Kutyák Elütése: KRESZ Szabályok és Tudnivalók Magyarországon
Sok autós találkozik vadveszélyre figyelmeztető táblákkal az utakon, de vajon tisztában vagyunk-e azzal, mit is jelentenek ezek ránk nézve? Országúton egyértelmű, hogy ha kint az ugró szarvas, számítanunk kell arra, hogy elénk veti magát egy őz, vaddisznó, szarvas.
A legautentikusabb forráshoz fordultunk válaszokért: a hazai autópályákat (kivéve az M5) kezelő Magyar Közút kommunikációs szolgálatához.
Az autópálya nem egy hermetikusan elzárt terület, ez sajnos tévesen épült be a köztudatba. A csomópontjaink, le- és felhajtóink nyitottak, így a pályák melletti védőkerítés ezeken a részeken, szakszerű elvezetés mellett, de megszakad. Mindemellett a védőkerítés nem alkalmas a teljes kizárásra, csak a magas szintű visszatartásra, de ez nem gátol olyan állatokat, akik átférnek, átrepülnek a kerítésen, vagy egyszerűen alákotornak az egyébként beásott kerítésnek.
Az állatok mozgása, viselkedése, reagálása kiszámíthatatlan, erre az autósok nem tudnak felkészülni lassúbb haladás során sem, tehát főúton haladáskor sem.
A vadon élő állatot veszélyes üzemként kell tekinteni, az általuk okozott kárért a vadászatra jogosult felel. Fontos megjegyezni, hogy a gépjármű használata során a vezető is veszélyes üzemet működtet, mely fokozott veszéllyel jár - erről sokan megfeledkeznek -, így a veszélyes üzemek találkozására vonatkozó jogszabályok az irányadóak.
Kényelmes otthon a Kresz Géza utcában
Kárrendezési szempontból a kutyagázolást másként kell megközelíteni, mert a kutyának szinte mindig van tulajdonosa, és a felelős állattartás szabályai szerint a tulajdonos felelős, hogy az állat ne szabadulhasson el. Elsődlegesen neki kell gondoskodnia, azonosító chippel kell ellátni, melyet regisztrálni is kell, így a kutya által okozott kárért a kutya gazdája felelős.
A kutyaveszély táblát, azaz az “Egyéb veszély” táblát a kutya ábrát tartalmazó kiegészítő táblával Társaságunk helyezte ki Érd térségében. Ezen a szakaszon a lakott terület közelsége miatt több kutya is a pályára tévedt.
Általánosságban elmondható, hogy a veszélyt jelző táblák, a kiegészítő táblákkal együtt az autóvezetőket figyelmeztetik, hogy az adott szakaszon a táblák hatályáig fokozottan kell számolni a táblán jelzett veszéllyel, és ennek megfelelően kell a gépjárművet vezetni.
A veszélyre figyelmeztető táblánál - csakúgy mint a többi veszélyre figyelmeztető táblánál is - főszabályként a KRESZ iránymutatásait kell figyelembe vennie a gépjárművezetőnek. A szabály előírja, hogy a vezetőnek a jármű sebességet úgy kell megválasztania, hogy biztonságosan tudjon reagálni a váratlan helyzetre.
Vagyis: állatok az autópályán is lehetnek, ha elütjük szegényeket, és volt tábla, mi vagyunk a hibásak. Viszont van biztosítás a véletlen gázolásokra, aki nagyon fél egy sztrádajáró szarvastól, köthet ilyet.
KRESZ könyvek Nógrádi Gábortól
Főleg a nagyvadak veszélyesek az autókban ülőke, de akár egy nyúl, menyét is képes akkora kárt tenni a kocsiban, hogy az ne tudjon tovább haladni. Az őszi és tavaszi hónapokban megnövekszik a vadak aktivitása, élelmet vagy párt keresve távolabb merészkedhetnek a megszokott területüktől, ráadásul kicsinyek is lehetnek a közelükben. Az úttestre kirohanó állatok (főleg éjszaka) gyakran sokkot kapnak a járművek fényszórójától, így meg sem próbálnak elugrani előlük.
A KRESZ előírja, hogy a vadveszélyt jelző táblánál csökkenteni kell a sebességet és nagyobb követési távolságot kell tartani, mivel számítani kell rá, hogy hirtelen fékezésre lehet szükség. Egy baleset esetén viszont nehéz eldönteni, hogy ki volt a hibás, mivel ez egy háromszereplős történet, ahol felmerülhet a sofőr, a vadásztársaság és az útkezelő felelőssége is.
Amikor az autós lehet a felelős: Azokon az útszakaszokon, ahol vadveszélyre figyelmeztető tábla van kihelyezve, a sofőr felelőssége, hogy kellően körültekintő legyen, ezért ha mégis baleset történik, akkor a vadásztársaság nem köteles kifizetni az autóban keletkezett kárt. Ehhez persze szükség van arra, hogy a rendőrség a helyszínen talált nyomokból megállapítsa, hogy a baleset elkerülhető lett volna, ha az autós az ilyenkor elvárható óvatossággal vezet.
Amikor a vadásztársaság lehet a felelős: Amennyiben az érintett útszakaszon nem volt vadveszélyre figyelmeztető tábla, a pórul járt autós hivatkozhat a vadásztársaság felelősségére, de kártérítésre csak ritka esetekben kerül sor. A felelősségük általában csak akkor állapítható meg, ha a baleset helyszínén vadászati tevékenység folyt és ennek biztosítása nem volt megfelelő a részükről.
Amikor a közútkezelő lehet a felelős: Az autópályán és autóúton történt vadgázolásnál minden esetben meg kell téríteni az autós kárát, ugyanis vadveszély esetén a kezelőnek kell kerítéssel biztosítania, hogy ne kerülhessenek eltévedt vadak az útra. Abban az esetben is felmerülhet a kezelő felelőssége, ha az utat szegélyező növényzet sűrűsége miatt a sofőr nem láthatta meg időben az állatot.
Ha nincs megállapodás a felelősség kérdéséről, akkor a felek bírósághoz tudnak fordulni, ahol aztán minden részletet pontosan megvizsgálnak: mekkora sebességgel ment a sofőr, milyenek voltak a látási viszonyok, a vadkerítés állapota megfelelő volt-e stb.
A kötelező felelősségbiztosítás alapesetben nem fedezi az autóban keletkezett károkat, de némelyik biztosítónál köthető mellé kiegészítő vadkárbiztosítás. Arra sem érdemes számítani, hogy a vadásztársaság fogja megtéríteni a kárt, mert általában alaposan járnak el a táblák és vadhálók elhelyezésénél, ezért a sofőrnek kell utánajárni és bebizonyítani, hogy a társaság mulasztása okozta a balesetet.
Ami az ilyen helyzetekben segíthet, az a casco biztosítás és ezen belül is a teljes körű casco, ami fedezi az autó javítását. További előnye, hogy más káreseményekre is kiterjed, mint például az üvegtörés vagy a lopás.
Részben ilyen a vadveszély is, mert hiába vannak figyelmeztető táblák elhelyezve az adott útszakaszokon, hiába tartjuk be a sebességkorlátozásokat, egy takarásból hirtelen elénk ugró őzzel, szarvassal vagy éppen vaddisznóval történő ütközés elkerülése szinte lehetetlen. Már egy kisebb teremtű állat is tetemes károkat okozhat az autón, a javítási költség könnyen elérheti a százezres nagyságrendet, de abban biztosak lehetünk, ha egy kifejlett vaddisznóval, netán hatalmas aganccsal ékesített szarvasbikával „találkozunk”, annak komoly, akár személyi sérüléses baleset lesz a végeredménye.
A vadakért a területileg illetékes vadásztársaságok a felelősek, velük szemben érvényesíthető az autó tulajdonosát ért kár, ám a felelősség megállapítása sokszor nem egyértelmű, így a baleset utáni intézkedésnél nagyon sok apró, ám annál fontosabb részletre kell ügyelni.
Teendők vadelütés esetén
Mindenképpen hívjuk ki a rendőrséget, ha vadat gázoltunk el. Az ütközés megtörténte után értesítsük a rendőrséget, ami több okból kifolyólag is ajánlott. Egyrészt jogi értelemben, a kárigény vizsgálatakor előnyt jelent, ha a jogosultságot eldöntő tényeket (pl. ki kell tölteni a kék-sárga betétlapot is.
Szerencsés, ha vannak tanúk, ők lehetnek külső személyek, akik másik autóból, netán az út mellől látták az esetet, de lehetnek az autónkban ülő utastársak is. Vetessük fel a jegyzőkönyvbe a vallomásokat, nevekkel, címekkel, elérhetőségekkel - elhúzódó bírósági ügynél ez fontos adalék. Másrészt szorgalmazzuk, hogy a rendőrök is készítsenek mindenről - tehát a baleset helyszínéről, a sérült gépjárműről, és az elhullott vadról - fényképeket, amely a jegyzőkönyv mellékleteként alátámasztja a szövegben leírtakat, és ugyancsak a rendőröktől tudható meg hivatalosan, hogy az adott útszakasz, ahol az eset történt, az melyik vadásztársasághoz tartozik.
Ütközésnél óriási pusztítást tud végezni egy megtermett állat, például egy 150 kilós vaddisznó. Ha tehetjük, mérlegeljünk! Apróbb vad miatt (nyúl, róka, fácán, stb.) ne tegyünk hirtelen manővereket, pláne nagy tempónál, mert ha elveszítjük uralmunkat az autó felett, akkor fának, vagy éppen egy szembejövő kocsinak csapódhatunk.
Sokan viccelődnek azzal, hogy minden rosszban van valami jó, és ugyan megsérült a kocsi, de micsoda finomság, például egy jó kis őzpörkölt készülhet az elgázolt állat húsából. Nos, viccen kívül, aki így tesz, az lopás bűntettét követi el (ami következményekkel jár), ugyanis az elhullott vadat a helyszínről elszállítani tilos, ez a vadásztársaság kötelessége, lévén az állatért ő a felelős.
A rendőrség az ilyen baleseteknél eleve értesíteni szokta az illetékes társaságot, hogy szálljanak ki, és a helyszíni szemle után átadják a tetemet elszállításra.
A balesetben elhullott nagyvadak forintosítható értékével kapcsolatban nem létezik fix árlista arról, hogy állatfajonként milyen összeget kell fizetni a kárt szenvedett vadásztársaságnak. Az érvényben lévő gyakorlat szerint az úgynevezett trófeaérték a mérvadó, amely szarvasnál és őznél az agancssúly, vaddisznónál pedig a nagy agyarak hossza alapján számolható ki.
A vadásztársaság felé történő kárbejelentésre a baleset napjától számítva 30 naptári nap (a hétvégéket és az ünnepnapokat is beleértve) áll rendelkezésre, és ez jogvesztő határidő, tehát ezen túl már nincs lehetőség a kárigény érvényesítésnek elindítására.
Nehézséget okozhat, ha a vad nem szenved halálos sérülést, és elmenekül a helyszínről. Ilyenkor az autón hagyott szőr- és vérnyomok perdöntőek lehetnek, felkérhetünk szakértőt, aki írásban igazolja, hogy milyen állattól származnak, és ezzel érvelhetünk a bíróságon - volt már rá precedens, hogy így nyert bizonyítást vadbalesetes ügy, és a kártérítés elől elzárkózó vadásztársasággal szemben pert nyert a károsult járművezető.
Aki fokozott veszéllyel járó tevékenységet (veszélyes üzem) folytat, köteles az ebből eredő kárt megtéríteni. Mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a kárt olyan elháríthatatlan ok idézte elő, amely a fokozott veszéllyel járó tevékenység körén kívül esik. A fokozott veszéllyel járó tevékenység lényege, hogy csekély hiba is aránytalanul súlyos károkat eredményezhet.
Aki állatot tart, az általános szabályok szerint felel azért a kárért, amelyet az állat másnak okoz. Állattartónak minősül az, aki állatot birtokában vagy felügyelete alatt tart. Közömbös, hogy az állattartó tulajdonos-e vagy valamilyen jogviszony folytán kerül az állat a birtokába. Állattartó az is, aki az állatot csak ideiglenesen tartja őrizetében.
Arra az esetre vonatkozóan is vannak kötelezettségeink, ha baleset történik. Ez különösen igaz akkor, ha mi magunk is részesei vagyunk a káreseménynek. Ugyanis akár rajtunk is múlhat egyes személyek sorsa.
Amennyiben mi magunk is részesei voltunk a balesetenek, kötelesek vagyunk a helyszínen felmérni a fennálló helyzetet.
Akár okozói, akár vétlen elszenvedői voltunk a szerencsétlenségnek, amennyiben fizikai állapotunk engedi, segítenünk kell. Meg kell néznünk minden résztvevő gépjárműben az esetleges sérülteket. Kötelesek vagyunk a hatóságot értesíteni az események tisztázása, és a forgalom mielőbbi biztosítása miatt. Amennyiben személyi sérülés is történt, vagy ennek fennáll a lehetősége, a mentőszolgálatot is haladéktalanul hívnunk kell.
A KRESZ a forgalmi szabályok mellett kitér az állattartásra is, mégpedig nyomós okkal! Ha a KRESZ-ről beszélünk, akkor többnyire az autóvezetésre vonatkozó szabályok jutnak eszünkbe, holott az előírások között számos más vonatkozású is található, amelyek mind a biztonságunkat hivatottak garantálni.
A KRESZ vonatkozó szakasza szerint állatot út közelében oly módon szabad tartani, hogy az útra ne juthasson ki.
Az állatvédelmi törvény szerint, aki tevékenységével vagy mulasztásával az állatok védelmére, kíméletére vonatkozó jogszabály előírását megsérti, állatvédelmi bírságot köteles fizetni. Ez egy objektív alapú szankció, ami annyit tesz, hogy ha megtörtént az adott dolog, akkor nem szükséges vizsgálni, hogy annak mi állt a hátterében.
Szabálysértési bírságot arra szabnak ki, aki kimeríti a kutyával való veszélyeztetés fogalmát. Ilyen, ha valaki felügyelet nélkül közterületre engedi a kutyáját, illetve ha nem tesz lépést kóborló jószága megfékezésére (például nem javítja meg a kerítést.) Ezekben az esetekben szándékos cselekvésekről van szó.
Ha sérülést okoz az elszabadult eb - Amennyiben állat embernek sérülést okoz, ott büntetőeljárásban kell vizsgálni a gondatlan testi sértés megállapításának lehetőségét, a bírósági joggyakorlat szerint akkor is, ha a kutya közúti jelenléte miatt következett be a közlekedési baleset.
Magyarországon az kisállatok autós szállításról nem rendelkezik a KRESZ. Az Infostart ezzel kapcsolatos megkeresésére a rendőrség csak ajánlásokat küldött. A válasz szerint "mindenekelőtt arra kell figyelni, hogy a kutya ne zavarja menet közben a vezetőt, és rögzítve legyen egy komolyabb éles kanyar, hirtelen fékezés esetén".
Bármelyik sofőrrel megeshet, hogy elüt egy állatot menet közben. Egyes kutatások szerint hazánkban több millió kutya él az utcákon, a városok és forgalmas autóutak közvetlen közelében. Nemcsak gazdátlan példányok, hanem sok esetben magukat sétáltató házőrzők, akik járják a környéket, szabadon, felügyelet nélkül. Onnan pedig csak akkor érnek haza, ha szerencséjük volt. Tavasszal és nyáron a legtöbb a gázolásos baleset.
A sofőrök vezetési tempóját a KRESZ szabályozza, azonban általánosan érvényes szabály, hogy olyan sebességgel kell haladniuk, hogy képesek legyenek reagálni a váratlan közlekedési veszélyekre is. Például ha állat szalad az autó elé. A nagyvadak mozgása okozta veszélyre az érintett területeken tábla is figyelmeztet. Kutyát vagy macskát azonban városon belül is elüthetünk.
A felelősség a tulajdonost terheli, nem a sofőrt. Bár az ember környezetében élő háziállatok hozzászoktak az autókhoz, azok átlagos haladási sebességéhez, mégis rendszeresen előfordul, hogy elütik őket.
A szakértő szerint ha a gázolás lakott területén kívül történik, a sofőr számára indokolt lehet a kárigény érvényesítése. Azonban a balesetet követően ehhez meg kell keresnie a tulajdonost, ami sok esetben nem is olyan egyszerű, főként egy elütött kutya esetében, hiszen a tulajdonos előkerítése még akkor is nehéz, ha chippel rendelkezik az eb.
A kisebb testű kutyák méretükből fakadóan nagy valószínűséggel nem tesznek kárt a karosszériában. Emiatt sajnos sok autós egyszerűen továbbhajt, és sorsára hagyja az elhunyt vagy sebesült állatot. Az ADAC, azaz a Német Autóklub szakértője szerint a kisállatok - sünök, mókusok, madarak - általában magától az ütközéstől elpusztulnak. Úgy vélik, ebben az esetben az autó utasainak életét nagyobb arányban veszélyeztetné, ha a vezető kiszállna a kocsiból megnézni, milyen állapotban van az elütött állat.
A véletlen gázolást okozó sofőrök azonban jellemzően sokkal érzékenyebbek, ha házi kedvencet vagy annak tűnő állatot ütnek el. A macskák és a kutyák ráadásul nagyobb arányban élhetik túl a karambolt.
Amennyiben az autóban nem esett kár, nem kötelező bejelenteni azt, hogy elütöttünk egy állatot, arra is felhívja a figyelmet, hogy ha a balesetet egy állatbarát szemtanúja jelzi azt a rendőrségnél, akár bajba is kerülhet a sofőr.
„Állatjólléti szempontból a sérült állat állapota, és gazdája érdekében azonban célszerű ellenőrizni, hogy meghalt-e, vagy lehet-e még segíteni rajta, és szükség esetén megtenni a megfelelő lépéseket” - írják összefoglalójukban.
Így járj el biztonságosan, ha az elütött kutya segítségére sietsz
A szakemberek azt javasolják, hogy ha a közlekedésbiztonsági szempontok megengedik, inkább húzódjunk félre, mielőtt az elütött kutyához megyünk. Saját biztonságunkra ügyelve:
- kapcsoljuk be a vészvillogót,
- vegyünk fel láthatósági mellényt,
- helyezzük ki az elakadásjelző háromszöget,
- vegyünk fel gumikesztyűt, mielőtt az állatot megérintenénk,
- majd ezt követően keressük meg az állatot.
Amikor rendőrre is szükség van a balesetnél
Értesítsük a rendőrséget is. Bár ők nem mindig tudnak a baleset helyszínére érkezni, a kis- és háziállatokat érintő balesetek után minden esetben értesíteni kell őket, ha:
- a baleset következtében emberek is megsérültek,
- az elütött állat veszélyt jelent a többi közlekedőre, például azért, mert az úttest közepén fekszik,
- úgy érezzük, hogy nem tudunk megbirkózni a sérült állat ellátásával,
- vagy a tetem úttestről való eltávolításával.
Ha hozzáférünk, nézzük meg, hogy van-e az állaton nyakörv, egyedi azonosító, amiből kiderülhet, hogy ki a gazdája, és értesítsük akkor is, hogyha az állat elpusztult. Ha életben van, de sebesült, és van lehetőségünk az úttestről arrébb vinni, helyezzük biztonságba.
Mit tegyünk, ha bajba kerültünk? Ha mi magunk vagyunk részesei egy ilyen büntetőeljárásnak, megillet minket a jog a képviselethez. Egy autóbaleset helyszínének elhagyása vagy egy cserbenhagyásos gázolás ügyvéd segítségét igényli a bíróság előtt. Vannak külön a közlekedési ügyekre szakosodott ügyvédek, mint például dr. Janklovics Ádám. Az állam által kirendelt ügyvédek helyett érdemes specialistához fordulni.