból a szempontból, hogy mikortól szabad a motort keményebben terhelni. Az olajnyomásmérő beépítése motorokat menthet, viszonylag csekély kiadás ellenében több százezres, akár milliós felesleges kiadástól mentesíthet bennünket. Építsék be, és ha már benn van, figyeljék is!

Olajpumpa hibák és csere

A kivillanó olajlámpának a sérült csapágysor lehet a fő oka. Az olajnyomás határoló szelepe is katasztrófa. Ezek után hogyan bízzak abban, hogy mikor nyit 2 bar-nál, vagy 15-nél? A gyári beépítésű pumpa kopásból adódó egyetlen nagy hiba a hajtótengely bordáinak kopása. Erre viszont oda kell figyelni, és ilyenkor érdemes az egész pumpát cserélni. Nincs jobb megoldás. Mostanában az egyetlen jó minőségű és jó lelkiismerettel beépíthető szivattyút a Start-Auto boltjában sikerült szerezni. Háromszög alakú papírdobozban van, 5EFt körüli áron. Ha nem sikerül ilyet szerezni, akkor inkább nem cserélek pumpát. Nagyon sok bajom volt a sok "gyári" vacakkal!

Az olajnyomás-mérő kiválasztása és beépítése

Már akár tízezer Ft alatt is kaphatók ilyen műszerek, amelyek ha nem is egészen pontosak, a célnak megfelelő tájékoztató értéket adnak. Az igényesebb olajnyomás mérők úgy harmincezer Ft körül hozzáférhetőek. Az alacsony árnál fontosabb szempont a használhatóság. A korábbi Lada olajnyomás mérők pl. nagyon olcsók, de csak korlátozottan használhatók. A műszerek nagy többsége 52 mm átmérőjű. Az alapállástól a végkitérésig nemegyszer csak 100° környéki utat jár be a mutató, miközben 0 és (a feleslegesen magas) 10 bar közötti tartományt ölel át. Itt ugyan akár félbaronként is találunk skálabeosztást, a pontos leolvashatóság mégsem ezeknek a műszereknek a sajátja, egy bar eltérés csak nagyon kevés mutató elmozdulást eredményez.

Ablakemelő javítás Lada gépkocsikban

Ha már ezt, az elhelyezés szempontjából előnyös átmérőjű műszert választottuk, célszerű pl. a 270° kitérésű, és visszafogottabb méréstartományú (pl. 0-7 bar) típust megcélozni, pontosabb, értékelhetőbb jelzést adnak. A 7 bar feletti tartomány mérésére egyébként sem igen lehet szükségünk, a legfontosabb a 0 és 3, esetleg a 0 és 4 bar közötti tartomány. Néha a drága típusoknak sem tartozéka a jeladó ("olajgomba"). Ez baj, mert külön meg kell venni. A beszerelés talán legkényesebb pontja a jeladó felszerelése. Vannak típusok, ahol ez könnyen megy, az egész egy habkönnyű kis önfeledt szórakozás. És vannak motorok, ahol ez egy teljes műszakos kínszenvedés, a motor túlzsúfolt, nincs hely a (rendszerint nagyméretű) jeladó korrekt felszerelésére, kínlódások, egyedi megoldások árán lehet csak eredményt elérni. A jeladók jelentős része egy speciális menettel (1/8 27 NPT) bír, amivel nem biztos, hogy tud valamit is kezdeni még a gépműhely dolgozója sem. A digitális kijelzésű műszerek leolvashatósága nem mindig problémamentes.

Kalibrálás és pontosság

Több olajnyomás mérőt vizsgáltunk (hitelesített nyomásmérővel összehasonlítva). Ezek a műszerek eredendően feszültséget mérnek, a jeladó nyomásváltozás okozta ellenállásváltozása teszi lehetővé, hogy a kijelző skálakijelzése már bar alapú. A műszer hibájának korrigálására megoldás, hogy be kell tenni egy egyedi értékű ellenállást a vevő műszer test érintkezője és tekercs kivezetése közé. Például ez 74 ohmra jöhet ki egy potméterrel történő beállítás során. Ekkor az alsó tartomány pontosabbá válik, cserébe viszont 4 bar fölött valamivel többet "hazudik" a műszer. Tapasztaltuk, hogy a műszert és az adót összekötve, feszültség alá helyezve 0 nyomáson a mutató nem nullát mutat, hanem alaphelyzetben áll. Ha ilyenkor potméterrel beállítjuk a műszer mutatóját pontosan 0-ra, akkor jó közelítéssel pontos lesz a műszer, tapasztalat szerint 4 bar-on is.

A gyári nyomáskapcsoló inkább csak díszlet, nem sok haszna van. Az volt a célunk, hogy a motor járó állapotában 0,7 bar olajnyomás alatt a műszerfali, gyári figyelmeztető jelzést működtetni tudjuk. Magas fordulatszám esetén persze - önmagában - ez sem sokat ér, alapjárat környékén viszont teljesen korrekt. Egy kis elektronika vezet a megoldáshoz. Ehhez az ECU egészen pontosan 5,00 Voltos referencia-feszültségét használtuk kiindulási pontnak, mivel ez pontosan ennyi, szemben a fedélzeti feszültség ingadozásával. Ezt az 5V-os tápot leosztottuk arra az értékre, ami az olajnyomás szenzoron a 0,7 bar olajnyomás mellett esik. Léteznek olyan olajnyomás-mérők, ahol ez beépített funkció. Kifinomultabb (és drágább) ilyen műszerekhez már csak kábelek csatlakoznak. A nyomás változását egy (a műszerhez mellékelt) MAP-szenzor alakítja át feszültségjelekké. Egyes típusoknál beállítható a riasztás értéke is, ennek elérésekor hangjelzést ad, vagy/és változik a háttérvilágítás színe.

Olajnyomás indításkor: Egy oszcilloszkóp diagram elemzése

Az olajnyomás alakulását az alsó, kék színű görbe mutatja egy oszcilloszkóp diagramon. Az önindító működtetésének a kezdetét az A pont jelöli, a motor beindulásának időpontja B-vel jelölt. A típusra jellemző, alapjárati fordulatszámhoz tartozó nyomás a C ponttal jelölt időpillanattól áll rendelkezésre. Ez az eset üzemmeleg motorra, hibátlan kenési rendszerre, jó minőségű fullszintetikus 5W-30 motorolajra és az utolsó leállítást 5 perccel követő indításra vonatkozik. A mérés helye az olajgomba (most: olajnyomás jeladó) csatlakozási pontja. Ebben az esetben tehát közel egy másodperc telt el az indítózás megkezdésétől a normál olajnyomás kialakulásáig a mérési pontnál. Megfigyelhető az A pontnál a görbe kis mérvű változása.

tags: #lada #olajnyomas #mero #információ

• Maximális szállítási kapacitás Mégane II modelleknek
• Ford Transit jellemzők
• Klasszikus motorok bérlése Pest megyében
• Kinyomócsapágy csere Opel Astra G-ben
• Off-road motoros játékok