Lada Akkumulátor Rögzítő Típusok és Az Indítási Nehézségek Kezelése

A hideg hónapok nemcsak minket, de gépjárműveinket is megviseli, különösen annak akkumulátorát. Igen fontos alkatrész az indítómotor, hiszen hiba esetén az autó nehezen vagy egyáltalán nem indítható. Az indítómotor, vagy más néven önindító motor segítségével indítjuk mozgásnak a gépjármű motorját.

Az Indítómotor Működése és Hibái

Az akksi lemerülése nem csak abból adódhat, hogy lejárt felette az idő, hanem akár abból is, hogy az indítómotor valamely alkatrésze meghibásodott. Sok esetben nem is az akkumulátor, hanem a generátor vagy az indítómotor hibás működéséből, hibájából is eredhet. Ilyenkor az akksi nem ad elég áramot ahhoz, hogy az indítómotor indítani tudjon. Egy elhasználódott indítómotor gyengébben, lassabban forgat, vagyis egy indítás során jobban igénybe veszi az akksit.

Mi az önindító motor feladata, működése? Az indítómotor nem más, mint egy rövid ideig terhelhető villamos motor. A gépjármű indításkor a motor főtengelyét forgatja meg, a lendkeréken lévő fogaskoszorú segítségével. Önindító a gyújtáskapcsoló indítókulcs elfordításával elindítja az indítómotort, majd ha autónk indulásra kész, leállítja.

A behuzótekercs, vagy más néven mágneskapcsoló sz indítómotor egyik legfontosabb alkatrésze. Az indítókulccsal feszültséget adunk egy csatlakozóra minek következtében berántódik a mágneskapcsoló, ami zárja az indítómotor áramkörét. Az indítómotor forgása közben csatlakozik a bendixhez, ami a motor elindulását követően leállítja az indítómotort.

Gyakori Hibák és Megoldások

Az egyik leggyakoribb hiba a bronzkefék elkopásakor, fellépő hiba. Hibásan működő, vagy önindító hiba esetén legtöbb esetben a brozkefe, behuzótekercs és a bendix a felelős.

Samara kerékcsapágy Francia típus

Bronzkefe vagy szénkefe? Az önindító motorban bronzkefék találhatóak. Ezeket sokan szénkefének nevezik, hibásan. Bár vannak olyan típusok melyek a kefék anyaga bronz és szén ötvözete, de a szakma bronzkefének hívja. A szénkefét a generátoroknál használják.

Tehát ahogy már említettük az autó önindítója kulcsfontosságú szerepet játszik a motor beindításában. Ha az önindító meghibásodik, az autó nem fog elindulni, ami komoly kellemetlenségeket okozhat. Az egyik leggyakoribb probléma, amikor az önindító nem teker. Ez azt jelenti, hogy amikor elfordítod a kulcsot, semmi sem történik. A beragadt önindító egy másik gyakori probléma, amelyet könnyen felismerhetsz. Ilyenkor az önindító nem kapcsol ki, miután a motor beindult, és folyamatosan működik. A zárlatos önindító komoly problémát jelenthet, mivel rövidzárlatot okozhat az autó elektromos rendszerében.

Az önindító hibájának egyik legkönnyebben felismerhető jele a furcsa hangok. Ha bármelyik fenti jelet észleled, érdemes minél előbb szakemberhez fordulni. Az önindító hibáinak időben történő felismerése és javítása megelőzheti a komolyabb problémákat és költségeket. Ne feledd, hogy az önindító egy összetett alkatrész, amelynek javítása szakértelmet igényel.

Ám az önindító hibás működése esetén nem feltétlenűl szükséges a teljes alkatrész cseréje. Felújítás esetén elegendő cserélni a rossz, vagy kopott alkatrészt. Kínálatunkban elérhetőek szinte bármely gépjármű teljes indítómotorja, vagy alkatrészei is. A komplett alkatrész vásárlásakor a legtöbb esetben a régi alkatrész leadása is szükséges, hiszen javítás, felújítás esetén a gyártók a pajzs részt újra felhasználják, csak a kopó alkatrészeket cserélik. Így olcsóbban hozzájuthatunk az alkatrészhez, sőt így az önindító motor javítás megoldható várakozás nélkül. Az autóalkatrész világában ez nem egyedülálló, hiszen több alkatrész érhető el felújított kivitelben: klímakompresszor, szervószivattyú, féltengely, féknyereg stb.

Akkumulátor Tesztelése és Karbantartása

Ha indítózáskor - akár rövidebb, akár huzamosabb állás után - az indítási fordulatszám alacsony, vagy a kezdeti gyors fordulat egyre lassul, majdnem biztosra vehető, hogy az akkumulátor kezd kimerülni. Kapcsoljuk fel a fényszórót és figyeljük, ha pár másodperc múlva elhalványodnak-e? Ha a fényszóró továbbra is fényesen világít, akkor próbáljuk indítani. Ha elhalványodnak a lámpák, de mégsem teker a motor, akkor a hiba az önindítóban van. Ha nem történik változás a fényerőben és a motor sem teker, és nem hallható relés kattanás sem, akkor valamiért nem jut el az áram az önindítóig.

Alkatrész útmutató Lada típusokhoz

Az önindító motort letesztelhetjük beszerelt állapotban is, ha az akkumulátor pozitív pólusától egy vezetéket húzunk az indítómotor csatlakozójáig. Indítási nehézséget okozhat a kábelsaruk lazasága az akkumulátor pólusain. Ha a saruk erősen oxidálódtak, a pólusokon fehér, sószerű lerakódást - szulfátréteget - találunk, tisztítsuk meg.

Itt említjük meg, hogy a generátorral ellátott autóban, ha jár a motor, a diódák veszélyeztetése miatt a sarukat nem tanácsos levenni az akkumulátorról! Sem a levétel során, sem felhelyezéskor ne rángassuk, ne ütögessük a kábelsarukat, mert repedéseket okozhatunk az akku fedelén, ami az elektrolit szivárgását válthatja ki, és az akku tönkremegy. Mielőtt a pozitív sarut levennénk, először a negatív kábelt vegyük le.

áramszivárgás állhat fenn a villamos berendezések szigetelési hibái miatt. rövid utak, gyakori leállások, kis sebességgel üzemeltetett kocsi; az akkumulátor ilyenkor gyorsan kimerül, mert az indítómotort gyakran használjuk. A váltakozóáramú generátor, ha kis fordulatszámmal forog, tervezett teljesítményének csak egy részét adja le.

Akkumulátorok vizsgálata, kimérése

Gyújtás és Üzemanyagellátás Ellenőrzése

Ha az indítási nehézséget nem az akkumulátor gyengesége okozza, a hibát a gyújtóberendezésben, illetve az üzemanyagellátásban kell keresnünk. Az elosztófedél közepéből húzzuk ki a gyújtókábelt, tartsuk közel valamely fémes részhez, és indítóztassunk. Ha egyedül vagyunk, vegyük le az elosztófedelet, kapcsoljuk be a gyújtást, majd egy csavarhúzóval távolítsuk el a megszakító kalapácsot az üllőtől.

Ablakemelő javítás Lada gépkocsikban

Vegyük le az elosztófedelet, és nézzük meg, hogy nem kopott-e el teljesen a fedél és az elosztópipa (rotor) közötti szénkefe. (Ideiglenesen egy szétszedett zseblámpaelemből kiszedett és megfelelően megfaragott szénrúddal is helyettesíthetjük.) Van, amikor a szénkefét tartó rugó nyomása nem elegendő ahhoz, hogy a szénkefe elérje az elosztópipát. Az elosztópipa csúcsa meggörbülhetett vagy eléget, esetleg szigetelőteste repedt és zárlatos. Az első két hibát könnyen észrevehetjük, a testzárlatról pedig úgy győződhetünk meg, hogy az elosztófedél középső részéből kihúzzuk a gyújtókábelt, majd az elosztópipa fémlapkájához - 5-6 mm távolságra - odatartjuk, gyújtást adunk, és közben megemeljük a megszakító kalapácsot.

Teljes gyújtáskimaradást okozhat az elosztópipában található 5000 ohm ellenállású zavarszűrő sérülése is. Hibáját legtöbbször szemrevételezéssel nem is észleljük. Minthogy a zavarszűrő ellenállása egyik lényeges rendeltetése, hogy továbbítsa az áramot, állapotáról feltétlenül győződjünk meg. Ha hibásnak véljük, vigyázva, nehogy megsértsük a szigetelését, óvatosan szereljük ki. Helyére ideiglenesen egy darabka méretre vágott drótot, sasszeget vagy egyéb alkalmas fémtárgyat tehetünk.

Nézzük meg, nincs-e elrepedve az elosztófedél. A hajszálrepedés helyén égési nyomokat lehet találni, amelyek szikraátütéstől keletkeztek. Sok kellemetlenséget okozhat, ha mosás után bepárásodik az elosztófedél.

Ha az elosztófedél középső részébe csatlakozó kábel és a motortest között nem jön létre szikra, ellenőriznünk kell a megszakítót. Gyakori jelenség, hogy a megszakító érintkezők beégése, kopása következtében megváltozik a hézag. A megszakítóhoz az elosztófedél és az elosztópipa levétele után férhetünk hozzá. A megszakító hézag ellenőrzéséhez, illetve beállításához a motor főtengelyét kell megforgatnunk. Ha egyedül vagyunk, akkor a sebességváltó karját a IV. fokozatba tesszük, és az autót megmozgatjuk, miközben figyeljük a megszakítót. Az üllő rögzítőcsavarjának oldása után egy csavarhúzóval és hézagmérővel pontosan beállítjuk a 0,4 mm-es hézagot. Fontos, hogy a megszakító érintkezői teljes felületükkel záródjanak.

A beégett megszakítókat cseréljük ki, az olajos, elszennyeződött érintkezőket pedig tisztítsuk meg. Ellenőrizzük, hogy a kalapács nem akadozik-e, és könnyen mozog-e a tengelyen. Ezután addig forgassuk a motor főtengelyét, amíg a megszakító érintkezők záródnak. Ha a kalapács mozgatásakor az üllő és a kalapács között nincs szikra, vagy nem jól szereltük be a megszakítót, vagy valahol letestel, vagy a kondenzátor lehet hibás.

Kössük ki a kondenzátort, és mozgassuk a kalapácsot. Ha a lekötött kondenzátor mellett a megszakító érintkezői között továbbra sem észlelünk szikrázást, akkor a trafó és az elosztó közötti primer vezeték szakadt vagy zárlatos, de lehet, hogy a kalapács szigetelése hibás. Győződjünk meg róla, szereljük le a vezetéket a megszakító bevezető csavarjáról, és próbáljuk szikráztatni a motortesten. Ily módon meggyőződhetünk arról, hogy a trafóból jön-e áram a megszakítóhoz.

Ha nem tapasztalunk szikrázást az elosztóról levett primer vezeték és a motortest között, akkor nem biztos, hogy jön áram a gyújtáskapcsolótól. A hiba kiszűréséhez 12 V-os próbalámpára van szükségünk. Kössük le a gyújtótekercs 15-ös számú kapcsáról a kék-fekete csíkozású vezetéket, és kössük a próbalámpa egyik végéhez. A lámpa másik végét érintsük testhez. Ha a lámpa világít, a vezeték rendben van és a gyújtótekercs a hibás. Ha a próbalámpa nem világít, akkor a gyújtáskapcsolóban vagy a vezetékben van a hiba.

Először megállapítjuk, hogy melyik henger nem dolgozik. Járó motornál sorra vegyük le a gyertyákról a pipákat. A gyújtógyertya hibájáról úgy is meggyőződhetünk, hogy kivesszük a hengerből és megvizsgáljuk. A hiba többnyire az elektródán látható. De üzemzavart okozhat a gyertya természetes elhasználódása is: az erősen megfogyatkozott középelektróda miatt szemmel láthatóan megnövekszik az elektródák közötti hézag. Ilyenkor csak a csere segíthet.

Ha a gyújtógyertya elektródái épek, a gyertya belseje száraz, valamint a szigetelőtest színe őzbarna, nem valószínű, hogy itt lehet a hiba. A kiszerelt gyújtógyertyát vizsgálhatjuk úgy is, hogy betesszük a gyertyapipába, majd száraz ronggyal megfogva, menetes részét érintsük a motortesthez. Indítóztassunk, vagy távolítsuk el egymástól a zárt megszakító érintkezőket a már ismert módon. Könnyen lehet, hogy ellenőrzéskor a gyertya működik, de visszaszerelés után mégsem megy a henger. Száraz, fehérre égett gyújtógyertya-elektródák benzinhiányra utalnak. A hibát tehát az üzemanyag-ellátó rendszerben kell keresni.

Az üzemanyag-ellátó berendezés hibái többféle formában jelentkezhetnek. Vagy egyáltalán nem indul be a motor, vagy ha beindul is, néhány fordulat után leáll, majd ezzel egy időben „visszalő” a porlasztóba. Előfordulhat, hogy csak alapjárata nincs a motornak, de könnyen meglehet az is, hogy éppen gázadáskor kezd fulladni. Elsősorban azt kell ellenőriznünk, hogy eljut-e az üzemanyag a porlasztóba.

Ennek megállapítására kössük le a porlasztóról a tápszivattyútól jövő benzincsövet. A tápszivattyú kézi karjának mozgatásával vagy az indítómotor működtetésével meggyőződhetünk arról, hogy a tápszivattyú rendesen szállít-e üzemanyagot. Ha a lekötött üzemanyagcsőből nem folyik benzin, kössük le a tápszivattyúról az üzemanyagtartályról jövő csövet. Próbáljuk meg pumpával átfúvatni. Ehhez először vegyük le az üzemanyagtartály beöntőnyílásának zárófedelét. Ha dugulás volt a csőben, remélhetjük, hogy átfúvatáskor kitisztul. Télen gyakran előfordulhat, hogy hiába próbálkozunk ezzel a megoldással, mert az üzemanyagba került víz befagy, és a csővezetékben jégdugó keletkezik.

Ha az üzemanyagtartálytól jövő vezetékben nincs dugulás, és a porlasztóhoz mégsem jut el üzemanyag, a hibát a tápszivattyúban (AC-pumpában) kell keresnünk. Könnyen lehet, hogy csak a szivattyú szűrője szennyeződött el, de az is előfordulhat, hogy megsérült a membrán, vagy eltömődtek a szelepek. Ahhoz, hogy a szűrőt kitisztítsuk, le kell szerelnünk a tápszivattyú fedelét. Ezt a fedél tetején levő csavar oldásával végezh3etjük. Ha a szivattyú belső elemeinek hibáira gyanakszunk, a javításhoz a szivattyút szét kellene szerelnünk. Mindössze a ház felső részét körkörösen leszorító csavarokat kell oldanunk.

A hibát okozhatja az alacsony benzinszint az úszóházban, az indítószerkezet rúdjának vagy karjának berágódása, leggyakrabban azonban a főfúvóka és a gyorsítófúvóka elszennyeződése okozza az üzemzavart. Előfordulhat, hogy a motor az indítási kísérletet megelőzően túlmelegedett, és a porlasztó úszóházában keletkezett benzingőzök elzárják az üzemanyag útját a benzinvezetékben. Kíséreljük meg az indítást úgy, hogy a gázpedált ütközésig nyomjuk le.

A hibát sokan az üzemanyag-ellátó rendszerben keresik, de megfeledkeznek arról, hogy az előírtnál alacsonyabb oktánszámú benzint használnak. Csökkentett teljesítményt okozhatnak a nem kellően nyitó fojtószelepek. Elsősorban a főfúvókák és a keverőcsövek elszennyeződésére kell gondolnunk, de előfordulhat, hogy víz került a vezetékbe vagy a porlasztóba.

Ezután oldjuk a porlasztóház fedelét rögzítő csavarokat, és óvatosan -figyelve az úszódobra és az alátétre- emeljük le. Meggyőződhetünk arról, hogy az úszódob, amely az üzemanyagszintet szabályozza, helyesen van-e beállítva. Ellenőrzéskor a porlasztófedelet tartsuk függőlegesen, hogy az úszó nyelve érintse a tűszelep golyós végét. A dob és a fedél közötti távolság most 7,5 mm. A helyes méretet az úszó nyelvének hajlításával állíthatjuk be. Az úszó elmozdulásának előírt mértéke 8 mm, amit az ütköző hajlításával szabályozhatunk be, egyúttal ellenőrizzük, hogy a tűszelep visszahúzó villája nem akadályozza-e az úszó szabad elmozdulását, és hogy nincsenek-e külső sérülések a dobon.

Meggyőződhetünk továbbá arról is, hogy jól működik-e a gyorsítószivattyú. Ha mindent rendben találtunk, következhet a főfúvókák tisztítása. A két főfúvókát az úszóház alján, ferdén elhelyezve találjuk. Kicsavarás után erősen fújjuk át. Ha már ennyire szétszereltük a porlasztót, tisztítsuk ki az úszóházat is, valamint a fedélen található, üzemanyagcsonkba szerelt szűrőt is.

Ilyenkor elsősorban az üresjárati fúvókák elszennyeződésére, dugulására kell gondolnunk. A Lada 1500-asok üresjárati rendszerében egy elektromágneses szelep van, amely a meleg motor leállítása utáni öngyulladásos üzemet szünteti meg. A szelephez vezető kábel lecsúszása, vagy csatlakozásának lazasága olyan hatást kelt, mintha üresjárati dugulás keletkeznék.

További Indítási Nehézségek és Megoldások

A legtöbb esetben ez a hiba a hidegebb időjárás beköszöntésével egyik napról a másikra jelentkezik, de az is előfordul, hogy a hiba már "előre jelzi magát". Magától adódik a kérdés, mit tekinthetünk jó vagy rendellenes indulásnak? Vizsgáljuk meg először azt a gyakoribb esetet, amikor a gépkocsit nap mint nap használjuk. Harmadszori, esetleg negyedszeri kísérletre a motor beindul.

Ebben az esetben, ráadásul ha tél van, lényegében az előzőkben leírtakat kell végrehajtani, de ezt megelőzően még van egy-két tennivalónk. Mindenekelőtt vizsgáljuk meg az akkumulátort. Ha az könnyedén forgatja a motort, és a fényszórók fehér fénnyel égnek, nem valószínű, hogy itt a hiba. Előfordul néha, hogy a pólussaruk egyszerű megtisztítása és meghúzása is eredményre vezet. Ellenkező esetben célszere az akkumulátort feltölteni vagy kicserélni. A 3 évnél idősebb akkumulátor esetén nem célszerű a feltöltéssel kísérletezni, ilyen esetben célravezetőbb a csere drágább, de jobb megoldása.

A további hibakeresést a tüzelőanyag-ellátási rendszerrel kell folytatni. Lazítsuk meg a porlasztó benzinvezetékét a porlasztónál, és a tüzelőanyag-szivattyú működtetésével győződjünk meg arról, hogy van a porlasztónak benzinellátása. ha a tüzelőanyag-vezeték eltömődött, tisztítással javítható. Téli időszakban előfordulhat, hogy a tüzelőanyag-tartályba bejutó vízpára megfagy és elzárja a benzin áramlásának útját. Ezt megelőzhetjük, ha kevés glicerint vagy spirituszt öntünk a tartályba.

elszennyeződtek a fúvókák : tisztítsuk meg a fúvókákat légárammal. Mechanikusan tisztítani nem szabad, mert az a méreteit, ezáltal az áteresztőképességét is megváltoztatja, ami egyéb hibáknak lehet forrása, pl. érintsük a gyújtógyertyát a motor valamely támrészéhez, és forgassuk meg az önindító motorral a motort. Nagy melegben tartósan, nagy terheléssel üzemeltettük a gépkocsit.Előfordulhat, hogy rövidebb-hosszabb pihenő után a motor nem indul meg.Ennek az oka legtöbbször az, hogy az átforrósodott motorból a benzin a porlasztóból, sőt a tüzelőanyag-vezeték egy részéből is elpárolog. A hiba elhárításához működtessük a kézi tüzelőanyag-szivattyút addig, amíg a porlasztót feltöltjük benzinnel.

Az úszótűszelep nem zár rendesen, ezért a porlasztó túlfolyik.Ebben az esetben meg kell szüntetni a túlfolyás okát. Az üresjárat beállítása nem megfelelő: be kell állítani a megfelelő üresjáratot. Erről a hibáról nagyon egyszerűen meggyőződhetünk, ha a porlasztóról levesszük a légszűrőt. A hiba oka igen sokrétű lehet, és a legtöbb esetben csak műszerek segítségével határolható be pontosan. Igen ritkán fordul elő. A legtöbb esetben hanyagul elvégzett munka következménye. ütemes hangjelenség kíséri. Ebben az esetben szereljük ki a fúvókákat, és lehetőleg fúvatással tisztítsuk meg a szívókákat és a porlasztócsatornákat. Mechanikus tárggyal való tisztítás - mint ahogy azt már az előzők során is említettük - csak kárt okozhat.

A porlasztó megtisztítása után azonban célszerű a tüzelőanyag szűrőrendszerét is megvizsgáltatni (tüzelőanyag-szivattyúban, tüzelőanyag-tartályban), mert hibája ismételt dugulást okozhat. Ez a hiba még nagy tüzelőanyag-fogyasztással és melegen való indítási nehézségekkel is jár. Az úszóházfedél leszerelése után meg lehet állapítani, és meg lehet szüntetni a hiba konkrét okát.

A hiba abban nyilvánul meg, hogy a motor lefullad, ha a gázpedálról levesszük a lábunkat. Ezt a hibát erős sivító hang kíséri, ami csökken, ha ujjunkkal a fojtószelep tengelyének fészkét befogjuk. E jelenség velejárója, hogy a motor nem adja le a megfelelő teljesítményt. Ez az elégtelen gyorsulóképességben, a végsebesség el nem érésében mutatkozik. A hiba pontosan csak diagnosztikai berendezésekkel határolható be. Ehhez a gépkocsit szakműhelybe kell vinni, ahol a sűrítési végnyomás mérésével a hibajelenség pontosan behatárolható.

Ez a hiba főleg a motor egyenlőtlen járásában mutatkozik meg. A benzinvezetékben keletkezett ún. gőzzár megakadályozza a tüzelőanyag szabad folyását a porlasztóban. A tüzelőanyag-ellátó rendszer egyes pontjain gőzdugó keletkezik a benzin könnyen illó, kis forráspontú részeiből. Ilyen dugók létrejöttét elősegítő pontok a vezeték erősebb hajlatainál, a tüzelőanyag-szivattyúnál és a porlasztó belső furataiban találhatók. Az autótervezők különböző szerkezeti megoldásokkal próbálkoznak ez ellen védekezni.

Ezért a Lada motoroknál a tüzelőanyag-szivattyút hőszigetelő alátéttel védik a felmelegedett motortest hőhatása ellen. (A sportkocsiknál és a magasabb árkategóriájú típusoknál ezért alkalmaznak villamos motor hajtású tüzelőanyag-szivattyút.) A tüzelőanyag-szivattyút és a porlasztót jó hőszigetelő és benzinálló műanyag cső köti össze. Kerülik a nagy térfogatú benzinszűrő beépítését is. A porlasztót hőszigetelő alátét védi az erősen felmelegedő szívócsőtől.Mindezek ellenére kis motorfordulatszámon - amikor kicsi a benzin áramlási sebessége - a Lada motoroknál is jelentkezik a vezetékb...

Alkatrész	Hiba Jelei	Teendők
Fékbetét	Fékezéskor fémes hang, hosszabb féktáv	Azonnali csere
Akkumulátor	Nehézkes indítás, gyenge világítás	Töltés vagy csere
Ablaktörlő	Csíkozás, zajos működés	Gumi csere vagy relé javítás