Forgatott Felni és Peres Gumi: Előnyök és Hátrányok
Süt a nap, száraz az út, jöhet a nyári gumi. Ilyenkor gondolkodik el az ember fia, milyen jó lenne egy mutatós alufelni, meg egy peres gumi. Jobban tapad, jobban kanyarodik, meg hát mennyivel jobban néz már ki, mint a karcos kályhaezüst dísztárcsa. Bármilyen célt is tűzünk ki magunk elé egy gumival, mindig kompromisszum lesz a vége. El kell fogadnunk, hogy legfeljebb arról dönthetünk, miben lesz kicsit jobb, és miben kicsit rosszabb a gumink.
A Gumiabroncs Alapvető Szerepe és Jelölései
Milliószor elhangzott már az a végtelenségig csépelt pánikkeltő közhely, hogy az autó négy tenyérnyi felületen érintkezik az úttal. Pedig igaz. Versenyautó-építők szokták nagy bölcsen emlegetni, hogy egy autó tervezése a négy keréknél kezdődik, az a lényeg, minden mást köré építenek. Kétségtelen, hogy végül az elérhető kanyarsebesség, fékút és minden más dinamikai jellemző határai azon múlnak, hogy mi történik a gumival.
A gumiabroncs egy gyűrű alakú alkatrész, amely körülveszi a keréktárcsát, illetve felnit, hogy a jármű terhelését a tengelyről a kereken keresztül a földre továbbítsa, és tapadást biztosítson a felületen, amelyen a jármű áthalad. A legtöbb gumiabroncs, például a gépjárművek és kerékpárok gumiabroncsai, pneumatikus felfújt struktúrák, amelyek rugalmas párnát képeznek, amely elnyeli az ütéseket, amikor a gumiabroncs a felület durva egyenetlenségei fölé gurul. A gumiabroncsok olyan tapadási mintát biztosítanak, amelyet úgy terveztek, hogy megfeleljen a jármű súlyának és a tapadási felület teherbíró képességének, olyan egyenletes nyomás biztosításával, amely nem deformálja a felületet túlzottan.
A modern pneumatikus gumiabroncsok anyagai szintetikus (kőolaj) gumi, természetes gumi, szövet és huzal, valamint korom és más vegyi anyagok. Ezek futófelületből és testből állnak. A futófelület tapadást biztosít, míg a test bizonyos mennyiségű sűrített levegőt tartalmaz.
Az autó kerekek szabványos jelölésekkel vannak ellátva, melyeket a gumira nyom rá a gyártó. A 175/65 R15 alakban megadott kódszám a gumijellemzőket rögzíti, ahol:
Samara kerékcsapágy Francia típus
- Az első érték mindig az abroncs milliméterben megadott szélességét jelenti.
- A következő szám mutatja azt meg, hogy a gumi oldalfalának magassága hány százaléka a szélességnek, tehát a 175/65-ös gumi 175 milliméter széles és 114 milliméter magas oldalfalú.
- Az R betű a radiál típust jelenti, az ilyen gumiknál az abroncs szálai sugárirányban futnak, napjainkban már szinte az összes gumi ilyen.
- Az R betű mögött álló szám pedig a kerék átmérőjét jelenti colban.
Széles Vagy Keskeny Gumiabroncs?
A legtöbb autóra gyárilag legalább két-három méretű gumiabroncs engedélyezett, aki ezeken belül marad, nagy hibát nem követhet el. Egyszerűen megjegyezhető ajánlásként azt érdemes hazavinni a statisztikailag legnagyobb biztonságra törekvőknek, hogy téli gumiból a keskenyebbet, nyáriból a szélesebbet válasszák.
A Keskeny Gumi Előnyei
Hadd keserítsem el egyből a széles papucsok hívőit: a keskeny gumi baromi jó. Sokkal jobb, mint a széles, például mély hóban. Gondoljunk bele, ilyenkor nem csak a tapadásért küzd a gumi, hanem utat is kell törnie, hogy haladjon az autó. Minél kevesebb havat kell letaposnia, illetve félretúrnia maga elől, annál könnyebb az előrehaladás. Ráadásul abban is többnyire egyetértenek a gumis szakemberek, hogy a legtöbb típusú havon előnyös a nagy felületi nyomás. Az autó súlya adott, minél kisebb felületen oszlik el, annál nagyobb a nyomás. Szóval havon jobb lesz a keskeny gumi; elég megnézni a havas ralikon a profi indulókat, mindegyiken mókás biciklikerék lesz. Nagy általánosságban igaz, hogy havon, jégen a keskenyebb a jobb.
Sőt, ha áll a víz az úton, akkor is a keskeny a jó. Nem nehéz átérezni, itt is a hóhoz hasonló félretúrásról van szó, csak itt folyadékot kell kiszorítani pillanatok alatt a gumi alól. Akinek ismerős az aquaplaning fogalma, amikor az abroncs felúszik a vízre, talán tudja azt is, hogy minél szélesebb a gumi, annál könnyebben alakul ki ez a kellemetlen vízisíelős állapot. Az ADAC tesztje során az aquaplaning-jelenség már 69 km/órás tempónál jelentkezett a szélesebb abroncsoknál, míg a vékonyaknál csak 80-nál tapasztaltak hasonlót a tesztelők. A Totalcar magazin szerint könnyebben alakul ki a kellemetlen vízisíelős állapot a szélesebb gumiabroncsoknál.
A Széles Gumi Előnyei és Hátrányai
Adja magát a kérdés, hogy akkor honnan ez a szélesgumi-imádat? A német autóklub (ADAC) szerint minden az egyéni igényeken múlik, a méretesebb és vékonykább gumiknak is megvannak a privilégiumai, ahogy a buktatói is. Az ellenzői sokszor hivatkoznak a középiskolás Fn=μ*Fny képletre, a tapadási súrlódás egyszerű modellezésére, amelyből az következik, hogy a tapadás nem függ az érintkező felület méretétől. Sajnos ez a modell egy erős egyszerűsítés, amiről a legjobb, amit elmondhatunk, hogy nagyon jó közelítéssel képezi le a valóságot.
Van egy fontos összefüggés, ami szinte minden gumira igaz: a gumira nehezedő terhelés növekedésével csökken a tapadási együttható. Ez a jelenség a felületi nyomással van összefüggésben: minél kisebb az egységnyi felületre eső nyomás, annál jobban teljesít a gumi, legalábbis száraz aszfalton, illetve amikor nincsenek szélsőséges körülmények. Adott súlyú autónál pedig úgy tudjuk csökkenteni a felületi nyomást, ha minél nagyobb gumit szerelünk rá. Ez az egyik legfontosabb fizikai magyarázat arra, hogy miért jó a széles gumi. Viszont ha már ismerjük ezt a bölcsességet, ne becsüljük túl a jelentőségét. A felületi nyomás csökkentésének köszönhetően néhány százalékot tudunk nyerni a tapadáson, ha mondjuk 185-ös helyett 225-ös szélességű gumit szerelünk ugyanarra az autóra, és a többi paramétert változatlanul hagyjuk. Ez a pár százalék sokat jelenthet, de nem annyit, mint a 185-ös és a 225-ös abroncs közötti árban jelentkező különbség.
Alkatrész útmutató Lada típusokhoz
Az ADAC tesztje során egy Kia Cee’det vett igénybe, melyre öt különböző gumivariációt szereltek fel. Amint az várható volt, kezelhetőségi szempontból a szélesebb abroncsok mutattak jobb eredményt száraz és vizes aszfalton is, 100 km/órás sebességről való vészfékezésnél pedig kivételesen erősek voltak: a fékút 5,2 méterrel volt rövidebb, mint a vékonyabb gumik esetében. A Yokohamát is foglalkoztatta a szóban forgó kérdés. Féktesztjükkel azt kívánták bebizonyítani, hogy a széles felnik és gumiabroncsok alkalmazása mellett a legfőbb biztonsági érv, hogy a fékút a nagyobb tapadó felület okán jelentősen lerövidül. Ebben két azonos kivitelű BMW 325i vett részt, az egyetlen különbség köztük, hogy az egyik széria keskeny gumi/felni kombinációval futott neki a távnak, a másik szélesebb gumikkal és nagyobb felnikkel. Három méter pedig bőven elegendő lehet egy baleset elkerülésére. Gondoljunk csak bele, hogy nagyobb sebességről is arányosan rövidebb a fékút!
A szélesebb gumiabroncsokat leginkább a kanyarstabilitás növelésének az igényével szerelik fel. A Yokohama tesztjén szlalom pályán is megfuttatták a két autót. A szélesebb gumival felszerelt gépjármű 72 km/h sebességgel tudta teljesíteni a pályát hiba nélkül, a gyári gumimérettel szerelt kocsi 68 km/h maximális sebességet ért el. A szlalom teszt arra is rávilágít, hogy a túl magas tempóval indított kanyart nagyobb eséllyel veszi be gond nélkül az autós, a nagyobb kanyarsebességet megengedő szélesebb és alacsonyabb oldalfalú gumival.
Ámde a szélesebb abroncsok sokkal zajosabbnak és kényelmetlenebbnek bizonyultak, nagyobb gördülési ellenállásuk miatt értelemszerűen a fogyasztásra is negatív hatást gyakoroltak. A széles gumival NEM lehet hamarabb megállni, mint a keskennyel, mert amennyivel szélesebb, annyival kisebb erő préseli az aszfalthoz (vagy bármihez), szóval a fékhatás egy állandó, hiába változik a szélesség.
Peres Gumik és Alufelnik
A peres, vagyis alacsonyabb oldalfalú gumik jól néznek ki, főleg, ha sokkal szélesebbek is, mint az előírás, pláne, ha jóval nagyobb felnire vannak szerelve, mint a gyári. Szép, na. Sőt, gyönyörű. Csodásan fest. A peres gumik kétségtelenül jól néznek ki, egyes sportautókon már szinte alig van gumiabroncs, mivel a kerékátmérő többségét a felni teszi ki.
Előnyök
- Közvetlenebb kormányreakció: Egy nagyon pici tapadást, amit az alacsonyabb oldalfalú gumi enyhébb deformálódásának, gyűrődésének köszönhetünk, viszont azonnal érezhető közvetlenebb kormányreakciót is kapunk. Amikor rántunk egyet a kormányon, sokkal hamarabb fogja követni a bódé a rántást. A kormányzás során az alacsonyabb gumi oldalfal miatt kevésbé nyíródik a gumi, kevésbé mozog el oldalra, tehát a kormánymozdulatok jobban érezhetőek, ez pontosabb kormányzást tesz lehetővé.
- Nagyobb kanyarsebesség: Az ilyen abroncsok nem kúsznak, így nagyobb kanyarsebesség érhető el velük.
Hátrányok
- Kényelmetlenség: A peres gumi ráz. Nem kicsit, hanem nagyon, főleg itthon, és annál jobban, minél alacsonyabb. A magasabb oldalfalú, ballonosabb gumi magában is jelentősen tompít az úthibákon, segít a rugózásban, míg a peres gumi jóval merevebb. Az alacsonyabb falú abroncs ráz. Az autóban ülő autós már néhány hosszabb úton is megérzi az összes egyenetlenséget és mélyedést, mivel nem lesz vastag gumiréteg a csillapításra.
- Sérülékenység: További nagy hátrány a sérülékenység, amely a magyar utakat ismerve jelentős problémákat okozhat. Egy szélsőségesen peres gumival kerülgetni kell a kátyúkat, illetve óvatosan kell járdára parkolni, mert könnyen kicsípődik az oldalfala. Már a kisebb úthibák is képesek lesznek megsérteni a felnit, melyet szervizben kell kijavíttatni. A peres gumi hiába merevebb, mégsem eléggé tompít, ezért sokkal gyakrabban csípődik ki az oldalfala egy nagyobb kátyúban, vagy elnézett padkázásnál. Ilyenkor a gumi fala beszorul a felni pereme és a padka közé, és kivágódik. A gumi kuka, és kis szerencsével már nem kapsz ugyanolyat, szóval cserélheted párban, vagy mind a négyet, ha igényes vagy.
- Felfüggesztés és futómű terhelése: A göröngyök és úthibák sajnos visszahatnak a futóműre és kormányszerkezetre. A nagy felnik egy újabb hátránya a nagyobb súly, mely miatt az autó kerekek önmagukban is nehezebbekké válnak. Már középtávon képesek tönkre tenni a felfüggesztéseket, rontják a fékek hatásfokát, s extra feladatot rónak a motorra.
- Költségek: A nagyon „peres” gumiszettek nemcsak drágábbak (minél peresebb, annál drágább, ahogy a felni is a mérettel drágul), de mivel sportosabb anyagúak is - értsd jobban tapad, de jobban is kopik, mint a puha radír - gyakrabban kell ezeket cserélni.
Kerékméret-változtatás Következményei
Alapszabály, ha a kerekeket érintő optikai tuningról van szó, hogy a kerék átmérője sohasem változhat! A nagyobb gumi ugyanis beleérhet a kaszniba, ami balesetveszélyes, nem beszélve a sebességmérőről és a többi műszerről, amely a kerék mérete alapján dolgozik. Az autó kerekek átmérője fix, így nem lehet nagyobb kerekeket a járműre szerelni. Az ilyen módosítás megbukna a műszaki vizsgán, s a rendőr is büntet érte. Az optikai tuninghoz tartozó peresítés során a felni válik nagyobbá, melyre viszont nem szerelhető a kerékméret növelése miatt ugyanaz a gumi, így a gumi oldalfala válik kissebbé.
Ablakemelő javítás Lada gépkocsikban
Nagyobb Átmérőjű Gumiabroncs Esetén
Elsőként átvesszük mi történik, ha nagyobb átmérőjű gumiabroncsot szerelnek az autóra a gyári méretnél:
- Sebességmérő és kilométeróra pontatlansága: A sebességmérő és a kilométeróra a gyári kerékméret alapján kalibrált. Ha a gyárilag megadottnál nagyobb átmérőjű gumi kerül a kocsi alá, az autó sebességmérője kevesebbet fog mutatni a valós haladási sebességnél, mivel a kerék forgásszámából kalkulál a mérő. Például, ha a sebességmérő 100 km/órát mutat, akkor valójában 105-110 km/óra a valós haladási sebesség. Ugyanez vonatkozik a kilométerórára is: kevesebb megtett kilométert fog mutatni, mint amennyit ténylegesen megtett.
- Hasmagasság növekedése: A nagyobb kerékátmérő miatt nő hasmagasság: ez előnyös lehet rosszabb utakon, fekvőrendőrökön áthaladáskor vagy terepen, de ronthatja az autó stabilitását kanyarokban, mivel magasabbra kerül a jármű súlyponta.
- Gyorsulás romlása: A nagyobb átmérőjű kerékkel romlik a gyorsulási érték, mert bár a nagyobb átmérő miatt kisebb a gördülési ellenállás a nagyobb tömeget nehezebb „felpörgetni”, a forgó tömeg kétszeresen számít.
- Fékhatás romlása: Valamelyest romolhat a fékhatás, mivel a nehezebb kerék nagyobb tehetetlenséggel rendelkezik, és nehezebb lelassítani.
- Kormányzás: A kormányzás is nehezebbé válhat, és a kormányzás válaszreakciója is kevésbé precíz lesz.
- Fogyasztás: A nagyobb átmérőjű gumiabroncsok használatával a fogyasztást kettős hatás éri. Ugyanolyan gyorsulási dinamikához jobban kell „nyomni” a gázt, mert több energiát igényel (nőtt a végáttétel). Azonban tartós autópályázáskor azonos sebességértékekhez alacsonyabb motorfordulatszám-értékek társulnak, ez pedig csökkentőleg hat a fogyasztásra.
- Rugózatlan tömeg növelése: A nehezebb kerekek növelik a rugózatlan tömeget. Ezt kezelnie kell a futóműnek, és meg kell szoknia a vezetőnek (például úthibába jobban „beledobbant” a kocsi).
A gumiabroncsméret típusmegfelelőség ellenőrizhető a váltóméret-táblázatokban és kalkulátorokban. Bizonyos fokú átmérőbeli eltérés belefér a normál használatba, már csak azért is, mert a gumiabroncsok természetes kopása is átmérővesztéssel jár.
Téli Gumi Felnivel Vagy Anélkül?
Tapasztalataink szerint egyre több autós szerelteti a téli gumit külön felnire. Jellemzően a választás az acélfelnire esik, ami erős, tartós, mondhatni elnyűhetetlen. Persze akadnak olyan prémium autók, melyekre kizárólag alufelnit vásárolhatunk.
Hosszú távon akár olcsóbb is lehet:
- Már a szerelésen is spórolunk, hiszen nem kell a gumikat a felniről le- és feltenni, majd újra centríroztatni évente kétszer.
- Ha kisebb méretű téli gumira váltunk, csökken az autó rugózatlan tömege is, ami alacsonyabb fogyasztás és komfortosabb utazási élményt eredményez.
Hátrányai:
- Nagyobb beruházási költség: Ha felnit is kell venni, akkor az bizony többe kerül, egy jó minőségű acélfelnit alapul véve ez guminként 10-15 ezer forint egyszeri pluszt jelent.
- Tároláskor nagyobb súly: A felninek köszönhetően a kerék súlya nagyobb lesz, így aztán amikor szezon előtt cserélünk, valamivel többet kell majd cipelnünk. Persze kérhetünk tárolást a gumiszervizben, ami még kényelmesebbé teszi ezt a megoldást.
Az alábbi táblázatban egy tipikus, 16 colos felni esetében mutatjuk be, hogyan néznek ki a költségek a gumi élettartama alatt, feltételezve a gumi 4 éves élettartamát és évi két szezonális cserét.
| Költségtétel | Gumi felni nélkül (Ft) | Gumi felnivel (Ft) |
|---|---|---|
| Gumiabroncs vásárlása (4 db) | 100 000 | 100 000 |
| Felnivásárlás (4 db acél) | 0 | 40 000 - 60 000 |
| Éves szerelés, centírozás (2x / év) | 4 * (5 000 - 8 000) = 20 000 - 32 000 | 0 |
| 4 éves költség szerelésre | 4 * (20 000 - 32 000) = 80 000 - 128 000 | 0 |
| Összes költség 4 év alatt | 180 000 - 228 000 | 140 000 - 160 000 |
Gumiabroncs Innovációk és Jövőbeli Trendek
Érdemes említést tenni az autógyártók folyamatos innovációiról, miszerint fejlesztik a hibrid- és elektromos hajtásrendszereiket, melyek a korábbiaktól eltérő gumiabroncsokat is igényelnek. A Continentalnál arra törekednek, hogy folyamatosan egyre kevesebb energiát használjanak fel a gyártás során, akár a hőről, akár az elektromosságról van szó. Minden téren igyekeznek környezettudatos szemléletmódot alkalmazni.
Az autók viszont egyre könnyebbek, de a villanyautók egyre nehezebbek. Ide teljesen más abroncs kell. Egy kis- vagy középkategóriájú autónál legyen 195-ös szélesség. Van egy 15 colos felni az egyik esetben, és legyen 19 colos felni a másik. A villanyautó jóval nagyobb tömeget képvisel, tehát jóval nagyobb féket kell rátenni, de a gumiabroncs szélessége ugyanúgy 195 mm az egytonnás autónál, mint a majdnem kéttonnásnál. Ezért van az, hogy kihívás ezen a néhány négyzetcentiméteren megvalósítani a megfelelő tapadást. Nem az a kihívás, hogy a könnyebb autót ugyanolyan széles abronccsal hamarabb meg tudjuk állítani, hanem a nehezebb autót meg tudjuk állítani ugyanolyan széles abronccsal. Mivel a villany- vagy hibridautózást szeretnénk elterjeszteni, a plusz elektromotorok miatt viszonylag nehéz gyorsan súlyt csökkenteni, ezért inkább az a kihívás, hogy keskeny abronccsal hogyan tudjuk megállítani a jóval nehezebb autót úgy, hogy mindemellett a futásteljesítmény ne csökkenjen radikálisan, hanem növekedjen.
A technológia is segít abban, hogy minél jobb tapadást tudjunk elérni. Hiszen ha van egy 195-ös abroncsunk, optimalizálni kell, hogy milyen széles legyen a mintázat, milyenek legyenek a mintázati árkok és a blokkok közti arány, hiszen nem mindegy, hogy milyen a zajkomfortjuk az utazási komfortjuk, az elindulás, a fékezés stb. Ha szélesre hagyjuk a mintázati árkot, az jó lesz a vízelvezetés szempontjából, tehát vizes úton nagyon jól fogunk tudni közlekedni, de száraz úton az irányíthatóság drasztikusan fog romlani, mert még kisebbre vesszük az érintkező felület nagyságát. Ezen a területen is mindig kompromisszumot kell kötni.